Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-02 / 154. szám
Í»«5. Július 2. 4 Péntek Ki mit mond a zöldségellátásról? I Egy végrehajtó bizottsági határozat Több elárusítóhelyet Nagyobb önállóságot a szövetkezeteknek Az üzletek kirakataiban, pirosuk a cseresznye, virít a fehér karfiol. A háziasszonyok bevásárló" garabollyal lépnek az üzletbe, s mint a patikában, úgy vásárolnak. S panaszkodnak: drága a zöldség, a gyümölcs. Az okok közt kutatva legfontosabb és teljesen tolunk független: az időjárás. Erről nem tehet senki, s ezért nem hibáztathatunk senkit. A drágaságot azonban nemcsak az időjárás okozza, sőt... Erről mindenkinek más a véleménye. Ki mit mond? / A háziasszonyok A békéscsabai piacon reggel 7 órakor az őstermelőknél, a viszonteladóknál, a termelőszövetkezeti árusoknál magasra púpozva áll a gyümölcs, a zöldség. Minden van bőven. Megszólítok egy asz- szonyt: — Milyennek találja a békéscsabai piac ellátását? —• Jónak, csak nagyon drága és sokszor becsapják az embert. — Hogy? — A gyümölcs nincs osztályozva a piacon s a két napja leszedett cseresznye tetejére ma hajnalban szedett cseresznyét raknak, s mikor haza visszük, akkqr derül ki, hogy poshadt az áru. Egy másik asszony: — Nehezen érthető meg, hogy a termelőszövetkezeteknek miért nincs kiírva a nevük. Szégyellik, hogy ők is olyan drágák? Egyedül a Május 1 Tsz-nek van standja... A termelők — Miért ilyen drága a paprika? — Nagy az eső, nem nő. — És a paradicsom? — Nem süt a nap. És így sorjáznak a panaszok egymás után. Az időjárást szidva, a nehézségekre hivatkozva. Vajon mit mond a termelőszövetkezet? Vantara elvtárs, a Május 1 Termelőszövetkezet főkönyvelője a k ö vet kézé képpen kezd i:-— Először talán egy történetet mondok el, hogy mi a múltkor adtunk volna paradicsomot a MÉK- nek a város ellátására, de csak 28 forintot adott volna kilójáért. Mi kifogásoltuk, mert ugyanakkor az üzletben 46 forintért árulták. Így inkább fölvittük a paradicsomot Pestre, ahol 40 forintért át" vették kilóját. — Kifizetődött? | — A napokban egy fuvar volt fent, 30 ezer forintot árultak és csak 2 ezer forint a szállítási költség. — Mi a véleményük a város zöldségellátásáról? — Nekünk van a piacon egy standunk, mi oda állandóan szállítunk friss zöldséget, lényegesen olcsóbban árusíthatjuk, mint a magánosok és az üzletek. . A kereskedelem A MÉK-nél így válaszoltak: — Mi látjuk el a boltokat zöldséggel, de véleményünk szerint a kiskereskedelemnek is bátrabban kellene rendelnie. Náluk, úgy tapasztaljuk, mindig másnapi áru kerül a vevőhöz, mert amit mi kiszállítunk, azt beteszik a raktárba és az előző napi maradványt igyekeznek eladni. Pedig nem kevés a káló, hisz 3 tized százalékot leszámolhatnak. Több bátorsággal, jobb rendeléssel jobb lenne a város zöldségellátása. — önök szerint van megoldás? — Szerintünk jó az ellátás, csupán az üzletek bátorsága hiányzik. Kinek van igaza? A körséta tulajdonképpen be is fejeződött. Sajnos, a panaszok igazak. A háziasszonyok tulajdonképpen nem azt vizsgálgatják, hogy a kereskedelmet irányítók hogy szervezik meg az áruellátást. Most legyünk őszinték; ha valaki hazamegy és vacsorázni akar ‘szalonnát zöldpaprikával és paradicsommal, akkor egy-egy falat közben nem azon gondolkozik, hogy a termelőtől hogy jut el az áru a boltig, hanem azon, hogy 5 deka paradicsomért, ami egy szem, miért kell 2,40-et fizetnie. És különösen akkor gondolkozik ezen, ha van olyan ismerőse, aki viszont arra panaszkodik, hogy a Sarkadon a községi pártbizottság kezdeményezésére műszaki ankétot tartottak a napokban, termelőtől a MÉK a paradicsom kilóját — ami még jelenleg csak primőr — miért 30 forintért veszi át, és hogy lesz belőle 44. Egyszerűsítésre nincs lehetőség? Vajon minden esetben dicséretes-e a forintterv túlteljesítése akkor, ha az a vásárló zsebére történik. Mert már hallom, hogy év végén majd a MÉK kijelenti, hogy bevételi tervét ennyi és eny- nyi