Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-22 / 145. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGiS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ 1965. JÜNIUS 22., KEDD Ára: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM linden perc számít A tsz-elnök, akivel a minap beszélgettünk, örömmel újságolta, hogy több mint negyven, a faluból elszármazott fiatal jön haza aratni. „Hívtuk őket — mondta — és szívesen eleget tesznek a kérésnek, hiszen megértik, hogy nagy szükség van rájuk. De mi sem leszünk hálátlanok. Megadjuk nekik a kenyérnekvalót, meg pénzt is. Így szól az aratási megállapodás, választhatnak.” Sok helyen hallani mostanában ilyen híreket. A csapadékos tavasz és az azóta is jóformán naponta beköszöntő esőzések nehéz betakarítást ígérnek. A gazdaságoknak sok kézre van szükségük ahhoz, hogy idejében elvégezzék a nagy munkát. Az aratnivaió sem kevés. Az esők, amelyek most annyira kedvezőtlenek, április végén és májusban jól segítették a gabona fejlődését, így a termés általában nem ígérkezik rossznak. Csak hát a legnehezebbje van még hátra: az az időszak, amikor a lábon álló kalászokból a gabonaszemek eljutnak a magtárig, a szárból pedig gondosan felrakott szalmakazal vagy bála lesz. Ehhez szükséges az aratók szorgalma, lelkiismeretes munkája és a vezetők okos előrelátása, szervezőkészsége. Nem kis szerepe van itt annak ugyancsak, hogy az emberek, akik részt vesznek az aratás munkájában, megtalálják számításukat. Az anyagi érdekeltség nem új fogalom, jelentőségét a mezőgazdaság minden területén érezni lehet, így a gabonatermelésben is. Az egyik szovjet agrárstatisztikai folyóiratban eppen most olvastunk egy érdekes összehasonlítást. Az ukrán kolhozokban azt vizsgálták, milyen összefüggés van az egy napra jutó munkadijazás és a terméshozamok között. Kitűnt, hogy azokban a kolhozokban, ahol a részesedés két rubel alatt van, a búzatermés holdanként! átlaga 8 és 11 mázsa között mozog, a két rubelnél többet fizető gazdaságokban pedig 14—15 mázsa. Hasonló példák nálunk, és szinte mindenütt a világon akadnak. Igaz, az is érthető, hogy ahol magasabb a hozam, ott nagyobb részesedés juthat a munkaegységekre, hiszen, a szövetkezeti gazdaságok csak annak arányában tudnak osztani, amit termeltek. De azért az anyagi érdekeltség olyan hajtóerő, amely a munka eredményét igen nagy mértékben fokozza. Különösen áll ez az olyan nehéz, rövid ideig tartó, de igen intenzív idénymunkára, mint az aratás. Itt igen fontos, hogy az emberek közvetlenül is azonnal lássák a munka hasznát. A gépek kezelői, a sok kézi kaszás, valamint a kívülről alkalmazott munkások, akikre az idén nagy szükség van, elsősorban természetbeni járandóságot szeretnének kapni már az aratás végén. A tsz vezetősége az ilyen kívánság elbírálásánál nem is merev, szűk látókörű. Általában mindenütt tapasztalható, hogy a gazdaságok idejében megállapodást kötöttek az aratókkal, és a helyi szokásoknak megfelelő mértékben gondoskodnak az emberek anyagi részesedéséről. Bár elvétve találkozunk olyan vezetőségekkel is, amelyek túl sokat rágódnak ezen a problémán. Az egyik tsz-elnök például így vélekedett: „Azelőtt voltak olyan évek, amikor nem beszéltünk az anyagi érdekeltségiről, mégis valahogy csak learattunk. A paraszt- ember, amióta forog a világ, mindig learatott. Ilyenkor fogja el a legnagyobb tettvagy.” A ringó, érett búza valóiban szinte vonzza a földművelő ember erős karját, messziről hajóként úszó kombájnokat. De azért ez nem „érdek nélküli szerelem”. Sohasem volt. Sót, inkább az a hagyomány, hogy aki arat, az zsákot visz haza. A legújabb időkben a jobban ellátott falvakban, ahol erős tsz működik, kialakult már az a gyakorlat, hogy az emberek a részesedést többnyire pénzben kapják. De ez a ritkább. Biztosítani kell az aratás sikerét. Igen nehéz körülmények között aratunk ebben az esztendőben. Minden perc számíthat, ha eljön az idő. A rossz szervezés, a kevés munkaerő, a késedelem még több veszteséget okozhat, mint a szeszélyes időjárás. Az aratók, a kézi kaszások és a gépkezelők egyaránt érezhetik, milyen nagy a felelősségük. Az aratás sikere, az ország kenyere az ő szorgalmukon, odaadásukon múlik. De az ő megbecsülésükön is Eck Gyula Helyzetjelentés a Berettyó és a Kutas-csatorna térségéből A Berettyó vize Szeghalomnál 17-én 8 órakor 414 centiméterrel kulminált. A legfrissebb értesülések szerint 392 centimétert mértek 18-án a délutáni órákban. A Berettyó vize tehát gyengén apadó. Ugyanezt jelentették a Kutas- csatorna vízállásáról is. Itt a víz mélysége pénteken 394 centiméter volt; Ezért a Kutas-csatorna zsilipéit megnyithatták. A két centiméter szintkülönbség folytán a Kutas-csatorna vize szabad folyassál a Berettyóba ömlik. Az V. belvízvédelmi szakasz körzetében — körülbelül 18 ka- tasztrális holdon — nem összefüggő területként belvíz található. Tíz helyen Mobik szivattyúkkal éjjel-nappal folyik a víz átemelése a Berettyók'' sietve a Kutas- csatornába. Ebben a körzetben tehát a legfontosabb feladat az eddig is sok kárt okozó belvizek mielőbbi levezetés«.. Kádár János fogadta Lakshmi Menont Kádár János, a Minisztertanács elnöke hétfőn fogadta Lakshmi Menőn asszonyt, indiai külügyi államminisztert. A látogatásnál jelen volt Péter János külügyminiszter, S. V. Patel, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. Az indiai külügyi államminiszter látogatást tett Péter János külügyminiszternél. A látogatáson részt vett Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, dr. Kós Péter nagykövet, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, B. K. Sanyal, az indiai külügyminisztérium főosztályvezetője, S. V. Patel, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) MAI SZAMUNKBÓL: IDEGENEK (2—3. oldal) Tisztázzuk a feladatokat <5. oldal) Gyorslista a II. Békekölcsön sorsolásáról (5. oldal) Vasárnapi sporteredmények, tudósítások (6—?. olda!) Imihez beruházás sem kell esak más — A mezőgazdasági üzemek egészségügyi ellátottságáról tárgyalt a Vöröskereszt megyei elnöksége — mindenütt szükséges nagyobb beruházás, a tisztaság és az egészségügyi követelmények betartásához csak a szemléletnek kellene megváltozni” — hangoztatták. Sajnos, sokszor éppen itt van a legtöbb hiba. Egyes termelőszövetkezetek vezetői nem törődnek ezzel és a rendelkezések végrehajtásával. Előfordul, hogy tizedran- gú kérdésként kezelik. De van fordított helyzet is. A hozzászólók közül többen példákat mondtak el, melyek azt bizonyítják, hogy a felvilágosító munka nem volt kielégítő. Az egyik állami gazdaságban megvették a törülközőket és a mosdáshoz szükséges egyéb felszerelést, azonban a dolgozók nem éltek ezzel a lehetőséggel, sőt a törülközőket cipőtisztításra használták. Kardoskúton az állatgondozók fehér köpenyt kaptak a fejőshez, de arról már nem világosították fel őket, hogy ezt használni is kell. Az ilyen példák bizonyítják a" legjobban á felvilágosító és propagandamunka A megyében első alkalommal került sor egy olyan értekezletre, amelyen az egészségügyi szakemberek, a Vöröskereszt járási és városi titkárai, valamint a tanácsok mezőgazdasági osztályainak képviselői a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok egészségügyi helyzetét vitatták meg. Az értekezletet június 21-én, tegnap délelőtt tartották Békéscsabán a Vöröskereszt megyei elnöksége rendezésében. Nagy Károly elvtárs országgyűlési képviselő, a megyéi elnökség mellett működő mezőgazdasagi csoport vezetője tájékoztatójában beszámolt arról az országos értekezletről, melyen szintén ezt a témát tárgyalták meg. Többek között elmondotta, hogy a mező- gazdasági dolgozók egészségügyi helyzetében az utóbbi években jelentős változás történt. Megszűnt a kampányjelleg, helyette vöröskeresztes aktívákból és egészség- ügyi szakemberekből az egész megyét átfogó hálózat alakult ki. Ezenkívül ma már egész sor rendelet és intézkedés szabályozza és segíti elő a helyzet javulását. Az előadó beszélt a további tennivalókról is. Többek között javasolta, hogy mivel a vegyszer alkalmazása egyre nagyobb tért hódit a mezőgazdaságban, a gyógyszerészek nyújtsanak segítséget a vegyszer kezelésének ellenőrzésében és az itt dolgozók oktatásában. Javasolta még, hogy a megyei csoport munkatervet készítsen, melyben meghatározza a legsürgősebb tennivalókat. Többek között az aratás, cséplés alkalmával a termelőszövetkezetek és ál- ’ami gazdaságok ellenőrzését, az állatorvosok munkájának felülvizsgálását, az ivóvízellátás biztosítását stb. A feladatok ismertetésénél különösen kihangsúlyozta a felvilágosító munka jelentőségét s a hozzászólások is megerősítették ezt. „Ahhoz, hogy jobb. egészségesebb környezetet teremtsünk a mezogazdasagbar, nem mindig és . szükségességét, a tanfolyamok, előadások szervezését, valamint az ellenőrzések kiszélesítését. A hozzászólók ezt említették a legtöbbször, mely elengedhetetlen feltétele a helyes szemlélet kialakításának. Az értekezlet résztvevői hasznos javaslatokat iá elmondtak a munka további javítására. Felhívták a figyelmet arra, hogy sokszor az új létesítmények — istálló, sertéstelep — építésénél sem veszik figyelembe mindig a higiéniai követelményeket. Többen javasolták, hogy a mezőgazdaságban szakosított tanfolyamokat szervezzenek, melyeken külön tájékoztatót kapnának az állatgondozók, növény- termesztők, a tej kezelők, a vegyszerre) dolgozók stb. Mások azt javasolták, hogy a termelőszövetkezeti elnökök járási értekezletein legalább egy-két alkalommal napirenden szerepeljen az egészség- ügyi helyzet megvitatása és az ezzel kapcsolatos tennivalók, K. J Véget ért a MUOSZ küldöttközgyűlése Megválasztották az Üjsági A Magyar Űjságírók Országos Szövetségének küldöttközgyűlése vasárnap az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanácskozását. Siklósi Norbert főtitkár beszámolójához hozzászólt még Tóth György, a Pest megyei Hírlap munkatársa, Naményi Géza., a kormány Tájékoztatási Hivatalának vezetője, dr. Szegő Tamás, dr. Lökös Zoltán és Rajk András. A főtitkár zárszava után a közgyűlés a beszámolót tudomásul vette, majd Komját Irén felolvasta a Nemzetközi Újságíró Szervezet üdvözlő táviratát. A közgyűlés ezután harmincegy tagú választmányt, tíz válaszímá- pyi póttagot, tizenöt tagú etikai író Szövetség új vezetőségét bizottságot és öttagú ellenőrző bizottságot választott. Ezután ösz- szeült. az uj választmány és megválasztotta elnökségét. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke Barcs Sándor lett, alelnö- kök: Komját Irén és Pethő Tibor, főtitkár: Siklósi Norbert. Az elnökség tagjai: Baktai Ferenc, Benkő Károly, Bolgár István, Gedeon Pál, Hajnal Kornél, Komócsin Zoltán, dr. Lökós Zoltán, Máté György, dr. Mihályfi Ernő, dr. Randé Jenő, Szirmai István, Vár-, nai Vilmos és Vető József. Végül megválasztották az ellenőrző bizottság és az etikai bizottság tisztségviselőit, ...
