Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-01 / 127. szám

1965. június 1. 2 Kectú Kádár János és Biszku Béla visszaérkezett a Szovjetunióból Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára és Bise- fcti Béla, a Politikai Bizottság tagja, alkilk a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának meghívására baráti láto­gatást tettek a Szovjetunióban, vasárnap visszaérkeztek Buda­pestre. Fogadtatásukra a Nyugati pá­lyaudvaron megjelent Apró Au­tói, a Politikai Bizottság tagja, a M inisztertanác® elnökhelyettese. Kállai Gyula, a Politikai Bizott­ság tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság pót­tagja, a Központi Bizottság titká­ra, Benkei András, a Központi Bizottság tagja, belügyminiszter, Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter és Púja Frigyes, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak vezetője. Jelen volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió ma­gyarországi rendkívüli ós meg­hatalmazott nagykövete. (MTI) Lengyelországban a választók 03 százaléka szavazott vasárnap Hivatalosan meg nem erősített adatok Szerint Lengyelországban a választóik 9® százaléka leadta szavazatát vasárnap. A legjobb eredményt 99,1 százalékot a lubli. ni vajdaságból, jelentették, utána a rzeszówi vajdaság 98,8, a kiett cei 98,6, a lodzi 98,4 százalékkal következik. A nagyobb városok közül Lodz vezet 98 százalékkal, utána Varsó 96,1, Poznan 95,9, Wroclaw 95,5 és Krakkó 94,3 szá­zalékkal. (MTI) ARAB KORKÉP Észak-Afrika és Nyugat-Azsia mintegy 12,5 millió km2-nyi terü­letén fekszik az arab világ, ösz- szesen 18 országot foglal magá­ba, melyek közül már 13 kivivta politikai függetlenségét. (Bahrein, Qatar. Szerződéses-Omán, Dél- Arábia lényegileg Nagy-Britannia gyarmata. Masakat és Omán pe­dig ugyancsak brit politikai ellen­őrzés alatt áll.) Az arab világ te. Az alkotmányos kormány az Amerika-közi csapatok kivonását követeli Dominikából Újabb összecsapások Santo Domingóban Santo Domingóban hétfőre vir­radó éjszaka isméi több összecsa­pásra került sor az alkotmányos erőik és az Imbeirt-féle junta csa­patai között. Különösen heves tűzharc zajlott le az Imberték ke­zén lévő, de az alkotmányos erők által bekerített nemzeti palota, Santo Domingo egyik legjelentő­sebb középülete körül. Az épület birtoklásáért mér napoik óta fel­felé julnalk a harcok. Jósé Móra, az AÁSZ • főtttikára tervet dolgo­zott ki arra, hogy a nemzeti palo­tát az Amerika-közi erők ellenőr­zése alá helyezzék. Caamano al­kotmányos elnök ezt élesen ellen­zi, mivel a palota a felkelők által ellenőrzött területen van. Az alkotmányos kormány egyébként vasárnap levelet inté­zett az AÁSZ washingtoni kül­ügyminiszteri értekezletéhez és ebben követeli, hogy a „lőhető leghamarabb” vonják ki az Ame­rika-közi erőket. Jottin Cury, a Caamano-konmány külügyminisz­tere rámutat, hogy az AÁSZ alap­okmánya tiltja a katonai beavat­kozást, tekintet nélkül annak in­dokolására, s utalva arra, hogy az Amerika-közi erő jelenlegi össze­tétele 18 400 amerikai tengerész­gyalogos és 1500 latin-amerikai katona megjegyzi, ,,mindeddig senki sem volt képes felfedezni, mi a’ különbség az amerikai bea­vatkozás és az AÁSZ beavatkozása között”. Cury levele bírálja Jósé Móra AÁSZ-főtitkár tevékenysé­gét is. Azzal vádolja, hogy részre­hajló az Imbert-féle junta irányá­ban. Az AFP-hírügynökség kommen­tárban foglalkozik a dominikai helyzettel és megállapítja, hogy Santo Domingóban a helyzet ide­iglenesen stabilizálódott; az ame­rikaiak gyakorlatilag elfoglalták az országot, egyre aktívabb az AÁSZ beavatkozása és megérkez­tek az ENSZ-megfigyelők is. Katonailag a helyzet nagyjából világos, politikailag azonban zűr­zavaros, a gazdasági helyzet pe­dig gyorsan romlik az egész or­szágban. Politikai téren az amerikaiak továbbra is keresik az elképze­lésük szerinti ideális koalíciót, amely antikommunista lenne, de nem lenne — Washington sze­rint — sem túl jobboldali, sem túl baloldali. Továbbra is Antonio Guzman, Bosch volt elnök korma­Franciaország nem vesz részt a NATO hadgyakorlatán Párizs Mint nyugati hírügynökségek párizsi NATO-forrásötora hivat­kozva jelentik, Franciaország úgy döntött, hogy csak jelképes egysé­geikkel képviselteti magát a NATO 1966-os, FALLEX fedőnevet vise­lő hadgyakorlatán, mivel — a francia indoklás szerint — „a hadgyakorlat nincs összhangban a szervezet alapokmányában lefek­tetett stratégiai alapél vökkel”. A nyugati szövetségesek közül az Egyesült Államok reagált első­nek a francia döntésre. Dean Rusk amerikai külügyminiszter vasárnapi sajtóértekezletén azzal a kijelentéssel igyekezett elütni az ügyet, hogy a NATO-n belül a francia bejelentés ellenére sincse­nek súlyos ellentétek, csupán „el­méleti, esetleg politikai vita fo­lyik stratégiai elképzelésekről”. Egy kérdésre azonban már azt vá­laszolta, hogy Franciaország „az Egyesült Államok érzése szerint, javasolni fogja a NATO jelenlegi szervezetének felszámolását, de tagja marad a nyugati szövetség­nek”. nyának egyik minisztere a leg­főbb jelölt, de emlegetik Hector Garcia Godoyt is, aki ugyancsak tagja volt Bosch kormányának és Guzmanhoz hasonlóan dúsgazdag ember: egy nagy dohánygyár tu­lajdonosa, A tárgyalások párhuza­mosan folynak Santo Domingóban és Washingtonban. , Tájékozott források szerint a legfőbb nézet- eltérés nem is a miniszterelnök személyére vonatkozik, hanem ar­ra, hogy ki legyen a fegyveres erők főparancsnoka. (MTI) rületén összesen mintegy 100 mil­lió ember él. Május 26-án nyílt meg Kairó­ban a 13 arab államot tömörítő politikai szövetség, az Arab Liga kormányfőinek értekezlete. E je­lenlegi magas szintű megbeszélé­sen a független arab országok ve­zetői és képviselői Tunézia elnö­kének nyilatkozatával foglalkoz­tak. E nyilatkozat lényege, hogy az arab országoknak Izraelt el kell ismerniük diplomáciailag. Ez alapelvból következőleg Tunézia a független arab országok zömé­től e. .érően nem szakította diplomáciai kapcsolatait NSZK-val, midőn ez utóbbi állam Izraelt diplomáciailag elismerte. Tunézia mellett Marokkó és Líbia ugyancsak fenntartja még diplo­máciai kapcsolatait az NSZK-val. Az Arab Liga tagállamainak érte­kezletén Tunézia kivételével vala­mennyi független arab állam részt vett. Az arab országokat megosztó jelenlegi nézeteltérések mellett a küldöttek a Jordán fo­lyóval kapcsolatos problémákat is megvitatták. Mint ismeretes az arab államok Izraelnek a Jordán- folyó vizével kapcsolatos terveivel meg I szemben ellenintézkedéseket kí- az I vannak foganatosítani. Befejeződött az arab kormányfők értekezlete Kairó ötnapos tanácskozás után az arab országok kormányfőinek ka­irói értekezlete befejezte munká­ját. A határozat java részét nem hozták nyilvánosságra. A MEN hírügynökség jelentése szerint az Arab Liga kairói székházéban megtartott értekezleten olyan ér* telmű határozatokat hoztak, amelyek célja az arab egység megszilárdítása, Palesztina felsza­badítása, a palesztinéi felszabad í- tési szervezet és a Palesztinái fel­szabadító hadsereg támogatósa. A konferencián hozott határozatok nagy súlyt fektetnek az arab egységre a gazdasági, szociális, a törvényhozási területeken és a sajtó kérdéseiben is. A kormány, fők, illetve képviselőik az arab államfők újabb, harmadik érte­kezletének időpontjául szeptem­ber 13-át, színhelyéül pedig a marokkói Casablankét javasolták. A közös közlemény síkraszáll az egyesített katonai parancsnok­ság megszilárdítása, a Jordán fo­lyó eltérítésére vonatkozó tervek kivitelezése mellett, s leszögezi; a részvevők továbbra is támogatják az arab csúcsértekezleten eddig született közös határozatokat. (MTI) Gerencsér Miklós: Tanúk nélkül 18. — Ne mosakodj! — Ismerem a gyanakvásodat. Azt hiszed, hogy csak te akar­hatsz jót valakinek — lendült támadásba Homok, de kedélyes- kedve. — Ne mosakodj! — ismételte Zsupán. Vali türelmetlenül szólt rájuk. — Maguk mindig veszekednék. — Na, további jó mulatóst — köszönt el gyorsan Zsupán. Már indult, amikor Vali hirtelen el- szomorodott és utánakiáltott. — Sándor bácsi! Vigyen magá­val. — Szó sem lehet róla —avat­kozott közbe erélyesen Homok. — Még dolgunk van. Valamit el kell intézni az állással kapcso­latban. Szinte magával sodorta a lányt a járókelők tömegében. Zsupán homlokát ráncolva nézett utá­nuk. «** Mostanában gyakran előtűnik az a nyári utcakép. De most ősz van, magányos a park, csapzot- tan ácsorognak jázminbokrai, cipruscserjéi, platándriósai. Zsu­pán egyedül ül a pádon. Nem ér­zi jól magát. Csavarog tovább, siet az emberek közé. A város mozija előtt már egé­szen más. Nagy tömeg várja az előadás kezdetét. Jegyet vált a Sintér Hamnes-re, reménykedve sodródik a sokadalomban, de nyugtalanul tapasztalja, hogy hiába, itt is egyedül van. Leül a nézőtérre, figyeli az előadást, erőlködve igyekszik magát ösz- szeszednl. Hasztalan. A filmet nem látja, hiába nézi. Sintér Hannes vitatkozik cimboráival, majd harcba szállnak a ritterek- kel, minden azonban kusza vil­lanásokká zagyválódik, közöm­bös messzeségbe hátrál a mozi­vászon. **• Zsupán viharosan csengetett a sógorék lakásán. Kató nyitott aj­tót. Rémületre dermedt, ahogy meglátta bátyját. Az orvos rá se hederített húgára, félresodor­ta, rohant be a lakásba. Homok Lajos éppen a portékáit szortí­rozta. Fejkendők, pulóverek, nylon esőkabátok, apró divat­cikkek garmadái sorakoztak a padlón, s a kereskedő valami leltárfélét készített. Elmélyült munkájából kizökkentette a dúlt orvos megjelenése. — Tudod, hogy mi történt? — kérdezte Zsupán fehéren, halkan, végsőkig ajzott zaklatottsággal. Homokot meglegyintette a ré­mület. Szinte elíehéredett, zava­rodottan hátrált, fölrúgta az egyik árukupacot. — Nekem semmi közöm hozzá — védekezett. — Tudod, hogy majdnem há­rom évig küzdöttem azért a gye. rekért?! — emelte fel a hangját az orvos. Kató teljesen tájékozatlanul, de annál idegesebb kíváncsi­sággal állt a háttérben. — Miről van szó?! — kérdez­te. —A bátyádnak elment az esze! — kezdte visszanyerni ön­uralmát Homok. — Képes lenne megrágalmazni! — Ö, te büdös szemét! — ön­tötte el az indulat Zsupánt. — A harmincéves háborúban sem voltak ilyen martalócok. Nem elég, hogy rabolsz, ráadásul gyil­kolsz is? Az emberek életére es­küdtem fel, de téged , elevenen fölböncolnálak. Hogy merted megölni azt a lányt?! — Miféle lányt?! — sikoltott közbe hisztérikusan Kató. — Nézd meg a te pompás Lalikádat — mutatott Zsupán a menekülő sógorra. — Egy herél- nivaló kéjenc. Jó dolgában szűz

Next

/
Oldalképek
Tartalom