Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-12 / 137. szám

IMS. június 12. 2 Szombat Áttekintés Dél kelet-Ázsiáról A délKeleí-ázsiai hely­zet a vietnami esemé­nyeket! túlmenően is egyre inkább magara vonja a világ közvéle­ményének figyelmét. Ez a hatalmas, közel 4 080 000 négyzetkilomé­teres terület, amely ki­lenc országot, a Vietna­mi Demokratikus Köz­társaságot, Dél-Vietna- mot, Laoszt, Kambod­zsát, Thaiföldet, Burmát, Indonéziát, Malaysiát és a Fülöp-szigeteket fog­lalja magában, az ellen­tétes politikai elképze­lések gyűjtőhelyévé vált. Hátsó-India keleti ré­szén elterülő 158 750 négyzetkilométer kiter­jedésű, 16 millió lakost számláló Vietnami De­mokratikus Köztársaság és a 170 850 négyzetkilométer területen elterülő 15 millió lakosú Dél-Vietnam ma a vi­lágpolitika egyik legsúlyosabb prob­lémáját jelenti. Az Egyesült Államok agressziója következtében egy robba­nással fenyegető háborús tűzfészek alakult itt ki, amely méltán váltja ki a világ népeinek aggodalmát. A 236 800 négyzetkilométer területtel es 1 882 000 lakossal rendelkező Laosz 1956 novemberében hosszú harc után kilépett a Francia Unióból és még az év decemberében koalíciós kormány megteremtésével megszüntette az or­D ÉL- KELÉT ÄZ5 IÁ. áttekintő térképe szág megosztottságát. Három évvel ez­előtt azonban, a belső ellentétek is­mét kiújultak és az ország' ma is a politikai bizonytalanság állapotában van. A Sziámi-öböl partján 172 484 négy­zetkilométeren elterülő Kambodzsa az 1957. augusztus 7-én elfogadott tör­vény alapján semleges politikát foly­tat. A közelmúltban területét ért légi­támadások elleni tiltakozásul megsza­kította diplomáciai kapcsolatait az Egyesült Államokkal. Lakosainak szá­ma 5 740 000 fő. Thaiföld (514 000 négyzetkilométer, Megkezdődtek Bonnban a nyugatnémet—francia tárgyalások Bonn Pénteken délelőtt közvetlenül De Gaulle elnök Bonnba érkezése után, megkezdődtek a nyugatné­met—francia tárgyalások. De Gaulle elnök és Erhard kancellár négyszemközt tanácskozott • a vi­lágpolitikai helyzetről, majd Lüb- ke köztársaság elnök fogadta a francia államfőt. Ez alatt az idő alatt a De Gaulle-t kísérő francia szakminiszterek külön-külön ta­nácskoztak nyugatnémet kollégá­ikkal. Délután a kormányfők és minisztereik együttes ülésen vet­tek részt. A délelőtti tárgyalások szüneté­ben Erhard kancellár és De Gaul­le elnök nyilatkozott az újságírók­nak. Erhard kijelentette: nagyon örül annak, hogy De Gaulle a ter­vezettnél korábban eljött Bonn­ba, mert kétségtelenül „gondok és kétségek mutatkoztak” a két or­szág viszonyában. Erhard han­goztatta: reméli azonban, hogy si­kerül megértésre jutni a legfon­tosabb kérdésekben. De Gaulle ugyancsak ., kijelentette, reméli, hogy a találkozó a kapcsolatok további elmélyítéséhez vezet. A szocialista párt bécsi konferenciája Pittermann alkancellár csütör­tökön a Szocialista Párt bécsi konferenciáján ismét rendkívül élesen foglalt állást a neonáci je­lenségek ellen. Pittermann beszédének másik, a közvéleményben nagy vissz­hangra talált mozzanata a válasz­tójogi reformjavaslat volt, amely­ről a párt jövő héten összeülő kongresszusa tárgyal majd. A párt­elnök szerint szükséges, hogy „a nem szocialista párthoz tarto- ó osztrákok kis csoportjainak is -igyobb lehetőséget adjanak a parlamentben a köztársaság és a demokrácia ügyeibe való beleszó­lásra”. A szabadságpárt mellett a javaslat az Osztrák Kommunista Pártra vonatkoztatható, amelynek a jelenlegi választási rendszer miatt számottevő szavazat száma ellenére sincs parlamenti képvi­selete. A Szocialista Párt bécsi konfe­renciája Franz Jonas helyébe Slavik alpolgármestert választot­ta a párt tartományi szervezeté­nek elnökévé. (MTI) Vietnami helyzetkép Saigon Csütörtökön egész nap