Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-15 / 113. szám
MKi5. május 15. 4 Szombat A Legfelsőbb Bíróság döntései — 3ár-e haszonbér? — Hibás nádszállítmány — Porozás és a méhek — Egy ipari munkás az együk termelőszövetkezetnek haszonbérbe adta három katasztrális hold 1118 négyszögölnyi földijét, amelynek tiszta kataszteri jövedelme 37 aranykorona volt. A haszonbér összegét nem tisztázták előre, viszont amikor a munkás ilyen irányú igényt támasztott, a szövetkezet elutasította. Ezek után az illető pert indított. A megyed bíróság marasztaló ítéletet hozott. Jár a haszonbér — Az ellenszolgáltatásra vonatkozó megállapodás nélkül termelőszövetkezet haszonbérletébe került föld tulajdonosát haszonbér illeti meg, amelynek mértéke nem lehet nagyobb a szokásosnál — mondta ki a bíróság. — Tekintettel arra, hogy ezúttal abban a községben szokásos haszonbér nincs, ezért — a környéken tapasztatható átlag figyelembevételével — a járási mezőgazdasági osztály megállapítása irányadó. A tanács közlése szerint ez azon a vidéken aranykoronánként 5 kilogramm búza, illetve ennek állami felvásárlási áron számított egyemértóke. Tehát a munkásnak haszonbér cknén a 37 aranykorona figyelembevételével két évre 370 kilogramm búza egvenériéke jár. Egy földműves újságban hirdette, hogy tetőfedésre alkalmas, nagy mennyiségű náddal rendelkezik. Megjelent nála körbélyegzővel felszerelve az egyik tsz agro- nómusa és rövid tárgyalás után szerződést kötött, amely szerint a tsz 2500 kéve nádat átvesz. A földműves 1200 kévét elküldött. Két nap múlva táviratot kapott a szövetkezettől, hogv a nád — szakértői megállapítás szerint — nem megfelelő; a már elküldött mennyiség árát mégis kifizetik, de a többire nem tártainak igényt. A pénzt azonban az eladó nem kapta meg, mire pert indított. A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság a keresetet azzal utasította el, hogy a földműves értéktelen nádat adott el, ezért a szerződés semmisnek tekintendő. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely mindkét alsófokú bíróság ítéletét megsemmisítette. Új határozat A határozat megállapítja, hogy a szövetkezet vezetősége saját tévedését. vagyis, hogy a nád tetőfedésre alkalmatlan, mér felismerte, amikor megígérte, hogy az átvett 1200 kéve ellenértékét megfizeti. Ezen a címen tehát a szerződés megtámadására a jogosultságot elvesztette. — A szövetkezeti tulajdon védelme az állampolgárok, az állami szervek, a szövetkezetek és más ‘szervezetek alapvető kötelessége — hangzik tovább a határozat. — Megóvásában és védelmében minden szövetkezeti tagtól fokozott gondosságot kell elvárni. A szövetkezeti tulajdonnak a törvényben biztosított fokozott védelme azonban nem teszi érvénytelenné azokat az ügyleteket, amelyeket a szövetkezet, illetve a képviseletére jogosult személyek az előírásoknak és a Ma ünnepli megalakulásának 20* évfordulóját a Medgyesegyhází Bőr- és Textilruházati Ktsz A Medgyesegyhází Bőr- és Textilruházati Ktsz — ötven taggal es 1945. május 1-én alakult meg. Évek során több kisebb szövetkezet csatlakozott hozzá és ma már háromszor annyi a létszáma, mint kezdetben volt. Fő profilja továbbra ás a cipész szakma, de jelentős egyéb javító-szolgáltató részlegeinek a száma is. A mezőkovácsházi járás tizennégy községében tizennégy cipőjavító és méretes, 10 férfi- és női fodrász, 3 órás, 3 férfi- és női szabó, 1 fényképész, 4 gumijavító, 2 kozmetikus részlege működik. Medgyesegyházán, a központi üzemben a konfekciós részleg évi 12—13 ezer gojzer- varrású cipőt készít. A helyiiparpolitikai tervnek megfelelően az idén további fejlődés várható és a létszám előreláthatólag negyven—ötven fővel növekszik. Az alapító tagok közül jelenleg 12-en dolgoznak még a szövetkezetben, köztük Jakab András elnök is. Sokan már a megérdemelt nyugdíjukat élvezik. Ma, május 15-én, a 20 éves évfordulón a községi kultúrház- ban ünnepi közgyűlésen emlékeznek meg a hosszú évek küzdelmeiről, sikereiről, s az alapító tagokkal együtt ünnepel a ktsz minden tagja. Ez alkalommal adja át a vezetőség a törzs- gárda-jel vényt azoknak, akik 20, 15 vagy 10 éve dolgoznak a szövetkezetben. Két kerthelyiséget alakítanak ki a békéscsabai strandvendéglőnél Cikkünk nyomán Érdekes válasz egy érdekes ügyben jogszabályoknak megfelelően kötnek. A harmadik személlyel szemben vállalt érvényes kötelezettségét a szövetkezet akkor is teljesíteni tartozik, ha az egyébként a szövetkezet részére nem előnyös. Tekintettel arra, hogy az írásbeli kötelezettség vállalásához a tsz elnökének és a közgyűlés által kijelölt tagnak együttes aláírása szükséges, nincs tisztázva, hogy az agronómus kötelezettségvállalása érvényes-e. köti-e a szövetkezetei. Nincs megállapítva az sem, hogy a szóban forgó nád az üzletkötés idején milyen értéket képviselt, megfelelt-e az árnak. Csak e körülmények felderítése után lehet az ügyben érdemiben dönteaL-EgCia .a Legfelsőbb •grfös3%‘ a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Kármegosztás A növényvédelmi állomás Ag- ritox-porozást kívánt végezni egy szövetkezet lucernásában. A szóban forgó terület a községtől hatszáz méterre fekszik. Az állomás megbízottja a tanácsnál bejelentette, mikor végzik a növényvédelmi munkát, és milyen szert használnak. A tanács ezt a méhészek tudomására hozta. Három nappal a bejelentett porozást idő után kiengedték a melleket és nagy részük elpusztult. Kiderült, hogy géphiba miatt az állomás a közölt időméi két nappal később végezte a porozást, de erről a méhészeket nem értesítették és a felhasznált idegméreg a méheket elpusztította. A községi földművesszövetJke- zet méhészeti szakcsoportja, ahová a méhészek tartoznak, 127 ezer forint kártérítés fizetéséért beperelte a növényvédő állomást. A járásbíróság, majd a megyei bíróság 79 ezer forint kártérítést ítélt meg. Fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Bírósághoz került, amely megállapította, hogy a kár bekövetkezéséhez a méhészek gondatlansága is hozzájárult. Tudniuk fellett. hogy A gritox - poroz á s ütán csak öt nap elteltével engedhetik ki a méheket. Ezenkívül a poroeott terület állapotáról, veszélytelenségéről előzetesen meg kellett volna győződniük. A bíróság a kármegosztás elvét alkalmazva a növényvédő állomást a |elmerült kár 75 százalékának megfizetésére kötelezte. A kárösszeget sem látta tisztázottnak, Őzért a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára másította. (H. E.) A napokban hozzákezdtek a békéscsabai strandvendéglőnek a medence felőli oldalán egy 400 férőhelyes kerthelyiség kialakításához, s a jövő hét végére befejezik annek a területnek a feltöltését. Ezenkívül még a strandvendéglő utca felé eső részén és a Bánszki utcai híd között is készítenek egy 200 személyes kerthelyiséget, Ehhez a benti befejezése után fognak hozzá. Mindkét helyen a területet vörös salakkal borítják be, s hordozható kerítéssel veszik körül. A belső kerthelyiséget a fürdő vendégei részére nyitják meg majd a közeljövőben, az utca felőliben pedig azokat látják vendégül, akik nem strandolnak. 1965. április 30-án „Osztályon felüli kivitel, osztályon aluli csomagolás” című cikkünkben megírtuk, hogy a Szarvasi Ruházati Ktsz valóban szép férfiingeket készít, olyanokat, melyek megérdemlik az „osztályon felüli” értékelést is; csomagolásuk módja azonban osztályon aluli, hiszen a szokásos gombostű-össze tűzés helyett ragasztószalaggal fogják össze az ingeket, hogy megfelelően ' lesimuljanak a celofánzacskóban. A ragasztószalag, teljes eltávolítása csak mosással lehetséges (gyakorlati tapasztlat!), tehát az új inget felvenni nem lehet, először mosásba kell adni. Bosszantó, hegy mutatós, jó árut készítünk ugyan, de a csomagolás módja elmaradott és egy kissé az az érzése az embernek, hogy az elv, ami itt érvényesül: eszik, nem eszik, nem kapnak mást; még közérthetőbben „tetszik, nem tetszik, m,i így csomagolunk”. A kérdés csak az: mi történik akkor, ha egy másik ktsz jobban és praktikusabban csomagol? Előfordulhat, hogy a „tetszik, nem tetszik’’ elmélet csődöt mond? A cikkre válasz érkezett szerkesztőségünkbe, a Szarvasi Ruházati Ktsz elnökétől, Kovács András elvtánstól. A válaszlevél részben elismeri a cikkben kifogásolt ragasztószalagos csomagolás helytelenségét, majd így folytatja: „A Csomagolástechnikai Intézet előírása szerint az osztályon felüli ingeket gombostűvel kell adjusz- tálni, így a ragasztószalaggal adjusztált ingnél a bírálat feltétlen jogos. A Csomagolástechnikai Intézet előírásának végrehajtására azonban nincsenek meg a tárgyi feltételek, mivel a belföldön forgalomba hozott gombostűk nem megbízhatók, idővel megrozsdá- sednak, így ezzel adjusztálni nem tudunk. Tekintettel arra, hogy az exportra kerülő ingek adjusztálásánál rozsdamentes gombostűt hasz. nálunk, ismerjük a beszerzési nehézségeket, mert az elmúlt évben egy-egy esetben éppen a gombostű hiányában akadt el a termelés. Nem mentségüf, de meg kívánjuk említeni, hogy például az 1964-es évben az előírásnak meg- feltlöen bejelentettük, mennyi import gombostűre lenne szükségünk, hogy a belföldi árut is ezzel tudjuk adjusztálni. Ezen igénybejelentésünkre még a mai napig egyetlen darab gombostűt sem kaptunk. Fenti adjusztálási hiányosság miatt a nagykereskedelmi vállalatokkal is vannak vitáink, de sajnos, ez ideig csak a ragasztószalaggal kellett megelégedni, mivel ez még mindig jobb, mint az esetleg megrozsdásodó gombostű. Addig is szerény tanácsként szeretnénk közölni, hogy a fehér ragasztószalag nedves ruhával vagy szivaccsal eltávolítható és i nyugodtan fel lehet venni az inget mosás nélkül is. Szövetkezetünket ért bírálat alapján ismételten kéréssel fordultunk országos szövetségünkhöz, hogy a múlt évben megigényelt rozsdamentes gombostű beszerzéséhez a szükséges feltételeket biztosítsa, hogy az előírt csomagolási utasításoknak eleget tudjunk tenni. Szövetkezeti üdvözlettel: Kovács András elnök." A helyzet tehát pillanatnyilag az, hogy amíg rozsdamentes gom- gostüt nem kapnak, marad a ragasztószalag és a bos&zankodás. De meddig? Nem lehetne valami más, praktikus adjusztálási módszert kitalálni...? Tizenkét brigád elnyerte a szocialista címet Az ÉM Békés megyei Építőipari Vállalatnál a májusban megtartott termelési tanácskozásokon értékelték a brigádok egyéves munkáját. Ennek alapján a szere, lőiparban Gubucz János, Vozár Mátyás, Komáromi Ferenc, Hajkó György, Jancsok György, Offela rás betonozó és Kun Gábor lakatos, , az orosházi munkahelyeken pedig Multyán György és Méri Imre kőműves-, továbbá Blaskó Dezső vegyesbrigádja nyerte el a szocialista címet. Ez a tizenkét brigád jelentősen hozzájárult a vállalat idei tervének a János villanyszerelő. valamint | teljesítéséhez és továbbra is részt Hricsovínyi László vízvezetéksze-j vesz a szocialista, munkaverseny, relő, a segédüzemnél Dudás And- I ben. Eredményesen teljesítik tervüket az eieki téglagyár dolgozói A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat eleki téglagyárának dolgozói teljesítik a INKURRENCIA AJANLAT! A MEZŐHEGYESI CUKORGYÁR eladásra felkínálja raktárán elfekvő nagyobb mennyiségű villamossági, vas- ás egyéb anyagkászletát Érdeklődőknek a kívánt anyagokról részletes jegyzéket küld a gyár központi irodája. 207 nyerstéglagyártási tervüket. Kimagasló az eredményük az égetésben, amihez a még tavaly előkészített száradt nyers téglát használják fel. Megfelelő átszervezéssel sikerült a termelékenységet jelentősen növelniük. Amíg tavaly az óránkénti 1 főre jutó termelési érték mindössze 12 forint volt, jelenleg a 17 forintot eléri. így a gyár kisebb létszámmal oldja meg a feladatát. Minőségben —1 az esős tavasz miatt — bizonyos mérvű visszaesés mutatkozik, az I. osztályú tégla aránya 2 százalékkal csökkent. Áprilisban naponta 46 ezer, jelenleg pedig 53 ezer tégla készül a gyárban. A második fél évben előreláthatólag sor kerül a kemence bővítésére. Ha ez megtörténik, havonta 100 ezer téglával növekszik majd a termelés.
