Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-06 / 105. szám

lÄti5. május 6. "ffJL'iLL 3 Csütörtök Palántanevelők A kőröstedúnyi Üj Barázda Tsz kertészetében a nyárra készül­nek. Goadosan nevelik a paradicsom- és a paprikapalántákai. i ,■ (iPotó: Jermendi György) COtiOOCJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOeOOOOOQOOOOOOOOOOOOOí Terven felüli bevétel salátából Összetorlódtak a tavaszi feladatok Melyiket a sok közül? Hogyan látja a szakember? A kérdésekre válaszol Varga Lajos, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának főagranómusa Az őszi feladatok egy része a csapadékos időjárás miatt tavasz­A békéscsabai Május 1 Terme­lőszövetkezet kertészete az évek folyamán egyre jobb eredménye­ket ér él. A dolgozók szakmun­kástanfolyamon is részt vettek, s ezáltal nagyobb képzettségre tet­tek szert. így vált lehetővé, hogy már az idén primőr salátából ter­ven felüli bevételük lett. Csupán a salátáért 370 ezer forintot kap­minden évben két-három hónap kiesik az érdemi munkából — te­hát, ha ezt az időszakot sikerül „megmenteni”, egyenesbe ke­rülhetnek. A siker érdekében a főigazgatóság az elvi irányítás mellett vállalta az operatív irá­nyítást is, diszpécserkedett és még a vállalati önállóságot is „megsér­tette”, ha úgy hozta a helyzet. Volt is vita elég. Kiváltképp, mikor nem engedte meg a vállalatoknak, hogy fagyszabadságra küldjenek embereket. A vállalatoknak ugyanis nem mindegy, hogy mek­kora bérhányaddal, termelékeny­séggel produkálják éves eredmé­nyüket. Mások a normák mínusz 10—12 fokban, mint plusz 20—30- ban, a bérek azonban nem lehet­nek alacsonyabbak. Tehát ugyan­azért a bérért télen kevesebb ér­tékű munkát kapnak a vállalatok, ezért nem „fizetődik ki” nekik, ha abban az időszakban túl sok em­bert kell foglalkoztatniuk. Nem igyekeztek tehát túlságosan sok munkahelyet teremteni dolgozóik­nak — így téli munkahelyhiányra hivatkozva, szabadságolhatták őket. Most a munkahelyeket a főigazgatóság jelölte ki, s nehogy „objektív” nehézségek lépjenek fel (anyaghiány például vagy fű­tésihiány), a szervezést is kézben tartotta. Megváltoztatták az anyagi ösz­tönzés módját is. Most már a íő­tak, 40 ezer forinttal többet a ter­vezettnél. Mér van paprika és pa­radicsom is, melynek szedésére i-övidesen sor kerül. Salátából az utolsó nagyobb szállítmányt ápri­lis 28-án indították útnak. A tsz vezetősége a jó eredmé­nyeket látva, azt tervezi, hogy jö­vőre tovább fejlesztik a kertésze­tet és nagyobb területen termelnek primőrféleségeket is. vállalkozó, és az alvállalkozó szakipari vállalatok csak együtt kaphatnak prémiumot. A vállala­tok közötti jó koordináció lett a prémiumfeltétel. A részletes prog­ramtervek meghatározták azt Is, hogy a fővállalkozóknak mit kell elvégeztetniük a szakipari válla­latokkal, a szakiparosoknak pe­dig ugyanígy határidőre megad­ták, hol, mit kell teljesíteniük. Tehát a szakipar követelte a munkaterületet, a fővállalkozó pe­dig mindent elkövetett, hogy ezt meg is adhassa — hiszen a pré­miumfeltétel közös volt. Az építőipar előrelépését két­ségtelenül segítették azok a kor­mányzati intézkedések, amelyek az idei mérsékeltebb építési prog­ramban a beruházási célok kon­centrálásában jutnak kifejezésre. Nehéz volna túlbecsülni például azt a tényt, hogy az év első ne­gyedében új. nagyipari beruházás kivitelezését nem kellett megkez­deni és így több erő maradt a folyamatban lévő építkezésekre. A Munkatörvénykönyv módosítá­sának első kedvező eredményei leghamarabb talán éppen az épí­tőiparban jelentkeztek. Csökkent a kilépések száma, és növekedett az újonnan munkára jelentkezet­tek aránya. A szakmumkáshiány ezzel ugyan nem szűnt meg, de segédmunkásokkal lényegesen ra tolódott. A tél hosszú volt, az áprilisi tavasz pedig csapadékos. A múlt hónapban helyemként csak keveset, máshol alig tudtak valamit is a tavaszi tennivalókból csinálni. A megye déli járásaiban csaknem teljesen, az északiakban viszont több helyen még nem fe­jezhették be — a közbejött akadá­lyok miatt — a kora tavasziak ve­tését. Több tízezer hold még szán­taiján. Május elseje óta viszont tavaszias az időjárás. A kalászo­sok igen kedvezően megerősöd­tek, helyenként kinőttek a vegy­szeres gyomirtás alól. Az össze­gyűlt vadvizek elvezetése, a tava­sziak vetése, a kora tavaszi vetésű növények ápolása most már mind­jobban napirendre kerül. — A tengernyi feladatból melyiket tartja legfonto­sabbnak? — kérdeztük a me­gyei főagronómnst. — Május első főére összetorló­dott egy sor teendő. A sok feladat közül a legfontosabbnak a legidő­szerűbbet tartam. A legidőszerűbb pedig szinte járásonként más és más. Amíg ezekben a napokban a mezőkovácsházd, asz orosházi, a gyulai, valamint a szarvasi járás egy részében a kukoricavetés két- három napon belüli befejezését tartom a gépesített brigádok leg­fontosabb feladatának, addig a sarkadi, a szeghalmi, a békési és a gyomai járásban az ipari növé­nyek, a cukorrépa és a kender vetésének befejezése a legsürgő­sebb. A ikötöttebb talajokon sok helyütt a belvíz elvezetése előzi meg a szántótraktorok zöld útjai, a kukoricavetés mihamarabbi be­fejezését. Hogy üzemen belül hol, melyik feladatot tartják legifom­rábban. Eddig jóformán egyre sürgetőbb népgazdasági igény volt, hogy az építőipar utolérje önmagát, — manapság már megvalósulóban van. A gyorsabb haladás szüksé­ges és lehetséges is. A szalagszer! építési módok további kiterjeszté­se, a szerkezeti elemek tipizálása és alkalmazása, a gépek jobb ki­használása, racionális gépláncok összeállítása megannyi módja a további fejlődésnek. Hogy az építőipar az első ne­gyedévre jellemző magas szerve­zettséget a továbbiakban is elér­je, az már nemcsak rajtuk múlik. Az idei tervük 15 százalékához — több mint kétmilliárd forint ér­tékű feladathoz — még mindig nem kapták meg a tervdokumen­tációkat. Így nehéz a felkészülés, az anyagrendelés, a programozás a kooperációs ütemterv készítésé­re. Az elmaradt tervdokumentáci­ók között kiemelt beruházások is akadnak, amelyekkel semmikép­pen sem maradhatunk adósok. Eddigi előnyét az építőipar csak akkor tudja megőrizni és gyara­pítani, ha a beruházóik — válla­latok, intézmények, tanácsi szer­vek — folyamatosan biztosítják azokat a feltételeket, amelyek a jól szervezett munkához nélkülöz­hetetlenek. ifj, Gelencsér Ferenc tosaíbbnak, az elsősorban a szö­vetkezeti szakemberek hozzáérté­sén, lelkiismeretességén múlik. A megyei tanács és a járási taná­csok mezőgazdasági szakemberei a legmesszebbmenő támogatást, szakmai segítséget adják ezekben a hetekben, hogyha késve is, de miinél hamarább földben legyen az összes vetőmag. — Az esőzés utáni kedvező időjárás szárba szökkentet­te a gabonavetéseket. Mi lesz ezek vegyszeres gyom­irtásával? — Tavaly ebben az időszakiban 100 ezer hóidnál több kalászost vegyszerezteik a szövetkezetek. Ebben az évben 130—150 ezer hold vegyszeres gyomirtáshoz ké­szültünk. A vegyszer a termelő- szövetkezetekben van. Sajnos, a gabonavetések vegyszerezése a korábbi elgondolás szerinti terü­leten a fejlettség miatt, nem va­lósulhat meg. Viszont a kevésbé fejlett gabonavetések vegyszere­zéséről egyik tsz se mondjon le. Rendkívül indokoltnak tartom a kultúrnövényzet fejlődésének segítését, a karbamidosi levéltrá­gyázást. Olyan gabonatáblában, amelyben a vegyszerezést végző gép kárt tenne, ne hajtsanak be! A következő tíz napban igen je­lentős munka vár a mezőgazdaság dolgozóira. A borsó és a cukorré­pa sarabolása, a cukorrépa egye­zése, a kukorica vetése, a lucerna betakarítása, sőt helyenként a ku­korica első kapálása, a kertészeti növények kiültetése igencsak pró­bára teszi a szövetkezetek erejét. Megítélésem szerint szövetkezeti szaikemibereimkre a tavaszi mun­kák torlódásának elkerülésére nagy felelősség hárul. Az első, úgynevezett munkaigény-csúcs­nak jó szervezéssel elejét vehetik. Mivel a tavaszi teendők szinte mindegyikét egy időpontban kell elvégezni, helyesnek tartanám, ha a kukorica első kapálását dikonir- tos vegyszerezéssel oldanák meg. Ennek a szakmai igénynek szük­ségszerűségét indokolja a cukor- répaegyelés mihamarabbi befeje­zése, a lucernaszéna betakarítása, a kora tavasziak ápolása, a cirok kapálása és a kertészeti munka. A vegyszer most jó munkaerőtar- talék lehet. Szövetkezetenként fontolják meg, mikor jut több előnyhöz a tsz, ha adott időben vegyszerezés helyett mindenki a kukoricát kapálja vagy, ha idő­ben kiegyelik a cukorrépát. Hasz­nosnak tartanám, ha a kukorica első kapálását 1,3 kiló holdan­kénti Dikonirt-adag felhasználásá­val oldanák meg. Ha a kukorica- táblák gyomosodását 8—10 nappal sikerülne visszavetni, május 30-a körül a növényápolási munkák­ban jól megközelíthetnénk a sok éves átlagot, A torlódások megelőzésére évek óta egyik igen jó módszernek bi­zonyult a tsz-gazdák anyagi ér­dekeltségének érvényesítése. A mostani tavaszon ez fokozottan fennáll. A tsz-ek vezetői .gondos­kodjanak arról, hogy a családi nvuvelésre vállalt területet idő­ben mérjék ki a tagságnak, hogy a család apraja-nagyja segíthes­sen a növényápolásban. — Az időszerű munkák kö­zé ezen a héten bekerül a lucerna kaszálása, a széna készítése is. Ezzel kapcso­latban van-e valamilyen ja­vaslata? — Évek óta már szokássá vált a részes kaszálás. Ahol nem áll a tsz rendelkezésére megfelelő lu- cemabetakarító gép, ott ez indo­kolt. Ahol erre a munkára meg­felelő gépparkot hoztak létre, ott ezeket üzemeltessék, segítsék a növényápolási munkákat. Gondo­lom a tsz-tagság egy része nem osztja nézetemet. Miért? A he­lyenként eluralkodott kaparj kurta, neked is jut szemlélet mi­att. Szövetkezeti gazdáink azt tartják, ha nem kézi kaszával vágják le a lucernát, akkor nem jut széna a háztájiba. Ez téves nézet. A gabonát is kombájn aratja, mégis mindenki megkapja a kenyérgabonáját. A szövetkeze­tek vezetői üzemen belül találják meg annak a módját, hogy a lu- cemaszénakészítés gépesítésével a háztájiba is jusson szállás takar­mány. Ugyanakkor a tagságot egy valamilyen sok kézi munkát igénylő területen foglalkoztassák. Ha a lucemaszéna kiosztásra ke­rülő részét az eddig szerzett mun­kaegységre juttatják a tagoknak, meggyőződésem, a közös feladatok ellátására több erőt tudnak mun­kába állítani! Gazdaságosnak tartanánk, ha a tsz-ek a lucemaszéna készítésénél igénybe vennék a Vámos-féle hi­deglevegős szárítási módszert. Ta­valy már csaknem 50 ilyen széna­szárító üzemelt. Az idén újabba­kat állítottak fel. Ahol esetleg a ventillátorok beépítését még nem végezték ed, ott sürgősen intéz­kedjenek az üzembe helyezésére — fejezte be kérdéseinkre válaszát Varga Lajos elvtárs. Dupsi Károly A MAGTAR CUKORIPAR Hezőhegyesi Cukorgyára keres jó írású, adminisztrációs gyakorlattal rendelkező, büntetlen előéletű, 25—55 kö­zötti életkorú FÉRFIAKAT ÉS NŐKET őszi répaátvevői munkára Jelentkezés saját kezű életrajz és kérelem beküldésével eszközlendő a Mezőhegyest Cukorgyár címére. 178 jobban állnak, mim egy évvel ko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom