Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-06 / 105. szám

1963. május 6. 4 Csütörtök Csak a nyugalmát ne veszítse el az ember Többtermelés beruházás nélkül A mozdony tíz-tizenöt va­gonból álló szerelvényt felhúz a gurítódombra, amikor pedig az utolsó vagon is felér, hirtelen fé­kez. A mozdonyvezetőnek nem könnyű a dolga. Ha túlságosan nagy a lendület, a „jó öreg” 411- es áttöri az ütközőt és kisiklik, ha kicsi, akkor meg visszagurul a lejtőn. A 411-est egymás között „Tru. mannak” is nevezik a vasutasok. Kiszolgált masina, de a tolatás­hoz jól használható. Szák András mozdonyvezető legalábbis azt mondja. Ezen szerezte meg a szta­hanovista és a Kiváló Dolgozó jelvényt. Azelőtt a vonalon járt vele, nemrég tolatáshoz osztották be Jánoshegyi Jánossal, a fűtőjé­vel együtt. Hogy mi a nehezebb? Itt, a gurítódombon dolgozni. A tolatást határt, a személy­zetet, a jelzéseket, a kocsikat, a váltókat és a gépeket kell figyel­nie egyszerre. A legkisebb mulasz­tásból is óriási anyagi károk és ami még súlyosabb, halálos ki­menetelű balesetek keletkezhet­nek. Erről akkor beszélgetünk, amikor éppen egy kis szünet van. Szák Andráson látszik, hogy jól­esik neki a szakmája iránti érdek, lódés. Markáns arca, amelyet ed­dig megkeményített a szolgálatért felelősséget érző ember önfegyel­me, most barátságossá válik. Di­cséri Jova György gurításvezető munkacsapatát: — Derekasan dolgoznak. Jól összeszoktunk. Egy mozdulatuk is elég, máris tudom, mit kell ten­nem. De mi is történik a guritódomb. nál? Gellény Mihály, a békéscsabai vasútállomás helyettes főnöke a szakember alaposságával próbálja megmagyarázni. Aki a helyszínen van, könnyen meg is érti. Lénye­gében a Békéscsabára érkező tehervonatok vagonjait kell szor­tírozni. Egy-egy vágányon állít­ják össze a különböző hányba in­duló szerelvényeiket, mégpedig meghatározott szabályok szerint. Ha helyesen történik a vagonok csoportosítása, a későbbi állomá­sokon már lerövidül a tolatási idő. Ennek eléréséhez legtöbb­ször komoly marxive rezesekre van szükség. Jova György gurításvezető ép­pen azt tartja szépnek a tolatás­ban, hogy van benne fantázia. Ko­moly fejtő lést okoz, hogyan old­ja meg a legcélszerűbben, minél rövid óbb idő alatt a feladatokat. A munkát eszerint bírálják el. Közelről szinte félelmetesnek tűnik, ahogy a vagonok elindul­nak a lejtőn és a gurítódomb tövé­ben már felgyorsulva rohannak. Át a váltókon, aztán valamelyik vágányon tovább. Az őrház, amelyből figyeljük, olyan mint \ a-lami kisebb dunai hajó parancs­noki hídja. A széles ablakon mész. Sze ellát az ember, szemmel vé­gigkísérhető minden vagon út­A Kisiparosok Országos Szer­vezete Békés megyei titkársága május 10-én reggel 8 órai kez­dettel Békéscsabán, a KIOSZ- székházban tartja a félévenként szokásos választmányi értekez­letét. Ezen Plenter Lajos me­gyei titkár számol be a szerve­zet 1964. október 1-től 1965. március 1-ig tartó időszakban végzett munkájáról, tájékoztat­ja. A szobában egy kis asztal lap­jába beépített miniatűr lámpák égneik. Gyurkovics Ferenc ezen állítja a váltókat. — Három másodperc alatt tör­ténik meg a váltás — mondja és mindjárt meg is nyomja az egyik gombot. Az elektromos szer-kezet engedelmeskedik. A váltókezelő az ember képzeletében úgy él, mim valami távgyálogló. Egyik váltótól siet a másikhoz. Itt azonban egy lépést sem keld tennie, de önfegyelemre annál inkább szüksége van. Ha nem figyel eléggé és „melléfog”, máris kész a baj. Legyen jó szem- mértéke is, tudja azt érzékelni, hogy három másodperc alatt mekkora utat tesz meg a vagon, mert ha működés közben ér a vál­tóra, menthetetlenül kisiklik. Jova György gurításvezető uta­sításait mikrofonba mondja be, ami a hangszórón keresztül a bé­késcsabai vasútállomás épületéig eljut, éjszaka pedig néha a város távoli pontjain is hallható. Most azonban ismét egy kis szünet van, mert az egyik összeállított szerel­vényre már rákapcsolták a moz­donyt és nemsokára indulhat Sze­ged felé. Ilyenkor abbahagyják a tolatást, a váll tókon át szabad a kijárat. A gurításvezető ts elszív­hat egy cigarettát. Közben be­szélgetünk. Három hét múlva, május 21-én nyitja meg kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár. A tíz napig tartó vásáron, a Városliget 260 ezer négyzetméternyi területén a magyar ipar legújabb termékei­ben gyönyörködhetnek a látoga­tók. A vásár évről évre növekvő jelentőségét tanúsítja, hogy az ideire eddig 35 ország jelentette be részvételét. Az idei nemzet­közi ipari seregszemle tehát min­den eddiginél tanulságosabbnak és látványosabbnak ígérkezik, hi­szen a belföldi és a külföldi kiál­lítók számtalan újdonságot, nem­zetközileg is elismert gyártmá­nyokat vonultatnak fel. A Petőfi-csarnokban mintegy 1800 négyzetméter területen ál­lítják ki a szierszámgépipar ter­mékeit. Sok újdonságot láthatnak majd a hazai és külföldi látoga­tók. Érdeklődésre tarthat majd számolt az EU—500-as típusú egye. temes eszterga, amely alkalmas nagy teljesítményű nagyobb esz­terga lásr a és nagy pontosságú sd- máíóesztergamunkák végzésére. Újdonság lesz továbbá a KL—100- as lyukfcöezörű gép. Sok érdekes­séget tartogat a látogatóknak a vásárra a magyar hajóipar. A pa­vilonban a Közlekedési Múzeum ja a választmányt az ipari ta­nuló szerződéskötések végrehaj­tásának módjáról, a kisipari nyugdíjbiztosításról és azokról a feladatokról, amelyek a la­kossági javító-szolgáltató tevé­kenység további javítását előse­gítik. Az értekezleten kerül sor a helyi csoportok vezetőinek megjutaimazására. — Mikor volt utoljára baleset? — kérdezem. — Tavaly két vagon kísMott az én hibám miatt, de szerencsére nagyobb baj nem származott belőle. Ilyen munkában előfor­dul. Hatvan perc alatt 150 tenge­lyes szerelvényt kell szortírozni. Az állomási szolgálatban itt a legnehezebb a munka. Különösen éjszaka, akkor több is a vonat. — Csak a nyugalmát ne veszít­se el az ember, az a legfontosabb. Elvként mondja ki ezt Jova György. De vajon mindig betart, ható-e? Akikkel a gurítódombnál találkoztunk, a vasutasdolgozök legjavához tartoznak. Kemény, edzett emberek, bírják a hidegét, meleget, a változó helyzetekben gyorsan feltalálják magukat és nem ijednek meg a saját árnyé­kuktól. Most, amikor a békéscsabai vas­úti csomópont elnyerte az Éüüaem címet, talán érdemes Jova György munkacsapatáról külön is megem­lékezni, amely nem utolsósorban járult hozzá ennek a szép ered­ménynek az eléréséhez. És még csali annyit: az ő munkájuknak köszönhető, hogy az árufélék so­kasága nap-nap mellett fennaka­dás nélkül jut el rendeltetési he­lyeié. Pásztói- Béla közreműködésével a hajógyártás történetét is bemutatják. A bányá­szat kiállításán, amelyen a láto­gatók nyomon követhetik a bá­nyászat fejlődését, megismerked­hetnek a meddőhányók hasznosí­tásával is. Külföldön egyre na­gyobb érdeklődésre talál az a ma­gyar szabadalom, amely a bánya­vidékeken az óriási mértékben felhalmozódó meddőhányók hasz­nosítását szolgálja. E gond gya­korlati megoldására a KGST ke­retén belül alakult meg a ma­gyar—lengyel közös vállalkozás, a HALDEX Vállalat, amely az elmúlt években igen figyelemre méltó eredményeket ért el. Ezek­ről a látogatók tájékoztatást kap­hatnak a kiállításon. A tudomány és a technika fej­lődését jól szemlélteti majd a vásáron az Országos Találmányi Hivatal kiállítása. Száztíz talál­mányt mutatnak be. Az építőipar területéről kiállítják a padló csi­szoló gépet és az elektromos vib­rátort, több újonnan konstruált készüléket, a bányászat köréből a csrllefogó készüléket. A sok­féle műszaki újdonság joggal szá­míthat a látogatók érdeklődésére. A műszeripar fejlődését reprezen­tálja majd az az 570 műszer, amely helyet kap a kiállításon. Az eligazodást megkönnyíti, hogy a műszereket szakosítva csoporto­sítják. Az idén ünnepeltük hazánk fel­szabadulásénak 20. évfordulóját. A történelmi évforduló az idei vásáron is szex-epet kap, hiszen a kiállítás főbejáratának közelébe eső pavilonban 370 négyzetmé­teren a népgazdaság húszéves fej­lődését húsz, óriásnak mondható tablón mutatják be. Az idei Bu­dapesti Nemzetközi Vásár tehát nemcsak a közelmúlt, hanem ha­zánk húszéves fejlődését is meg­felelően szemlélteti. Cseppben a tenger... Ilyen csepp csupán ez a néhány pél­da is, melynek említésével olyan, sajnos, általános hibákra szükséges felhívni a figyelmet, melyek sehogy sem illenek éle­tünk takarékossági szakaszába, ugyanakkor aránylag könnyen megszüntefchetők lehetnének. Kattog az írógép és mondat- sorokkal telik a papír. Sietni kell, mert várják az írást. Ám — mint mér eddig annyiszor —, ismét elakad a gép, vége a len­dületnek. Az történt, hogy a gépszalag kirojtozódott szélé­ből csüngő textilszálak szenve­délyesen rágubancdódtak a szalagvezető hornyokra. Muszáj így történnie? Textiliparunk visszaesett volna a szövéstech­nikában? Hiszen gyártott már olyan szalagot, mely még akkor is tökéletesen egybemaradt, mikor már h asználh atatl ansá - gig lekopott róla a festék. Ám sebaj! Ha mérgelődés kö­zepette lassan is, de mégis el­készül a több oldalnyi cikk. Fogom a fúrógépet, hogy egybe eszkábáljam az oldalakat. A masinácskából kifogyott a „töl­telék”. Űj fúrógépkapocs-anya- got helyezek bele. Működtetés közben előre kellene csúsznia, de nem mozdul. Kiemelem, szemügyre veszem és látom ám, hogy a sínszerű szeJetecske két oldala rücsikös, megmunkálat- lan és ez a tizedmiiliméternyi többlet elegendő, hogy a főző­gép használhatatlanná váljék. No! Mindegy, fűzetlenül küldöm el. A borítékot, melybe az ira­tot raktam, szokás szerint, eny­vezett körcímkével készülök le­ragasztani. Üj csomagot bontok, melyböL meglepetésemre oly­annyira gyengén enyvezett cím­kék kerülnek elő, hogy felra­gasztás után le is válnak a bo­rítékról. Az írógépszalag,af űzőgépkapocs és a r-agasztócímke csomagolá­sán ott a szöveg, hogy ez és amaz melyik hazai üzemben készült. Bizonyára mindegyik helyen működnek minőségel­lenőrök, akiknek nincs más fel­adatuk, mint annak ellenőrzése, hogy a tennékek minden darab­Az SZMT szervezésében május 3—15-ig Békéscsabán, a Lencsés! úti KISZ-táborban a szakszerve­zeti bizottságok kultúrfelelősei — mintegy 40-en — tanfolyamon vesznek részt. Megismerkednek a szakszerve­zeti kulturális és politikai nevelő munkában, az ismeretterjesztés­ja megfeleljen az előírásnak, a szabványnak, a minőségi köve. telménynek, vagyis kifogástalan, selejtmentes legyen. Az emlí­tett esetekben a meósok tehát megcáfolták beosztásukat, műn. kájukat nem végezték kellő fe­lelősségérzettel. Ha csupán a magam kis bosszúságáról lenne szó, de ezerszer többről! Intéz­mények. vállalatok, üzemek, gazdaságok százainak, ezreinek adminisztrációs részlegén írógépek sora akad el a kirojtozódott szalag miatt, levélek tömege torlódik fel, irattári anyagok halmozódnak hegyekké, mert frissen gyártott és meósok által ellenőrzött, origináit csomagolású iroda- anyagok, eszközök közt selejtes is akad nem is ritkán. Sajnos, nemcsak ezeknek a „bagatell” fogyóeszközöknek az esetében találkoztunk a gyártás folyamán elkövetett technoló­giai, tervezési, előállítási, ellen­őrzési hiba, lazaság, nemtörő­dömség, rosszul értelmezett ta­karékosság következmé­nyeivel. A sok-sok millióba került gyárberendezós, ipari vagy egyéb létesítmény, melyet konstrukciós vagy más hibák miatt a bizottság nem hajlandó átvenni, s emiatt szinte újból kell gyártani vagy felépíteni az egészet; alapjában véve egyazon okok összetevőjének eredrné. nyekéntt vált fél vagy egész se- lejté, mint a filléres fúrógépka­pocs vagy az enyvezett címke. Az eddiginél gyorsabb ütem­ben illenék felszámolni azt a kényelmes, káros szemléletet, hogy a „suszter lyukas cipőben, a szabó folto­zott ruhában járt’. Hazai és kül­földi vásárlók pénzükért egy­aránt selejtmentes, vagyis hi­bátlan, tartós, kifogástalan ter­méket várnak. Ráadásul a nép­gazdaság is sókat nyer, hiszen a sélejtcsökkenés termék-, illetve termelésnövekedéssel jár, ami nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy „rejtett tartalékként” íii- lérnyi beruházás nélkül is hoz­zájárulhatunk a termelés toko­zásához és a minőség javításá­Békéscsabán dő feladatokkal, valamint a mun­kásosztály kulturális nevelésének néhány kérdésével. A tanfolya­mon többek között előadást tart Lipták Pál, az SZMT vezető tit­kára, Dobroczki Jánosné, a me­gyei tanács művelődésügyi osztá­lyának előadója és Beck György, a Jókai Színház tagja. ben és a könyvtárakban végzen­A BÉKÉS M. VAS- ÉS MŰSZAKI FÖIGAZGATÖSÄG ÉS A HAJDÚSÁGI IPARMŰVEK pályázatot hirdet AZ ELEKTROMOS HÁZTARTÁSI CENT­RIFUGA MEGFELELŐ MAGYAR SZÓ­VAL TÖRTÉNŐ ELNEVEZÉSÉRE! A centrifuga megszünteti a mosás utáni csavarás, ru­hát erősen rongáló, és nagyon fárasztó műveletét. Küld­je be ötletét, javaslatát, MINEK NEVEZNE ÖN MAGYAR KIFE­JEZÉSSEL A CENTRIFUGÁT. A beküldött javaslatokat héttagú zsűri bí­rálja el! A három legjobb elnevezést a következőképpen díjazzuk: I. díj 1000,— Ft IX. díj 500,— Ft III. díj 300,— Ft Minden olyan javaslat a bú-áló bizottság elé kerül, melyet 1965. június 5-én 24 óráig postára adnak az alábbi címre: Villamossági Bemutató Terem BUDAPEST, VI, LENIN KÖRÜT 77. A nyerteseket levélben és a sajtón keresztül értesítjük. _________________ 1404 M ájus 10-én választmányi értekezletet tart a K10SZ megyei titkársága Minden eddiginél tartalmasabb és színpompásabb lesz az idei Budapesti Nemzetközi Vásár hoz! Huszár Rezső Szakszervezeti kultúr felelősök tanfolyama

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom