Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-18 / 92. szám

1665. április 18. 5 Vasárnap Igazságosan, emberséggel A lelkiismeretes vezetőt legjob­ban az jellemzi, hogy törődik a dolgozókkal, osztozik gondjukban, bajukban és igazságosan, a szo­cialista erkölcs szellemében hoz­za meg intézkedéseit Aki erre nem képes, előbb-utóbb elveszti lába állói a talajt méltaitLainná válik munkaköre betöltésére, mert önmaga feleit mondja ki az ítéle­tet Az igazságosság, méltányosság kérdése az élet számos területén felvetődik: többek között egyes munkakörök betöltésónét a jutal­mazások, segélyek elbírálásánál, még egy egy szerű kilépési engedély megadásának mérlegelésénél is. Mindezeknél persze sokkal élet­bevágóbb, ha valakit — átszerve­zés vagy más, a dolgozótól füg­getlen okók miaitt — el kell bo­csa j tant A Békés megyei Tanács 2-es számú Gyomai Sütőipari Vállala­ta több mint négymillió forintos beruházással létesült szarvasi új üzemében nagyobb fokú a gépe­sítés, összehasonlíthatatlanul job­bak a munkakörülmények, mint a régiben. A termelékenység így jelentősen növekszik majd, ami azt jelenti, hogy — a minőség ja­vítása mellett — kevesebb lét­számmal meg tudja oldani a fel­adatát. Egy vállalatnak sincs jo­ga arra, hogy felesleges munka­erőt alkalmazzon. Az igazgató te­hát a kötelességét teljesíti, ami­kor létszámcsökkentést hajt vég­re. De ki legyen az, akinek oda­adja a munkakönyvét és hogyan teljesítse ezt a nem éppen nép­szerű feladatat? A vállalat igazgatójával és szakszervezeti titkárával beszél­gettem a kérdésről, akiket mór hónapok óta foglalkoztat ez a gondolat. A véleményük teljesen megegyezik abban, hogy az egyik idős segédmunkást, akinek ugyan megszűnik a munkaköre, de nyugdíj előtt áll és 1952, a válla­lat megalakulása óta szorgalma­san dolgozik az üzemben, semmi­képpen sem szabad elküldeni. Méltatlanság lenne és olyan lelki válságot okozna az idős ember­ben, hogy talán ed sem tudná vi­selni. A fiatalabbak jöhetnek csak szóba. Nincs kifogás ellenük, ren­desen, becsületesen dolgoznak. De hát csökkenteni kell a létszámot. Kik legyenek? Akik betanított, nem pedig szakmunkások. Közü­lük is elsősorban azok, akikkel csak ideiglenes munkaszerződést kötött a vállalat. Előzőleg termé­szetesen beszélgetnek velük úgy, ahogy ezt minden becsületes dol­gozó elvárhatja. Kikérik társaik véleményét is. A döntést az igaz­gató a párt- és szakszervezet ve­zetőségével karöltve hozza. HÁZTARTÁSÁBAN LÉVŐ üres boros­palackjait bármely élelmiszer­es italbolt VISSZAVÁLTJA. Pénzt kap érte! 67248 A létszámcsökkentés nem egy­szerre, hanem lépcsőzetesen tör­ténik. Ez a lakosság pékáru igé­nyétől függ, ami jelenleg 105— 106 százalékos, vagyis nagyobb a tervezettnél. Hőre azonban nem határozható meg. A vállalat ve­zetői gondoskodnak arról, hogy aki elmegy, máshol mindjárt munkába állhasson. A szeghalmi üzem rekonstruk­ciójára is sor kerül ebben az év­ben, ahol ugyancsak növekszik majd a termelékenység. Létszám- csökkentés azonban nem lesz, mert nagyobbak a termelési fel­adatok, minden munkáskézre szükség van továbbra i®. A vállalat tavaly — 101 száza­lékos létszémfelhasználás mellett — 103 százalékra teljesítette a termelési tervét. Ezt műszaki fej­lesztéssel, számos olyan intézke­déssel érte el, amely célszerűb­bé tette a gyártási folyamatokat, a munkaidő jóbb kihasználására késztette a dolgozókat. Így vált lehetővé a termelékenység két- harmad-egyharmad arányú növe­kedése, s az is, hogy a dolgozók 21 és fél napi keresetnek megfe­lelő összegű nyereségrészesedést kaptak. A kébharmad-egyharmad arány betartása az idén és a jövőben is kötelező. Ennek egyik alapfelté­tele a helyes létszámgazdálkodás, vagyis az, hogy ne legyen olyan dolgozó, aki a munkaidejét egyál­talán nem vagy csak részben használja ki. Felesleges mun­kaerő nem maradhat egy vállalat­nál sem, mert az csak rontja a gazdasági eredményt, mégpedig nem is kismértékben. A létszám­csökkentést azonban nagy gond­dal, körültekintéssel, emberséggel kell végrehajtani, amire példát a Békés megyei Tanács 2-es számú Sütőipari Vállalatánál taláitam- Pásztor Béla 28. — Megyek a kerékgyártóhoz. Rendbe hozatom a szekeret. — Szekeret? — csodálkozott Bili. Mert nem volt ezeknek szekerük soha. Igaz ugyan, hogy van egy-két hold földjük, örö­költék, és Áron azzal kínlódik már egy pór éve. Ez viszont az ő baja, mert majdnem teljesen abbahagyta a jól jövedelmező kőműves mesterséget. Na de, ha valakinek ez a mániája: a fold, hát csinálja. — Szóval, szekeret reperál- tatsz? Honnan vetted? — kér­dezte gyanakodva. — Hát, tudod, komám, az úgy volt, hogy jött... vagyis került. Szóval, hogy megértsed, most egy hónapja körül egy átutazó csapat hált az utcánkban. Azok hagyták ott, mert már igen gyenge állapotban volt. — Jószágod van-e hozzá, pol­gártárs? — érdeklődött tovább az elnök, és már örült a talál­kozásnak. Eszébe jutott, most megtudhatja, hogy s mint véle­kednek az elnökségéről az egy­szerűen gondolkozó emberek, a köztársaság polgárai. — Jószág is kerül — felelt Szabó Áron és nevetett, bár nem volt éppen jókedve. Mégiscsak nevetni tudott, ha rágondolt, hogyan tett szert a jószágra. Még november egyik reggelén, közvetlenül a front elvonulása után, egyszer csak jött egy pi­rostarka tehén befelé a kapun. Belökte az ajtót, és ment egye­nesen a kúthoz, mintha mindig ott ivott volna. Káé volt? Az a ...................... I wh u» ■ n JOOfXX Egy olasz Varsóban A német megszállás alatti Varsó elevenedik meg a vásznon: különös, ellentétekkel, paradoxonokkal és veszélyekkel teli város. A film jellemzője a frappáns humor, mely gyakran bo- hózati elemekre épül. (Bemutatja az orosházi Béke mozi április 18—19-ig.) Mozik műsora A tv műsora ÁPRILIS 18-AN, VASÁRNAP 8.55 Harminc perc az Ermltázsban. Az Intervízió m űsorsoroza ta Lenin- grádból. 9.30 Mkola-tv. Fizika a kö- zépőtskoilák n. oszt. számára. Az ütkö­zések. 10.00 Az Iskola-tv jövő heti mű­sorának ismertetése. 10.15 Hétmérföl- des kamera. Üttörőhíradó. 10.20 Mu­zsikus fiatalok. A zeneművészeti szak­iskolák versenyének záróműsora. 11.40 U. Dózsa—‘Honvéd. Bajnoki röplaibda- méiikőzés közvetítése a Sportcsarnok­ból. 13.00 Falusi könyvespolc. 15.00 Asztalitenisz VB. A csapat-elődöntő közvetítése Ljubljanából. 16.00 Amikor a jegyesek üdvözlik egymást. Zenés, táncos film. 16.25 Magasabbra az ég­nél. Magyarul beszélő szovjet kis-já- tékfilm. 16.50 A Magyar Hirdető mű­sora. 17.00 ökölvívó országos bajnok­ság. A döntők közvetítése a Sportcsar­nokból. 10.20 Ki mit tud? 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.50 Ki mit tud? (A közvetítés folytatása). 20.55 Napló. 21.00 Klasszikusok a képer­nyőn. Tisztes úriház. Magyarul be­szélő francia film. (18 éven íelülúek- nek). 23.00 Sporthírek. ÁPRILIS 19-ÉN, HÉTFŐN 9.20 Görbe tükrök birodalma. Ma­gyarul beszélő szovjet mesefiim. 10.45 Robinsonok — Barátság az erdőiben. Francia kisfümek. 15.55 Ifjú tűzoltók versenye. Az Intervízió gyermekmű­sora Varsóból. 17.18 Magyarország kü­lönleges madárvilága. Függőcinege és nádiposzáta. 17.26 Rózsatookor a domb­oldalon. Kürthy Éva és Béres Ferenc énekel. 17.45 Amsterdam! képeskönyv. Boldizsár Iván jegyzete. 18.05 Tudni illik, hogy mi illik! Otthon, a család­ban. 18.35 Libresszó .;; Közvetítés a Magvető Könyvkiadó Irodalmi Kávé- házából. 19.20 Esti mese. 19.30 Hírek. 19.35 Tóbiás és a többiek. Vidám 90 perc Wodehouse másaiból. 21.06 Csaj­kovszkij. Emlékezés születésének 125. évfordulóján. 21.55 Asztalitenisz VB. A csapatdöntő közvetítése Ljubljaná­ból. ÁPRILIS 20-AN, KEDDEN 8.05 Iskola-tv. Orosz nyelv ált. isk. 6. oszt. számára. Hány óra? 9.00 Kör­nyezetismeret ált. isk. 4. oszt. számá­ra. Felszíni formák. 10.05 Élővilág ált. isk. 7. oszt. számára. A gyökér, a szár és a levél működése. 11.00 Angol nyelv kezdőknek. Walter és Connie a vendéglőben. 14,00 Orosz nyelv (ism.). 14.35 Környezetismeret (ism.) 15.50 Élő­világ (ism.). 16.55 Angol nyelv (ism.). 17.58 Az Iskola-tv postája. Műsorkala­uz — pedagógusoknak. 18.20 Pedagó­gus ta,paszta latcsere a dolgozók kö­zépiskolája kémia-fizika adásairól. 19.00 Ki mit tud? (MTI) Április i8. Békési Bástya: Kár a benzinért. Bé­késcsabai Brigád: A kőszívű ember fiai I—II. Békéscsabai Szabadság: A kőszívű ember fiai I—II. Békéscsabai Terv: Déltől hajnalig. Gyomai Sza­badság: Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? Délutáni előadás: 101 kiskutya. Gyu­lai Erkel: Érnek az esőben. Gyulai Pe­tőfi: A tizedes meg a többiek. Mező­kovácsházi Vörös Október: Rab Ráby. Orosházi Béke: Egy olasz Varsóban. Orosházi Partizán: Az aranyfej. Sar­kad! Petőfi: Álmodozások kora. Szarvasi Táncsics: Az éjszaka világa. Szeghalmi Ady: Gyávák bandája. ÁPRILIS 19. Békési Bástya: Kár a benzinért. Bé­késcsabai Brigád: A kőszívű ember fiai I—H. Békéscsabai Szabadság: A kőszívű ember fiai I—n. Békéscsabai Terv: Rab Ráby. Gyomai Szabadság: 101 kiskutya. Gyulai Erkel: özvegy menyasszonyok. Gyulai Petőfi: A ti­zedes meg a többiek. Mezőkovácsházi Vörös Október: A generális. Orosházi Béke: Egy olasz Varsóban. Orosházi Partizán: Az aranyfej. Sarkadi Petőfi: Hurrá, nyaralunk. Szarvasi Táncsics: Az éjszaka világa. Szeghalmi Ady: Gyávák bandája. ÁPRILIS 20. Békési Bástya: Kár a benzinért. Bé­késcsabai Brigád: A kőszívű ember fiai I—n. Békéscsabai Szabadság: A kőszívű ember fiai I—II. Békéscsa­bai Terv: Rab Ráby. Gyomai Sza­badság: 101 kiskutya. Gyulai Erkel: özvegy menyasszonyok. Gyulai Pe­tőfi: A tizedes meg a többiek. Mező­kovácsházi Vörös Október: A generá­lis. Orosházi Béke: A boldogság nap­ja. Orosházi Partizán: Az aranyiéi. Sarkadi Petőfi: Hurrá, nyaralunk. Szarvasi Táncsics: Az éjszaka világa. Szeghalmi Ady: Gyávák bandája. Gerő János: iíícsi BidUicáltysátya Szatirikus kisregény fontos, hogy megvan, párja meg majd akad valahogyan. Ez azonban nem tartozik Biri komára, vagyis a polgártársra. Csak a legközvetlenebb szom­szédok tudnak a tehénről, azok meg hallgatnak. De ez a Biri, amilyen háborodott elméjű, ké­pes lenne elrekvirálni a tehenet. Egy szavába kerülne, és már jönnének is az emberei. Ahogy ez eszébe jutott, nyújtotta is a kezét túlzott barátsággal. — Isten áldjon, komám! Tisz- teltetem a családot, majd egy- saer mán benézünk, ha jobban lesz időnk. — Várjál már, polgártárs — mondta Biri, és kihúzta^ magát. — Azt akarom kérdezni, mit szólsz a köztársasághoz, és hogy én tartom a kezemben a gyep­lőt? Áron polgártársnak nagyon mehetnékje támadt. Egyik lábá­val váltotta a másikat, s egyre csak a kezét nyújtogatta. De Biri újra kérdezte: — Mondjad már, polgártár­sam! — Nem értek én ehhez. Sosem szerettem a politikát, tudod te ezt nagyon jól. — Szóval ? ... — Annyit mondhatok, jól fel­vitte isten a dolgodot Biri elégedetten elnevette magát. — Igen, mert segítettem neki. Áron polgártársnak gúnyos mosoly villant a szája szegletén. — Hát, akkor meg jól van. Csak nagyon ügyelj magadra, mert minél feljebb van valaki, annál nagyobbat püffenhel. Az elnök felkapta fejét, és fürkészve nézett a komára. Még ilyet. Ez fenyegetőzik. Mi az, hogy nagyot püffenhet? Kicso­da? Ki ránthatja le Biri Tibort onnan, ahová felküzdötte ma­gát? Soha senki, erre lesz gond­ja. így van ez, a nagy embere­ket sohasem értették meg. De azért, mégiscsak disznóság, hogy a koma így szembe meri mon­dani, ilyen pimaszul, hogy lesz még felül más is. Szabó Áron sejtette, hogy túl sokat mondott, ezért most már végképp búcsúzkodott. — Nem szóltam én, komám, egy szót se, csináld, ahogy aka­rod. Mindenki úgy csinálja, ahogy éppen a legjobbnak lát­ja, nemi igaz? Na ... áldjon ... po-l-gár-társ ... — Áldjon, áldjon — mondta Biri és sután nyújtotta a kezét. A koma ezt már be sem várta. Örült, hogy megszabadult Biri- től. Kapkodta a lábát, és igye­kezett minél hamarabb hallótá- volságon kívül kerülni. Kicsi Biri pedig nézett utána hosszan, s megint megfeledke­zett arról, hogy éhes kegyetle­nül, mint, aki nagyböjt után van. • Alig csitult el az izgalom a debreceni kormány küldöttei­nek látogatása óta, Kicsi Birit újabb, még nagyobb meglepetés érte. Március tizenhatodikán délfelé, motorkerékpáros futár spanyolviasszal lepecsételt leve­let hozott Debrecenből a bel­ügyminisztertől. Az elnök izgatottan bontotta ki a vaskos levelet, melynek tartalma nagyon rövid volt. A belügyminiszter arra kérte né­hány sorban, hogy március ti­zenhetedikén déli egy órakor ke­resse fel a kormány épületében. — Hm... hát igen — ennyit tudott mondani hirtelenjében a levél elolvasása után. Később ta­lálgatni kezdett: mit akarhat vajon? Le akarnak számolni a köztársasággal bizonyára és ve­le is, az elnökkel. Megmondták a kormánybiztosék, nem értenek egyet semmiféle ilyen apró köz­társaság-alakítással. Mit is ír? A levelet nézte újra. Nem pa­rancsolja, kéri, — hm! — ez is csak egy amolyan miniszteri fo­gás lehet. Ide a faluiba nincs mersz kijönni, hogy itt üssék ki a nyeregből. Itt csak szaglászód- ni mernek, hát inkább becsal­ják Debrecenbe. Okos emberek! (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom