Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-26 / 149. szám
19«5. június 26. 3 Szombat Kacsafarm A gyulavári Lenin Hagyatéka Termelőszövetkezet a napokban tízezer pecsenyekacsát szállított a békéscsabai Barneválnak. A kacsák 55 napos korra elérték a 220 dekás átlagsúlyt. (Fotó: Malmos) Biológiai védekezés a szövőlepke ellen Érdekes kísérletet valósított meg az Országos Növenyvedelmi Szolgalat. Biológiai úton védekeznek az amerikai szövőlepke ellen. A védekezés abban áll — amint ezt dr. Nechay Olivér, az FM Országos Növényvédelmi Szolgálatának helyettes vezetője is közölte —, hogy augusztusban szalmából font köteleket raknak az átmenti fákra. Az ide húzódó lárvákat — melyek itt bábozódnak be — szalmakötéllel együtt az utak mentén elhelyezett, súrű dróthálóval fedett dézsákba rakjak. A következő év tavaszán, a szövőlepke rajzásakor, az időjárás és egyéb körülmények folytán különféle betegségek alakulnak ki a lezárt dézsákban A különféle betegségek kórokozói a dróthálón át érintkeznek a szabad levegővel és a környezetben megtelepedett szovölepke-álcakat megtámadják, biológiai úton elpusztítják. Ez a kísérlet bevált, olcsóbb, mint a szövőlepke elleni permetezés. Ebben az évben megyénk növényvédő állomása nagy területen próbálja majd ki a szövőlepkeirtás biológiai módját. Előbbre jut-e Békés megyében a házi- és zártkertek védelme, a zöldség-, gyümölcstermelés fokozása? Az utóbbi két évben — nem ok nélkül — mind sűrűbben, különböző szintű tanácskozásokon beszélnek az előadók, a szakemberek, a házi- és zártkertek védelméről, sőt számos gyümölcsös sürgős megmentéséről. Szinte mindenki ismeri a házi- és zártkertek körül kialakult nyugtalanító helyzetet, a megoldásra váró problémát. E gondok megoldására kezdeményezte a Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága a földmű vessző vetkezetek megyei központjának közreműködésével Orosházán a kerttársulások vezetőinek és a kertészeti szakkörök vezetőinek megyei tanácskozását. 28 — 30 ezer hold sorsa A tanácskozáson Boros Gergely elvtárs, országgyűlési képviselő, a MÉSZÖV elnöke előadásában többek között arról beszélt, hogy Békés megyében 15—16 ezer holdra tehető a háztáji zöldségtermelés céljára kijelölt szántóföldi terület. Ehhez hozzájön a több mint 13 ezer 700 holdat kitevő zárt- kert, szokvány gyümölcsös. Ez összesen mintegy 28—30 ezer hold. Mégsem mondható ellátottnak a falvak lakossága. A legtöbb házikert-tulajdonos nem. is törekszik az adott lehetőségek jó Huszonkilenc szövetkezet 42 ezer hízott sertést ad Ebben az évben a mezöko- vácsházi járást sem kerülte el a fertőző állatbetegség. Az okozott kárt — járási szinten — 20 millió forintnál is többre becsülik. Ennek ellenére a mezőkovácsházi járásban a termelő- szövetkezetek rendelkeznek annyi süldővel, hogy sertéshizlalási tervüket teljesítsék. A járásban működő 29 közös gazdaság 40—42 ezer hízott sertést legaktívabb. E bizonytalan helyzetre hivatkozva, 1960-ban Abbild marsall kormánya megtagadta a Szudán területén történő leszállást azoktól a repülőgépektől, amelyek segítséget vittek a kongói nemzeti erőknek. A múlt év elejétől, amikor a kongói hazafias erők sikerek ellentámadásba lendültek az amerikai—angol és belga tőkések érdekeit védő zsoldoscfcapatok ellen, az Anyanya újból megélénkült és a bizonytalanság légkörét alakította ki a déli tartományokban. De árulkodóak az elmúlt hónapoK eseményei is. A katonai diktatúrát szétzúzó demokratikus forradalom után októberben megalakult koalíciós kormány célul tűzte, hogy a „déli kérdést” tárgyaló-s asztalnál oldja meg. A kormány amnesztiát hirdetett, felhívta az Ányanya-mozgalmat, hogy szüntesse be a harcöt. De a kormány alig kezdte meg munkáját, amikor december elejétől az Ánya- nya-fegyveresek időről időre lecsaptak a kormány-csapatok egységeire. Ezek a zaklatások aztán ürügyet szolgáltattak a Délen állomásozó haderők abbudista tisztjeinek a katonai diktatúra idején meghonosított tisztogató hadművelet folytatására. Az Anyanya csipkelődései kettős hatást értek el. Tartósították a déli válságot, amelynek ziláltsága a kormány helyzetét is megingathatja, s a bizonytalan helyzettel megnehezítették, hegy a kongói hazafias erők Szudán felől kellő segítséget kaphassanak. A demokratikus koalíciós kormány nyilatkozatban biztosítót ía támogatásáról a kongói hazafias erőket, s ez tettekben is megnyilvánult. Azok a fegyverszállit- mányok, amelyeket az Egyesült Arab Köztársaság küldött a kongói szakadsághaircosoknak, az egyenlítői tartomány székhelyéről, Júbából kerültek Kongóba. Márciusban és még májusban is a Csőmbe zsoldosainak kegyetlenkedései elől menekülő kongói lakosok és szabadságharcosok szintén Szudánban kaptak menedékjogot. A khartumi 7 emeletes palota lakóinak mindez nem tetszett. Az Anyanya pártfogói tehát nem Szudán déli lakosságának érdekeitől vezérelve kuszálják az egyébként is zilált helyzetet, hanem kongói kitartottjuk, Csőmbe védelmében. Bőgős László Következik: EL „Magyar" ad a népgazdaságnak. A mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz háromezret hizlal értékesítésre. A SERTÖV (a sertéshizlaló társulás) ezer sertést hizlal terven felül, ha ehhez a társulást létrehozó szövetkezetek és az állam takarmányt juttat. A háztáji gazdaságokból 8—9 ezer sertésre számítanak. Amennyiben a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok lehetőségeiket jól kihasználják, év végéig a mezőkovácsházi járás 53 ezer hízott sertést szállít az állatforgalmi vállalatnak. Jó ütemben épül a hajtatoház Tízmillió forint beruházással, több éves ütemezéssel tízezer négyzetméter alapterületű hajtatóházat épít az orosházi Szabadság Termelőszövetkezet Tatársáncon. A hajtatóház jellegzetessége a gázfűtés és az egyes hajók hatméteres fesztávolsága. A beruházást két fiatal egri mérnök tervezte. A kivitelezést a termelőszövetkezet házi brigádja vállalta. Eddig kétezer négyzetméteren fejezték be a munkákat s folyamatban van háromezer négyzet- méter üvegfallal és tetővel való ellátása. Ebben az évben hozzálátnak az 1966-ban esedékes ütem kivitelezéséhez is. Újabb ötezer négyzetméterrel bővítik a meglévő felületet. A Szabadság Tsz kétezer négyzetméter alapterületről az idén zöldpaprikát szállított a MÉK- nek. Jelenleg kísérletet folytatnak annak megállapítására, hogy az üvegfelület alatt melyik paprikafajta hálálja meg legjobban a gondoskodást. A következő évben majd azt termeszük. kihasználására. Súlyosbítja a hely- | zetet, hogy a fák állomány-össze- . tétele is kedvezőtlen. A gyümölcs- faállomány 53 százaléka szilva, 15 j százaléka meggy, 5 százaléka pe- i dig kajszibarack. Ezen túlmenően hiányzik a házikertből egy egész sói- bogyós gyümölcs, mint például a szamóca, a maina, a ribizli és az egres. „Hiánycikk” a szakismeret Jogosan tette szóvá Boros Gergely elvlárs azt is, hogy egy-egy községben a több száz, vagy némely helyen az ezret is meghaladó kerttuiajdonos közül alig rendelkezik 10—15 megfelelő szakmai ismeretekkel. Éppen ezért a kerttulajdonosok továbbképzését áz eddigieknél hatványozottabban kellene, hogy segítsék a tanácsi és népművelési szervek, valamint a növényvédelem szakgárdája. Érdemes lenne azon is elgondolkozni — ez egyébként teljes egyetértésre talált az orosházi tanácskozáson —, hogy nem volna-e helyes országosan ..házikertész'', vagy „kiváló házikertész” oklevelet. illetve jelvényt alapítani. Ilyen oklevelet és jelvényt adományoznának a már megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkező kertgazdaknak. Majd Etedig folyamatosan azokat tüntetnék ki e címekkel, akik 2—3 éven át szervezetten aktív tagjai a kertészeti szakkörnek e.s gyümölcsösük példásan gondozott. Ezt azonban meg kellene hogy előzze, az olyan kertészeti szakkönyv elegendő példányban történő kiadása, amely közérthetően tájékoztatná a kertgazdakat. Igazán tenni valamit Ezt követően arról beszélt a MÉSZÖV elnöke, hogy évek óta mindenkinek a szeme láttára pusztulnak a gyümölcsfák, csökken a kertek száma. A háztáji gyümölcsösök mintegy fele évek óta »lucernát, takarmányrépát vagy éppen kukoricát terem. Ezt a folyamatot azonban ügy megállítani, hogy magunk között vagy kisebb-nagyobb tanácskozásokon az előadók szóvá teszik — már nem lehet Sőt a legjobb értelemben vett meggyőző szavak is ke- v’ésnek bizonyulnak Ha azt akarják, hogy az egyén és az ország számára egyaránt nagy jelentőséggel bíró házi- es zártkertek fái ne pusztuljanak tovább, intézményesen kell gondoskodni védelmükről. Ez esetben olyan szabály- rendeletre gondolt Boros elvtárs, amely kötelezően mondaná ki a kerttulajdonos számára gyümölcsösük védelmét, célszerű hasznosítását. Találjon végre gazdára a házi- és zártkertek további sorsa. Mert az utóbbi' másfél, két évben, amióta a gyümölcsösök sorsa Békés megyében is vita tárgyát kéE>ezi, beszélnek erről az égetően fontos témáról a hazafias népfrontok bizottságaiban, a helyi tanácsoknál, a földművesszövetkezeteknél, sót több helyen a termelőszövetkezeteknél is. azonban az említett szenek vezetői külön-külön és együttesen is csak odáig jutottak még el, hogy megállapították, „valamit tenni kellene”. Az utóbbi időben a Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága próbálkozik erőfeszítéseket tenni a házi- és zártkertek dolgában. Nem rajta múlik, hogy ke-* vés sikerrel. A különböző szervek aktív segítségére lenne szükség az ügy szervezett előbbre mozdításához. A tanácsok mellett működő mezőgazdasági állandó bizottságok alkalmasak lennének arra, hogy a házi- és zártkertek védelmét kézbe vegyék. Facsemete és védőszer A gyümölcsösök védelmének szabályrendelettel történő elősegítését meg kellene, hogy előzze többek között az évek óta nagy gondot jelentő gyümölcsfa-csemete ellátása. Ugyanis a gyümölcsfák pótlásának elmulasztásáért, csak akkor és azokkal szemben lehet felelősségre vonást alkalmazni, akik a lehetőségekkel szándékosan nem élnek, akik saját hanyagságukból nem pótolják kiöregedett fáikat, pedig lenne miből. Szóvá tette Boros elvtárs a házi- és zártkerlek védeimét szolgáló permetező gépek hiányát is. Három év óta Békés megye földművesszövetkezetei mintegy húsz háti permetezőt tudtad a lakosságnak eladásra bocsátani, alig százat pedig kölcsönzésre kiadni. A megyének mintegy 2000- re lenne szüksége. Rendezésre vár a növény ved ószerek — a Wofa- tox. valamim a Novenda és a Szulfarol — ára is. Jogosan tette szóvá Boros elvtárs, hogy olyan vezető emberek megbeszélésére lenne már szükség, ahol a megállapításokat, a „tenni kellene valamit” elmélkedést a konkrét cselekvés váltaná fel, ahol szervek és személyek lennének felelőssé téve azért, hogy a jelenlegi holtpontról a megoldás felé vegye útját a megye sok ezer holdas házi- és zártkertjeinek sorsa. A felszólalók Boros elvtárs megállapításait igazolták, Szabályrendelet kellene Miért nem intézkednek a tanácsok az olyan kertgazdákkal szem-' ben — mondották —, akik 500— 600 négyszögöles gyümölcsösüket évek óta elhanyagolják. Kérték a permetezések és egyéb védekezések kötelezővé tételét is. Német, Mihály azt javasolta: gyártsanak a ktsz-ek különböző kertészeti kisgépéket, amelyekből szintén nagy az igény. A csemete-utánpótlást pedig helyileg oldják meg a tanácsok, a földművesszövetkezetek vagy más szervek. Találják meg az erre illetékes szervek a csemete nevelésének azt az ösztönző módszerét, amely érdemessé teszi az ezzel való foglalkozást. Mindent egybevetve a beszámolóból és a felszólalók szavaiból ‘olyan gondokról hallottunk az orosházi tanácskozáson, amelyek megérdemlik a nagyobb figyelmet. Többek között azt, hogy elkészüljön országosan egy olyan tervjavaslat, amely konkrét segítséget adna a házi- és zártkertek vedel méhez. Balkus Imre
