Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-12 / 137. szám
MSS. június 12, 3 Siómba! MEK-szaktanácsadók segítik a cs tsz-eket a gyümölcs zöldségtermelésben korszerű árukezelést is el kell sajátítani Megyénk termelőszövetkezetei az idén is nagy mennyiségű gyümölcs és zöldség átadására kötöttek szerződésit a MÉK-kel. A korábbi években közel sem voll jó a kapcsolat a termelők és a felvásárlók között. A legtöbbször a minőség miatt éles viták alakultak ki, melyeknek közvetve a fogyasztók vallották a kárát. A szövetkezetek érthetően arra törekedtek, hogy minél több árut adjanak át — ha rosszat is —, természetesen olyan áron, hogy a bevétel nagyobb legyen. Az átvevők ugyanakkor a minőségi követel ményekhez ragaszkodtak. Mindkét törekvés helyes volt, csakhogy a gyakorlati megvalósítás sokszor komoly akadályokba ütközött és a viták elkerülhetetlenné váltak. Nem volt meg tehát a kívánt összhang a termelők és a felvásárlók között. A jobb kapcsolat megvalósítására törekedtek a MÉK vezetői, amikor néhány évvel ezelőtt bevezették a körzetfel elősi rendszert, ami azt jelenti, hogy egy- egy MÉK-szakemberhez 6—7 termelőszövetkezet tartozik. A körzetfelelős kora tavasztól az utolsó termés leszedéséig állandóan figyelemmel kíséri a növények fejlődését, az ezzel kapcsolatos raunÉpítőmuvészek tanulmányúton A Művelődésügyi Minisztérium megbízásából dr. Reischl Antal egyetemi tanárnak, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnökének vezetésével külföldi tanulmányútra utazott a Nemzeti Színház tervpályázat bírálóbizottságának öt tagja. A magyar építészek a Német Demokratikus Köztársaságban és a Német Szövetségi Köztársaságban tanulmányozzák a legújabb színházépítési módszereket és a korszerű színpadtechnikai berendezéseket. kát és javaslataival, tanácsaival segíti a szerződő termelőket, hogy jobb minőségű árut adhassanak. Természetesen szem előtt tartja mindkét fél érdekét. Jelenleg 16 körzet van a megyében, és a legkiválóbb, sok tapasztalati gyakorlattal rendelkező szakemberek a körzeti felelősök. Az eredmény megmutatkozott. Jobb a kapcsolat, kevesebb a vita és ami a legfőbb: valóban jó minőségű, friss gyümölcsöt és zöldséget tudnak szállítani a boltokba a fogyasztóknak. Az idén ismét léptek egyet előre a jobb kapcsolat kialakításában. A MÉK agronómusainak és a 15—20 éves gyakorlattal rendelkező szakembereinek részvételével szaktanácsadási hálózat jött létre a megyében. Mir.él jobb minőségű árut adni a fogyasztóknak, ez a cél vezette a MÉK-et, amikor létrehozta a 12 tagú csoportot. A szaktanácsadók speciális feladatot kaptak az, általános tennivalók mellett. Nemcsak agrotechnikai vonalon, hanem az áruk helyes kezelésében is segítséget nyújtanak á termelőszövetkezeteknek. A minőség romlását ugyanis sokszor befolyásolja a szedés, a helytelen tárolás, csomagolás és szállítás. Hiába termel egy szövetkezet első osztályú paradicsomot, ha azt úgy szedik és csórna goi jók, hogy 20—30 százaléka összetörik, akkor már természetesen nem vehetik át első osztályúnak a felvásárlók sem. Kárba vész tehát a munika, a tagság szorgalma, kevesebb pénzt kap a szövetkezet. A szaktanácsadó hálózat kialakítása éppen ennek elkerülésére törekszik. Ahol megfogadják a javaslatokat, tanácsokat, ott szemmel láthatóan javul a kertészetek munkája, jobb minőségű árut adnak át a felvásárlóknak. Egyes termelőszövetkezetekben azonban érthetetlen módon még vonakodnak ettől. Bár a kertészetekben általában szakemberek dolgoznak, értenek tehát a termeléshez, de nem kapnak kellő segítséget a tsz-ek vezetőitől, akik nem éltik meg. milyen fontos, hogy mindig megfelelő időben történjen a növényápolás, az öntözés, a szedés és a szállítás is. Sokszor nem biztosítják a szükséges gépeket, munkaerőt. Ugyanakkor a kívülálló szakemberek tanácsát sem fogadják meg. Az egyik szövetkezetben a MÉK képviselője látogatása alkalmával javasolta, hogy még aznap szedjék fel a karalábét, mert szállításra alkalmas és kiváló minőségű. A válasz az volt, hogy most nem érünk rá, nincs, aki ezzel foglalkozzon. Másnap eső esett, harmadnap már csak repedt héjú karalábét szedhettek s az átvételnél le kellett minősíteni. Sajnos, még jó néhány ilyen példa akad a megyében. Helyes lenne, ha a MÉK-nek ezt a törekvését jobban segítenék a termelő- szövetkezetek, hiszen elsősorban a saját érdekük. Kasnyik Judit Oszlott aratást is terveznek a sarkad! járásban A csapadékos időjárás ezen a nyáron igencsak próbára teszi a betakarításra összpontosított erőket. A régi hagyomány szerint, ha Medárd napján esik, akkor utána negyven nap csapadékos lese. Az idős emberek megfigyelése tiszteletet érdemel, s a jelenlegi időjárás pedig több és nagyobb figyelmet, hozzáértést követel mindenkitől, aki a nyári mezőgazdasági munkákban ténykedik. Bár nak, mely révén a kézi kaszásokat nem kellene munkába állítani. A gabonabetakarítással foglalkozó konstruktőrök gondoltak erre, amikor megszerkesztették a rend- rearaíót. A sarkedi járásban a felkészülés időszakában számításba vették a rendrearatás kínálta lehetőséget. Az eredeti tervben 3500 hold osztott aratást irányoztak elő. A szövetkezetek eddig 6000 az lenne a jó, ha aratásikor száz 1 hold gabona kétmenetes aratásá- ágra sütne a nap, ha a gépek olyan teljesítményt produkálnára kötöttek szerződést a Sarkadi Gépállomással. Kombájnosok oktatása I legjobbak megosztják tapasztalataikat A Gépállomások megyei Igazgatósága ebben az évben két-három napon át, az aratás elkezdése előtt, kombajnos oktatást szervez — közölte Szító József, a Gépállomások megyei Igazgatóságának íöagronómusa. Erre az időre valamennyi gépállomáson menetkész állapotba hozzák a kombájnokat. Ezeket szocialista meg őrzésre átadják a gépállomás! és a termelőszövetkezeti dolgozókból szervezett első és másodvezetőknek. Motorpróbát tartanak és szükség esetén pótjavítást eszközölnek. Megtartják a munkavédelmi oktatást is, majd az évek óta legjobb tejesitményt felmutató kombájn vezetők megosztják, tapasztalataikat, hogy mások is kiváló eredményeket érhessenek el. II Pallér” nélkül A hibákat azonban nem lehet elnézni lat szépein elrendezve, mégis föltette a kreol eme tetejére. * * * Az asszony türelmetlenül pillantott karórájára, visszatért a szobába. — Mikor jön már a bátyó, édesanya? — kérdezte Andi. — Nyíregyháza felől hatra érkezett be a személy — mondta Radován. — Ha azzal jött, most már.,.! Ebben a pillanatban csengettek. A gyerek rohant ajtót nyitni, — Szia, bátyó! Szia, Géza! — hallatszott az előszobából, s mielőtt a felnőttek elébe mehettek volna, Andi kézen fogva bevezette a bátyját. — Csókolom! — mondta a sovány, magas fiatalember. Elvonta kezét öccse kezéből, baljában még ott tartotta a láthatóan nem súlyos bőröndöt és. nagy szemével megnézte anyját, mostohaapját. Körbepillantott a szobában is, mintha idegen helyre érkezett volna, az elmúlt nyáron nem ebben a lakásban töltött volna el egy hetet. Az anya végre magához tért a megmagyarázhatatlan bénultságból, mely az utóbbi években mindannyiszor elfogja, ha a fiával találkozik, s halasa alá került most is. — Szervusz, kisfiam! Isten hozott! — mondta az anya, ölelésre tárta a karját. De a fiú csak állt, amitől az anya ismét megdermedt, s kezét éppen csak vállára téve, magához húzta a nálánál máris fél fejjel magasabb fiút és megcsókolta. Érezte arcán a fiú szenvtelen csókját. Kissé eltávolodott tőle, kezét azonban még nem vette le a válláról, úgy kémlelte meg- homályosuló szemmel. Sajátos ötvözet volt a fiú, arca kifejezetten egyikükre sem hasonlított. Az övé például a szeme állása volt, az egymástól mongolosan távoleső, csodálkozó szempár, de a nagy szemnyílás már nem, az elkeskenyedő áll s a vékony, hideg ajak az apjáé, de testalkata már igazán meghatározhatatlan eredetű. Mostanában ismerkedhetett meg a borotvával, mert álián két friss bemetszés varrasodása látszott és érintetlenül meghagyta gyéren nőtt, rozsdásszőke bej ászát, s az oly meglepően hatott az anyjára. Radován kézfogással üdvözölte, elvette tőle a bőröndöt, egy fotelra mutatott. — Ülj ie, fiam, fújd ki magad! — Köszönöm, mondta jellegzetes hangsúlyával a fiú. Nem halkan beszélt, de nem is hangosan, mégis oly módon, hogy oda kellett figyelni, ha az ember meg akarta érteni, és sziszegő mássalhangzóiban volt valami lagymatag seppegés. (Folytatjuk) Nemrég egy idős, komoly | irama ne lanyhuljon, ott ez a tér-i gazdasági eredményt 8 millió fo- mozgalmi múlttal rendelkező; melési eredményekben is vissza- rint helyett 9 millió 104 ezer fonyugdíjas kőműves így jellemezte' az építőmunkások egykori és mai j helyzetét: „Ha valaki annak ideién nem úgy dolgozott, ahogy kellett, a pallér azt mondta neki, hogy takarodjon haza. Volt helyette más, akár száz is. Ma szükség van minden munkáskézre, ezért elnézik a hibákat. Szinte] könyörögnek az embereknek, hogy dolgozzanak. Hová vezet ez az út?” Tiszteletre méltó a társadalomért való aggódás. Való igaz, hogy egyes helyeken nem követelik meg a fegyelmet és a tisztességes munkát. Jellemzőnek azonban ez sommiképpen sem mondható, meri egyre jobban terjed a munka szocialista szemlélete. Gondoljunk csak azokra a brigádokra, amelyek jó munkájukkal, különböző vállalások teljesítésével és nem utolsósorban becsületes magatartásukkal már elnyerték a szocialista címet. Ezek a a brigádok nem külső kényszer hatására teljesítik a rájuk bízott feladatokat, hanem belső meggyő. ződésből. A versenynek ez a néhány éve kibontakozó új hajtása igen jó nevelőiskola, amely alkalmas arra, hogy társadalmi méretekben fejlessze a tudatot. A mozgalom kiszélesítése éppen ezért alapvetően fontos ahhoz, hogy a növekvő termelési feladatokat, nagyszerű céljainkat megvalósíthassuk. Minden vállalatnál, üzemben megtalálható a munkaverseny valamilyen formája, j Szervezői, irányítói azonban nem ] mindenütt törődnek vele olyan j mértékben, ahogy azt a jelentő- ! sége megkívánná. Emiatt aztán | lórmálissá válik, amely csak arra jó, hogy a vezetők a felsőbb szerveik előtt fedjék magukat. Ahol azonban következetesen azon munkálkodnak, hogy a verseny tükröződik. Példa rá a Békés me gyei Húsipari Vállalat, ahol évek óta elevenen él a munkaverseny. Hat brigád kapta már meg a szocialista címet, négy pedig az elnyerésére törekszik. A brigádtagok száma a vállalat dolgozóinak több mint 30 százalékát teszi ki. Hogyan segíti őket a gazdasági vezetés és a szakszervezet? Talán elsősorban a negyedévenkénti értékelést érdemes megemlíteni, ami Bogár Jánosnak, a termelési osztály vezetőjének a feladata. Ö ennék a kötelességének lelkiismeretesen eleget tesz. Jól tudja, hogy értékelés nélkül semmiféle verseny nem vezethet sikerre, hiszen a számokból megfelelő következtetések vonhatók le. A brigádok ezeknek az alapján megtudják, hol „szorít a cipő”, min kell javítaniuk, hogy a céljukat valóban elérjék. A szocialista brigádoknak becsületük, tekintélyük van a vállalatnál. Kólómban József igazgató, de az osztályvezetők is a termeléssel kapcsolatos kérdésekben nem egyszer kikérik a véleményüket, javaslatukat. Arra törekednek. hogy ezek a brigádok — még ha átszervezést kell is végrehajtani — lehetőleg évekig együtt maradjanak. A termelési; irányító műszakiak legtöbben ugyancsak valamelyik szocialista hrigád tagjai, akik így még több segítséget tudnak nyújtani a termeléshez. Érdemes az éves munkaversenyről is beszélni, amely a gazdasági eredmények megjavítását tűzi célul. A vállalat üzemrészenként felbontva elkészítette a felajánlás tervét és kiadta a dolgozóknak elbírálásra, akik hozzáfűzték elgondolásaikat, véleményüket. Amikor ezeket összegezték, kiderüli, hogy a dolgozók aj rinttal akarják növelni. Ezt a vállalat el is fogadta. És. hogy nem irreális a terv, arra bizonyíték: a dolgozók a termelés növelésére tett vállalásukat már az első negyedévben 52 százalékra teljesítették, az egy főre jutó termelési értéket — a tervhez képest — 2,6 százalékkal növelték és olyan költségmegtakarítást értek el, amire még aligha volt példa a vállalat történetében. A munkaverseny alapján természetesen jutalomban is részesülnek a dolgozók. Ennek elbírálása a brigádok feladata, amelyek nem csupán a kiemelkedő eredményeket veszik figyelembe, hanem a fejlődést, a szorgalmat és a magatartást, is. Egy rövid írás keretében nem lehet kitérni minden részletre, annyi azonban bizonyos, hogy a Békés megyei Húsipari Vállalatnál igen nagy gonddal foglalkoznak a munkaversennyel. A pártszervezet vezetősége rendszeresen beszámoltatja a szakszervezeti titkárt és mindazokat, akik valamilyen megbízatást kaptak. Taggyűlésen az idén két alkalommal a napirendi pontok között szerepelt a munka verseny. A szakszervezet vezetőségének is szinte állandó témája ez. Ilyen( körülmények között az egykori „pgllér” fogalomnak még a körvonalai is elmosódnak. Helyette az embert saját jól felfogott érdeke és a megbecsülésre való törekvés ösztökéli arra, hogy többet, jobbat és olcsóbban termeljen. Ennek köb csönhatásaképpen nemcsak lehetővé, hanem szükségszerűvé is válik a vezetés szocialista módszerének kialakítása. A munka valóban társadalomformáló rangra ;err,?lk?dik. Tasztor Béla
