Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-01 / 127. szám
1963. Június 1. 3 Kedd Mi történjen a víz alatt lévő szántóföldekkel? MIVEL MAR HÓNAPOK óta mind gyakrabban erednek meg az ég csatornái, a májusi esők nem aranyat értek, hanem nagy késlekedést okoltak a mezőgazdaságban. A megye csaknem minden táján, de íőleg a sarkadi, a gyulai, a békési, a szeghalmi és a gyomai járásók laposabb fekvésű földjein "több ezer hold víz alatt áll vagy annyira átázott, hogy egyelőre lehetetlen az el- munkálásuk és bevetésük. Többek között Méhkeréken mintegy ezer, az okányi Alkotmány Tsz- ben 400, a köröstarcsai Petőfi Tsz- beh 250 hold túlságosan vizes föld dk az gondöt az embereknek. Most már június elsejét jelzi a naptár. Más években ilyenkorra nemcsak bevetették, hanem megkapálták az őszi takarmánykeverék helyére vetett rövid tenyészidejű kukoricát is. Most ezek egy részét és más földeket sem tudnak elmunkálni, ezért egyre gyakrabban merül fel a kérdés: mi történjen a túl vizes talajokkal? A gerlai Magvető Tsz-ben úgy határaztak, hogy a még vetetlen, túlságosan átázott 70 hold földbe vetik majd a silókukoricát. Az okányi Alkotmány Tsz-ben úgy döntöttek, hogy amint lehet be- . vetik az említett 400 hold vízállásos földet rövid tenyészidejű kukoricával, s ha az netalán a sok csapadék miatt nem érik be any- nyira, hogy a csőtermését be tudják takarítani, akkor besilózzák az egészet. Az ESŐZÉS NAGYON GYAKORI még mindig. Ezért a talaj száradására nagyon sokat kell várni ott, ahol nem igyekeznek mesterséges úton levezetni a vizet A megyei tanács mezőgazda- sági osztályától nyert értesülés szerint a termelőszövetkezetek a belvízvédelmi célt szolgáló minden kitermelt köbméter föld után 10 forint dotációt kapnak. Természetesen csak abban az esetben, ha azt jóváhagyott tervek alapján csinálják. Ezzel a lehetőséggel eddig elég kevés szövetkezet élt. Bizonyság erre az, hogy a kora tavasz óta megyeszerte elég sok vetésen, szántáson és szán tatlan földön állt a víz mindaddig, amíg a talajba be nem ivódott vagy el nem párolgott. KÖRÖSTARCSÄN tavaly 150 hold maradt parlagon azért, mert az elmunkálás és a vetés idején víz állt rajta. Erre az esztendőre már 250 hold van kitéve hasonlóak miatt a parlagveszélynek. Ezen a területen vezet ugyan keresztül a vízügyi igazgatóságnak egy belvízlevezető csatornája, de a Petőfi Tsz tavaly sem tudott megegyezni a helyi belvízvédelmi társulással abban, hogy a csatornából kitermelt, s mintegy 12 szögöl szélességben emelkedő földsávon megfelelő vízlevezető árkokat nyissanak. Ügy látszik, hogy a termelőszövetkezetnek nincs ehhez ereje, mert eddig nem láttak hozzá, csupán itt is, ott is szóvá teszik, hogy víz alatt áll és parlagveszélynek van kitéve 250 hold szántóföldjük. AZ 1DÖ NAGYON TELIK. Sehol sem szabad belenyugodni abba, hogy a földek egy részén — becslés szerint a megyében mintegy 4 ezer holdon — víz áll. A megyei s a járási tanácsok a vízügyi igazgatósággal, a belvízvédelmi társulatokkal és a tsz-ekkel együtt keressék meg a levezethető, elszivattyúzható vizek eltüntetésének módját, hogy a helyenként már mutatkozó terméskiesést ne súlyosbítsák még parlagon maradt földek is. Szemelvények a békési járás termelőszövetkezeteinek gazdálkodásáról Az idén első ízben volt lehetőség arra, hogy a békési járási tanács mezőgazdasági osztálya megbeszélésre hívja össze a járás termelőszövetkezeteinek elnökeit. Nem csoda tehát, hogy megszaporodott a mondanivaló. Az elhangzottakból egy csokrot adunk közre. Ügy gondoljuk, nagyon tanulságosak ezek más járások termelőszövetkezeteiben is. Huszonegy tűzeset, 118 ezer 800 forint kár A járási tűzrendészeti parancsnokság szükségesnek tartotta, hogy egy rövid tájékoztató kíséretében felhívja a termelőszövetkezeti elnökök figyelmét a fokozottabb tűzvédelemre. Tavaly ugyanis 21, s ez év öt hónapjában nyolc tűzeset fordult elő a békési járásban. Tavaly a tűz 118 ezer 800 forint kárt okozott s ezek jó részét a felületesség, a gondatlanság idézte elő. Rendszeres tűzvédelmi oktatást csak a mezőbe- rényi Előre Tsz-ben tartanak, ezért nem csoda, hogy a csárdaszállási Ezüstkalász, a tarhosi Kossuth és a békési Kossuth tsz- ekben még tűzvédelmi felszerelés Cj módon javítják a szódás szikfoltokat a Gyulai Állami Gazdaságban A Gyulai Állami Gazdaságban — ahol országos viszonylatban kimagasló termésátlagokat takarítanak be évről évre — szemet bántó és termésátlagot csökkentő szikes foltok tarkítják a nagy táblákat. Sok gondot okoznak a szikfoltok, mert a jó termő mezőségi talajjal egy nívón nem bírják megművelni. A mezőségi talaj mélyszántást lányokon kell keresztülgázolnia. És te vele élsz, mert nincsenek erkölcsi ambícióid. — Örült... őrült... — nyö- szöröéte Homok és kimenekült a lakásból. Zsupán utánalendült. A lépcsőházban beérte. Homok egy utolsó kísérletet tett lecsillapítására. — De kérlek, hall- g§ss meg.... a szerelembe nem szokás belehalni... « Zsupán már nem méltatta több szóra. Rávetette magát, püfölte, ahol érte. Homok hátrált előle, az orvos pedig pofozta lefelé, emeletről emeletre. * Sintér Hannes álruhában dalol önmagáról a kocsmában, évődik a borozgató falusiakkal, közben oda-odakacsint a bársony zekés, kacérkodó pincérlányra. Az orvos számára rég megszakadt a képek összefüggése, nem tudja követni a cselekmény fordulatait, ehelyett belső feszültségére kénytelen figyelni. Most villant fel benne először az a gondolat, hogy tulajdonképpen nagyon egyoldalú kapcsolat fűzi a társadalomhoz a Homok Lajos féle embereket. Számtalan meg nem szolgált előnyükért csupán az adóbevallási kötelezettséggel fizetnek. Ennek fejében szabadon kiélheti^: összes kártékony hajlamukat. Ha olyan személy próbál csibészkedni, aki valamely közösség erkölcsi ellenőrzése alatt áll, egy idő után feltétlenül megüti a bokáját, és sokáig foghatja fejét a következmények miatt. Ha ellenben ugyanezt teszi a senkihez sem tartozó magányos kalóz, aki nemcsak a pénzszerzésben, hanem a költekezésben is a társadalom ártalmára van, soha nem veti kockára egzisztenciáját a kevésbé belátható zugokban véghezvitt szédelgéseivel. Mert íme, Homok Lajos is a legjobbkor érkezett, hogy egy lányt a sír felé taszítson, s bűnéért a kutyák sem ugatják meg. Háromévi küzdelemre tett gyászos pontot abban a pillanatban, amikor az orvos már bizonyosra vehette, hogy betegét megmentette az életnek. A meg nem torolt felelőtlenség, az élet fonákján zajló piszkosságok oly súlyosan megfeküdték Zsupán gyomrát erre a napra, hogy ültében kóvályog az egyensúlya, szédülés éme- lyegteti, mintha csakugyan gyomorrontástól szenvedne. Ráun a" mozira, betér a város legelegánsabb éttermébe. Tágas, fényesre glancolt helyiség, de amilyen hivalkodó, olyan sivár. Az orvoson kívül egyetlen vendég sincs benne. Egyszerre három pincér áll szolgálatára. Zsupán elgondolkodva méregeti őket, majd fáradtan mondja:-— Mindegyikük hozzon fél deci barackot. (Folytatjuk) kíván, a szikfoltokat azonban nem szabad mélyen megforgatni, mert még a sekély termőréteget is elveszítik. A rendelkezésre álló nagy teljesítményű jugoszláv ekéket pedig nem állíthatja hol mélyebb művelésre, hol alacsonyabbra a traktoros. A szódás szikfoitók javítását új módon próbálják megoldani. Dr. Pettenhoffer Imre, a mezőgazdasági tudományok doktora járt Gyulán. Az ő irányításával feltérképezték a szikfoltokat. Kijelölték a javításra szánt táblákat, a bányagödröt, ahonnan a terítésihez szükséges fekete földet nyerik. Alapos laboratóriumi vizsgálat alapján állítják be az üzemi kísérletet. A szódás szikfoltokat altalajlazítással és fekete föld terítéssel javítják. így vastag termőréteget nyernek" s az adott táblát egyszerre, egyforma agrotechnikai munkával tudják megművelni. A nagy teljesítményű jugoszláv ekéket a javított szikfoltokkal ékeskedő táblákon majd zavartalanul hasznosíthatják s az átlagtermés az eddiginél is jobb lesz ebben a neves gazdaságban. — Ary — sincs, a mezőberényi Aranykalász és a muronyi Lenin Tsz-ben pedig még azt sem tudták, hogy tűz esetén hova kell telefonálni. Az se csoda, hogy a gyúlékony anyagokkal dolgossó műhelyekben, a szérűkön niriís dohányzást tiltó tábla, s hogy több helyütt nem zárják le az üzemanyagtáróló helyeket, nyitva hagyják az üzemanyagos hordókat. Ügy látszik, az sem változtatott az ilyen hanyagságokon, hogy tavaly kettő, az idén pedig egy termelőszövetkezet ellen indítottak szabálysértési eljárást. Egy kis zárszámadási manipuláció A járási tanács mezőgazdasági osztályának szakemberei felülvizsgálták a termelőszövetkezetekben, hogy hogyan realizálták a múlt évi zárszámadást. Kiderült, hogy egyes szövetkezetekben manipuláltak a leltárak felvételénél s több takarmánygabonát és pénzt osztottak, mint amennyit a zárszámadásban feltüntettek s mint amennyit a járási tanács mező- gazdasági osztálya jóváhagyott. Többek között a békési Egyetértés Tsz 328 mázsa takarmánnyal és 124 ezer forinttal, a békési Kossuth 720 mázsa takarmánynyal, a muronyi Lenin 340 mázsa takarmánnyal, a kamuti Béke 137 ezer, a köröstarcsai pedig 148 ezer forinttal osztott többet, mint amennyi a jóváhagyott zárszámadásban fel volt tüntetve. A kiosztott többlettakarmányt úgy igyekeznek egyenlegbe hozná, hogy jóval többet könyvelnek el feletetés címén, mint amennyit a valóságban felhasználnak. Kevés volt a törekvés a gabona vegyszeres gyomirtására A termelőszövetkezetek a tervezettnél valamivel több gabonát részesítettek fejtrágyázásban. Ez indokolt is volt, hiszen az elvetett búza 82 százaléka intenzív, meg aztán a novemberbe húzódott vetésű gabonák igényelték is a serkentő anyagot. A vegyszeres gyomirtás idején azonban nem volt tapasztalható megfelelő törekvés. A tervezett 16 ezer 500 hold helyett csak 7 ezer 233 holdon irtották ki vegyszerrel a gyomot. Azért, mert például, amikor a csárdaszállása Petőfi Tsz teljes erővel hozzálátott ehhez, jó A tsz-ek jogvédelméről tárgyal a megyei termelőszövetkezeti tanács Június 5-én, szombaton délelőtt 9 órakor Békéscsabán, a megyei tanács kultúrtermében tartja első negyedévi szakmai értekezletét, valamint a továbbképző konferenciát a Békés megyei Termelőszövetkezeti Tanács. Ezen a konferencián a termelőszövetkezet sk általános vagyonbiztosításáról tart tájékoztatót dr. Szentiványl Olivér, az Állami' Biztosító jogtanálöníböző kérdéseiről és a problémákról dr. Szabó Antal jogtanácsos. Első napirendi pontként a megyei termelőszövetkezeti tanács működéséről, a tsz-mozgalom fejlődéséről ad tájékoztatót a részt, vevőknek Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. A szakmai értekezleten és a konferencián a termelőszövetkezetek jogtanácsosai vesznek néhány szövetkezetben csak próbálgatták. Helyenként azok a gabonatáblák is gyomfoltosak, amelyeket vegyszereztek. Ráérős hangulatban történt a tavaszi vetés A békési járás termelőszövetkezeteiben még 1100 hold föld volt vetetlen május 27-én. Legtöbb, 570 hold a köröstarcsai Petőfiben. Tagadhatatlan, hogy a tavasz folyamán sok volt az eső, s a leglaposabb földeken még mindig víz áll. Azonban az is igazság, hogy egyik-másik szövetkezetben ráérős hangulatban s nem olyan célratörően vetettek, mint például a mezőberényi szövetkezetek egyi- kében-másikában. Kamuion például az elmúlt vasárnap egész nap dolgoztak a gépek, a békési Október 6 Tsz-ben viszont már szombaton délután leálltak. A növényápolás, a cukorrépa- egyelés sem halad megfelelően mindenütt. A járás szövetkezetei együttesen ugyan kiegyelték a hét közepéig a cukorrépa 90 százalékát, a még hátralévő 10 százalék azonban elég sok azért, mert csak néhány szövetkezetben van. Például Bélmegyeren a répában már 15—20 centi magasságú a gyom, de még kultivátorokkal és fogatokkal sem láttak hozzá a kapálásához. Helyenként baj volt az egyelés minőségével is, többek között a mezőberényi Aranykalász Tsz-ben a kívánt 5—6 helyett csak 2—3 répát hagytak az egyelők azért, hogy gyorsabban haladjon. A békési járásban is az a jelszó, Rogy a gabonák vegyszeres gyomirtásától kényszerűségből vagy megfelelő törekvés hiányában megpsórólt dikonirtot használják fel a kukorica vegyszeres gyomirtásához. De jelszó az is, hogy amikor csak lehet, gépekkel és fogatokkal kapálják a soVközö- ket, tegyenek meg mindent a szövetkezetek azért, hogy az aratás megkezdéséig gyommentes legyen minden kapásnövény. Lassú a lucerna betakarítása volt jáelső csosa, valamint a jogvédelem kü- j részt. Általános megállapítás szerte a megyében, a békési rásban is, hogy a lucerna jövedékének kaszálásával nem érdemes várni, hanem lássanak hozzá június 5-vel, 10-vel s ezzel biztosítsák a második jöve- vedék nagyobb hozamát, de a kártevők elleni védekezést is. A lucerna első kaszálása azonban még nincs befejezve a békési járásban, azért, mert a korábbi hagyományokhoz ragaszkodva, kis- kaszával vágatják — résziben. A békési Október 6 Tsz is rendelkezik fűkaszákkal, azok azonban állnak, miközben a részes kaszálók egy része csak ímmei-ám- mal vágja azt a lucernát, amit ezelőtt két héttel már be kellett volna takarítani. Helyenként, még renden van a lucerna, s nemcsak a második jövedék növését gátolja, hanem a kártevők elleni porozás mielőbbi megkezdését és befejezését is. K. I.
