Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-02 / 128. szám
1*65. június 2. 3 Szerda Hol vannak a tervek? w j alahol megrekedtek a m kombájnszérűk építésének tervei, noha a Békéscsabai Gépjavító Állomáson rendezett bemutató kiállítás általános tetszést aratott szövetkezeteink körében. Bizonyítja ezt többek között az is, hogy a négy mérnök- csoport által kiállított kombájnszérű típusból a zsűri hármat elfogadott. Az elfogadott típusokból az aránylag legegyszerűbb megoldást az orosháziak választották. A legnagyobb kelendőség is e típus iránt nyilvánult meg. Az utóbbi napokig 64 termelőszövetkezet 84 kombájnszérűt igényelt, s ebből ötvenkettőt az orosháziak ötlete alapján akarnak megvalósítani. * Eddig minden simán ment, különösen, ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a megyei tanács v. b. mezőgazda- sági osztálya a kombájnszérűkre 2,7 millió forint beruházást tartalékolt. Csakhogy a kombájnszérűkön a gépek elhelyezésével még nem oldódott meg minden. Azzal, hogy egyik gépet ide, a másikat pedig oda állítják, a feladatnak csak egy részét csinálták meg. A bemutatott és az elfogadott kombájnszérűkhöz építőanyagra is szükség van: téglára, mészre, cementre, sóderra, homokra. Az építőanyag-szükségletet a műszaki tervet magában foglaló dokumentáció néni tartalmazza. Hol vannak hát ezek?! Lehetséges, hogy valamelyik mérnök ceruzájában? Papírra kellene vetni, hogy minél hamarább — az igénylésnek megfelelően — az építőanyagot is kiutalhassák! Különben a kombájnszérűk megépítése, felszereléssel való ellátása, vagyis a 2,7 millió forint beruházás időbeni megvalósítása most már a 23. óra után lassan kockán forog. (dupsi) W*§*9 1T r **1« m ww FF F m Elkészült a jovo évi létesítményjegyzék 138 millió forint a szövetkezetek építkezéseire Több hetes, alaposan átgondolt imirtka után, május 31-én már összesítették a termelőszövetkezetek 1966. évi építkezéseiről szóló létesítményjegyzékét a megyei tanács mezőgazdasági osztályán. Ezzel kapcsolatban Arató György főelőadó elmondotta, hogy a létesítményjegyzéket június 1-én megküldik a beruházási irodának, a tervező vállalatnak és a telepítéstervezéssel foglalkozó csoportnak. A termelőszövetkezetek mán- tudják, hogy a következő évben milyen létesítménnyel szerepelnek a jegyzékben, éppen ezért helyes lenne, ha beküldőnek a megbízólevelet a megyei beruházási irodának, hogy a tervezést, esetleg a tervek adaptálását, a terület kitűzését minél hamarább elvégezhessék. Csakis ebben az esetben rajtolhat majd jól a következő év tavaszán az a nagyarányú beruházás, amelyre Békés megye termelőszövetkezetei 138 millió forintot fordítanak. fontos felfedezés, ami éppen rád vár? — Már megint én! Az a gyanúm, hogy kár ezért a magas- röptűségért. Sokkal szimplább ügyről van itt szó. Hiányzik neked a nagyváros, a mozgalmas élet, szeretnéd, ha a jómódunkból a csillogás sem hiányozna. Ez sem kevés, tudom méltányolni, miért tagadod le? — Mert rettegek, hogy minden pillanatban üres nyárspol- gárnak nevezhetsz. Néhányszor már a fejemhez vágtad. — Néha túloz az ember. — Néha? Sajnos, te mindig hajlamos vagy a túlzásra. A jóban is, a rosszban is. — Ebben van valami. Adj hát ésszerű tanácsot! — Mindenekelőtt pihenned kell. Ügy nézel ki, mint a bibliai Lázár. — Helyes. Megyünk a Balatonra. Ott majd mindent megbeszélünk. — Hallgatnod kell rám. Tulajdonképpen te változtattad meg az eredeti elképzelésünket. — így igaz. És nem is fogom megbánni soha. Boldog vagy? — Gyakran kérdezed. — Felelj. — Hiszen, ha Grönlandon élnénk, akkor is boldog lennék veled. — Látod, ez a fontos. Magad mondtad ki, hogy a boldogság nincsen földrajzi helyhez kötve. Miért nem lehet kibírni ott, ahol szeretnek bennünket az emberek? ... El is felejtették, hogy ezen az estén mennyit nevettek. Kijózanodtak és egyszerre idegenül kezdtek nézelődni a hangos mu- latozók sokaságában. * Az étteremben még mindig pang a forgalom, noha lassacskán már szállingóznak a vendégek az udvariaskodó pincérek között. Kimért, csináltan ünnepélyes az étterem jól nevelt pincéreivel együtt, de Zsupánt ez egyáltalán nem érdekli. Kedve szerint szórakozik, még akkor is, ha nagyon pocsék a kedve. Az italtól már kapatos kissé. A zenekar dobogóján halkan stimmelgetik hangszereiket a szmokingos zenészek. Zsupán környékén egyetlen vendég sem ült távolról, de közömbösen szemlélődik a foglalt asztalok felé. Féldecis poharai üresen ' állnak előtte. Bágyadtan int az egyik pincérnek. — Buktassa meg őket még egyszer — kéri szinte szabadkozva. —Mindegyiket? — kérdez rá a pincér, mintha rosszul hallana. — Feltétlenül. — Megint barackot? .— — Mindegy. Csak szesz le '.} en. (Folytatjuk) Teljesen gépesítik a gabona betakarítását az orosházi járásban MÉG EGY HÓNAP van hátra, de az orosházi járás termelőszövetkezetei már készülnek a nyári nagy munkákra, az aratás-csép- lés zökkenőmentes, sikeres lebonyolítására. A járási tanács mezőgazdasági osztálya elkészítette az előkészületekről, a sürgős tennivalókról szóló munkatervet, melyet az MSZMP járási bizottsága május 25-i ülésén meg is tárgyalt. A TERV ELSŐSORBAN az aratást megelőző munkák elvégzésére irányul, ugyanis a fő hangsúly azon van, hogy időben elvégezzék a gyomtalanítást, az egyelést, a kapálást. Elsősorban figyelembe vették a vegyszeres gyomirtást. Főleg azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a növényápolás gondot okoz, mert kevés a munkaerő, nagyobb területet vegysze- reznék, így a kukorica első kapálását mellőzni tudják. Elsősorban a tótkomlósi Alkotmány Termelőszövetkezet próbálkozott meg a vegyszerezéssel, ugyanis itt már a cukorrépa egyelése is gondot okozott. Negyven hold cukorrépát bérmunkában kellett megművel- tetni, mert a tagok nem tudták vállalni. A termelőszövetkezet összesen mintegy 140 hold vöröshagymát termel az idén, s tudvalevő, hogy ez igen munkaigényes növény, így elvonja a tagokat a cukorrépaegyeléstöl. Hasonló problémák vannak a növényápolással a kardoskúti Kossuth Tér- melőszövetkezetben is. A járás más termelőszövetkezeteiben ösz- szesen 1012 hold kukoricát vegy- szereznek. A tótkomlósi Alkotmány Tsz 311, a Viharsarok Tsz 370 holdat vegyszerezett eddig, de más termelőszövetkezetben is megkezdték ezt a munkát. A MÄSIK NAGY MUNKA, amit az aratás és cséplés előtt el kéül végezni, a lucerna betakarítása. A cél az, hogy az 5 ezer holdnyi lucerna második kaszálását is elvégezzék időben, s a termelőszövetkezetek úgy szervezzék meg a munkát, hogy ne legyen fennakadás. Előkészítették a szénaszárító állványokat, valamint a hideglevegős szárítókat is. Összesen 8 ezer szénaszárító és 11 hideglevegős berendezés áll rendelkezésre, méllyel tartósítani tudják a szálas takarmányt. A járás vezetői június 10—20-ig minden termelőszövetkezetben ellenőrzik a technikai felkészülést, így többek között a gépek állapotát, a berendezések rendbehozását, a tűz- és balesetvédelmi felszerelések állapotát. Már számba vették a betakarítani való kalászosokat. Eszerint a járásban mintegy 29 ezer holdnyi aratni való van. Az idén teljesen gépesítik a gabona betakarítását. A termés 70 százalékát kombájnnal, 30 százalékát pedig aratógéppel vágják le. Azonban, mivel számolnak az Kapálják a kukoricát Gádoroson A gádorosi Petőfi és Dózsa Termelőszövetkezetben összesen 360 holdon termelnek az idén cukorrépát, mélynek egyélésót már befejezték. Ezenkívül a háztájival együtt 2200 hold kukoricájuk van, s a gépi kapálását a napokban kezdték meg, összesen 36 fogattal. A kapálást megkönnyíti, illetve szükségtelenné teszi a vegy- i s 7,er es gyomirtás, ezért a terme- 11 őszövetkezetfik 220 hold kukoricát vegyszerednek, hog azáltal is nevesebb munkaerőt vegyen | igénybe a n< vényápolás. esős időjárással, betervezték a kézi kaszálást is. Ehhez megszervezik az aratópárakat. A JÁRÁS TERMELŐSZÖVETKEZETEIBEN összesen 69 kombájn áll rendelkezésre. Igen jelentős az, hogy a régi AC-kombájnok nagy részét kiselejtezték s helyettük 12 új SZK—4-est állítanak be. Ezenkívül 80 gépi és 30 fogatos aratógéppel dolgoznak majd. A borsó betakarítására — mivel ez az elmúlt évben sok gondot okozott — most 9 kombájnt alakítottak át. amely egyidőben vágja és csépeli a borsót. A cséplőgépek is készen állnak a járás termelőszövetkezeteiben. Összesen 58 géppel 8300 hold termését akarják elcsépelni. Egy gépre körülbelül 144 hold termése jut. A munkacsapatokat már csaknem minden termelőszövetkezetben kialakították. Nagyobb gondot fordítanak az idén a szalmalehúzásra is, mivel mintegy 21 ezer holdról kell a kombájnok után a szalmát összegyűjteni. Erre a gépek és felszerelések rendelkezésre állnak, csupán a szervezésen múlik, hogyan oldják meg. A járás vezetői úgy tervezik, hogy a kombájnolást követő 5 napon belül a szalmát is betakarítják. A NYÁRI TALAJMÜVELÉS elvégzésére összesen 58 lánctalpas. 65 G—35-ös és 172 univerzális gép áll rendelkezésre, az utóbbi gépek, kel viszont a talaj művelésen kívül a szállítást is lebonyolítják. Mivel az idén nagyrészt kalászost vetnek kalászos után, így a vetés- terület 25 százalékán elvégzik a ta_ lajfertőtlenítést, melyhez a megfelelő vegyszerekről már gondoskodtak. Az elmúlt évben sok baj volt az üzemanyag biztosításával, a tapasztalatokból okulva az idén már jó előre gondoskodnak a termelő- szövetkezetek az üzemanyag-tárolóhelyek feltöltéséről, hogy menet közben ne legyen fennakadás. K. J. Magas jövedelmet ígér a korszerű juhtenyésztés a nagykopáncs! Kossuth ismeretes, hogy a nagykopáncs! Kossuth Termelőszövetkezet esztendőkön át a gyenge közös gazdaságok sorába tartozott, s jelenleg sem mondható el éppen, hogy sokkal kedvezőbb a helyzete. A 3450 holdas összterületből 2200 hold a szántó, a többi pedig legelő, s a talajadottság általában olyan rossz’ hogy gátolta a lényegesebb fejlődést. Volt emellett persze más tényező is, mégpedig az, hogy a régi vezetőség nem érzett mély