Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-02 / 128. szám
IMS. június 2. 4 Szerda Vendégek Curiíciból A MÁV Békéscsabai Fűtő- házfönöksóge vendégeként néhány órás látogatásra Békéscsabára érkezett a curtici vasútállomás magyar dolgozóinak egy csoportja: a Kossuth és a Vörös Október szocialista brigád. Az egyik forgalmi és kereskedelmi, a másik műszaki szolgálatot teljesít a köizös román—magyar határállomáson. A látogatás célja ismerkedés, egy kis eszmecserefolytatás, tapasztalatszerzés. A Kossuth brigád vezetője Pacz József. Az ő nevével akkor találkoztak először az olvasók, amikor tavasszal a szocialista bri- gádvezetők országos tanácskozását tartották. Ez alkalommal kapta meg a Munkaérdemrend bronz fokozatát. A Vörös Október brigád vezetője Gát Ottó. Fiatal ember, tele ambícióval. Tudatában van annak, hogy baráti országban ugyan, de mégis külföldön képviseli a magyar vasutasokat. Az 6 brigádja veszi át műszakilag a hazánkba érkező vagonokat, szerelvényeket. A két .brigád egy turbán, szoros együttműködésben dolgozik. Tagjai között az évek során igen jó munkakapcsolat alakult ki, amit a szocialista cím elnyeréséért való küzdelem fejlesztett barátsággá. Mindenkit kütön-küiőm nehéz volna bemutatni, mert legalább negyvenen lehetnek. Azt azonban talán érdemes megemlíteni, hogy köztük van Szabó János, a vámhivatal és Kómán József, az BRDÉRT dolgozója, akiket szintén felvetlek a Kossuth brigád tagjai sorába. Az a három román vasutas, aki ugyancsak bri- gádlag, nem jöhetett velük. A legteljesebb elismerés hangján emlékeznek meg róluk. Sok segítséget nyújtanak a feladatok eredményes végrehajtásához. Az csak természetes, hogy a fűtőházban baráti szeretettel fogadják a kedves vendégeket. Lóki Béla, a fűtőiház főnöke, Korcsmá- ros Ferenc, a szakszervezeti bizottság titkára, Papp László, a Dózsa György, Popik Sándor, a Nyi- kolájev és Balázs Béla. a Magyar —Szovjet Barátság szocialista brigád vezetője kíséretében járják végig a műhelyeket. Régi ismerősökkel találkoznak, mozdonyvezetőkkel, akik sokszor megfordulnak Curtici ban is. Gál Ottó 1954-<ben mint lakatos- tanuló itt kezdte a pályafutását. Ahogy ő vélekedik, régen volt. Azóta sokat fejlődött a fűtőház. — A mozdonyszínben a füstelszívó berendezés, az új fürdő, a konyha és ebédlő, no meg a csinos felszolgálók... Valamikor mi magunk mentünk az ebédért a konyháiba. És mennyivel jobb a koszt! — mondja, őszinte elismeréssel. Pacz Józsefet legjobban a brigádnapló érdekli. Amelyik a kezébe keiül, alaposan áttanulmányozza. Végül megállapítja: — A szakszervezet igazi gazdája a veisenymozgalomnak. Éppen három nyugdíjas búcsúztatására készülnek a fűtőházban. Értékes ajándékot vásároltak nekik. amit egyelőre meglepetésül tartogatnak. A vendégeknek nagyon tetszik ez a szép gesztus. A jövőben ők is követik majd a példát. A 411.266-os számú mozdonyt jól ismerik Curticiban. Arról nevezetes, hogy mindig üzemképes és ragyogóan tiszta. Gazdája Papp László, a Dózsa szocialista brigád vezetője, ö „viszi” és „hozza'’ át a szerelvényeket a határon. Véleménye szerint a román vasutasok a legjobb egyetértésben dolgoznak a magyarokkal, s ezért is nyerték el a Románia első vasútállomása címet. Maikán Mihály a műszaki kocsiszolgálat vezetője Curticiban. Amikor Pacz József neve kerül szóba, ezt mondja: — A magyar és román szervekkel és kollégákkal való jó kapcsolatok kialakításában és fenntartásában igen nagy érdemei vannak. Ez egyébként a feltétele annak, hogy pontosan induljanak a vonatok, ami pedig elsőrendű feladat. A fűtőházi látogatás a barátság elmélyítését szolgálja a vontató- szolgálat dolgozóival, akik igen derekasan veszik ki részüket a munkából és nem kis szerepük van abban, hogy Curticiról ma két országban is dicsérőleg emlékeznek meg. A Kossuth brigád tagjai nemsokára cseh és NDK-beli vasutasokat látnak vendégül, azokat, akikikel a nemzetközi vonalon — ha ismeretlenül is, de — együttműködve dolgoznak. Bizonyára az a találkozás is hasznos lesz. Pásztor Béla A kerületi nőtanács vendégei voltak A békéscsabai 8. és 10. számú általános iskola tanulói mind szorosabb kapcsolatot teremtenek az irodalommal. Ennek volt egyik közvetlen megnyilvánulása az a „barátkozási délután” címen május 2»-én, a III. kerületi pártház előadótermében tartott író—olvasó-találkozó is, melyet Bartolák Ar Yásné titkárral és Hricsovinyi Lajosné oktatási és kulturális csoportvezetővel az óién. a nőtanács III. kerületi szervezete rendezett. A két általános iskola felső tagozatának irodalomkedvelő, olvasni szerető tagjai, lányok, fiúk kivétel nélkül eljöttek, hogy baráti látogatás jegyében elbeszélgethessenek Űj Rezső íróval mindarról, ami őket e tekintetben legjobban érdekli. Változatos és átgondolt kérdéseket tettek fel arról, hogy miként kap valaki kedvet a toUforgatásra. hogyan születik a vers. a novella, a regény ps közvetlenül milyen hatása van a mai magyar irodalomnak az emberek mindennapi életére, munkájára, művelődésére. Minden kérdésükre kimerítő választ kaptak. A meghitt találkozó után a nőtanács kerületi szerve — a baráti találkozóra és a nemzetközi gyermeknapra való tekintettel a megjelent pajtásokat süteménnyel és üdítő itallal vendégelte meg. Ezt ugyan ki olvassa el?! — kérdezte gunyorosan egyik ismerősöm s félre nem érthető mozdulattal bökött a Népújságban megjelent közgazdasági elemző cikkemre. Eddig sem volt kétségem afelől, hogy az újságolvasók közül még jó néha- nyan teszik fel adott esetben e kérdést, ha nem is gúnyosan és lekicsinyléssel, hanem pusztán a kíváncsiságtól fütve. Nos, megki. sérlem, hogy a „kényes” kérdésre választ adjak ... Meghiszem, hogy a sporttudósítást, a színes útleírást vagy teszem azt, a Lollobrígidáról szóló képes riportot többen olvassák el. mint a közgazdasági elmefuttatást. Ám mégsem kételkedem abban, hogy ez utóbbit is nagyon sokan elolvassák, sőt — tanulmányozzák! Mire alapozhatom ezt ily’ határozottan? Spártai tömörséggel így válaszolhatnék: a szakemberek érdeklődésére. Tudjuk, hogy csupán megyénkben több száz vállalat, kisipari és mezőgazdasági termelőszövetkezet működik, s a több száz munkahelyen több ezer gazdasági és tömegszervezeti vezető. mérnök, közgazdász, osztály- és műhelyfőnök és más szakember. Mivel foglalkoznak ezek az emberek? Nehéz volna e helyütt felsorolni. Az azonban bizonyos, hogy fontos tevékenységük ellátásában nagy szerepet játszanak az efféle fogalmak: termelésirányítás. tervszerűség, gépkapacitás, bóra lawrazdl lkod ás. munka- fegyelem. takarékosság, gazdaságosság és — sorolhatnám vég nélkül. Azért néhányat még hozzáfűzök: reálbéremclkedés, premL zálás. szociális ellátás, nyereség- részesedés ... Azt meg ma már a legegyszerűbb munkás is jól tudja, hogy ez utóbbiak a fentebb említett közgazdasági jelenségek sokaságának közvetlen függvényei. Persze, egyszerűbben is megfogalmazhatjuk ezeket az összefüggéseket, akár fordított relációban is. Miért nem kapunk prémiumot? Miért kevesebb a nyereségrészesedés? — teszi fel az egyszerű munkás a közgazdasági kérdéseket. Talán nem teljesítettük a tervet? Ráfizetéssel dolgozunk? — keresi mindjárt a közgazdasági válaszokat. S ha ez utóbbi szemléletben érzékeltetjük a közgazdasági jelenségek, fogalmak .jelentőségét, máris-kézenfekvő a frappáns következtetés: nálunk ma már minden dolgozó ember egy kicsit közgazdász is ... Nézzük meg azonban „az érem másik oldalát” is, amely korántsem ellentétes az előbbivel. A sajtó tájékoztat, nevel, szórakoztat — mondja a közhelynek számító jelmondat. S a mai ember kultúrigénye, tudásszomja messze túlnőtt azon, hogy az idézett jelmondat utolsó motívumával beérje. Érdeklődési köre — hogy úgy mondjam — mindenre kiterjed. A fentebbi frappáns megfogalmazás szerint: még arra is, amiből él ... Ha pedig mindezen érvek ismeretében valaki a közgazdaságtudomány széles körű létjogosultságát illetően még mindig tagadóan csóválná a fejét, az hasonlatos ahhoz a dolgozóhoz, akinek káderlapjában régebben kategorikusan ez állt: nem politizál ... Az én gunyoros emberemnek még csak ennyit: ő is nap mint nap foglalkozik közgazdasági kérdésekkel, legfeljebb nem akar tudni arról... Kazár Mátyás Száz könyvsorozat-előfizető egyetlen üzemben Ötperces interjú a kötöttárugyár üzemi könyvterjesztőjével Mosolyogva fogad Lehóczki Mária, a Békéscsabai Kötöttárugyár könyvterjesztője, amikor az ünnepi könyvhét alkalmából éppen őt keressük. Tudja, hogy miről akarunk érdeklődni. — Nálunk tulajdonképpen mindig ünnepi könyvhét van. GyáÜnnepi könyvhét — 1965 Kozsevnyikov: Változó napok Eteő jeien-tiös müve. a Bemutatom Bal újévét, náiurvk is kedvező fogad tatásra tatóuk. Oj hang, új szemlelet jellemezte ez>t az írásművei. A Változó napok-at pedig a kritika így jellemezte: ..eMen-Azsajev”. Kz a tősgyökeres s/rbertad úgy mutatja «Oben az írásáII Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz lel 18—45 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 84 q ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítünk. Felvételhez szükséges: munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás, Mii-lap és katonakönyv. Jelentkezni lehet folyamatosan a Várpalotai Szén- bányászati Tröszt Munkaügyi Osztályán. 228 ban a táj gát. amilyen. Nem cukrozza meg hamis romantikával azt a-z emberfeletti munkát, melyet a szovjet bozóttörő embereik végeznek itt a messzi, vad pusztaságban. Es amikor a háborús hőst, a jó szándékú, lelkes mérnököt végigvezeti a személyi kultusz poklán, úgy ábrázolja sorsát, mint a töretlen hitű, igazi kommunista szilárd helytállását. Lengyel József: Mit bír az ember? Két kisregényt tartalmaz a kötet, az író legújabb termését. Az első egy náci haláltábor kommunistáinak helytállásáról ad számot, a második egy értelmiségi lágerlakó szinte embertelennek tűnő sorsáról tudósít. A haLallá- bor kommunistái a halálra szántaik transzportjából megpróbálnak kiemelni egy építészmérnököt, hogy átmentsék a jövő számára, ő azonban annyira megroggyant már, hogy nem fogadja el a feléje nyújtott segítő kezet. Útnak indítják a halai menettel Szörnyű sorsáról a második regényből értesülhetünk. Útközben a transzportot légitámadás éti, s a mérnök ebből mint szinte feldsmerhetetlen emberi roncs kerül ki. Mégis visszahozzák hazájába s itt egy különleges gyógyintézet lakója lesz, ahol t külvilágtól elkülönítve ápolják a magukkal tehetetlen emberroncsokat. Innen tekint visz- sza elmúlt életére, s igyekszik levonni az erkölcsi tanulságot szörnyű élményeiből, rurokban a könyvterjesztés feladatát egyik munkatársnőmmel ketten látjuk el évek óta. Könyvvásárló dolgozóink előtt mindig nyitva az ajtó ... Milyen könyvek iránt a le (/nagyobb az érdeklődés? — Rendszeresen 4—5 ezer forint értékű könykészletet tartunk s a mindenkori kereslet alapján a készlet fel töltéséről is sűrűn gondoskodunk. A klasszikusok között nagyon keresettek a Jókai, Gárdonyi és Móricz-könyvek, az ifjúságiak közül Cooper és Verne. Nem túl olcsó mulatság, mégis nagyon keresik a háromkötetes Gróf Mente Ghristó-t. A száztíz forintos garnitúrából csak az utóbbi három hónapban körülbelül negyvenet adtunk el. Nagyon sok mesekönyvet is vásárolnak, a gyárban több száz édesanya dolgozik... Aztán a Berkesi-kötetek, a háborús könyvek — közöttük dr. Kar- say dokumentáció® írásai — is nagyon kelendők. Sokan vásárolnának Victor Hugó-köteleket.. 5 Hogyhogy csak vásárolnának? — Mert nem kapunk belőlük. Pedig nálunk a. könyvterjesztés nemcsak az eladásra korlátozódik. Rendszeresen feljegyezzük dolgozóink igényeit s ennek megfelelően teszünk utánrendeléseket. Könyvterjesztési eredményeik közül mire a legbüszkébbek? — Nehéz erre kategorikusan választ adni. Tulajdonképpen minden kézbe adott könyvre büszkék vagyunk. Ám az sem lebecsülendő, hogy nem kevesebb, mint kereken száz könyvsorozat-előfizetőnk van. A Világirodalom remekei-t például negyvenen, a Jókai-sort tizenkilencen fizetik elő, de a Millióknak, Az én könyvtáram-nak, a Kultúra világá-nak és a Mikszáth- sornak is vannak rajongói. Hogyan tudtak ilyen széles körű érdeklődést felkelteni? — Több éves propagandamunka eredménye ez. Napjainkban is jól bevált módszer például az, hogy negyedévenként egyszer-kétszer egész napos könyvvásárt rendezünk a kultúrteremben. Nem ritkaság, hogy egy-egy ilyen vásárnapon 5—7 ezer forintot forgalmazunk. S havonta, negyedévenként mi az eredmény? — Ez nagyon változó. Sokban függ a megjelent új könyvek számától, árától, a sorozat-kötetek mennyiségétől. A legutóbbi, szerénynek mondható három hónapban több mint harmincezer forint értékű könyvet adtunk dolgozóink kezébe. Az előfizetőkkel együtt mintegy háromszáz rendszeres vásárlónk van. Reméljük, hogy számuk tovább növekszik s ezt az ünnepi könyvhét is elősegíti. K. M. Közületek munkaerőigénye Melléktermékfőzőt és betegállat-gon- dozót felvesz a Békéscsabai Sertéshizlaló Vállalat 1. és 2. telepe x Az ÉM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka- helyekre — férfi és női segédmunkásokat, valamint kubikosokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha szükséges. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15, földszint. 217 A Sarkadi Építőipari Ktsz vasbeton- szerelő és ács szakmunkásokat keres felvételre. Jelentkezés Sarkadon, a központi telepen. x
