Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-23 / 120. szám

1965. májas 23, 3 Vasárnap A Békéscsabai Konzervgyár felkészüli a nyersanyag begyűjtésére és szállítására Az ötletszerű, helytelen tervezés nehezíti a vasút munkáját ÍJ lést tartott a Megyei Szállítási Bizottság A Megyei Szállítási Bizottság pénteken délután tartotta meg májusi üléséi, amelyen több idő­szerű feladatról tanácskoztak. Az ülésen részt vett <ir. Cseresnyés Nándor, a KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóságának kiküldött­je is. Csepregi Pál, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese, a Megyei Szállítási Bizottság elnöke nyi­totta meg az ülést, majd Fazekas István, a Békéscsabai Konzerv­gyár osztályvezetője ismertette a nyersanyag begyűjtésére és gyors szállítására tett intézkedéseket. Tájékoztatójában elmondotta, hogy az idein 4196 vagon nyers árut kell begyűjteniük, s ennek gyors szállítása nem kevés gondot és erőfeszítést igényel. Az AKÖV- vel már tárgyalásokat folytattak, s így minden valószínűség szerint zavartalanul sikerül eleget tenni a szállítási feladatoknak. A gyár a megyében 14 helyen létesített telepet, ahová 79 termelőszövet­kezet juttatja el a nyersanyagot. Huszonegy termelőszövetkezet TEFU-gépkocsikkal közúton 1526 vagon nyersanyagot szállít a gyárnak. Több helyes lcezdeméj nyezésről tájékoztatta ezután á bizottság tagjait. Ilyen többek között, hogy a jövő héten a kilo­méter-felméréssel próbálják a többi etki lométer igénybevételt kiküszöbölni, s a szállító gépko­csikra norma szerinti útidót álla­pítanak meg. Ezzel gyorsul majd a kocsiforduló. Éjszakai nyersé ru- begyűj'tésre a gyár 7 termelőszö­vetkezettel kötött megállapodást. Ezt főleg a paradicsomfeldolgo­zás idényében alkalmazzák, hogy elkerüljék a torlódást. Az idén — elsősorban a paradicsomnál — kí­sérletet tesznek a rakodólapos be­szállításra, amivel a kirakodás lényegesen meggyorsul. Az AKÖV a szállítási feladatok jó lebonyo­lításához fix mennyiségű kocsit biztosít a gyárnak, s így lehetőség adódik arra, hogy a másnapi szál­lításokat . az előző nap délutánján meghatározzák. Amint a tájékoz­tatóból is, a vitában elhangzot­takból is kitűnt, az idén sokkal szervezettebb lesz a nyersanyag- szállítás, mint a korábbi eszten­dőkben. Ezután Katona Gábor, a békés­csabai állomás helyettes főnöke a vasúti szállítások áprilisi tapasz­talatairól tájékoztatta az ülés résztvevőit. Mint mondotta, a bé­késcsabai vasútállomás áprilisi szállítási tervét 111.6 százalékra teljesítette. E figyelemre méltó eredmény elérését előszállításai­val jól segítette a békéscsabai téglagyár. Kifogásolta azonban azt a gyakorlatot, mely szerint egyes vállalatok szállítási tervei­ket nem eléggé megalapozottan és megbízhatóan készítik el. A vasút a kocsielosztást elsősorban a ter­vekre alapozza, ha viszont a ter­vek nem reálisak, akkor az kihat a kocsipark kihasználására. Emlí­tést tett arról, hogy elsősorban a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat vidéki te­lepein tapasztalhattak helytelen -tervezés. A tájékoztató után Filipinyi Sándor a júniusra igényelt TEFU- kocsik elosztásáról, a szállítási mérlegről tájékoztatta a bizottsá­got. Megállapította, hogy a júniusi szállítási mérleg egyensúlyban van. Végül a bejelentésekre ke­rült a sor. Csepregi elvtárs töb­bek között elmondotta, hogy az idei programtárgyalások eredmé­nyeként az őszi forgalomig befe­jeződik a békéscsabai vasútállo­más rekonstrukciója. Úgyszintén az idén rendbe hozzák a rakodóte­ret is, amivel kapcsolatban eddig sok kifogás adódott. A tervek szerint jövőre Orosházán, 1967- ben pedig Gyulán kerül sor a ra­kodóterek rendezésére. Elmon­dotta továbbá, hogy őszig sor ke­rül a megye öt eíhanyagoJtabb útszakaszának karbantartására is. Korábban — éppen a bizottság ülésén elhangzottakkal kapcso­latban — megírtuk, hogy a 8. szá­mú AKÖV milyen gondokkal küzd. Csepregi elvtérs elmondot­ta, hogy a tárgyalások eredmé­nyeként a vállalat az idén is a tavalyihoz hasonló (és nem a felét) állományon kívüli béralapot használhat fel a rakodásnál. A Megyei Szállítási Bizottság ezután egyhangúlag elfogadta a második félévi munkatervet. P. P. az Oktogon környékén is meg­állná a helyét. Teljesen érthető, ha szidoJozott kilincsét áhítattal fogják meg a parasztok és már azért az élményért is szívesen fizetnek, hogy - láthat jak a fe­hér köpenyes mágus tudomány- szagú szentélyét. Dr. Jász Tibor kiszól az ajtón a maga nyers kedélyességével: — Kedves hívők, ma már nem osztok több áldást. Holnap foly­tatjuk. Isten önökkel. — Becsuk­ja az ajtót a csalódásra még rá sem eszmélő betegek orra előtt. Hanyagul társalog Zsupánnal. — Zarándokhelynek nézik a rende­lőmet. Akár a bantu négerek. Csodára tetszik nékik a rönt­gengép. Zsupán unottan szórakozik egy ragtapaszos orsóval és csak úgy mellékesen jegyzi mag: —• Pedig az ócskavasteiepen vetted azt a röntgengépet. Br. Jász mit sem sejtve haho­ta zik a plafonra. — Ez csak pletyka. — Azt is mondják, hogy töb­be került a festék, amivel lemá­zoltad, mint maga a készülék. — Költői túlzás. — Mindegy. Tetszik a bantu négereknek. A kolléga megneszel valamit: — Nem akartalak megsérteni. De Zsupán még mindig egy­kedvű. — Szóval, elismered bennem az önérzetes parasztot. Dr. Jász felnyitja a „postalá­da” fedélét és minden teketória nélkül kimarkolja belőle a ban­kókat, amelyeket aztán a rop­pant elegáns íróasztal fiókjába szór. — Szeretnék veled egyszer ko­molyan beszélni. Tisztázni kell azt a félreértést. Elvégre bará­tok vagyunk. — Költői túlzás. Dr. Jász meglepetten kapja fel a fejét a váratlan feleletre. — Hogy .:. ? Zsupán nyugodtan, minden indulat nélkül beszél. — Jói hallottad. Az akkumulá­tor csak ürügy volt, hogy ide­jöjjek. Elküldihettem volna akár­kivel. De az ember néha beteges vonzalmat érez, hogy lássa azt, akit gyűlöl. Engedtem a kísér­tésnek. Láttalak, elég belőled. Egy életre. Láttam dolgozni a kuruzslót, aki a gyilkosságot félreértésnek nevezd. Sajnos, na­gyon merev vagyok és nincs mit tisztáznom a jópofa gazembe­rekkel. További kellemes perse- lyezést. Keserű gúnnyal biccent köszö­nést, és magára hagyja a meg­lepetéstől bamba pofát vágó Jászt. Odakint ráérősen felbú- gatja az autó motorját, majd tá­gas fordulóval gurul ki az ud­vartól. (Folytatjuk) Biztosított a hízóalap, fejlődött az állattenyésztés a gyulai járásban A gyulai járásban az utóbbi években különösen sokat fejlődött az állattenyésztés. A termelőszö­vetkezetekben nőtt az állatállo­mány, korszerű istállók, fiaztatók, sertéstelepek épültek és ezzel bő­vültek a férőhelyek is. Ugyanak­kor több termelőszövetkezetben új módszereket honosítottak meg az állatok gondozásában, takarmá­nyozásában. Egyes községekben — ahol az állattenyésztésnek hagyo­mányai vannak — kiemelkedő eredményeket értek el. Szarvasmarha­tenyésztésben Doboz és Elek vezet A járás termelőszövetkezetei­nek a tervek szerint 1965-ben 1144 hízott szai'vasmarhát kell átad­niuk az államnak. A korábbi gya­korlattól eltérően már az előző évben gondoskodtak a megfelelő hízóalapról, mégpedig nem felvá­sárlással, hanem saját állatállo­mányukból. A’ szarvasmarha-te­nyésztésben a dobozi Petőfi Ter­melőszövetkezet, a mesterséges borjúnevelésben viszont az eleki Lenin Tsz vezet. Mindkét terme­lőszövetkezet teljesítette az el­múlt évi tervét, az idén pedig elő. reláthatóan túlteljesíti. Eleken a mesterséges borjúne­velésben új módszereket alkal­maztak, melyek jól beváltak. A tehenészetek is az idén érték el a legmagasabb hozamot, a ne­gyedévi értékelés ezt mutatja. A korábbi évek hasonló időszaká­ban, járási szinten, a tejtermelés napi istállóátlaga 6,1—6,4 volt, az idén pedig már 7,5 liter. Év végé­ig átlagosan 2770 liter tej várható egy tehéntől, m*g 1963-ban mind­össze 2200 liter volt. Ebben szin­tén Doboz és Elek vezet. Mind­két tsz-ben nagy gondot fordítot­tak a helyes takarmányozásra, az állatok gondozására, és bevezet­ték a karbamiddal való etetést is. Jól foglalkozták a tehénállomány felfrissítésével: a gyengén tejelő­ket lecserélték s a selejtezés után szinte ugrásszerűen nőtt a tejho- zam. Olcsóbb sertéshizlalásra törekednek A sertéshizlalási terv még eddig egy évben sem volt olyan magas, mint 1965-ben. összesen 15 ezer 116 hízott sertés átadása szerepel a tervben, ez a szám reális, hiszen az elmúlt években jelentős növe­kedés volt tapasztalható. Különö­sen az eleki Lenin Tsz-ben értek el jó eredményt, s ez a tsz tavaly az országos mezőgazdasági kiállí­táson díjat is nyert a sertéste­nyésztéséért. A sertés-hízóalap bőséges a já­rásban. Jelenleg 15 800-as a süldő­állomány, ebbe már nem számí­tották be az eddig leadott hízott sertéseket. Minden lehetőség meg­van tehát a terv teljesítésére. Most arra törekednek, hogy minél ol­csóbban állítsanak elő 1 kilo­gramm húst. Ebben a kétegyházi- ak értek el jó eredményt. Kombi­nált etetési módszert vezettek be. mely igen jól bevált. Egy kilo­gramm hús előállításának önkölt. sége tavaly 14,17 forint volt, s ez' az idén a takarmány helyes fel­használásával tovább akarják csökkenteni. Jó eredményeket ér­tek el még Lökösházán és Gyula­váriban is. Bárány görög exportra A kevésbé jó termőföldeken dí­vik a juhtenyésztés. A gyulai já­rás termelőszövetkezetei közül Szabadkígyóson és Kétegyházán vannak hagyományai ennek. A je_ lenlegi juhállomány a járásban 1764 darab, s 833 az anyajuh. Az eddigi tapasztalatok bebizonyítot­ták: érdemes ezzel foglalkozni, mivel a pecsenyebárány igen ke­resett exportcikk. Különösen Gö­rögország vásárol tőlünk szívesen. A járásból az idén 1800 pecsenye, bárányt szállítanak, többségét ex­portra, s ennek jelentős részét Szabadkígyós adja. A külföldi kereslet miatt táv­lati fejlesztési tervet is kidolgoz­tak. Az elkövetkező években az anyajuh-állományt 1200—1500 da­rabra akarják növelni. K. J. Védekezzünk tovább a ragadós száj-és körömfájás ellen HÚSVÉTI SZAMUNKBAN kö­zöltük a ragadós száj- és köröm­fájás elleni védekezés módját, kü­lönös figyelemmel a háztáji állo­mányra. Olvasóink jó része igyekezett betartani az abban foglalt előírá­sokat, ilyenformán a védekezés bizonyos fokig társadalmi üggyé vált. Ennek az állattartókkal való összefogásnak, valamint az idő­közben foganatosított hatósági rendelkezéseknek köszönhető, hogy a járványhelyzet lassan bár, de fokozatosan javul. A JÁRVÁNY ELLENI védeke­zés jelenlegi szakaszában a társa­dalmi összefogás, az állatorvosi munka és a hatósági rendelkezé­sek betartása fokozott jelentősé­gűek. Annál is inkább így van ez, mert szorító szükségesség a legeltetés megkezdése minden ál­latfaj számára. Nem engedhető meg azonban a legeltetés, ha a községben vagy a ‘községrészben oltatlan, fogékony szarvasmarhák vagy kecskék vannak. Többszörös tapasztala­tunk, hogy a járvány kiinduló­pontjául egy-egy oltatlanul ma­radit szarvasmarha vagy kecske szolgál. Ugyancsak meg kell tiltani a a legeltetést, ba a kihajtott álla­tok között a száj- és körömfájás betegség fellép. IGEN FONTOS TEHAT, hogy a sertések kivételével minden le­gelőre kihajtott állat a kihajtás előtt oltásban részesüljön. A tu­lajdonosok érdeke, hogy az ol­tásban nem részesült szarvasmar­Inkurrencia ajánlat! ÁLLAMI VÁLLALATOK! ÁLLAMI GAZDASÁGOK! TERMELŐSZÖVETKEZETEK FIGYELEM ! A KÖRÖS VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG, GYULA értékesíteni kívánja az alant felsorolt felesleges anyagkészletét: D I K O N I R 1084 kg N I K E P O N 450 kg Tiltó felhúzó szerkezettel 60 0 47 db. Tiltó felhúzó szerkezettel 80 0 16 db. és egyéb anyagok. Érdeklődni: Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula, Városház u. 26, telefon: 240. Anyaggazdálkodási Csoport. 219 hák, juhok és kecskék ingyenes pótoltását kérjék. Nagyban csökkentette a fertőző gócokat az állami kártalanítás melletti felvásárlás is, bár az — az esetek kis részében — nem ta­lálkozott az állattartók egyetérté­sével. A betegség most már mielőbbi teljes felszámolása érdekében ezt a hatósági rendelkezésen ala­puló kőtelező akciót is tovább folytatjuk. Tesszük ezt azért, hogy a megszokott, minden állatfajra kiterjedő legeltetést, takarmány­forgalmat, állatpiacokat, szállítá­sokat, fedeztetéseket a zárlati intézkedések ne akadályozzák. Intézkedéseinkhez továbbra is kérjük a helyi szervek, és az ál­lattartók támogatását, mert ered­ményt csak közösen végzett mun­kával érhetünk él. A BETEGSÉG TELJES FEL­SZÁMOLÁSA UTÄN, hogy an­nak visszatérését elkerüljük, de most is, hogy továbbterjedését megakadályozzuk, javasoljuk a következőket: 1. A szemes takarmányok (mor­zsolt kukorica, árpa) napos idő­ben néhány órára napfényre való kiterítését és átforgatását. 2. A háznál lévő takarmányos zsákok kimosással való fertőtlení­tését. Ezzel a két rendszabállyal az udvarban jelenlévő és netán a takarmányra vagy a zsákra ta­padt fertőző anyagot megsemmi­sítjük. Hasznos továbbra is valameny- nyi óvórendszabály maradéktalan betartása. Kötelező marad továbbra is az esetleg fellépő betegség azonnal: bejelentése (szomszéddal vagy járókelővel) és a kiadott rendel­kezések és utasítások megtartása. Dr. Keliger Lajos megyei vezető szakállatorvos y SZÖVETKEZETÜNK KŐMŰVESEKET, kőművesek mellé férfi segédmun­kásokat alkalmaz. Vidékieknek szállást biztosítunk. Munkahely: állandó budapesti munka teljesít­ménybérben. Ugyanitt általános iskolát végzett vagy végző 16 éven aluli fiatalo­kat Budapesten lakással, Budapest környékéről bejárással szerződte­tünk kőműves, ács, asztalos, bá­dogos, vízvezetékszerelő, villanyszerelő szakmákban. Iskolai jelentkezési lap, tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés Bu­dapest, Vili., Auróra u. 23. Április 4. Ktsz. 1573

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom