Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-09 / 108. szám
A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1965. MAJTO.9., VASÁRNAP Ara: 80 fillér XX. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM R győzelem első Őréi | Küzdeni erőnk szerint | Egy munkáscsalád hétköznapjai I Csalód — Otthon I Sport Bíztató kezdet — néhány tanulsággal Ha a megye ipari termelésének első negyedévi statisztikáját tanulmányozzuk, néhány új vonást fedezhetünk fel benne. S ezek általában kedvezőek. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a több' éves tapasztalatok szerint az első negyedév sohasem sikerült úgy, mint ahogyan kívánatos lett volna. Az okok között mindig megtalálhattuk a különféle, évkezdéssel kapcsolatos gondokat, amelyek anyagellátási zavarokban, a termelés nem megfelelő előkészítésében és egyéb tényezőkben csúcsosodtak ki. Pedig az első negyedév lemaradását nagyon nehéz pótolni. Bizonyítja ezt az építőipar tapasztalata is. Ha ugyanis az első negyedévben nem sikerül a tervet teljesíteni, akkor az adósság később nemhogy csökken, inkább növekszik. A Központi Bizottság 1964 decemberi határozata jó végrehajtásának köszönhető, hogy az idén általában már az első negyedév tapasztalatai kedvezőbbek. Az állami ipar az idei első negyedévben csaknem 42 százalékkal többet termelt, mint egy esztendővel korábban, s ezzel az ütemmel jelentősen felülmúlta az országos termelésnövekedés színvonalát. A teljesség kedvéért azonban azt sem lehet elhallgatni, hogy e termelésnövekedést csaknem teljesen az Orosházi Üveggyár produkálta. Mindenesetre a tavalyi hasonló időszaknál a tanácsi ipar idei 11, a megyei székhelyű minisztériumi irányítású vállalak* 5 százalékkal nagyobb termelési eredménye is a biztató kezdetet jelzi. Megnyugtató az is, hogy az úgynevezett kiemelt cikkekből: öblösüve^Jől, nyers pamutszövet- bői, tálalt kenderből, tojásból, gyulai kolbászból a tervezettnél 2—6 százalékkal, az egyéb termékekből pedig még ennél is nagyobb arányban növekedett a termelés. Az idei népgazdasági terv és az azt megelőző 1964 decemberi párthatározat is kimondta, hogy a termelés emelkedésénél gyorsabban szükséges növelni az exportcikkek mennyiségét. Az adatokból kiderül, hogy ennek az igénynek megvolt a foganatja. A Békéscsabai Kötöttárugyár az idén az első negyedévben kötöttáruból 20 százalékkal többet gyártott, ugyanakkor pedig 50 százalékkal többet exportált, mint egy esztendővel korábban. Ugyanebben az időszakban a gyulai kolbász termelése 37 százalékkal, exportja pedig 43 százalékkal növekedett. Lapunkban tavaly nem egy esetben szóvá tettük, hogy az ipari termelés nem eléggé ütemes és egyenletes. Nos, ha ebből a szemszögből vizsgáljuk az év első három hónapjának a tapasztalatait, akkor ebben is fejlődést észlelhetünk. Talán a negyedév egyik legfigyelemreméltóbb jelensége éppen az, hogy az ipari termelés általában egyenletesebben oszlott meg az egyes hónapok között, mint a korábbi időszakokban. Olyan eredmény ez, amit — a jó színházi vagy mozielőadásnál meghonosodott kifejezéssel élve — prolongálni kellene. A másik, szintén figyelmet érdemlő eredmény, hogy a megyei székhelyű iparvállalatok többsége az első negyedévi termelés zavartalanságát, folyamatosságát tervszerű létszámgazdálkodással biztosította. S ha már a pozitívumoknál tartunk, akkor feltétlenül meg kell emlékeznünk az állami építőipar idei egyik legnagyobb fegyvertényéről. Az első negyedévben ugyanis a termelésnövekedést — ami* három év óta nem sikerült — teljes egészében a termelékenység emelésével érte el. S ami szintén a javuló termelést bizonyítja, az az, hogy az első negyedévre az éves terv 17 százalékának teljesítését tervezték, s ennek 0,8 százalék híjával eleget Is tettek, valamint az, hogy az év első három hónapjában 12 százalékkal többet termeltek, mint egy esztendővel korábban. Azt szokták mondani, hogy a legtisztább búzában is lehet azért egy-két szem konkolyt találni. Hát ilyen akad az első negyedév tapasztalatai között is. Ha talán több is a kedvező jelenség, mint korábban, azért a kedvezőtlenek is éppolyan figyelmet érdemelnek, mert ezekből tudhatjuk meg leginkább, hol kell javítani munkánkon. A leginkább szembeötlő ezek közül, hogy a termékek minősége romlott. Márpedig egyáltalán nem közömbös — még a biztató kezdet ellenére sem —, hogy növekedett a selejt és csökkent az első osztályú termékek részaránya. Olyan tanulság ez, amely feltétlenül megszívlelendő. A több termék termelése esetén sem szállíthatók le a minőségi követelmények. A népgazdasági terv előírásai nagyon Is egyértelműek. amikar hangoztatják, hogy többet és jobbat, korszerűbbet és Olcsóbbat. Ez pedig csakis a termékek minőségének javításával, a korszerűbb gyártási módszerek alkalmazásával valósulhat meg. Amilyen örömmel üdvözölhetjük a biztató kezdetet, legalább annyi aggódással fogadjuk azokat a jelenségeket, amelyek az eredményeket leronthatják. Ha sikerül azonban ezekből okulni, akkor remélhetjük, hogy a folytatás is méltó lesz majd a mostani kétségkívül biztató kezdethez. Podina Péter Ballagási ünnepségek a megye középiskoláiban A diákélet legszebb, legmaradandóbb élménye a ballagás. Négy esztendei középiskolai tanulás felemelő fináléja, búcsú az iskolától, tanároktól, osztálytársaktól; búcsú a minden feladata, nehézsége ellenére mégiscsak gondtalan diákélettől, mely után a főiskolai, egyetemi továbbtanulás, vagy a munkába állás már sokkal több helytállást, akaraterőt követel. Megyénk legtöbb középiskolájában tegnap, május 8-án rendezték meg a ballagást. Utoljára hivta a gyülekezőre a csengő az érettségizőket, búcsúzokat, akik énekelve, emlékezve járták végig a tantermeket, az iskolák folyosóit, ahol minden ismerős, kedves emlék marad számukra ezután is. Gyulán délelőtt 1® órakor indult el 188 végzős gimnazista erre az útra, majd küldöttségük felkereste a városi pártbizottság és a városi tanács vezetőit, később pedig megkoszorúzták az Április 4-e téren a Felszabadulási Emlékművet és a Népkertben a Tanácsköztársaság emlékszobrát. Az ünnepség a gimnázium előtti téren zajlott le. Jeges Sándor igazgató beszéde után Kristóf István IV. osztályos tanuló búcsúzott az iskolától. A ballagok este diákbáion szórakoztak, majd szerenádot adtak tanáraiknak. Mezőkovácsházán fél 1 órakor kezdődött a ballagás, melyen a nappali tagozat 44 és a levelező tagozat 23 diákja vett részt. Az ünnepségen Kiss Árpád igazgató mondott emelkedett hangú beszédet, melyre Kartiák Terézia negyedik osztályos tanuló válaszolt. Nagy sikert aratott az ünnepségen Őz Piroska XII. osztályos tanuló Az élenjárók segítenek a lemaradóknak a mezőkovácshází járásban Tizenegyezer növényápoló irtja a gyomot a szövetkezeti földeken Megyénk legnagyobb járásában, a mezőkovácsházi járásban — ahol a talajviszonyok a legkedvezőbbek az időszerű tavaszi munkák elvégzésére —, hét végére teljesen benépesült a határ. Amerre a szem ellát, emberek, gépek, fogatok szorgoskodnak. Ebben az egyetlen járásban a termelőszövetkezeti nagy táblákon 11 ezer növényápoló irtja hajnaltól Lapzártakor érkezett Befejezte a tavasziak vetését a hunyai Hunyadi Termelőszövetkezet Telefonon jelentette lapunk szerkesztőségének a hunyai Hunyadi Termelőszövetkezet, hogy május 8-án estig befejezte a tavasziak vetését. A kukorica maradt utoljára, s ezzel a munkával is végeztek. A háztájival együtt összesen 1240 hold kukoricát vetettek. Befejezték a cukorrépa sa- rabolását is 200 holdon, s naponta 80—100-an dolgoztak a földeken. Az egyeléshez hétfőn fognak hozzá. A szövetkezet a kétsopronyi Dózsa Tsz-nek nyújt segítséget, két vetőgépet és két MTZ-t adott át, melyekkel szombaton és vasárnap is dolgoznak. napestig a gyomot. 400-nál több erőgép készíti élő a talajt s veti a kukoricát. Naponta százhat traktorvontatású erőgéppel mintegy háromezer holdon kerül földbe a kukorica. A járás néhány termelőszövetkezete már befejezte a vetést, s most a lemaradók segítségére siet. A magyarbánhegyesi Egyetértés Tsz vetőgépeit például Dombegyházán hasznosítják kukoricavetésre, a Bánkúti Kertimagtermélő Gazdaság és a kaszaperi Lenin Tsz pedig Battonyára, Kunágotá- ra küldött gépi segítséget. A mezőkovácsházi járás termelőszövetkezetei vasárnap is munkával ünnepelnek, csakhogy behozzák az időjárás okozta kiesést. szavalata, aki Ady Endre „üzenet egykori iskolámba” című versét mondta el. A békési gimnáziumban 126 negyedik osztályos diák ballagott tegnap délelőtt. Kovács József tanár búcsúztatta az intézet végzős tanulóit, akik nevében Hogy a Márta fogadta meg, hogy tanáraik útmutatásait soha nem felejtik el, esnem felejtik kedves iskolájukat sem. Az orosházi gimnázium 187 érettségire készülő diákja szombaton délután 4 órakor indult búcsú-ballagásra a modem tanintézetben, majd a tornacsarnokban rendezték meg az ünnepségüket, melyen Keller József igazgató beszélt arról, hogy a középiskolai tanulmányok után az élet még nagyobb helytállást követel meg a fiataloktól. A negyedikes diákok nevében Germán Endre mondott köszönetét a tanári kar áldozatos munkájáért és búcsúzott el diáktársaitól. A békéscsabai Sebes György Közgazdasági Technikumban tegnap délelőtt 11 órakor hangzottéi a 119 idén érettségiző fiatal számára utoljára az iskolai csengetés. Ezt követően a három végzős osztály tanulói végigvonultak a virágokkal díszített osztályokon, majd az iskola többi tanulóival együtt az intézet udvarán sorakoztak. Itt Kircsi István igazgató, valamint Gajdács Mihályné szülőd munkaközösségi elnök szólt hozzájuk. A ballagok nevében Ka jós Éva búcsúzott az iskolától, a pedagógusoktól és a tanuló társaktól, majd Pénzes Ildikó, a technikum KISZ-titkára beszélt. A ballagok ezután megkoszorúzták Sebes Györgynek, az iskola névadójának a technikum falán elhelye-’ zett emléktábláját, majd a Szabadság téren Kulich Gyula szobrát. A három érettségiző osztály két- két képviselője felkereste a párt- bizottságot és a tanácsot, s ott megköszönték a tanulmányaik alatt kapott segítséget A harmadik negyedévben tartják meg a próbaüzemelést az új gyulai öntödében A Gyulai Vas-, Fém- és Gépipari Ktsz korszerű, új öntödéjének az építését a múlt évben kezdték meg. A két kemencét már beállították, az adagoló szín is hamarosan elkészül. A kiegészítő (öntvénytisztító, héjformázó, magkészítő) helyiségek kialakítása folyamatban van. Különböző öntödei gépek (formázó, daru, kompresszor, stb.) beszerzésére 1 millió 400 ezer forintot fordítanak. A próbaüzemelést a harmadik negyedévben kell megtartani. A negyedik negyedévben az öntési terv 300 tonna vas. Még az idén megkezdik a szociális létesítmények, műhelyek, raktárak építését, ami azonban csak 1966-ban készül el. Az új üzemben, kilencven ember dolgozik majd, közöttük huszonöt öntő, akik elsősorban az OKISZ-hoz tartozó szövetkezetek, részben pedig más vállalatok igényét is kielégítik. A későbbiekben az üzem bővítésére kerül sor és a szövetkezet többi részlege is erre a télepre kerül.