folyt a harc a Saigontól 100 kilométerre északra fekvő Dong Xoa-i járási székhelyért. A lövöldözés péntek­re virradóra már csak szórványos volt. A harc kimeneteléről, a vá­roska körüli katonai helyzetről ellentmondó jelentések érkeznek. I Az AFP Saigonból , adott híre megerősíti, hogy Dong Xoai to- | vábbra is a szabadságharcosok kezén van. Áz UPI szerint a vi- , etnami kormánycsapatok vissza- ! foglalták a katonai főhadiszállás körüli térséget, de a szabadság- harcos erők zöme továbbra is tartja állásait. (MTI) lakossága 29 700 000 fő), amelyet az im­perialisták szívesen emlegetnek a dél­kelet-ázsiai népek előtt mint „példát'* és amelyet eddig e térség legbiztosabb pontjának tekintettek, szintén megin­dult a függetlenné válás útján. Észa­ki, illetve északkeleti területein kibon­takozó partizántevékenység legalább­is erre enged következtetni. Fővárosa Bangkok, a SEATO központja. Hazánknál hétszerte (695 800 négyzet- kilométer) nagyobb Burma, 24 229 000 főnyi lakosával semleges politikát folytat. Délkelet-ázsiai helyzetének megszi­lárdítása érdekében hozta létre Nagy- Britannia a Maláj-félsziget déli és Bornéo szigetének északi részén a 333 215 négyzetkilométeren elterülő és a 10 968 000 lakosú Malaysia Államszö­vetséget. Malaysia létrejötte tovább súlyosbította a helyzetet ebben a tér­ségben. E problémával összefüggésben és ez ellen való tiltakozásul lépett ki Indonézia az ENSZ-ből. Indonézia Délkelet-Ázsia legnagyobb kiterjedésű országa. Területe - 1 491 564 négyzetkilométer, lakosságának száma meghaladja, a 100 milliót,. Kormánya harcos antiimperialista politikát foly­tat. A számtalan szigetből álló. összesen 299 681 négyzetkilométeren elterülő Fülöp-szigetek 31 270 000 lakost szám­lál. Területén levő 23 amerikai tá­maszponttal az Egyesült Államok egyik legfontosabb bázisa a Csendes­óceán térségében. —Terra— Az algíri értekezlet előtt A június 29-én Algírban össze­ülő afro-ázsiai csúcsértekezletről sok hír érkezik. A libanoni küldöttség vezetője, Charles Helou köztársasági elnök, az etiópiai delegáció f£je Hailé Szelasszié császár lesz. Ben Bella algériai elnök csü­törtökön a Szahara egyik oázisá­ban találkozott Hamani Diori nig- geri elnökkel. Ben Bella a jelenté­sek szerint igyekezett meggyőzni Diorit a részvétel szükségességé­ről. Algíri jelentés szerint Malaysia küldöttsége is részt vesz a konfe­rencián. Az AP közlése szerint Supeni asszony indonéz diplomata Zambia fővárosában, Lusakában kijelentette, hogy Indonézia akkor is részt vesz az algíri értekezleten, ha Malaysia is ott lesz. Tubman, Libéria elnöke Monro. viában sajtóértekezleten kijelen­tette, hogy Libéria támogatja a Szovjetuniónak a konferencián való részvételét. New York Fedorenko, a Szojvetunió állan­dó ENSZ-képviselője sajtóértekez. létén fejtette ki a Szovjetunió véleményét az Algírban megtar­tandó II. afro-ázsiai értekezlet­ről. — Az értekezlet elsődleges cél­ja — mondotta —, hogy még job­ban összekovácsolja és mozgósítsa az imperializmus, a gyarmati uralom és az agresszió ellen küz­dő erőket. Éppen ezért a Szovjet­unió részvétele csak hasznos le­het. A Szovjetunió, ha meghívást kap, részt vesz az értekezleten, mert ez az ázsiai és afrikai népek, kel szembeni kötelessége. (MTI) Lagosi értekezlet Lagos Az Afrikai Egységszervezet külügyminiszteri értekezlete a csütörtök esti megnyitás után zárt ajtók mögött rövid megbeszélést tartott. Ezt követően hivatalosan bejelentették, hogy az értekezle­ten az A ESZ tagjai közt felve­tődött nehézségekről, valamint a rhodesiai helyzetről fognak ta­nácskozni. A nehézségek előidézői, mint is­meretes, az OCAM tagországai, a volt francia gyarmatok, amelyek­nek képviselői kijelentették, hogy nem mennek el az AESZ szep­temberre kitűzött csúcsértekezle­tére, ha azt Accrában tartják meg. (MTI) Amerikai segélymegvonás az EAK-tól és Indonéziától Washington Az amerikai szenátus csütörtö­kön 73 szavazattal 13 ellenében jóváhagyta a — még további szavazástól függő — külföldi se­gélyprogram módosítását. Ez a módosítás, amelyet Fred R. Har­ris oklahomai demokratapárti sze­nátor szorgalmazott, megvonja az amerikai „gazdasági segélyt” Indonéziától és az Egyesült Arab Köztársaságtól. Megjegyzendő, hogy sem Indo­nézia, sem pedig az Egyesült Arab Köztársaság nem részesül gazdasági „segélyben’1, mindössze mezőgazdasági árufeleslegeket kap, s erről egy 1963-ban kötött egyezmény gondoskodik. A szená. tusi szavazás eredményeként az amerikai kormány ennek a szer­ződésnek a jövőben valószínűleg nem tesz eleget. (MTI) Gergely Mihály: IDEGENEK 2. — Magának az én férjemmel semmi beszélnivalója! Jó is vol­na a városi naccságának az én uram megint, ugye? — De értse meg, asszonyom, a fiunk sorsáról van szó! írt a gye­rek, hogy szeretne hozzánk jön­ni, a városban dolgozni — pró­bálta kivédeni az asszony újabb rohamát. — Hát ha annyira szeretne odamenni a büdös kölyök, akkor csak vigye! Tuggya meg maga 'is, micsoda gyönyörűség a maga drágalátos fiacskáját nevelni! Biztosan a maga nyughatatlan, romlott vérit örökölte, hát vesz- kődjék vele ezután! Reménytelennek találta a vi­tát. — Hol a fiam? — A nagyanyjánál! Mióta az iskolát otthagyta, mindig ná­luk ül! A kövér asszony folytatta a pocskondiázást. Gondolta, kikéri tiagának a sértegetést, de aztán Hköszönt, magára hagyta a gyű­lölködő némbert. Volt anyósáék szívesen fogad­ták. Nem tagadhatta, ők mindig Regény is szerették és annyit már tu­dott, nagyon helytelenítették egyetlen gyerekük második há­zasságát. Ott volt a fia. Kérdé­seire a gyerek szűkszavúan mondta el, miért maradt ki az is­kolából: „pikkeltek” rá a taná­rok, az igazgató kiváltképpen: kimarták. Hitte is, nem is. Elküldte fiát a gépállomás javítóműhelyébe, de egyedül tért vissza, apja kurta üzenetével: „Viheted a gyereket!” S mintha örülni látta volna a fiát, amiért apja meg­tagadta a találkozást! Vagy té­vedett? Rosszul értelmezte a furcsa, ismeretlen fintort? Belevágott a fájdalmas felis­merés, hogy milyen körűiméi nyék között nőtt fel a fia. Hogy talán sokkal korábban, évek­kel előbb kellett volna megismé­telni az elválásukkor indított követelést a gyerek nekiítélésé- ért. — Ne vedd a szivedre, leá­nyom — vigasztalta volt anyó­sa —, olyan az már, mint az éhes kutya, mindenkibe belemar. Tulajdon magába is. Látom én, hogy elrontotta az életét, de hát! Elindult a saroklócára letele­pedett fia felé, de az úgy néz­te valószínűtlenül tégranyílt szemével, hogy zavarba hozta, s megállította. Sután megakadt félúton a simogató mozdulat. Kezét leejtette, majd az ormót­lanul nagy asztal túlsó oldalán leült egy székre, és könnyek nélkül sikerült megbeszélni fi­ával, volt anyósával, apósával, hogy a gyerek összecsomagolja holmiját és két nap múlva a dél­utáni személlyel hozzájuk uta­zik. A félig nyitvahagyott ajtókon kiáradt az a-moll hegedűver­seny. A többször megismételt fömotívumot öntudatlanul is dú­dolni kezdte, ez kissé meglazí­totta benne a készülődést, az új­ból végiggondolt utolsó napok fájdalmas és örömteli fordula­tainak feszültségét. Mikor szele­telte a tésztát, kifutott hozzá a kisfia, kérés nélkül elvett egyet, mohón beleharapott. Aztán iel- mosolygott rá, cinkosan hunyo­rított. — Csuda jól tudsz főzni, édes­anya! Vehetek még? Azt akarta mondani, ne edd tele magad édességgel, mert mi­re megjön Géza, nem fog ízle­ni a vacsora, de semmit sem tu­dott megtagadni a gyerektől. — Vegyél csak, Andika! — mondta, aztán a süteménye*« tá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom