Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-02 / 128. szám
1965. június 2. 5 Szerda Miért vettem részt a pártoktatásban? A közelmúltban fejeződtek be üzemein,kiben, hivatalainkban az 1964—85-ös pártoktatási évad különböző szemináriumai. A pártoktatás valamelyik formájába. Ma mind többen vesznek részt. Köztük számosam olyanok, akik első ízben kaipcsolódnak be a pártoktatás valamelyik formájába. Ma már egyre több azok száma, akik felismerik, mennyire szükséges a mindennapi munka eredményes végzéséhez a megfelelő tájékozódás. a párt politikájának megismerése. A Békéscsabai Ruhagyárban is befejeződött a pártoktatás, s mint arról tájékozódtunk, 110-en jelentkeztek különböző szemináriumokra. Ezek közül „találomra'’ választottunk ki egy nevet, olyanét, aki eisö ízben vett Teszt, hogy megkérdezzük: máért kapcsolódott be, és mit tanult az egy év alatt? Választásunk Styop Gyöngynére esett, aki 11 éve dolgozik a gyárban. Tagjelölt, nyolc általánost végzett és eddig még nem vett részt semmilyen Oktatásban. Beszélgetésünk során elmondja, hogy régi óhaja volt közelebbről megismerkedni társadalmi és politikai kérdésekkel. Hogy eddig ez mégsem sikerült, azt azzal magyarázza, hogy több Ízben beteg volt, másrészt nem akart, vagyis inkább nem mert jelentkezni. — Emellett azonban — mondja — részt vettem én, de csak úgy „illegálisan". Miképp? Mindig érdeklődtem azoktól, akik tanultak, hogy miről volt szó, mit hallottak. Ezenkívül rendszeresen olvasom a sajtót, de szeretem a politikai tartalmú könyveket. Egyszóval, azért kértem most, hogy osszanak be, mert érdekel minden. És azért is, mert sok olyan dolog van, illetve volt. amit nem értettem, s nem tudtam rájönni a lényegükre. És még valami. Brigádvezető vagyok a Gagarin szocialista brigádban. Ügy érzem, nem lehet jó brigádvezető az, aki nem képezi magát rendszeresen. — Melyik téma ragadta meg leginkább? — Főleg az iparral és a társadalmunk fejlődésével kapcsolatos témák. De talán nem is helyes, hogy különbséget teszek, mert valamennyi témában voltak érdekes dolgok, ami bennünket, dolgozókat érint. Ugyan kü ne érdekelne a jelen, de még jobban a jövő?! Hogy hasznosnak tartom-e a párt- oktatást, erre egy szóval annyit felelhetek: feltétlenül. Nagyon jó dolognak tartom, hogy van lehetőség elvi'tatkozni ügyes-bajos dolgainkról, úgy, hogy közben tanulunk is. Higgye el, rengeteg problémánk van nap mint nap. Néha nagyon is szükséges, hogy legyen, akivel elbeszélgessünk erről. Én például igen sok dolgot megbeszélek a férjemmel. Amíg a szemináriumra jártam. közben mindig megvitattuk a kérdéseket, mert azért a szemináriumon sem jutott mindig idő egy-egy vitás dolog alaposabb elemzésére. Nekem mindig komoly gondot jelentett a nemzetközi helyzet megértése. Még ma sem értem világosan a távol-keleti és a latin-amerikai országok helyzetét. Vagy említhetném a KGST-t. Sokat hallottam, olvastam róla, de mégiscsak akkor értettem meg, hogy miről van szó, amikor a szemináriumon az előadó alaposan megmagyarázta. Aztán itt van a párt szövetségi politikája. Ha az ember csak úgy futtában hall róla, azt sem tudja, mit jelent. Most, amikor erről is tanultunk, már látom, hogy nagyon fontos politikai kérdés, és végeredményben azt jelenti, hogy a munkásosztály szövetséges nélkül nem építheti fel a szocializmust. Szóval sorolhatnám a legkülönbözőbb problémákat, melyek megértéséhez nem elegendő csak úgy felszínesen átlapozni az újságokat. — Nem szorosan ehhez a témához tartozik, de hadd mondjam el azt a nagyon jó érzést, amiben nekem is részem volt a szocialista hriigádvezetők tanácskozásán. Az egyszerű parasztemberek, munkások őszintén és nyíltan elmondották itt a véleményüket és a vezetők azt megértéssel fogadták. Hadd tegyem hozzá, hogy nem mindenütt van ez még így. Sokszor hallunk és olvasunk olyan esetekről, amikor a helyi vezetők nem úgy fogadják a dolgozók véleményét, ahogy kellene, ez pedig nem segíti elő az őszinte légkör kibontakozását. Mert azt nagyon jól megjegyeztem a szemináriumon, hogy a szocializmus építéséhez, az életszínvonal emeléséhez nem mellékes a dolgozók véleménye, s a párt számít a munkások kezdeményezéseire... * Sok mindenről tudtunk volna még beszélgetni, de a beszélgetést be kellett fejezni, mert a brigád- vezetőt várta a brigádja. S az még a brigádvezetőnék sem illik, hogy sókáig távol maradjon társaitól. Búcsúzóul azonban mégis feltettem az utolsó két kérdést: Hogyan összegezné, mit tanult a szemináriumon? Styop Györgyné már az ajtóiból válaszolt. — Elsősorban azt, hogy a munkánk eredményesebb ellátásához nélkülözhetetlen a politikai képzettség. Másodsorban azt, hogy a párt őszintén bízik a munkásokban, s ezért nekünk is őszintéknek kell lennünk. Háló Ferenc Elkészült az általános iskolák szemléltetőeszköz-ellátásának távlati terve A Művelődésügyi Minisztériumban kidolgozták 1970-ig az általános iskolák szemléltetőeszköz- ellátási tervét. Jelentős előrehaladás várható az audio-vizuális szemléltetés területén. Fokozatosan ellátják az iskolákat gyakorlati, kísérleti eszközökkel. A nagyszabású terv előirányoz egyebek közt 7000 darab komplett diavetítő-készletet, amely nappali használatra is alkalmas. Szerepel a tervben 3000 darab új típusú, távvezérléssel működő, magnetofon segítségével hangosítható diavetítő, úgynevezett Diavox, valamint további 2000 magnó. Az utóbbiak elsősorban a nyelvoktatás tökéletesítését segítik. Számos új diafil- met készítenék az orosz nyelv, a történelem, a földrajz, a művészettörténet oktatásához, illetve ezek tananyagának szemléltetéséhez. Az általános iskolák alsó tagozata részére 40 fele új diafilm készül. , Az ellátási terv összeállításánál figyelembe vették a baráti országokból — így Csehszlovákiából, Jugoszláviából és a Szovjetunióból — beszerezhető szemléltető eszközöket is, amelyeket elsősorban az audio-vizuális oktatásnál , alkalmazhatnak az iskolák. (MTI) Gondolatok a világnézeti nevelésről, a világnézet alakulásáról I/ ulturáiis életünk forradalmi " átformálásában, a szocialista tudat, a tudományos világnézet kialakításában kitüntetett helyet foglalnak el a művelődés és oktatásügy, valamint ezek intézményei. az iskolák, amelyekre a párt és a kormány ifjúságunk tudatának és magatartásának formálását bízta. A világnézet alakulását végső soron a társadalmi lét, az anyagi életkörülmények határozzák meg. A különböző nézetek, meggyőződések a társadalom termékei, mégis — a spontán ható politikai, gazdasági viszonyok mellett s azokkal együtt — rendkívül fontos szerepet tölt be a tudatos és tervszerű kultúrpolitika és ezen belül az iskolai oktató-nevelő munka világnézeti, eszmei tartalma, ráhatásai. Végső soron a szocialista viszonyok hatása csak a világnézeti nevelőmunkával együtt eredményezi a tudati jelenségek szocialista jellegű átformálódását. A z oktató-nevelő munkának és ” az oktatási intézményeknek igen nagy szerepük van az ifjúság erkölcsi, világnézeti nevelésén ke. resztül az egész társadalom tudati fejlődésének elősegítésében is. Az oktatás és az iskola társadalmi szerepe kap hangsúlyt az oktatási reformban, az iskolai oktató-nevelő munka korszerűsítésében, a megváltozott társadalmi, gazdasági, politikai viszonyokhoz való hozzáalakításában is. Ugyancsak ezt a célt szolgálta nálunk néhány évvel ezelőtt általában a pedagógusképzés, ezen belül az óvónőképzés reformja. Az oktatási reform szellemében kezdte meg működését 1959 szeptemberében három felsőfokú óvónőképző intézet. Jelentőségük azon túl, hogy tartalmi és formai vonatkozásban egyaránt minőségileg magasabb az elemzés belső logikája is elsőként az előbbi tényezők elemzését indokolja. Q endkívüli változatosságot mutat hallgató ifjúságunk családi körülményeinek vizsgálati eredménye. Igen sokféle, külön- külön is értékelést érdemlő tényező hatásának együttes eredménye az, hogy jelenleg hallgatóink nagy többsége faluról, kisebb községekből származik, olyan családokból, amelyeknek mezőgazdasági jellegű a fő foglalkozása. Mindezeknek a körülményeknek, előzményeknek a politikai, gazdasági, kulturális hatása mély nyomot hagy —mindenekelőtt a családon, mint olyan áttételen keresztül, melyen az egyén a társadalomhoz kapcsolódik — az óvónőképzőbe kerülő fiatalok személyiségének arculatán, egész életfelfogásán, értelmi, érzelmi, akarati tulajdonságain. Ennek felismerése hangzik ki a KISZ VI. kongresszusának megállapításából is: „Ifjúságunk a társadalom elválaszthatatlan része, hibái és erényei sohasem önmagukban, hanem a társadalom életében gyökereznek. A felnövekvő nemzedék nevelése nem zárt lombikban megy végbe, ahol csak gondosan megszűrt hatások érik, hanem a társadalmi élet mindennapi valóságában." Ez a megállapítás is arra figyelmeztet bennünket, hogy az oktatási folyamat alapelvetnek, célkitűzéseinek körülhatárolásakor feltétlen figyelembe kell venni azokat a körülményeket és tényezőket, amelyek mint lényeges hatások már a szervezett oktató-nevelői tevékenységet megelőzve érik a tanulóifjúságot. A család mint a társadalom önálló egysége belső tartalmi jegyeivel, életrendjével, sajátos arculatával állandóan alakul, változik, újabb és újabb megnyilvánulásokat képvisel. A társadalmi hatások nyomán alakulnák, változnak a társadalmi funkciói. Zártsága napjainkban is tovább bomlik és mint gondolkodási, érzelmi közösség is lényeges módosulásokat mutat. Még nem is ol^am régen a megszületett ember társadalmi lénnyé nevelése kizárólag a családra hárult. Ma a bölcsődei, óvodai és iskolai hálózat munkája következtében a külső társadalmi szervezetek bekapcsolódása folytán ez a szeiep jelentősen átalakult. Ma már a társadalom családon kívüli egyéb tényezői — mint az iskola, ifjúsági szervezetek, barátok stb. — hatásukban egyre erősödnek, és több esetben szerepükben a családi környezet fölé nőnek. |J agyobb részt mezőgazdasági foglalkozású családókbó' származó hallgató ifjúságunk világnézeti, erkölcsi tulajdonságainak alakulása, személyiségük fejlődése elválaszthatatlanul összekapcsolódik azzal a gazdasági, politikai átalakulással, ami az elmúlt években a mezőgazdaságban, végbement. A termelőszövetkezet: élet, mint új életforma, nemcsak a gazdasági életben hozott gyökeres változásokat, hanem magában hordja a tudati, ideológiai viszonyok igen mély átformálódását is. Igen gyors ütemben növekszik a mezőgazdaságban dolgozó lakosság kulturális ellátottsága, fokozódnák az ilyen irányú igények, növekednek a felébresztett igények kielégítését szolgáló lehetőségek. Évről évre emelkedik a paraszti családokból, falusi, vidéki életközösségekből hozzánk érkező fiatalok irodalmi, művészeti, kulturális érdeklődése. Értékes elemekkel gazdagszik ízlése, szellemi és esztétikai igényessége. Mindezek a jelenségek a fiatalság pozitív világnézeti meggyőződésének kibontakozását jelzik és szilárd alapokat biztosítanak az oktatási intézményekben folyó világnézeti nevelőmunka számára. Dr. Kárpáti Imre tanár fokát képviselik az óvónőképzésnek, olyan szempontból is kiemelkedő, hogy ez az új képzési forma már kulturális forradalmunk jeAmit megnyerhetnénk a réven... gyében született, annak a célkitűzéseit hivatott megvalósítani. Lényeges változást jelent abban is, hogy a marxizmus—feminizmus tantárgyként való beiktatásával biztosítja a világnézeti nevelés tantervi alapjait. Intézeteink szervezeti és működési szabályzata világosan megfogalmazza ezt a fontos feladatot, amikor legfőbb célként a művelt, hivatásukat értő és szerető, kommunista világnézetű és erkölcsű óvónők képzését jelöli meg. A kitűzött célok elérésében az eredmények két alapfeltételtől függően módosulhatnak. Egyik tényező az intézet belső életének, munkájánák értéke és eredménye, amivel a hallgató ifjúság egész habitusát — értelmi, érzelmi, erkölcsi tulajdonságait — a társada. lom szükségleteinek megfelelően alakítja. A másik tényező az a hatáskomplexum, amely az intézet hallgatóit már előzőleg éri, és amely intenzitásától és irányától függően alapjaiban befolyásolja szemléletüket, személyiség jegye- ;k értékeit. A sorrendiség követelménye és Idézet egy szeghalmi „Irodalmi színpadot vezetek. Háromhónapi szorgalmas próba után rríegjelentünk a járási kulturális szemlén és arany oklevelet kaptunk. Felkértek, hogy készüljünk a megyei bemutatóra. Érthetően nagy volt a lelkesedés körünkben. Minden kis szabad időnket próbákra áldoztuk. Állandóan csiszoltuk előadásunkat, hogy méltó módon állhassunk helyt. Azért, hogy meg ne feledkezzenek rólunk, az idő elé siettünk és jóval a megyei bemutató várható napja előtt érdeklődtünk a pontos dátum felől. Azt az írásos választ kaptuk Békéscsabáiról, hogy a bemutatók április 30-a és május 3-a közt lesznek. Vártuk a napra, órára szóló meghívást, hiszen találomra nem utazhattunk fel a megyeszékhelyre. Május 8-án a megyei tanács művelődésügyi osztályától levél érkezett, -melyben közölték, hogy az irodalmi színpadok megyei bemutatója május 3-val bezárólag lezajlott, de — takarékossági okokból — csabai, helyi csoportok részvételével. Irodalmi színpadunk lelkes .tagjai, ez a sok bizakodó fiatal pedagógus leveléből nagyon csalódott. Persze senki se higgye, hogy ez a csalódás a szeghalmi irodalmi színpad kollektívájának kedvét szegte volna. Munkánkat továbbra sem érezzük hiábavalónak. Azonban kissé keserű a szánk íze, ha arra gondolunk, hogy erről, mármint az elmaradásról nem tájékoztattak bennünket korábban. Egyébként a takarékosságnak a kö- zületekre kötelező elve tiszteletben tartása mellett is megoldódhatott volna a dolog, hiszen saját költségünkre is szívesen vállaltuk volna az utazást anny’ hosszú és lelkes felkészülés után.” A levélben foglaltak jogg?' kívánkoztak a nyilvánosság elé. hiszen máskor is lesznek községi, járási és megyei kulturális erőpróbák. Érdemes tehát ennek az esetnek az okulásaként a jövőben oly módon szervezni a különböző szintű vetélkedőke szemléket, bemutatókat, hogv egyetlen részvevő csoportot vág- személyt se érhessen csalódás. Nagy a gyanúnk, hogy ennek még a takarékosság esztendejében sincs különösebb akadálya.
