Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-01 / 153. szám

1$63. július 1. 2 Csütört6k Péter János külügyminiszter Londonba érkezett Péter János külügyminiszter Michael Stewart brit külügymi­niszter meghívására szerdán reg­gel néhány napos hivatalos láto­gatásra Londonba utazott.. Búcsúztatására a Ferihegyi­repülőtéren megjelent dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Mód Péter, a külügy­miniszter első helyettese, Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több veze­tő munkatársa. Ott volt a búcsúz­tatásnál H. M. Carless, Nagy-_ sült Királyság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. Péter .János külügyminiszter el­utazása előtt a következőket mon­dotta a sajtó képviselőinek: — Várakozással tekintek a londoni látogatásra és az ottani megbeszélésekre. Azzal a remény­nyel utazom, hogy a vélemény­csere sokféle tekintetben hasznos lehet a jelenlegi nemzetközi hely­zet vonatkozásában. Keresni fo­gom és tanulmányozni akarom az Britannia és Észak-írország Egye-1 angol külpolitikának azokat az Közlemény a KGST Végrehajtó Bizottságának leningrádi ülésszakáról Leningrad A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsá­ga 1965. június 25-től 39-ig Le- ningrádban tartotta XVIII. ülés­szakát. Az ülésszakon részt vett Sz. Todorov, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsának elnök, helyettese, O. Simunek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese, P. Jc.ro. szewicz, a Lengyel Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, Apró Antal, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány elnökhelyettese, D. Gombo- zsav, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyet, tese, H. Meuser, a Német Demok­ratikus Köztársaság Állami Terv­bizottságának elnökhelyettese, G. Radulescu, a Román Népköztársa, ság Minisztertanácsának elnökhe­lyettese és V. Novikov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnök- helyettese. Az ülésszakon Apró Antal ma­gyar megbízott, a Magyar Forra­dalmi Munikás-Faraszt Kormány elnökhelyettese elnökölt. A Végrehajtó Bizottság meg­hallgatta a Végrehajtó Bizottság irodájának tájékoztatóját, amely összegezte a KGST tagországok előzetes elgondolásait népgazdasá­guk és gazdasági kapcsolataik fej­lesztésére vonatkozólag az 1966— 1970 közötti időszakban, meghall­gatta továbbá az iroda összefogla­lóját a KGST tagországok között lefolyt kétoldalú konzultációk eredményéről. A KGST tagorszá­gok között 1966—1970. évi népgaz­dasági terveik összehangolása ér­dekében lefolyt kétoldalú konzul­tációk lehetővé tetteik, hogy a KGST tagországok előre meg­egyezzenek kölcsönös áruforgal. mukban, megállapodjanak gazda­sági együttműködésük olyan egyéb, kérdéseit illetően, amelyek nagy jelentőségűek a gazdasági fejlesz­tési terveik további kidolgozása szempontjából. A Végrehajtó Bi­zottság megállapította, hogy lét­rejöttek a szükséges feltételek az említett időszakra szóló hosszú le­járatú kereskedelmi és más gazda­sági egyezmények megkötéséhez. A Végrehajtó Bizottság megvi. tatta a KGST deviza és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bi­zottságának tájékoztatóját a gaz­dasági együttműködés nemzetközi bankjának 1964-ben végzett tevé­kenységéről. Ebben az évben elő­ször alkalmazták a gazdasági együttműködés nemzetközi bankja keretében a KGST tagországok között átszámítási rubelben törté­nő sokoldalú elszámolások rend­szerét. A bank a KGST tagorszá­gok között átszámítási rubelben történő sokoldalú elszámolások központjává vált és 1964-ben kö­rülbelül 23 milliárd átszámítási rubel értékű külkereskedelmi el­számolást és egyéb fizetést tett le­hetővé. A bank megkezdte a be­tétek gyűjtésére és elhelyezésére vonatkozó műveleteket, valamint a szabadon átváltható valutában történő hiteloperációkat is. A Végrehajtó Bizottság javasol­ta, hogy a KGST tagországok­nak a bank tanácsában . helyet foglaló képviselői az első év ta­pasztalatai alapján tegyék meg a szükséges intézkedéseket a bank tevékenységének fejlesztésére és további javítására. A Végrehajtó Bizottság - meg­vizsgálta azokat a javaslatokat, amelyeket a KGST Gépgyártási Állandó Bizottsága terjesztett elő a textilipari gépek és felszerelé­sek gyártásának szakosítására és az 1966—1970 közötti időszakban történő kölcsönös szállítására vo­natkozólag, megvizsgálta továbbá az erdőgazdasági gépek és néhány nagy fontosságú fakitermelő gép­fajta gyártásának szakosítására és kölcsönös szállítására vonatkozó javaslatokat. A Végrehajtó Bi­zottság több mint 200 fajta tex­tilipari gép és felszerelés, valamint több mint 30 fajta erdőgazdasági és fakitermelő gép gyártásának szakosítására vonatkozólag foga. dott el ajánlásokat. Az ülésszakon tájékoztató hang­zott el arról, hogyan hajtsák végre a KGST XV. ülésszakának határo­zatait, amelyek a KGST tagorszá­gokban 1970-ig építendő tengeri szállítóflotta hajótípusaira vonat­koztak. A tájékoztatót megvitatva a Végrehajtó Bizottság megálla­pította, hogy a KGST Gépgyártá­si és Közlekedési Állandó Bizott­sága az 1962—1964 közötti idő­szakban jelentős munkát végzett a KGST tagországok tengeri szállí­tóflottájának hajótípusai kérdésé, ben. Ez a munka lehetővé tette, hogy meghatározzák a javasolt tengeri szállítóhajó típusok alap­vető műszaki és üzemeltetési sa­játosságait, kidolgozzák a tengeri szállítőhajó típusok terveinek el­készítéséhez és megépítéséhez szükséges dokumentációt. Az ülés­szakon jóváhagyták a KGST tag­országokban 1970-ig elkészítendő fő tengeri szállítóhajó típusok lis­táját. A Végrehajtó Bizottság üléssza­kán megvizsgálták a gazdasági együttműködés folyó kérdéseit is, s ezekkel kapcsolatban megfelelő javaslatokat és határozatokat fo­gadtak el. Az ülésszak a testvéri barátság és a teljes kölcsönös megértés légkörében folyt le. (MTI) .elemeit, amelyeket egy olyan or­szág, mint a Magyar Népköztár­saság komolyan figyelembe vehet a jelenlegi nemzetközi helyzet ve­szél^s gócainak enyhítésére és az európai kérdések megoldására irányuló törekvéseiben. Bár a két ország kapcsolatai mindenféle te­kintetben állandóan fejlődnek, bi­zonyos vagyok benne: kölcsönösen nagy figyelmet fordítunk arra, hogy milyen területeken lehet kapcsolatainkat — a két ország és a'nétnzétkÓzi'Tielyzet javára — tovább fejleszteni. London Péter János magyar külügymi­niszter, mint a brit kormány ven­dége háromnapos látogatásra Lom.' donba érkezett. Ez az első magyar külügyminiszteri látogatás Ang­liában' 1919 óta. Péter János szer­dán találkozott Wilson miniszter- elnökkel a Dawning Street 10-ben, majd részt vett azon az estebéden, amelyet Stewart külügyminiszter adott tiszteletére a Lancester-palo- tában. A magyar külügyminiszter csü­törtökön és pénteken megbeszé­lésedet folytat majd a külügymi­nisztériumban. (MTI) Aláírták a szovjet—jugoszláv közös közleményt Moszkva A Szovjetunió, Legfelsőbb Ta­nácsának elnöksége, a* szovjet kormány és az SZKP Központi Bizottsága szerdán a nagy Kreml. palotában fogadást adott Joszip Broz Tito jugoszláv elnök tiszte­letére. A Kremlben Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára,' Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének elnö­ke és Joszip Broz Tito, a J ugo- szláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság elnöke, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének főtitkára aláírta a szovjet—jugoszláv közös nyilatkozatot. MTI) Az Elnöki Tanács ülése Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke letette a hivatali esküt Az Elnöki Tanács szerdán dél­előtt ülést tartott. A Népköztár­saság Elnöki Tanácsa a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége együttes javaslata alapján Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkárát, érdemeinek el­ismerésével, a Minisztertanács el­nökének tisztsége alól felmentette, dr. Münnich Ferencet saját kéré­sére, egészségi állapota miatt, érdemeinek elismerésével, állam­miniszteri tisztsége alól felmen­tette és nyugállományba helyezte, Pap Jánost másirányú, fontos pártmegbizatása miatt, érdemei­nek elismerésével, a Miniszterta­nács elnökhelyettesi tisztsége alól felmentette, Kállai Gyulát, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesi tiszt­sége alól felmentette és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány elnökévé megválasztotta. * * * Szerdán délben Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke előtt Kállai Gyula, a Mi­nisztertanács elnöke letette a hi­vatali esküt. Az eskütételen je­len volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Bisz- ku Béla, a Központi Bizottság tit­kára, Vass Istvánná, az ország­gyűlés elnöke, Fehér Lajos és Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhe­lyettesei, dr. Erdei Ferenc, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, valamint Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) Kállai Gyula életrajza 1910. június 10-én született Be­rettyóújfalun. Apja falusi csiz­madia volt. 1931-től tagja a Kommunista Pártnak. Az 1930- as években Budapesten mint egyetemi hallgató, majd Debre­cenben részt vett az egyetemi baloldali mozgalmak szervezésé­ben. 1939-ben bebörtönözték. 1939—1944-ig a párt megbízásá­ból a Népszava szerkesztőségé­ben dolgozott; részt vett a Nép­szava 1941 karácsonyi számá­nak szerkesztésében. Egyik szer. vezője volt az 1942 elején alakí­tott Magyar Történelmi Emlék- bizottságnak és az 1942. márci­us 15-i antifasiszta és háború- ellenes tüntetésnek. 1942-ben újból letartóztatták. A német fa­siszta megszállás idején a Kommunista Párt képviselőjí- ként a Magyar Front Intéző Bi­zottságának tagja volt. A felsza. badulás után a Magyar Kommu­nista Párt Központi Vezetősé­gének tagja és miniszterelnök­ségi államtitkár lett; szerkesztő­je a Szabadság, majd a Szabad Föld című lapoknak. Hosszabb időn át a párt kulturális osztá­lyát vezette, 1949—1951-ben kül­ügyminiszter. 1951.ben koholt vádak alapján letartóztatták. Rehabilitálása után 1954—55­ben a Kiadói Főigazgatóság ve­zetője, majd népművelési mi­niszterhelyettes. 1956 júliusa után a párt kulturális osztályá. nak vezetője. Az ellenforrada­lom idején elsők között vett/ részt a párt újjászervezésében. Kezdettől fogva tagja az MSZMP Központi Bizottságá- rxik, Politikai Bizottságának. 1957-től 1959-ig — a Miniszter­tanács elnökének első helyette­sévé történő megválasztásáig — a Központi Bizottság titkára volt. A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány megalakulása után 1958. január 28-ig művelő­désügyi miniszter, ezt követően 1960 januárjáig államminiszter. 1961 szeptembere óta a kormány elnökhelyettese volt. 1958-ban megválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsa el­nökévé, s ezt a funkciót azóta is betölti. Hajdú-Bihar megye or­szággyűlési képviselője. 1960 jú­niusában kitüntették a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével. Gergely Mihály: IDEGENEK 18. Az anya átöltözött, s főzéshez látott, hogy friss vacsorát kap­jon a család. Tudta, hogy a ra­kott krumplit nagyon szereti Géza. Míg főtt a krumpli, be­ment a nagyszobába, előszedte tankönyveit, mert másnapra, a heti konzultációra kellett készül­nie. Befolyásos protektórok se­gítségével sikerült elintéznie, hogy ne az esti tagozatra kell­jen járnia, ami napi három-négy órát jelentett volna az iskolá­ban a gyári munka után. A le­velező tagozat előnye, hogy he­tenként csak egyszer kell beszá­molnia. Elégedetlen volt magával, nem fogott az agya. Fáradtságával magyarázta, napi hivatali mun­kájával, mely kimerítette; hoszT szú műszaki értekezlet a főnö­kénél, a gyári technológusok ta­nácskozása; a részletes jegyző­könyvet neki kellett vezetnie. Igaz, a jegyzőkönyvvezetés már nem okozott gondot, hibátlanul értette a műszaki nyelvet, is­merte á legtöbb gyártástechno­lógiai folyamatot. Mégis: hat órán át figyelni vitatkozó em­Regény berekre négyéves gyakorlás után sem könnyű feladat. Föltette Csajkovszkij d-moll zongoraversenyét, néhány percre elnyúlt a fotelban, szemét is le­hunyva átadta magát a zenének, míg azt nem érezte, hogy tagjai kellemesen zsiborogni kezdenek. Ez nála a kioldódás jele volt, most örvendetesen korán bekö­szöntött. Még maradt egy ideig, aztán lehalkította a gépet, hogy csak nyugtató aláfestés marad­jon a zene. Most már fogékonyabban bön­gészte végig a másnapi konzultá­ció anyagát. öt óra elmúlt. Sietve felöltö­zött, leszaladt az iskolai napkö­zibe Andiért. — Jó, hogy találkozunk, már készültem magukhoz — mondta Ingusz Menyhértné. Hervadó, de még mindig érdekes, szép arca volt. Nagyon megpróbálta sze­gényt az élet, mintha férje majd négy évvel ezelőtti rejtélyes öngyilkosságából máig sem tért volna teljesen magához. Inguszné belekarolt, bevezet­te a tanáriba, behúzódtak a sa­rakba. — Valami nincs rendben An- dival, kedves anyuka — mondta özvegy Inguszné, zpldesbarna, lágy pillantósú szemét kutatón járatta rajta. — Sajnos, év végé­re így nem lesz jeles, egymás után többször is gyengén felelt. Mi lehet az oka? — Fogalmam sincs róla. — Talán kevesebbet tanul a gyerek, mint eddig? — segített ' neki Inguszné. — Igen, talán. Mintha ritkáb­ban venné elő a könyveit. — Kétszer a házi feladatát sem csinálta meg és mára nem íratta alá az intőt, amit éppen a házi feladat miatt kapott. — Az első intő után még nem gondoltam... — Én sem, azért is halogat­tam a családlátogatást, mert a gyenge tanulókhoz kell eljár­nom... Kevesebbet tudnak vele foglalkozni mostanában? Tör­tént valami változás a család életében? — Mostanában költözött hoz­zánk a nagyobbik fiam. — Nem is tudtam, hogy má­sik fia is van anyukának! — Ó, már tizennyolc éves! -le­mondta, s az anyák büszkeségé­vel elmosolyodott. — Tizennyolc?! ...És hogy­hogy csak most?... Röviden elmondta nagyobbik fia történetét. — Így már ér­tem — jegyezte meg elgondol­kodva Inguszné. — Tudom ma-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom