Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-22 / 119. szám

Világ proletárját, egyesüljetek! a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja ims. MÁJUS 22., SZOMBAT Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM Dsfflinikai krónika | Az út már felfelé ivei | Tanúk nélkül | Az EDÜ-rői jelentjük | Esős idő gabonatisztításért Látszólag túlzás, hogy a hét fo­lyamán — jóval az aratás meg­idén az eddigieknél több gondot és figyelmet fordítsanak erre. kezdése előtt — immár másodszor foglalkozunk a komfcójnszérűvel, míg az aratásról csak egyszer ír­tunk, holott úgy tűnik, az aratás mégis fontosabb s jobban illő szorgalmazni az alapos felkészü­lést. Így tartatták ezt eddig a szövetkezetek s az irányító szer­vek is. A gép- és javítóállomá­soktól a tsz-ek minden évben csak minél több kombájnt kértek s a gabonatisztítás problémája elveszett a „majd megoldjuk va­lahogy” gondolatok között. Nem akarunk a felületesen ál­talánosítok hibájába esni, ezért sietve hozzátesszük, hogy a dobo­zi Petőfi, az újkígyósi Aranyka­lász, a füzesgyarmati Vörös Csil­lag, az okányi Alkotmány és még egy néhány szövetkezet egészen modem felszerelésekkel vagy a rendelkezésre álló eszközök ötle­tes összeállításával előre felké­szült tavaly is a korábbiaknál jóval több termést ígéirő gabona tisztítására. Az ilyen szövetkeze­tek száma azonban elég kevés veit. A legtöbb helyen a szérű készítése annyiból állt, hogy le­döngölték egy darabon a földet, odaállítottak egy-két cséplőszek­rényt, amelyekbe naponta 14—16 ember vödrözött, lapátolt izzadva, fáradva. A legnagyobb igyekezet ellenére sem tudtak még annyi gabonát sem kitisztítani, mint amennyit az előre beütemezett számú kombájnok elcsépeltek. Ezért aztán helyenként össze­gyűlt a csillagos vagy a felhős ég alatt 30—40 vagon búza is. Ahova időközben kombájnokat csoportosítottak, mint Vésztőre, Méhkerékre, Gyulaváriba és más­hova, ott jóval az aratás befeje­zése után is tisztították még a búzát. S egyes helyeken már nemcsak a szalmától, törektől, idegen magvaktól, hanem a esi- 1 rától is, mert nem volt annyi szín és ponyva, hogy meg tudják védeni a beázástól. Az idén az a feladat, hogy szö­vetkezeteink a gépjavító állomá­sok szakembereinek segítségével olyan komibáj nszérüket alakítsa­nak ki, amelyekkel képesek lesz­nek naponta annyi gabonát ki­tisztítani, és az időjárás elől biz­tonságba helyezni, amennyit a kombájnok elcsépelnek. Ráadásul úgy, hogy az eddiginél jóval ke­vesebb emberi erőt kössenek le a szérűk. A mezőberényi, a csa­bai, a dévaványai és az Orosházi Gépjavító Állomás szakemberei a rendelkezésre álló vagy köny- nyen beszerezhető eszközökből össze is állítottak ilyen szérűtípu­sokat a megyei pártbizottság ké­résére, s azokat együttesen be is mutatták azoknak a tsz-elnökök- nek és agronómusoknak, akik ■sükségét érezték annak, hogy az A bemutatott konstrukciók mindegyike, még a legmodernebb­nek látszó mezőberényi és csabai rendszerű is távol áll például a dobozi Petőfi Tsz automatizált magtisztító telepétől, nemcsak felépítésében, hanem természete­sen költségében is. Nagy teljesít­ményű automata gabonatisztítók létesítéséhez egyenlőre sem ele­gendő gépi berendezés, sem ele­gendő pénz nem áll rendelkezés­re. Ezért egyelőre régi cséplő­szekrényekkel, s úgy kell megol­dani a gabona tisztítását, hogy az ne legyen kitéve a beázásnak, a költséges szórítgatásnak, s még kevésbé az értékét lerontó csírá- sodásnak. A Békéscsabán bemu­tatott szérű-típusok mindegyike képes naponta annyi gabonát megtisztítani, amennyit két-két kombájn learat. Ezek közül lehet választani, esetleg a bemutatott két-, vagy három típusból egy mégjobbát kialakítani. A szüksé­ges felszerelések, többek kö­zött gabonafúvó, csővázas szín berendezéséhez hitelkeretet is biztosít a megyei tanács mező- gazdasági osztálya. A gépjavító állomások szakemberei pedig — megrendelés esetén — vállalják, hogy a szérűt felelősségteljesen, szakszereiül szerelik fel, úgy, hogy annak ne csak az üzemké­pessége legyen biztosított, hanem balesetmentessége is. A kétegyházi Béke, a keverme- si Lenin, a békéscsabai Szabad­ság, a békéscsabai Magyar—Cseh­szlovák Barátság, a telekgerendá- si Vörös Csillag és az orosházi Vörös Csillag tsz-ek a költsége­sebb, de a több évre szóló s az óv minden időszakában különböző termény, műtrágya vagy gépek tárolására is alkalmas szérűk megépítését határozták el. A több oldalú felhasználás is fontos szempont. A legfontosabb azon­ban mégis az, hogy ahol még nincs, lássanak hozzá, s az ara­tás megkezdéséig alakítsanak ki szövetkezeteink olyan szérűket, amelyekkel zökkenőmentesen, a legkisebb veszteség árán tudják megoldani a gabona tisztítását. A kombájnszérű nélkülözhetet­lenül fontos kelléke a gabona be­takarításának. A típus kiválasz­tásánál ezért nem lehet mérvadó az, hogy négy vagy harmincöt­ezer forintba kerül, hanem az, hogy melyik felel meg legjobban a célnak. Ne feledjék szövetkeze­teink, hogy tavaly sok tisztítat- lan gabona halmozódott fel s ázott meg többször is a megfelelő ka­pacitású szérűk hiányában. Azt se feledjék, hogy az idén még a tavalyinál is jobbak a terméski­látások, s 90-nel több kombájn­ból ömlik majd a tisztítani való gabona. Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár A megnyitó után a vendégek megtekintik a vásárt. (Bozsán Endre felvétele) Tegnap délelőtt sok külföldi vendég részvéte­lével megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár. A vendégeket dr. Vitéz András, a vásár igazgatója fogadta. Az ünnepi megnyitón megjelentek: Apró An­tal, Fehér Lajos, Fock Jenő, a Minisztertanács el­nökhelyettesei, Ajtai Miklós, Csanádi György, Horgos Gyula, Kovács Imre, Lévárdy Ferenc, Losonczi Pál, Nagy József né, Tausz János, Tí­már Mátyás, Veres József, a kormány tagjai. Ott/ volt a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos képviselője. Részt vettek a megnyitón a Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából ha­zánkba érkezett kormányküldöttségek, a külke­reskedelmi miniszter meghívására érkezett kül­földi delegációk és vendégek, továbbá a diplomá­ciai testületek vezetői, és tagjai, a vásár külföldi pavilonjainak igazgatói. A Himnusz elhangzása után Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi megnyitót. Nagy sikerű magyar—bolgár barátsági estek a megyében A Hazafias Népfront a napok­ban magyar—bolgár barátsági es­teket rendezett megyénkben, s ez alkalommal meghívására ellátoga­tott hozzánk a Bolgár Kulturális In­tézet részéről Sztoján Rozin, a Magyarországon tanuló bolgár gyermekek iskolaigazgatója és fe­lesége. Útjukon elkísérte őket Lengyel Károly is, az intézet mun­katársa. A kedves vendégek május 18-án érkeztek s a háromnapos program­ban először Kaszaperre látogat­tak el. A moziban megtartott ba­rátsági esten telt ház fogadta a vendégeket. A másnapi látogatás is, Okány- ban, igen szép élményeket nyújtott a bolgár vendégeknek. Délelőtt a község vezetőivel találkoztak, akik tájékoztatták őket a fejlődésről és érdeklődtek a bolgár nép életéről. Ezen a találkozón részt vett Les- tyán István, az MSZMP sarkadi járási bizottságának első titkára és Káplán Károly, a járási tanács vb-elnöke. Délután a tsz-ekbe lá­togattak a vendégek, este pedig az iskolában a pedagógusokkal és úttörőkkel találkoztak. Mivel pe­dagógusok találkoztak pedagógu­sokkal, természetesen nevelési kérdésekről is sok szó esett. Este a moziban találkoztak a lakosság­gal, ahol szintén előadás hangzott el a bolgár nép életéről. Május 20-án. csütörtökön Szarvasra látogattak, ahol a köz­ségi tanács vezetőivel találkoztak, majd az arborétumba, s a halkísér­leti kutatóintézetbe mentek. Az intézet vezetői bemutatták a la­boratóriumot, a halastavakat és a kacsatenyészetet is. Ezután a kö­vetkező út Békésszentandrásra ve­zetett. A szőnyegüzemben elláto­gattak a műhelyekbe és megcso- dálták a szebbnél szebb perzsa­szőnyegeket. Este a moziban szin­tén barátsági est volt s mivel er- I re a napra esett a Rákóczi Ter­melőszövetkezet baromfitenyésztő brigádjának az összejövetele, Nagy József, a tsz elnöke meghív­ta őket, s a brigád tagjai közös vacsorán látták vendégül a láto­gatókat, k. A, ötvenkét ország 185 írója írta alá a weimari békefelhívást Berlin „Világnézetünk és származásunk minden különbözősége ellenére egységesek vagyunk abban a szi­lárd elhatározásban, hogy minden erővel, amelyet csak a humanis­ta szó sugároz, elősegítjük a né­pek békés életét” — hangsúlyozza többek között az a felhívás, ame­lyet öt világrész 52 országának 185 írója írt alá a Német Demok­ratikus Köztársaság-beli Weimar- ban. Az írók figyelmeztetik az emberiséget a fasizmus, az impe­rialista agresszió és az atomháború veszedelmeire, s felszólítják a vi­I lág összes íróit, csatlakozzanak eh­hez a weimari békefelhíváshoz. A felhívást aláírták a, magyar küldöttség tagjai is, név szerint: i Cseres Tibor, Déry Tibor, Dobozy Imre, Garai Gábor, Illyés Gyula, Király István, Nemes György és i Tóth Dezső. Kárpáti József, hazánk berlini nagykövete pénteken este foga­dást adott, az NDK-beli nemzetkö­zi írótalálkozón részt vett magyar írók tiszteletére. A fogadáson megjelent az NDK társadalmi és , kulturális életének számos kivá- | ló személyisége. (MTI) Kukk Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom