Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-09 / 108. szám

1985. május 0. 5 Vasárnap Ohjektívvel a füzesgyarmati Miitörők között A füzesgyarmati általános is­kola úttörői a tanév végi hajrá­ban is lelkesen végzik az „Expedí­ció a jövőbe” mozgalom keretében vállalt feladatokat. A kollektívák közül legszorgalmasabb a Gaga­rin és a Tyereskova őrs. A Gagarin nevét viselő őrs 1963 őszén alakult. Az Mei tiszta­sági és tanulmányi versenyben jó eredményeket értek el. éppúgy, mint az expedíciós munkában. Az űrhajósokról szóló újságcikkeket és fényképeiket albumban gyűjtik. Képünkön a Gagarin-naplót tanulmányozzák. A tizenkét tagú Valentyina Tyereskova őrs pajtásai gyakran ellátogatnak a háziipari szövetkezetbe és a könyvtárba. Felvé­telünk akkor készült, amikor felkeresték Tóth Jenőnét, a köz­ség népművészét, aki a párnahímzés fortélyaival ismertette meg a tanulókat. kertészetre és gépesítésre vonat­koznak. Ezekhez a számokhoz sok ma­gyarázat nem kell, önmagukért be­szélnek és a felvetett miértre is választ adnak bizonyos vonatko­zásban: ahol mér van megfelelő képzettségű szakember, ott mosto­ha körülmények mellett is megta­lálják a módját a jobb eredmé­nyek elérésének, ahol pedig nincs szakember, ott vegetálnak, be­gyűjtik'a természettől azt, amit szinte magától ad és az adottság­hoz viszonyítva gyenge gazdálko­dási eredményeket érnek el. E következtetések után megál­lapíthatjuk, hogy feltétlenül növel­ni kell a mezőgazdasági szakem­berek számát. A szakemberután­pótlás nem könnyű, de több útja van, és ha mindet felhasználjuk, előbb érünk el eredményeket. Az elmúlt évek bevált gyakor­lata volt, hogy ipari üzemekből jöttek át mezőgazdasági szakem­berek. Ezek száma nem végtelen, már nem sokat várhatunk ilyen úton. Másik út az is, hogy az egyik járásból vagy megyéből átirányí­tunk a másikba. Ez sem örökké járható, mert a jó szakembereket nehezen engedik el és lényegében nem szaporítjuk a számukat. Na­gyon jó módszer a fiatal szakem­berek (gyakornokok) fogadása és a gyakornoki idő utáni foglalkoz­tatása. Évente 18—20 fiatal agrár, mérnököt irányítanak megyénkbe, ami bizony csak 25 év múlva elé­gítené ki mai igényünket, nem szá­mítva a fejlődést és a kiöregedést. A végzett fiatal szakemberek szá­mát növelni lehetne bizonyos mér­tékben, ha már tanulmányaik megkezdésekor szerződést kötné­nek vele és ösztöndíjjal támogat­nák. Ezt a módot használják ki a termelőszövetkezetek, főleg saját tagjaik, illetve azok gyermekei esetében. Gyakorlat bizonyítja, hogy az otthontól távolra szakadt fiatal néhány évi idegenben! tar­tózkodás után visszavágyik szülő­földje közelébe, rendszerint visz- sza is tér. Ne engedjük őket el már eredetileg sem magunktól, támogassuk őket. A felsoroltakon kívül még egy lehetőség van, ez pedig a jelenleg is termelőszövetkezetben dolgozó, rátermett, nagy gyakorlattal ren­delkező termelőszövetkezeti ta­gok vagy alkalmazottak levelező úton való továbbtanulása. Jelen­leg 21 szakember tanul egyete­men, 51 felsőfokú technikumban, 160 középfokú technikumban ter­melőszövetkezeteinkből. Ez a szám igen kicsi. A lehetőségeink ennél sokkal nagyobbak. A középfokú technikumok kihelyezett osztálya­ik révén szinte házhoz jönnek. Felsőfokú technikumok a megye Egy munkáscsalád hétköznapjai másképp alakult a beszélgetés fo­nala. Hogy is mondja a határo­zat második pontja? „Rendszeresen emelkedni kell az életszínvonalnak ... Javítani kell a lakásproblémákon .. AMIKOR ERRŐL BESZÉ­LÜNK, MÁRIS HELYBEN VA­GYUNK. — Tudja, elvtáre — mondja La- czó néni —, most már valahogy csak helyrejövünk. Közel 10 éve lakunk itt a kultúrctthónban, egy szoba-konyhás lakásban. Most végre —.teszi hozzá szerényen — kaptunk még egy szobát, jöjjön, nézze meg — invitál beljebb. — Csak ne nagyon nézzen körül, mert nagy a rendetlenség. Tudja, rengeteg itt a munka, nincs egy perc megállás sem. Még be sincs rendezve, de az rövidesen meg­történik. Elképzelheti, heten egy szobában nem volt valami ké­nyelmes ... — Anyagilag nem állunk rosz- szul, most ugyan, hogy Misa ka­tona lett, csappant a bevétel, de még így is kijövünk. Mert nézze csak. A férjem keres ezernyolc­száz forintot, a színháznál is dol­gozgat, azért ötszáz forintot kap. Én ezerkétszáz forintot kapok, no mieg szolgálati lakást. Aztán a gyerekek is hoznak valamit, igaz nem sokat, mert ők mint ipari tanulók, keveset kapnak. Jani kétszázötven forintot, Andris százhúszat szokott hazaadni. Ezekhez még hozzájön a négy­száznyolcvan forint családi pót­lók. Ha összeszámoljuk mennyi is? — Gyors számvetés és rögtön kész a család egyhavi jövedelme — 4350 forint, Ez ugye, nem sok, de meg lehet belőle élni. Sőt ta­karékos gazdálkodással ered­ményt is lehet felmutatni. Vegyük csak sorjába. CSAK AZ 1959 ÓTA VÁSÁ­ROLT DOLGOKAT VESSZÜK SZÁMÍTÁSBA. Laczóné lelkesen sorolja: f— 1959-ben vettünk egy kombi­nált szobabútort, szekrény nélkül, 7040 forintért. Még ugyanez évben csináltattunk egy konyhabútort, különleges méretűt, hétezerért. A gyerekek kaptak két kerékpárt. 1960-ban gáztűzhelyet és mosógé­pet vásároltunk, 1962-ben Mihály kapott egy 2500 forintos elektro­mos gitárt. Van még egy kis spó­rolt pénzünk, ezt is bútorra tar­togatjuk. Persze, azt se hagyjuk ki, hogy eddig minden télen vág­tunk hízót, mert tudja, sok az éhes száj nálunk, sok ennivaló kell. — Nem tagadunk meg a gyere­kektől semmi olyan dolgot, ami hasznos — kapcsolódik a beszél­getésbe a családfő. — Mi tizei; egyen voltunk testvérek, tudom, mit jelent, ha valamire vágyik ■: gyerek. Nekem nem adatott meg. hogy ilyen drága hangszerhez jus­sak, hogy ügy mondjam, még egv szájharmonikára valót sem lehe­tett nélkülözni. Ma azonban ms időket élünk ... A gazdasági helyzet elemzésé­ből szinte észrevétlenül átcs - szunk a másik témára. Mit .s mond a határozat? „Még ma is sokan elmaradott kulturális életet élnek...” LACZÓÉKNÁL MÁR TÁGUL A HATÁR. Misa elektromos gi­táron játszik, János és András jó labdarúgó szeretne lenni, de a családfő is nagy sportdrukker. Gyuri technikusnak készül, míg a legkisebb mór további terveket sző, testnevelő tanár szeretne len­ni és mint mondják, van is vala­mi alapja, mert igen jó tornász. De a kultúra tért hódított náluk másban is. Rendszeres látogatói a filmmúzeumnak, rádiót hallgat­nak, televíziót néznek és tagjai a munkáskönyvtárnak. A katona- fiú gépkocsit szeretne venni, s azért takarékoskodik is, nyere­ménybetétkönyve van. A családi élet kultúrszínvonalá tehát évről évre emelkedik, s a takarékos munka gyümölcsözik. Sok mindenre kitérünk még, kérdések peregnek, s a válaszok megnyugtatók. Végül azonban igyekszem visszakanyarodni La- czótné kezdő szavaihoz, amikor a véleményének akart hangot adni* hogy most akkor halljuk mar a panaszokat. Mert. hogy is mondja a Központi Bizottság határozata?: „... odaadó figyelmet kell fordí­tani a dolgozók mindennapi gond­jaira, a velük való bánásmódra..." — Nincs énnekem olyan nagy panaszom. Nem a rendszer ellen van kifogásom, hanem az embe­rek iránt. Én helyesnek tartom a párt politikáját, csak az embe­reknek kellene felelősségtelj esébb munkát végezni. Én mór itt dol­gozom közel tíz éve, úgy tudom, munkámmal meg vannak elé­gedve, igyekszem becsületesen helytállni. Úgyszintén a férjem is. Volt azonban már problémám, de én kiálltam igazam mellett és győztem. Miért nem végez min­denki felelősségteljesebb mun­kát? Hát ez az én panaszom. LACZÓÉK nemcsak beszélnek, hanem cselekszenek is. Munkaszeretők, olyanok akik­ből az országban sokat lehet ta­lálni és ez nagyon jó dolog. Háló Ferenc Közületek munkaerőigénye A HATÁROZATOK AKKOR GYÜMÖLCSÖZŐEK, HA ÉLNEK és akikhez szólnak, becsületes munkával váltják valóra a benne foglaltakat. A napokban arra voltam kí­váncsi, mennyire él és valósul meg a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának 1958-ban hozott határozata a munkásosztály helyzetéről. A ha­tározat foglalkozott a mukás- osztály ideológiai, gazdasági és kulturális helyzetével. Megállapí­totta, hogy mindebben komoly fogyatékosságok mutatkoznak, ezért hatékony intézkedésekre van szükség. Ezekre a kérdésekre kerestem a választ akkor, amikor bekopog­tam Békéscsabán Laczó Mihályék- hoz, a Trefort utca 2/2-be. Beval­lom, nem kerestünk szenzációkat, csupán egyszerű embereket, min­den előzetes tanulmányoz is nél­kül. Még csak azt sem tűztük cé­lul, hogy párttagok legyetek. Korábban nem ismertem La- czóékat, csupán gyermekeik kö­zül néhányat. Annyit tudtam, öt­gyermekes család, az apa villany­szerelő az építőipari vállalatnál, az anya gondnok az Építők kul- túrotthonában. A részleteket már beszélgetésünk során tudtam meg. Így többek között azt, hogy négy fiúgyermek van és egy leány. A legnagyobbik fiú, Mihály 20 éves, jelenleg a néphadsereg katonája. Civilben vízvezetékszerelő. János tizenhét éves, másodéves szoba­festő ipari tanuló, hasonlóan ipari tanuló a tizenhat éves András is, míg a kisebbek közül Gyuri hete­dik általános iskolás és Marika harmadikos. Amikor jövetelem célját el­mondtam, Laczó néni tréfásan így kiáltott fel: — Hát már régen be­szélgettünk róla, hogy ha idejön­ne egy újságíró, megmondogat- nám a magamét. — Nos, akikor csak rajta — mondom — most itt az alkalom. Aztán valahogy mégiscsak területén vagy ahhoz közel van­nak. Egyetem, illetve főiskola távol van tőlünk, de az ott tanulni kí­vánók résziére segítséget adunk, ahogy eddig is segítették a megyei szervek. Ügy a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen, mint a Deb- . recent Agrártudományi Főisko­lán levelező hallgatók részére a felvételi vizsgák október végén, november elején lesznek. A fel­vételi vizsga megkönnyítése érde­kében előkészítő tanfolyamot szervezünk a megye székhelyén, de elegendő számú jelentkező ese­tén máshol is. -Az előkészítőn a je­lentkezőket a felvételi tárgyakból készítik elő. A felvételt nyert hallgatók ré­szére, elegendő jelentkező esetén, konzultáció-központ létesül, mely jelenleg is működik Békéscsabán, közmegelégedésre. A termelőszövetkezetek vezetői nyújtsanak segítséget tagjaiknak a továbbtanuláshoz. Az egyetemre jelentkezők minél előbb juttassák el felvételi kérelmüket a járási ta­nácsok mezőgazdasági osztályai­hoz, hogy az előkészítő tanfoiya- mot időben megszervezhessük és beindíthassuk. Ezáltal is segítséget kívánunk adni a megyei szervek és termelőszövetkezetek szakem­ber-ellátásának javításához. Molnár bajosné Az EM «4. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka­helyekre — ács szakmunkásokat, vas­betonszerelőket, férfi segédmunkáso­kat és kubikosokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha szüksé­ges. Jelentkezés: Budapest V., Kos­suth Lajos tér 13—15. földszint. 2415 Forgácsoló és hegesztő szakmunká­sokat, valamint segédmunkásokat Al­kalmazunk. Jelentkezés Vízgépészeti Vállalat H. sz. Gyárrészlege, Gyula, Béke sugárút 60. 190 Bm. Tanács Építőipari és Tatarozó Vállalata a megye területén lévő mun­kahelyeire (rövid ideig tartó szerződés­sel is) felvesz kőműves szakmunkáso­kat és segédmunkásokat. Érdeklődni lehet a vállalat központjában, Békés­csaba, Kétegyházi út 1921^2. 188 Magas- és mélyépítésben Jártas mérnököt vagy technikust felvételre keresünk. Kísérleti Halastavak. Szarvas. 18246 Lóhajtó és rakodómunkásokat vesz fel az ÉPFU, Békéscsaba, Szerdahelyi utca. 48014 Sertésetetűket felvesz az Országos Sertéshizlaló Vállalat 2. telepe Békés­csabán, Csorvási út mellett. Munkás- szállás nincs. 194 A Csongrád—Békés megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat Telepe Békéscsaba, II., Kazinczy utca 1/a. azonnali belépéssel 1 férfi segéd­munkást vesz fel. ; 48023 A Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat ISTVÁN MA­LOM üzeme belső útkövezési mun­kálatokhoz két fő kövezőt felvesz. Nyugdíjasok jelentkezését is elfogad-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom