Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-23 / 120. szám
1905, május 23. Vasárn?ó A kivitelező részié / i mnokáj ár ól Ma házilagos kivitelező részleg, elődjét kommunális csoportnak nevezték. Csak a neve változott meg, munkája a régi: a tanácsi létesítmények — iskolák, óvodák, művelődési otthonok, kórházak — karbantartása, tatarozása, felújítása. A békéscsabai városi tanács kivitelező részlegének műszaki vezetőjét, Popol Mihályt kérdeztük meg arról, milyen tényezők segítik, milyen gondok hátráltatják a részleg munkáját, hol tart ma megyénk székhelyének házilagos kivitelező részlege, amely egyben — a három várost figyelembe véve — a legnagyobb létszámot is foglalkoztatja. Létszámgondok — Nem is szeretném így fogalmazni, hogy „legnagyobb” létszám, mert munkaerőhiánnyal küzdünk. Főleg most, a nyár és az iskolai szünidők közeledtével. Ha megszámoljuk városunk tanácsi intézményeinek, vállalatainak épületeit — elsősorban a nagyszámú iskoláik, óvodák tatarozás!, festési igényeit — igen kevés az a 180 dolgozó, akikre ezek a munkák hárulnak. Éppen ezért nagyon pontosan kell tervezni, hogy főleg a tanintézmények nyári felújítási munkái szinte percnyi pontossággal befejeződjenek a határidőre — hiszen nemcsak a szünidő, hanem a tanítás is pontosan kezdődik. Így van ez, a múltban ezeknek a munkáknak az elhanyagolása munkaerőfelesleget eredményezett, ma pedig a' művelődésügynek az a lelkiismeretessége, amely az iskolák, óvodák minden évben történő újrafestését, rendbe hozását igényli — munkaerőhiányt okoz. Időbér — teljesítménybér — Mennyire játszik szerepet az anyagi ösztönzés abban, hogy a viszonylag kis létszámú részleg határidőre elvégezze a vállalt munkát? — Vannak olyan jellegű feladatok (például a tatarozás), ■ ahol előre nem látható komplikációk adódhatnak, s így nem állapítható meg az elvégzendő munka forint összegé sem, ezért mi nem tehetünk úgynevezett egyösszegű vállalást. Részlegünk dolgozói órabér után kapják illetményüket. Ez bizony alkalmat ad a laza munkafegyelmű munkások lógására. Szerencsére egyre kevesebb ilyen emberrel találkozunk! Komplex brigádjaink tagjai nemigen tűrik meg azokat az embereket, akik „csak a sarki kútra száladnak vízért”, s elfelejtenek visszatérni, ösztönző az, amikor egyösszegű vállalásra köthetünk szerződést, s a munkások illetményét teljesítményük után fizethetjük ki. Igen hasznos az a rendelkezés, amely kimondja, hogy a 20 ezer forintnál nagyobb értékű munkát nem időre, hanem meghatározott összegre kell vállalni. Közvetlen érdekelt ilyen esetekben a munkás, s a brigádok valamennyi tagja pontosan és gyorsan dolgozik, mert az elvégzett és átadott részmunkák után kapják a fizetést. Mi annak örülünk, ha minél többet adhatunk, mert a vastagabb boríték egyenes arányban van a végzett munkák mennyiségével, minőségével. Ma már ott tartunk, hogy a vállalt munkák 50 százaléka után teljesítménybért fizethetünk. Takarékosság — anyaghiány — Milyen módszerekkel vesz részt a kivitelező részleg az anyagtakarékosságban ? — Szintén nemrég látott napvilágot az anyagelszámoltatásról szóló rendelkezés. Egy bizonyos munka vállalásakor előzetes kalkuláció alapján kiszámítjuk, mennyi anyagra van szükség. Ezt kiszállítják; s mi utána ellenőrizzük azt, hogy az effektive elkészült munka valóban menynyi anyagot kívánt. Az igénylésnek, a kiszállításnak, a a munka befejeztével történő ellenőrzésnek, tehát e három szempontnak, közös nevezőre kell jutni. így nem fordulhat elő, hogy mondjuk például 1000 téglának lába keljen. Ezen a területen ez év január 1- től igen szigorú az ellenőrzésünk. Nem véletlenül jutott eszembe éppen a tégla példája; — ebből igen nagy a hiány! Folyamatosan, 50 százalékkal többre lenne szükségünk, mint amennyit kapunk. Legalább minket, csabaiakat látnának el elegendő téglával, hiszen itt van helyben a téglagyárunk! De szívesen dolgoznánk akár féltéglákkal is, csak kapnánk! „Maszekoló" kivitelezők — Vannak ilyenek is. Tudunk róluk. Azonban korántsem olyan egyszerű ítéletet mondani felettük. Napjainkban — mind városon, mind falun — valóságos építkezési láz van. Bár a falusi kisiparosok nagyobb teret kaptak, mégsem győzik a munkát. Előfordul, s meglévő jelenség, hogy részlegünk dolgozói — nem tudva ellenállni a szomszéd, a rokon kérésének, na meg a kis zsebpénznek —, vállalnak alkalmi munkát. Munkaidő után, szomba- toh délután, vasárnap délelőtt. Minket nem károsítanak azzal, ha egy váratlanul megrepedt csövet megjavítanak, ha egy ledő- léssel fenyegető kéményt felraknak. Esetleg konkurrálnak a kisiparossal. Másrészt lehet, hogy éppen balesetet előznek meg alkalmi munkájukkal. Még mindig jobb, ha egy kontár helyett ők avatkoznak közbe. — Ügy gondolom — mondta a beszélgetés végén Popot elvtárs —, hogy a békéscsabai tanács házilagos kivitelező részlegének brigádjai egyre inkább átérzik azt, hogy munkájukkal, ha gyorsan és minőségileg kifogástalanul Kísérleti műhely n Szarvasi Gépjavító Állomáson A Szarvasi Gépjavító Állomáson elkészült az első mezőgazdasági alkatrészeket műanyaggal fel- töltő kísérleti műhely. Ez az eljárás az alkatrészek gyors felújítását teszi lehetővé anélkül, hogy az anyag belső szerkezetében változás történne. A képen látható berendezés Krizsán Györgynek, a gépjavító állomás dolgozójának újítása. A berendezésben DT sebességváltó előtéttengely látható, amint éppen a 280 fokra felheví Saját zöldségbolt megnyitását tervezi a csanádapácai Uj Barázda Tsz A helyi földművesszövetkezettel közösen egy zöldségbolt megnyitását tervezi Csanád- apácán az Űj Barázda Termelő- szövetkezet, hogy ezzel elősegítse a lakosság friss zöldséggel való ellátását. A szövetkezetnek 50 holdas kertészete van, ahol többféle zöldséget termel, öbbek között paprikát, paradicsomot, uborkát, burgonyát és egyéb konyhakerti növényt. A ,'öldmű vessző vetkezet segítséget nyújt ahhoz, hogy az új zöldségboltban majd megfelelő mennyiségű friss gyümölcsöt is árusíthassanak, részben a helyi tsz-ek gyümölcsöseiből/ valamint felvásárlás útján biztosítják. Építtetők figyelem! Homok szállítását vállaljuk Békéscsaba területére homokkal együtt 76 Ft/m3. Jelentkezni lehet a tsz csorvási úti homokbányája területén vagy a 12—72 telefonszámon. Szabadság Tsz, Békéscsaba. 218 dolgoznak, a város egyetemes ér- tett alkatrészre a műanyagport dekét is szolgálják. feiviszik. Ternyák Ferenc Fotó: Malmos Megyei lapok a fővárosban ,Ott ahol a hatos megáll...J »9 tf Miért nem lehet Budapesten megyei lapot kapni? — kérdezte egy tájékozatlan olvasó, aki néhány napig a fővárosban tartózkodott, s ott sem akart elszakadni megszokott újságjától. Nos, csak körül kell nézni, s némi helyismerettel máris kezünkben lehet az itthoni olvasnivaló. Száz méter, re a Nyugati pályaudvartól és egymástól, a csendesebb Bajcsy- Zsilinszky út 76. alatt, s a forgalmas István körút 25. alatt ugyanúgy ott vannak a megyei lapok, mint az Emfce mellett, a Lenin körút 6. szám alatti boltban. (A Keletitől három sarok, ott. ahol a hatos megáll.) A posta hírlapterjesztő reprezentatív árudáiban országos és világlapok szomszédságában naponta »elfoglalja helyét 200 megyei lappéldány, 10—10 hírköre az ország, világ, megye eseményeinek. Vajon kik vásárolják a fővárosban a megyei lapokat? Átmenetileg Budapesten tartózkodó ügyintézők, ingázó-bejáró építőmunkások, no meg költők, és írók, akik — főleg a vasárnapi számokban — keresik a szűkebb hazában megjelent írásaikat. Kedden és szerdán sok fiatalember innen olvassa ki a megyei és járási sporteredményeket. Van azután olyan letelepedett, fővárosi gyökeret vert minisztériumi szakember, akiről tudják, hogy á honi lap olvasása után postán küldi azt haza vidéki szüleinek. Érkeznek néha gyerekek, akik földrajzi, helytörténeti vagy agrárismereteiket kívánják a megyei lapokból ] gazdagítani. S mesélnek az eladók | olyan öregekről, akik a nyugdíj- j jogosultság küszöbén szülőföldjük lapját böngészik; hol lehetne kis házat venni, gyümölcsöskerttel. A tengernyi színes bel_ és külföldi lap, képes magazin között tehát ott találhatók a megyei lapok. Ünnepnapokon virít a sok színes fejléc, méltó párjaként a nagy testvéreknek. Visszamenőleg egy hónapig megkaphatok egyes példányok. Szüntelenül fogy j és szüntelenül nő a három áruda polcain a húsz megyei újság halma — naponta változó színes körképeket mutatnak országunk életéből. (—esi—) Ma vizsgáznak Gyomán a hegesztő szakmunkás előképző tanfolyam hallgatói ■ A Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezetének rendezésében Gyomán hegesztő szak- icnunkáselőképző tanfolyamot tartottak. A gyakorlati oktatás a napokban fejeződött be. A tanfolyam résztvevői ma, vasárnap reggel 8 órától a gépjavító állomás kultúrtermében (a kenyérgyár mellett) záróvizsgát tesznek. Az írásbeli vizsga után folyamatosan sor kerül a szóbeli vizsgákra. A megfeleltek bizonyítványt kapnak a vizsga után A gyomai tanfolyamon végzetteken kívül azok is vizsgázhatnak a mai napon, akik a békéscsabai, a mezőberényi tanfolyamon nem tudtak megjelenni vagy azokon sikertelen kísérletet tettek. Me a foltosokon... Gyakori kísérőjelensége értekezleteinknek, hogy befejezésük után a hibák elleni „koncentrált támadás” a folyosókon kezdődik meg. Az előadás vagy tájékoztató a munkáról elhangzik, ezt követi egy-két óvatos, hideg-meleg hozzászólás és amikor vége a „vitának”, bátorodnak fel legtöbben s mondják el egymás között a kemény és elmarasztaló állásfoglalásokat. Nem általánosan észlelhető jelenség ez, de elég gyakori ..: Pedig, ha látszólag akármilyen elvont, érdektelennek tűnő dolgokról is van szó az értekezleteken, azok (mélyebben vizsgálva a témát) nagyon is anyagi természetűek, hogy úgy mondjuk: zsebre menőek. Ha valaki a zsebünkből akar kivenni pénzt, nemcsak vitázni, de ölre is hajlandók vagyunk vele menni. Érdekes módon azonban azt nem vesszük észre, hogy az értekezleteken szereplő legtöbb téma is zsebre menő dolog és érdemes rajta közösen vitázni. Sokszor megbánják közömbösségüket, passzivitásukat egyesek, mert, ha az adott időben — bér ez esetben nem értekezletről van szó — szóvá teszik mások hanyag munkáját, sok bosszúságtól kímélhették volna meg magukat. Lökösházán történt egy fizetési napon. A termelőszövetkezet traktorosai, gépkocsivezetői közül néhányan összegyűltek a kisvendéglőben egy kis sörözésre. Előtte fél órával vették át a borítékjaikat. Az egyik — csak málnát ivott — nagyon szótlanul álldogált ott a többiek között. Végre aztán valaki megkérdezte tőle: — Mondd már, mi nyomja a begyedet?... Az illető elővette a fizetési szalagját és mutatta: A múlt hónapra csak 168 órát számoltak el, pedig 220-nál is többet mentem. Még húsvétkor is mindkét napon a kormánykeréknél kellett ülnöm, a menetlevelek is igazoljak ezt... Disznóság! — Hát nem láttad, amikor átvetted a pénzt? — kérdezte a cimborája. — Láttam én. — És akkor miért nem szóltál?!... Szünet, majd zavart men- tegetődzés: — Annyian voltak ott... nem akartam zavarog- ni... — Akkor úgy kell neked! Ha nem szólsz miatta, ezután sem kapod meg. — Igazad van — válaszolta a gépkocsivezető és akár hiszik, akár nem, látszott rajta, hogy ebben a felismerésben ez is benne volt: „minden esetben szólni kell azért, amivel nem értünk egyet.” Egyébként ilyen irányba terelődött a későbbi beszélgetés is, miután a gépkocsivezető visszament a pénztárba. Ügy vélem, ez a vele történt bosszúság több tanulságul szolgált neki arra, hogy szót kell emelni azonnal, ha valami nem tetszik nekünk, mintha száz brosúrát elolvasott volna az aktivitásról. Bár hangsúlyozom, egyáltalán nem becsülöm le az írott propaganda hatékonyságának jelentőségét sem ... t. d.
