Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-12 / 137. szám

IM5. június 12. 4 Szombat Mivel foglalkozik az SZMT közgazdasági bizottsága ? Járási „turnéra” készülnek a gyomai színjátszók A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa mellett működő közgazda- sági bizottság igen széleskörű te­vékenységet fejt ki gazdasági éle­tünk számos területén. Ezzel kap­csolatban megkértük Araeziki Já­nost, a bizottság egyik vezetőjét, nyilatkozzon munkájáról. Első­ként azt kérdeztük meg. melyek * bizottság legfőbb munkaterüle­tei és mi a konkrét feladata? — Legfőbb feladatunk felfedni a gazdasági életünkben fellelhető visszásságokat: javaslatok kidol­gozása az eredményesebb gazdál­kodás érdekében. Segítséget nyúj­tunk a gazdasági vezetőknek, de széleskörűen foglalkozunk a mun­kások problémáival is. A közgazdasági bizottság fő­leg társadalmi apparátus. Huszon­öt tagból áll, két függetlenített vezetővei. A bizottságon belül kü­lönféle szak-albizottságok tevé­kenykednek. Ezek tagjai jogá­szok, mérnökök, szakemberek. Vizsgálatot végzünk a munkaver­seny és a szocialista brigadmozga- 1 ómmal kapcsolatban. Foglalko­zunk a normák karbantartásával, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy ahol túl feszes, ott javaslatot te­szünk a módosításéra, viszont ahol indokolatlanul laza. javasol­juk a megfelelő szintre hozást. Lényege a normák reálissá téte­le. Különösen nagy figyelmet szentelünk a termelési tanácsko­zásokra. Főleg arra, hogy a ta­nácskozáson felvetődött hasznos javaslatokat az üzemek vezetői hogyan valósítják meg. Műszaki segítséget nyújtunk az albizottságokon keresztül a ter­melési egységeknek. Segítünk a műszaki fejlesztési tervek elkészí­tésében. Készt veszünk a munka­ügyi viták elintézésében, konkrét segítséget nyújtunk a döntőbizott­ságok munkájához. Szorgalmaz­zuk a rendeletek tanulmányozá­sát. Sokat foglalkozunk a társa­dalmi bíróságok működésével, a törvényesség betartásával, a mun­kafegyelem megszilárdításával. Bizottságunk vizsgálatokat végez a munkáséi látással kapcsolatban. — Milyen konkrét kérdésekkel foglalkoztak a* elmúlt fél évben és milyen problémák merültek fel? — Feldolgoztuk az 1964. évi túlóragazdálkodas tapasztalatait, továbbá a megyei tanáccsal közö­sen kidolgoztuk a munkaverseny célkitűzéseit a helyiipar vonatko­zásában. Értékeltük a társadalmi bíróságok munkáját s foglalkoz­tunk a szocialista brigádmozga­lom jelenlegi helyzetével, hiányos­ságaival, továbbfejlesztésének le­hetőségeivel. öt ipari és öt me­zőgazdasági üzemben megvizsgál­tuk a törvényesség helyzetét s a munkaügyi viták helyes elintézd­Hírlapkézbesitőt (elvételre keresünk, kerékpár biztosítva Békés, postahivatal X----------------­» ét. Ugyancsak négy ipari és négy mezőgazdasági üzemben vizsgál­tuk a premizálás problémáit Fo­lyamatban van a mezőgazdasági üzemek műszaki fejlesztésének és újító mozgalmának elemzése. Általános tapasztalatunk, hogy a gazdasági vezetőik az említett problémákkal nem foglalkoznak kellő figyelemmel. Ez abból kö­vetkezik, hogy nem ismerik a ren­delkezéseket. Példának hadd em­lítsem a Kner Nyomda esetét. A nyomda igazgatója nyilván a ren­deletek ismeretének hiányában a munkaügyi vitákat nem a törvé­nyesség keretében intézte el, s ez a dolgozók kőiében komoly vissz­hangot váltott ki. Sürgős intézke­dés megtételére volt szükség a hiányosság megszüntetésére. A szocialista brigádmozgalom helyzeténék vizsgálatánál kide­rült, hogy az üzemek vezetői fel­színesen kezelik ezt a nagyszerű I mozgalmat. Példának a békéscsabai felvonó esetét említhetném. Meg­állapítottuk. hogy a felvonóban a brigádszerződés megkötése után a gazdasági vezetők nem biztosítot­ták a versenyhez az általuk vál­lalt feltételeket, s ez oda vezetett, hogy a felvonóban a szocialista brigádmozgalom teljesen ellaposo­dott. Hozzájárult ehhez még az is, hogy nem megalapozottan, körül­tekintés nélkül jöttek létre a ver- senvszerződések. A közgazdasági bizottság tagjai­nak igen sok problémát okoz a premizálás jelenlegi rendszere, illetve kialakult gyakorlata. Meg­állapítást nyert, hogy sok esetben olyan feladatok elvégzését premi­zálják, melyek a dolgozók köteles­sége, ezért kapják a fizetést. Míg más esetben a ténylegesen premi­zálás alá eső munkát nem érté­kelik. Ez nem hat ösztönzően a dolgozókra. Ugyancsak a premizá­lással kapcsolatos probléma a helytelen arányok gyakorlata. In­dokolatlan, hogy egyes műszaki vezetők, ügyintézők a fizetésük­höz arányítva 30« százalékos pré­miumot vesznek fel, míg az effek­tiv munkavégzők csupán fizeté­sük 70—75 százalékát kapják. Mi ebben az ösztönző? Gyakran felvetődő probléma a társadalmi bíróságok helytelen gyakorlata. Számos példa utal ar­ra, hogy a gazdasági vezetők in­kább adminisztratxve intézkednek, mellőzik a társadalmi bíróságok nevelő szerepét. Elhangzanak olyan kérdések is, miért csak a dolgozót állítják társadalmi bíró­ság elé? Szinte alig van rá pél­da, hogy valamelyik vezetőnek is, aki hibát követett el, a dolgozók­hoz hasonlóan, a társadalmi bíró­ság előtt kellett volna felelnie hi­báiért. — Melyek a közgazdasági bi­zottság közeljüvőbeni tervei? — Gazdasági érvünk első íél évének tervteljesítését fogjuk £M Budapesti Belonárugyár Bp., XXI. (Csepel), Rákóczi F. u. 289. azonnali belépéssel alkalmaz rako­dáshoz és kőőrléshez férfi segédmunkásokat, valamint betonelem és mozaiklap gyártáshoz férfi és női segédmun­kásokat. Felvételhez munkakönyv, MIL-lap. SZTK-kiskönyv és taná­csi igazolás szükséges. Munkás- szállást biztosítunk. Jelentkezés a fenti cím munkaügyi csoportjánál. 2486 megvizsgálni ipari és kereskedel­mi vonatkozásban. Az elemzések után javaslatokat teszünk a má­sodik féléves terv teljesítésének eredményességére. Foglalkozni kí­vánunk az ipari üzemek első fél évének műszaki helyzetével, az újítások értékelésével és azok sorsával. Értékeljük a kereskede­lem területén működő társadalmi ellenőrök tevékenységét, továbbá a vállalati és a járási egyeztető bizottságok munkájához nyúj­tunk gyakorlati segítséget. A kö­zeljövőben foglalkozunk a nyá­ri mezőgazdasági munkák ered­ményes elvégzésének helyes meg­szervezésével. — Ha ilyen széleskörű tevé­kenységet fejt ki a közgazdasági bizottság, mennyire ismerik mun­káját és milyen mértékben kere­sik fel a dolgozók ügyes-bajos problémáikkal? — A bizottság valóban széles­körű tevékenységet fejt ki. Min­den olyan üggyel foglalkozunk, mely gazdasági életünkre kihatás­sal van. Ma már elmondhatjuk, szinte nap mint nap felkeresnek bennünket. Hogy létezésünkről jobban tudjanak, felhívást is tet­tünk közzé, ezenkívül a szakszer­vezeti bizottságok is irányítják hozzánk a panaszosokat. Vannak azonban olyan tapasztalataink, hogy a panaszosok inkább leve­leznek a rádióval, televízióval és az országos lapokkal olyan ügyek­ben, melyet mi magunk is el tud­nánk intézni, s el is intézünk, ha hozzánk fordulnak. Szeretnénk azt elérni, hogy a dolgozók, s ve­zetők bátran és bizalommal for­duljanak a bizottságunkhoz, mert egyetlen panaszt sem hagyunk megválaszolatlanul és feltétlenül igazságot teszünk valamennyi vi­tás kérdésben — fejezte be Araczki János. leivel a munka nálunk tör- 1 vényben biztosított jog, és mert általában mindenki a képessé­gének és felkészültségének meg­felelő munkát végezhet — becsü­letes, szorgalmas munkával min­denki meg tudja keresni a kenye­rét. Nemcsak, azt, de többé-kevés- bé mindent, amit a mai modern kor életszükségletnek tart. A fi­zetésen felül igen sokan — évente tízezer szám — kapnak 100—120 ezer forintos állami „ajándékot” az ingyen kiutalt lakás formájá­ban. Mások hosszú lejáratú ház-, lakásépítési kölcsönhöz juthat­nak. Igaz, hogy autóra, balatoni nyaralóra ma még viszonylag ke­veseknek telik, de ezer és egy tény bizonyítja, hogy életszínvonalunk már rég túljutott azon a tíz-tizen­öt év előtti fokon, amikor a ke- nyér, ruha, cipő — tehát az eiemi szükségletek előteremtése jelentet­te a fő gondot. Persze magasabb fokú igénye csak annak lehet, aki a köz érde- | kében végzett munkája alapján azt megérdemli. Felszabadulásunk I után húsz évvel nálunk nincs he- i lye, létfeltétele az ingyenélésnek, ■ élősdiségnek. A gyomai Katona József Já­rási Művelődési Ház színjátszó csoportja Neibor István rendezé­sében elkészült Móricz Zsigmondi Egérfogó című egyfelvonásosával, s két hét múlva mutatják be a járási székhelyen. A műsort ki­egészíti a tánccsoport néhány száma és Kora Miklósné Szabó Teréz énekszólója, aki magyar népdalokat ad elő. A két együttes és a szólista már megtartotta első összpróbáit, s a Dr. Björklund, a stockholmi bakteriológiai laboratórium mun­katársa közölte, hogy a rákbeteg­ség legelterjedtebb formái ellen kísérleti vakcinával száz honfitár­sát beoltotta. A kísérleteket Stock­holm közelében egy kis városban végezték 60—70 éves személyeken. Mégis van társadalmunknak egy keskeny, de igen veszélyes rétege, amelynek rossz példája ra­gadós lehet. Ezek az élősködő, az államot fejőstehénnek tekintő, korrupt, megvesztegethető hivatal­nokok, a rendeletek és törvények hiányosságait kihasználó, „nélkü­lözhetetlen ügyes emberek” végső soron még a törvényesség innenső oldalán vannak. Nagyon gyakran „jópofa”, kellemes modorú, „ér­dekes” emberek ezek, „Pecunia non ölet... — a pénznek nincs sza­ga...” — ez a jelszavuk. — Ho­gyan lehet könnyen pénzt szerez­ni? A z államtól ingyen kapott la­” kasok árubabocsátása, vagy elcserélgetése tízezres leiépési dí­jakért például eléggé elterjedt je­lenség (bár az ilyen ügyleteket — érthető okokból — igen nehéz le­leplezni). Vannak aztán, akik munkahelyüket, fizetésüket jöve­delemkiegészítő, biztosítószelepnek íekintik csupán. A mellékes, a másodállás kedvéért lelkiismeret­lenül elhanyagolják fő munkáju­kat, amiért tulajdonképpen fizetik őket. Idetartozik az állami gyomai előadás után a környező községekbe látogatnak majd el. * Kocsis Lászlóné irányításával jól működő bábszakkör készül ál­landóan műsorra a művelődési házban. A napokban a legkiseb­beket örvendeztették meg, a nap­közi otthonban mutatták be a Mackó mukik kocsikáznak és a Szegény ember szamara című bábjátékot. A kísérleteket 1961-ben kezdték. A csoportban mindezdeig egyet­len rákos megbetegedés sem for­dult elő. A szakértők azonban túl­ságosan kicsinek tartják a kísér­letben résztvevő személyek szá­mát ahhoz, hogy megállapítható legyen, valóban van-e a vakciná­nak védő hatása. anyaggal, géppel munkaidő alatt fusizó, a munkaköri kötelezettsé­gen belül „újító”, a más találmá­nyát magáénak mondó, az újítók­kal szívesen „társviszonyba” lépő műszaki. Nem különb a hamis je­lentést, kozmetikázott mérleget készítő tisztviselő sem, hisz az ő hamis úton szerzett pár száz vagy ezer forintos prémiuma a nép­gazdaságnak esetleg százezrekbe kerül. Ismerünk olyan kihelyezett tsz- elnököt — szerencsére már nincs a helyén —, aki gépkocsit vásá­rolt, de közben szétzüllött a kezé­re bízott közös gazdaság. Jól is­mert típus a hiánycikkekkel visz- szaélő kereskedelmi alkalmazott, akinél csak „csúsztatottan” kap­hatók a fontos alkatrészek, anya­gok. Hányszor hallani, hogy erre vagy arra a munkára nincs kapa­citás, azonban, ha a kedves meg­rendelő úgy gondolja, „maszek” alapon lehet valamit csinálni — elvégre szabad idejével mindenki maga rendelkezik. Hogy azután a munka végül is a hivatalos idő alatt készül el, afelett rendszerint szemet hunyunk, rosszul értelme­zett humanizmusunk vagy éppen a megrendelő igényének sürgőssé­ge miatt. Van az élősdiségnek más, inkább morális, mint anyagi jel­legű megnyilvánulása is. Egy munkaképtelen öregasszony kény­telen volt például beperelni gye­rekeit, hogy legalább havi száz • • „Ügyes44 emberek ,,A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszeresen javuló jólét esetenként elítélendő jellemvonásokat: harácsolást, kap­zsiságot, önzést is erősíthet.” (Az MSZMP KB ideológiai irányelveiből.) Megjelent Wilfred Burchett világhírű riportkönyve, a Dzsungelháború Dél-Vietuamban Világszerte ismerik és a legol­vasottabb könyvek egyikének tartják Wilfred Burchett Dzsun- gelháborü Dél-Vietnamban című kötetét. Burchett személyesen be­járta riportjainak, történeteinek és pillanatfelvételeinek színhe­lyét. Minden sorát a nagy él­mény közvetlen ereje jellemzi, s a tények hallatlan gazdagsá­ga. Ez a könyv felfedi azt a „tit­kot”, miképpen képes ellenállni a dél-vietnami szabadságharcosok serege a túlerőben lévő dél-viet­nami kormánycsapatoknak, ame­lyeket az amerikai imperialisták a legmodernebb fegyverekkel ál- lig felfegyvereztek. Kiderül, hogy a szabadságharcosok eredetileg „maroknyi” csapata szakadatlanul gyarapodik, duzzad, amiként duz­zad a nép haragja is belső és kül­ső ellenségei ellen. Burchett könyve, mert a teljes valóságot tükrözi, nagyon izgal­mas mű. Bemutatja a dzsungel- háború minden vetületét. Megis­merteti velünk az embereket, a tájakat, a csodálatosan buja, tró­pusi ország szabadságszerető né­pét, s a feltétlen pusztulásra ítélt népellenes erőket is. A kötetet igen sok eredeti fényképfelvétel gazdagítja. Ezek a képes doku­mentumok fokozzák Burchett könyvének hitelét. A szép kiállí­tású kötetet a Kossuth Könyvki­adó jelentette meg. Vakcina a rák ellen?

Next

/
Oldalképek
Tartalom