millió forinttal túlteljesítette. Márpedig, ha jól meggondoljuk, ez a túlteljesítés abból származik, hogy egy kiló paradicsomot jelenleg 46 forintért és egy szem paprikát, egy forint nyolcvanért vásárolnak meg a ruhagyári vagy téglagyári munkásasszonyok. A városi tanács végrehajtó bizottsága nemrégiben foglalkozott a város zöldségellátásával. Megállapítva: a város zöldségellátásáért a termelőszövetkezetek is tegyenek meg mindent, hogy az ellátás jobb legyen. Állítsanak fel pavilonokat és maguk is gondoskodjanak a piac jobb árufelhozataláról. A város termelőszövetkezetei több mint 1400 holdon termelnek zöldséget. A megtermelt zöldségmennyiség azonban teljes egészében szerződési kötelezettség alá esik. így a város ellátására vajmi kevés jut. Éppen ezért a jövő évi tervek elkészítésénél a kereskedelemmel együtt felmérve, biztosítani kell szabad területet a város zöldségellátására. És azt is el kell érni, hogy a néhány évvel ezelőtt önálló felvásárlási lehetőséggel rendelkező boltok ismét kapják vissza ezt a jogukat, hogy lényegesen olcsóbban tudják biztosítani a szükségletet. Kevesebb közvetítőt. olcsóbb árut. És itt nem lehet különböző érdekekre hivatkozni, mert ebben a városban tudomásul kell vennünk, hogy nincs mindenkinek konyhakertje, önálló háztáji gazdasága. (dóczi) amelyen részt vettek a cukorgyár, a kendergyár, a gépjavító állomás vezetői, műszaki dolgozói, valamint a termelőszövetkezetek elnökei, párttitkárai és főagrönóAz ipar és a mezőgazdaság vezetői a személyes kapcsolatok erősítésével is segítsék elő egymás munkáját Harmincötféle külföldi halkonzerv és szardínia Újdonságok a csemegeboltokban Széles választékú, bőséges készletekkel rendelkezik halkonzerv- és szardíniaféleségekből a megyei kereskedelem. A fiókok általában 35—40 fajta különféle külföldi halkonzervvel, szardíniával elégítik ki a vásárlók igényeit. A régi marokkói szardíniák értékesítésre kerültek már, helyettük friss érkezé- sű, csomagolt dán szardíniák kaphatók. Oj cikként jelentkeznek a marokkói 125 grammos „Nóca” és „Normandie”, amelyek 12 forint 50 filléres fogyasztói árral kerülnek forgalomba. Igen népszerűvé vált I a jugoszláv zöldséges, „Mirna” elnevezésű halkonzerv is, amely j 150 grammos töltősúlyban, 131 forintos fogyasztói áron kap-1 ható. musai. A tanácskozáson megjelent Lestyán István, a járási pártbizottság titkára is. Az ankét céljaként azt jelölték meg, hogy az ipar és a mezőgazdaság vezetői a személyes kapcsolatok erősítésével is segítsék eiő egymás munkáját. Elhatározták, ' hogy ősszel megismétlik a talal- I kozót. A mezőgazdasági szakemberek a kampány idején látogatást tesznek a Sarkadí Cukorgyárban, a gyárak vezetői pedig egy később megjelölt időpontban együttesen felkeresik a termelő- szövetkezeteket. Augusztus második felében tartják az üzemi próbát a Sarkadi Cukorgyárban A Sarkadi Cukorgyárban a karbantartással tervszerűen haladnak. Korszerűsítik a centrifugát, új nyerslé-szivattyúál- lomást létesítenek, a mosóház gépi bővítésére is sor kerül. Az üzemi próbát augusztus második felében tartják meg. A gyár több mint 20 ezer hold cukorrépára kötött termeltetési szerződést. A nagy esőzések miatt 800 holdat ki kellett szántani, 120 -hold vízállásos területen pedig csak csökkent termésre lehet számítani. Más helyeken a termés- kilátások jobbak, mint tavaly a hasonló időszakban voltak. Kívánatos azonban, hogy aratás előtt még egyszer mindenütt megkapálják a cukorrépát. A gyár szocialista brigádjai kezdeményezésére a dolgozók egynapi keresetüket ajánlották fel az árvízkárosultak javára, ami 38—40 ezer forintot tesz ki. Már előbb is hozzájárultak ehhez az akcióhoz: még tavasszal 15 200 forintot juttattak el a nyereségrészesedésből a Sárvári Cukorgyár árvízkárosultjainak megsegítésére. Ezenkívül annak idején a Sarkadi Cukorgyár két dolgozója egy nagy teljesítményű szivattyúval nyolc napig tartó munkával segítette a lakások pincéiből a víz kiszivattyúzását. Közgazdasági kérdésekről — röviden A gépek karbantartása Jó minőségű és folyamatos munkát, csak gondosan kezelt és ápolt gépekkel lehet végezni. Biztosítani kell a gépek rendben tartását, mert használat közben kopnak, csökken pontosságuk, ki. sebb lesz az üzemelési biztonságuk, növekszik az üzemanyagfogyasztás stb. A gépkarbantartást is tervezni kell, nehogy a javítások vagy felújítások összetorlódjanak és a termelésben kiesést okozzanak. Ennek a munkának két része van, az egyik a naponkénti tisztítás és kezelés, a másik a megelőző karbantartás, amelynek célja, hogy rendszeres javítással és felújítással növekedjen a gépek élettartama. Az iparvállalatok sajátosságainak megfelelően népgazdaságunk, ban háromféle karbantartási rendszer alakult ki. A központosított karbantartás területi elv alapján működik, a javításokat szervezett iparági üzem látja el. Ezekben az üzemek, ben specializált felszerelésekkel, nagyüzemi módszerekkel dolgoznak, ezért a munkát gazdaságosabban oldhatják meg. Legelterjedtebb üzemeinkben a decentralizált karbantartás. Ebben a rendszerben vállalatonként vagy nagyobb gyáregységenként szervezik a javítórészlegeket és ez elsősorban azért előnyös, mert a dolgozók jobban megismerhetik a vállalat gépparkját, s ha szükséges, azonnal elkezdhetik a javítást vagy a felújítást. A vándorkarbantartás is területileg központosított egységet feltételez, de — mint neve is mutatja — a javítóegységek berendezéseikkel, felszereléseikkel és gépeikkel járják az üzemeket, a munkát tehát a helyszínen végzik el. A javítások és felújítások ütemezésének is több módszere isme. retes. A felülvizsgálat utáni karbantartásra akkor kerül sor, amikor az üzemeltetési költségek növeke. dése, a gyakoribb üzemzavarok stb. jelzik, hogy indokolt külön is gondosan megvizsgálni a gépeket és elvégezni rajtuk az egyes javításokat. A szabványos karbantartást már előre meghatározott időszakokban végzik. Függetlenül a műszaki hibáktól, szétszerelik az egyes gépeket és kicserélik a szabvány előírásaiban jelzett alkatrészeket. Ezt a módszert feltétlenül alkalmazni kell ott, ahol nem érzékelhető előre minden hiba, vagy ahol nagy a társadalmi veszélyesség (repülőgép, vasúti közlekedés stb.). Az üzemekben általában ismert módszer a tervszerű megelőző karbantartás. A gépeken meghatározott időben szerkezeti és pontossági vizsgálatokat végeznek és ugyancsak szabályos, előre tervezett időszakonként elvégzik rajtuk a javításokat és a felújításokat. Igen jelentős a TMK munkája, mert a gépek megbízhatóságának növelésével biztosítja az egyenletes termelést és a javítások hosz- szabb távlatú tervezésének feltételét. A gépek ápolásának, gondozásának alapja, a későbbi karbantartá. si idő rövidítésének feltétele elsősorban a naponkénti gondos kezelés és tisztítás. Ezt a munkát lényegében a gép mellett dolgozó esztergályosok, szövőmunkások, daruvezetők stb. végzik. Egyéni érdekük, hogy ne feledkezzenek meg ezekről az állandóan ismétlődő feladatokról, hiszen tovább használhatják a jól ismert és meg. szokott gépet. A naponkénti gépápolás népgazdasági hasznossága is igen nagy, mert növekszik a termelőeszközök élettartama, biztonsága és ez az egyik feltétele a folyamatos termelésnek. Kovács András Felhívás a háztáji kert tulajdonosokhoz! A Mezőhegyes! Földművesszövetkezet felhívja a gyümölcstermelők figyelmét, hogy a háztáji gyümölcsfáikat ne hanyagolják el! Vegye igénybe a földmüvesszövetkezet permetezőgépeit a gyümölcsfák permetezésére! A permetezőgépek kölcsönzésével a háztartási és vegyi boltunk foglalkozik, s ugyanott beszerezhetők a permetezőszerek is. Egyben kérjük a kerttulajdonosokat, hogy a boltokban lévő gyümölcsfamegrendelő lapokon a szükségletnek megfelelően szíveskedjenek rendelésüket gyümölcsfáik pótlására, felújítására. MílZÖH EGYESI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET IGAZGATÓSAGA leadni ?9l