felelősséget a gazdaság és a 170 körüli tag sorsa iránt. Azóta természetesen alapos tisztújitás történt a Kossuth Tsz- ben az egyéb változások mellett s a jelenlegi hozzáértő lelkiismeretes „vezérkar” teljes szívvel, nyugtalan igyekezettel arra törekszik, hogy a kézenfekvő lehetőségek felkutatásával és kihasználásával, a kollektíva lelkesedésének jó kamatoztatásával biztosítsa, sőt, meggyorsítsa a fellendülést. Több elképzelés mellett a járási irányító szervek egyetértésével annál a gondolatnál kötöttek ki, hogy mivel a nagy területű legelő s a gyenge talaj mást nem kínál, érdemes lenne juhtenyésztésre szakosítani a gazdaságot. Ez az állatfajta — mint ismeretes — szinte az ötödrendű takarmánnyal is megelégszik, s ahogyan a szövetkezet vezetősége mondotta, minden giz-gazt elfogyaszt. Persze, a szántóterület 53 százalékán termesztett takarmányból amúgy is garantálni lehetne a jó kondíciójú és magas hozamú állományt. A gazdaság vezetői körültekintő kalkulációjukban mindenekelőtt azt vették figyelembe, hogy a tagok túlnyomó része idős ember, akik egyébként az alacsony hozamok lehangoló ténye mellett sem bírnak és tudnak megküzdeni a kapásnövények ápolásával, viszont a juhtenyésztés önmagában könnyebb munka és kevés dolgozót igényel. Jelenleg a gazdaság 1500-as juhállománnyal rendelkezik, s a szakszerűen ápolt legelő lehetővé tenné, hogy 5000-re növekednék az állományuk. Kedvező körülmények között minden anyajuh esztendőnTsz-ben ként 500 forint tiszta jövedelme hozna a gazdaságnak, s már 1966 végén 35 forintot érne egy munkaegység. A figyelemreméltó elképzelés megvalósításához azonban nincs elegendő saját erőforrása a szövetkezetnek. Pedig mindenekelőtt a térőhelyek bővítésére lenne szükség, s itt nem is annyira a korszerűség igényéről van szó, hanem inkább az egyszerűbb megoldás mellett döntöttek a tsz vezetői. Egyelőre együttvéve 900 férőhellyel rendelkeznek, emiatt igen nagymértékű túlzsúfoltság keletkezett, a juhok nagy részét a szabad ég alatt tartják. A szövetkezetben öt darab, egyenként 600 férőhelyes juhhodály kellene, amelynek a bekerülési költsége összesen egymillió-kétszázezer forint lenne. A járási illetékes szervek ígéretet tettek, hogyha a rövidesen sorrakerülő megyei beruházási felmérésen valamelyik termelőszövetkezet kivitelezési kapacitás hiánya, vagy más ok miatt lemondana saját keretéről, akkor három darab háromszáz férőhelyes juhhodályra kapna hitelt a tsz. Ügy véljük, hogy mindenképpen megyei fórumon kellene reálisan és megértőén utánanézni annak a lehetőségnek, hogy miként akadna mód a nagykopáncs! Kossuth Tsz hathatós megsegítésére. ügy gondoljuk, hogy az olyan gyenge tsz, mint a Kossuth, nemcsak a tagok érdekében, hanem a népgazdaság szempontjait is figyelembe véve, sürgős támogatást érdemel, mert nagyon fontos iparunknak a gyapjú, az élelmiszerkereskedelemnek a hús, valamint a tejtermék. Persze, nem lényegtelen az sem, hogy i bizonyos mértékig a közösségnek is kötelessége a hosszú esztendők alatt bekövetkezett fogyatékosság megszüntetésében közreműködni. Hiszen a nagykopáncs! Kossuth Tsz régi vezetősége már nem javíthatja ki az elkövetett hibákat. Valamennyi érdekelt emberrel együtt reméljük, hogy nem lesz hiány méltányosságban azon a bizonyos beruházási felmérésen. Sz. F. L.