Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-15 / 113. szám

»65, május 15. 3 Szombat „Bizony, elvtárs, megesznek Bennünket a jószágok, minden pénzünket takarmányba öljük. Ha ez így tart. valósággal elsze­gényedünk..." — mondta a mi­nap az egyik szövetkezeti gazda Dévaványán. Kétségtelen hogy a kedvezőt­len időjárás, a takarmányhiány stb. nem várt gondok elé állítot­ta a tsz-parasztokat s be kell nyúlni a bukszába, hogy áthidal­ják ezeket a nehézségeket. Sze­rencsére azonban van hová benyúlni és szó sincs arról, hogy ez elszegényedést okoz a szövet­kezetekben. Aki például ezt mondotta, a további beszélgetés­ben sort kerített arra is, hogy 26 sertése, két tehene, számlálha- tatlan baromfija van s nem áll azért olyan fenemód rosszul anyagilag. Nemcsak Dévaványán, hanem más községekben a szövetkezeti gazdák nagy részének jelentős összegekről tanúskodó takarék­betét-könyve van. Persze, ehhez nyúlni átmeneti anyagi gondok idején is, nem kis bosszúságot, sőt, Ielkitnsát jelent s az em­berek többsége hajlamos arra. hogy ilyen alkalmakkor a saját „megrendült” gazdasági helyze­téről, lefelé tendáló életszínvona­láról nyilatkozzon. Ám a sopánkodások és a valóság között nagy a különbség, amint erre a fenti példa utal. Bizonyít­ható ez a különbség más példák­kal is. Vegyük először a felvá­sárlás első negyedéves megyei szintű alakulását, amelyből a legfőbb jövedelmük származik a szövetkezeti tagoknak. Az egy évvel ezelőttihez képest most baromfiból 9, tojásból 11,5, tej­ből 5,8, vágómarhából 3,6. sertés­ből pedig kerek 10 százalékkal értékesítettek többet. S hogyan lükröződik ez a több jövedelem más mutatókban? Csak egyet említünk a sok közül. A kiske­reskedelem áruforgalma (ahol a szövetkezeti gazdák is beszerzik napi szükségleteiket; vagy tartó- sabb — ruha. háztartási s egyéb gépek stb. — fogyasztási cikke­ket), ez év I. negyedében 2,9száza- ickkal volt nagyobb, mint a ta­valyi hasonló időszakban. Szóval — ahogyan azon a be­szélgetésen részt vevő egyik elv- társ vallotta: „Nem vagyunk mi azért olyan kutyaszegények”, — mint ahogy hajlamosak vagyunk erről beszélni. Persze, mehetnének a dolga­ink jobban is. Ez azonban nem­csak az időjáráson, hanem saját magunkon is múlik, hiszen ma­gunknak állítjuk elő az anyagi javakat. De tegyük szívünkre a kezünket: ha kétszer annyi ösz- szegről árulkodna a takarékbe­tét-könyv, mint amennyi most van benne, talán akkor nem len­ne fájdalmas hozzányúlni? Dehogynem. Akkor is fájdal­mas vona, pedig akkor gazda­gabbak lennénk-, mint most. v. d. A szeghalmi tenyésztők az idén is sok nyalat adnak át exportra Az elmúlt évben igen jól dolgo­zott Szeghalmon a nyúltenyésztö szakcsoport. Különösen Garzó Sándor adott át sok nyulat, ösz- szesen 150 darabot a földműves­szövetkezet felvásárlódnak. Petri István 132-őt. Csépe Lászlóné Iái­ét, G. Tóth Mihály pedig 100-at. A nyúltenyésztö szakcsoport az idén is nagyobb mennyiségű ex por t- nyúl-átadásra kötött szerződést a földművesszövetkezettel. lanatra. Zsupán gyorsan meg­csókolta felesége nyakát. Este a füredi mólóra mentek szórakozni. Igazi csúcsforgalom volt a hajóállomáson is, a sza­badtéri vendéglőben is. Szinte bálába préselődött a rengeteg pár a táncplaccon. Zsupán gyen­géden becézte féleségét. — Nem sokallod meg, hogy ilyen tolakodó vagyok? — tré­fálkozott az orvos. Az asszonyt visszaringatta mostani hangulata a ‘szerelem kezdetének titokzatos izgalmai­ba. Kellemes szomorúság le­gyintette meg. örült a múltból előlépő örömének, de futó só­hajjal adózott az érzésnek, amely fájlalta, hogy oda lett a kezdődő szerelem hamvassága. — Tudod, ha egyszer nyíltan beszélnék, nagyon elbíznád ma­gad. — Mégis, van abban valami, hogy ez a Balaton használ a sze­relemnek. Akárhányszor idejö­vök, mindig kamasz vagyok. — Jó, de azért ne füttyents foil hozzám a harmadik emelet­re. A házinéni megint megbot- ránkozna. Zsupánnak jólesett, hogy az udvarlás ártatlan-hetyke ré­szegségére emlékeztették. — Irigy volt a vénasszony. — És óva intett ettől a bugaci csikóstól. A zenészék pauzát tartották. Zsupánék ' asztalukhoz ültek. Utasok rohantak a fényárban úszó, dudáló hajóhoz. Az orvos már nem volt olyan játékos. Mintha rosszat jelentett volna számára az emberek rohanása, elkomolyodva nézte őket. S lát­szólag minden összefüggés nél­kül magyarázta, amolyan mor­fondírozó stílusban: — A gallok hajdanában nem ismerték a tréfát. Amikor hábo­rúba gyülekeztek a fővezér pa­rancsára, mindig megölték a se­reg szeme láttára az utolsónak érkező harcost. Ezek a jámbor nyaralók legfeljebb a hajót ké­sik le, mégis milyen ijedten ro­hamnak. A helyükben én egé­szen biztosan lekésném a hajót. És milyen szerencsém, hogy semmi köze hozzám a gall fő­vezérnek . j. Zsupánná kissé gyanakodva pillantott fői vermutos poha­ráról. — Mit akarsz ezzel mondani? — Semmi különöset, drágám. Csak éppen eszembe jutott, hogy milyen gyorsan szalad az idő. — Ugyan. Hisz még csak két nap telt él a szabadságból. — Gitta, édesem. Elég tájéko­zott vagy te ahhoz, hogy érts a szóból. — De néni érdekel. Eleget vi­tatkozunk otthon. (Folytatjuk) Néhány évvel ezelőtt igen di­vatos volt a ,.patronáiás” szó. A város a falut, az üzem a termelő­szövetkezetei. a nagy diákok a ki­csiket patronálták és így tovább. A termelőszövetkezetek között is kialakult ilyesféle mozgalom, amely abból állt, hogy az erősebb vállalta a gyengébb segítéséi. Ma már azonban furcsa szájízt hagyna maga után ez a szó, ha megkérdeznénk, hogyan patronál­ja x tsz a másikat. Két közös gaz­daság kapcsolata sokkal mélyebb, tartalmasabb lett ennél, melyre a barátság, az egymást kölcsönösen segítés 'kifejezés illik jobban. Ilyen kapcsolat alakúit ki az évek során a szabadkígyós! Sza­bad Föld és az újkígyós! Arany­kalász Termelőszövetkezet között. Évekkel ezelőtt úgy emlegették, hogy az Aranykalász patronálja a Szabad Földet, mert vállalta, hogy szakmai és gépi segítséget nyújt. Ma viszont a szabadkígyósiak ta­lán már sértésnek is vennék, ha így mondanánk, hiszen, bár terü­letileg nem, gazdaságilag azonos szinten áll. keztek e tsz vezetői, hamarább vezet lék be az új módszereket, s ezek alkalmazásában szerzett ta­pasztalataikat szívesen átadták szomszéduknak. A korábbi egyoldalú — úgyne­vezett patronáló« — segítségadás a* évék során iga®, mély barát­sággá szövődött s ma már ez a jel­lemző a két szomszédos termelő­szövetkezet kapcsolatára. Szilárdult a gazdaság, nőtt a munkakedv A Szabad Föld Termelőszövet­kezet fejlődéséről Hrabovszki Já­nos elnök néhány számadattal ad bizonyságot — Tavaly az egy tagira jutó évi jövedelem 17 ezer 161 forint volt az 1960. évi 9 ezer 177 forinttal szemben — mondja az elnök. — Az egy munkaegység értéke pe­dig 33,50 forint volt, több az új­kígyóst Aranykalászénál, ahol 32,28 forintot fizettek. — Ahogyan erősödött «gazda­ság az utóbbi években, úgy nőtt az vállalja. Az idén 120 holdon ve­tettünk cukorrépát, és mindéi ki­osztottuk a tagok között megmű­velésre. A megnövekedett mun­kakedvhez természetesen hozzá­járult az is, hogy prémiumrend­szert alkalmazunk, melynek ki­dolgozásához az Aranykalász Tsz- ben szereztünk tapasztalatot. I fejlődésben nem állnak meg Az újkígyósa Aranykalász Ter­melőszövetkezetben is a kiaiaku1' kapcsolatról. egymás segítésért, beszélgetünk az elnökkel. — A kapcsolat tovább erősödik közöttünk — mondja Csík Péter — s a segítségadás kölcsönös. Meghívjuk egymást az igazgatósá­gi ülésekre, elmondjuk egymásnak ei-edmén yei nket, tapasztalatain­kat, s ebből mindkét tsz vezetősé­ge sokat tanul. Tavaly megbeszél­tük az aratás, cséplés előtti szer­vezési problémákat is. Az ilyen kapcsolat sokat segít egymás mun­kájának javulásában és a fejlődés bem. Mérföldes léptekkel A szabadkígyósi Szabad Főid Termelőszövetkezet mérföldéi, lép- tekikef haladt előre a fejlődés út­ján. Ehhez természetesen hozzá­járult az újkígyós! Aranykalász Tsz segítsége is, hiszen a korábbi években sok nehézséggel küzdött a 3300 holdas gazdaság, mert nem volt ekgendő gépe és szakembere, hogy előbbre léphessen a fejlő­désben. Az Aranykalász Tsz 9500 holdjának megművelése hama­rább tette szükségessé a nagyobb emberek munkakedive. Ezt egyet­len példa is jól bizonyítja. A ta­vaszi vetési munkákkal, a kukori­ca vetésével is készen vagyunk. Már befejeztük a 'borsó és a cu­korrépa saraibolását, most az egye­teméi tartunk. Tavaly csak 90 hold cukorrépánk volt, s ebből is 15 holdat bérmunkával kellett megművaltetoi, mert nem volt, aki Így szövődnék a szálak a két termelőszövetkezet között. A fej­lődésben pedig nem állnak meg. bizonyítja ezt a fokozott gépesítés, az évről évre elért jobb eredmé­nyek és az emberek megmöveke- dett imtnkakedve, mely alkotni, teremteni képes továbbra is. Kasnyik Judit Új ítóttá : Kevevári Dániel fokú gépesítést és így sokszor adó­dott arra alkalom, hogy különösen a nagy munkák idején 'gépekkel segítse a Szabad Földet. Szakmai­A Szeghalmi Földművesszö­vetkezet az idén jó eredménye­ket ért el a szerződések köté­sében. Összesen 46 ezer 684 csirke felvásárlására kötöttek szerződést a szeghalmiakkal, ezenkívül 4 ezer mázsa szénát és 6 ezer mázsa szalmát akar­nak felvásárolni. A lakosság ellátását szolgálja A kétegyházi Béke Tsz mű­szaki vezetője már eddig is több újítást vezetett be. Egyik legutóbbi elgondolása alapján egy traktorra szerelhető hyd­a zöldségtermelésre kötött szerződés. A Petőfi Termelő- szövetkezettel 340, a Rákóczi Tsz-el pedig 220 mázsa zöldség­féle átvételére kötöttek szerző­dést. Ezenkívül a Rákóczi Tsz 50 mázsa dinnyét, 2 mázsa eg­rest ad át az idén a felvásár­lóknak. raulikával működő trágya­markolót konstruált. A tsz-nek ugyanis korábban kiutaltak öt szervestrágyaszóró pótkocsit, de mafkolót nem adtak hozzá. Kevevári Dániel műszaki veze­tő nem esett kétségbe, konstru­ált egyet. Ebben az évben a tsz beruházásból kapott egy, szin­tén traktorra szerelhető trá­gyamarkolót, s így most már kettővel rendelkezik a szövet­kezet. így az öt szervestrágya­szóró pótkocsit szinte kézi vil­iázás nélkül, gépiek rakják meg. A kétegyházi Béke Tsz-ben ennek a műveletnek valameny- nyi fázisát a műszaki vezető elgondolása alapján gépesítet­ték. Befejezték a tavasziak vetését Gerendáson Gerendás három termelőszövet­kezetében vasárnap fejezték be a tavasziak vetését. A Petőfi Terme­lőszövetkezetben már megkezdték a cukorrépa egy elését, összesen 228 holdon termelnek cukorrépát a termelőszövetkezetek és 70 hol­don borsót. A legtöbb cukorrépát a Petőfi Tsz-ben vetették, 133 hol­don. Ebben a szövetkezetben kü­lönösen jól haladnak a tavaszi munkákkal. A korábbi években nem fordult elő, hogy ne tudjanak területet adni a tsz-tagofknak, há­rom évvel ezelőtt ugyanis még munkaerőhiánnyal küzdöttek, ma pedig olyan nagy a munkakedv, hogy minden tsz-tag vállalt terüle­tet. A tsz vezetőségének már az okoz gondot, hogyan ossza el a munkát. ÉRTESÍTÉS! MEGNYÍLIK JÜNIUS HO 1-ÉN, KORSZE­RŰEN BERENDEZVE, A LEGMODER­NEBB KÖVETELMÉNYEKNEK MEGFE­LELŐEN A SZARVASI FÖLDMŰ VESSZÖVETKE- ZET KEZELÉSÉBEN A MANGOLZUGI STRANDRÉSZEN A „Sirály falatozó 99 ÁLLANDÓAN KAPHATOK: frissen sültek, hideg, meleg ételek, jégbe hűtött frissítő italok, fagylalt- és cukrász­sütemény-különlegességek és presszókávé. HA JÓL AKARJA ÉREZNI MAGÁT, FELTÉTLEN KERESSE FEL ÖN IS! SZERETETTEL VÁR MINDENKIT A SZARVASI FMSZ IGAZGATÓSÁGA 206 lág is több tapasztalattal rendel­Nagy mennyiségű árura kötött szezödést a Szeghalmi Földművesszövetkezet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom