Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-04 / 80. szám
lm. április 4. 5 Vasámsp Köszöntjük szülőföldünket! DR. SOÖS JÓZSEF EiWJF*. <**jy**V. .4 .'i é- Lc j'íl-v] , Al «T**jv«tvZ •JtUt^t/LUj evTTeAaij. óJVyeaA- i a Aj'p-jiA Ijw *A V. ■5-VV ^«.<U'« C «1 —i ***&+*U-^. ti mUj ÍM ** . K'.-Wl ^ ■«~*i<sAvj./ Uí***-y-i- *' «hm «éjt/. vvv." ~ríe—, ■^PétíaK«^.tjVFt^^\' V*. , Kouutli-dljas egyetemi ttuiftr, & Budapesti Orvostudományi Egyetem reit« tora: „Szeretettel Köszöntőm szűkebb hazám, Békés megye népét a felszabadulás 30. évfordulóján. Az orosházi tanyavilág orvosaként könyvet is Írtam a kórnyék egészségUgyl helyzetérdi és nem szakadtam el máig sem az ottaniaktól. Kívánok jó munkát, békességet és egészséget minden fóidlm- nek.” MEL1S GYÖRGY a Minisztertanács tánácsMervek «a- [ tályának vezetője! „Meleg üdvözlete- j met küldöm felszabadulásunk e jelen évfordulóján Békés megye lakosságának és kedves szülővárosomnak, Gyulának. Kívánom, hogy Békés megye tanácsa további sikereket érjen el lakosságának gazdasági és kulturális felemelkedése útján.” TÍMÁR MATE Át J&. du* pite. Kossuth-dijas operaénekes, Érdemes Művész: „A nemzet nagy ünnepén szeretettel köszóntóm a Békés megyeieket, a művészet kedvelőit és tisztelőit, kívánok az elkövetkező évekre minden jót.” CSAKJ-MARONYÁK JÓZSEF ^i.'léa'.sdi *£ ywts,. «bt V n/SKSt-s} «&•£, ■c1 «^Av--V '*/*'£? J'O Kossuth-dijas festőművész: „Szeretettel küldöm jó kívánságaimat szttlö- földemnek» Orosházának és Békés megyének felszabadulásunk 20. évfordulója alkalmából.” DR. DALLOS FERENC, Pj* é m&tfCUmü ptdlt. y&Átf &*■"ttídfeA m* ót Kon* * toilíeéié, Cfité * kaiM> Jtfa éit *•*»- Aí* tt*,- (fa/ot #tntt ■'Wti.fil'fK é ßicfm $ji AnW'niPn m PzficiCt •iyd'&t-ő f Uf« flné tjtillkftÁyt cnitfialfaumi Ík/W'- Ait-tc: $Jh fafakfi *fr?thrkp fíénewpuét jQzf &<\'Ánn %%/_ /Kik tor %*&*$$*{ ül *'//MAS író: „Az emberfiának legmélyebb gyökere abba a földbe mélyül, ahol született, s ezen semmi sem változta«, csak a halál. Az élő azonban az életre szavaz. Jusson el hát az én szavam is kedves Pátriámba a szabaddá válás kedves ünnepén, jó kívánságaimmal együtt. Amit önmagámnak kívánok: Erőt, Egészséget, örömet, Bői. dogiágot, azt kívánom Békésnek is, Battonyától — Endrédig, a Gyulától — Szeghalomig.” SZOKOLAY SÁNDOR ŐUká**. «I . VT.ro ri ZSV «terül» pi&aíeoJceUüeo» ákbUTA. ia' ilné., Vvoau ■ Vrüala- vre «ytótu, -—KJ n. -V-J :i i, ü wfcáJLau&o'.. <JU -TTwi«aw^. «-iAyt.- IvTOV*», —* * bf>- F^oVrJLul IbO | d-a. £T0 ................................UJ. . ints. bbr-SjO—In-AJÁ. ‘-yfr- «-*«- w [VAaao, aivuuL.OisuoadTw teifclwt-l p.rl^ .4^JIsJuiÍ^líűiÍA«őLiTS>. pÖváliÜiA’. e. éO-’ ÍA. ^U-nit*-é- i JftoPi —.Un. Erkel Ferenc-dijas zeneszerzői „Életem minden bontő pillanatában átjár az érzés, hogy Békés megyei vagyok, — Orosháza és Békéstarhos indított el művészi pályámon, — s ez a forrás nemcsak 20, de 50 év után sem hal ványodhat el benne % mert jgynek érzem mag-m azzal, ahonnan lőttem! Forró szeretettel köszöntőm a Földieket a 20. Évforduló alkalmából!” Ünnepi üzeneteket tolmácsolunk ezeken a hasábokon. Azoktól hoztunk üdvözletei, akik megyénket vallják szükebb pátriájuknak, innen, közülünk keltek útra évtizedekkel, évek- kel ezelőtt, o ma a párt és közélet élvonalában, a tudomány, a művészet, az irodalom vagy a sportélet legjobbjai között kamatoztatják képességeiket. PÚJA FRIGYES í««il FKHER LAJOS Szeghalmon született 1917-ben. Férfivá érését iß e vidék volt nincstelenjein való segíteni akarás siettette. Már 20 éves korában, 1938-ban bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Nemcsak megyénk, hanem az egész ország ismeri fáradhatatlanságáról, szerénységéről. Középiskolai tanár volt, s ma egyike azoknak, akik „nem középiskolás fokon” szolgálják a legfelsőbb pártvezetésben népünk ügyét. És egyike azoknak, akik fegyveresen is hozzájárultak hazánk felszabadításához. A második világháború utolsó éveiben a budapesti partizán-csoportok egyik szervezője volt. A felszabadulás után a politikai rendőrség helyettes vezetője, majd a Szabad Föld felelős szerkesztője, s a Szabad Nép szerkesztő bizottsági tagja lett. Az ellenforradalmat követően az MSZMP egyik szervezője. Ezekben az években a párt a legnehezebb posztokra állítja. Egy ideig szénkor mánybiztos, majd az átszervezés éveiben a Központi Bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője. Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, s megyénk küldötte az országgyűlésben.' SZOBEK ANDRÁS lan tagja. A felszabadulást követő forró hangulatú hónapokban a kommunista párt első megyei titkaira volt. — Mit is mondhatnék üzenetképpen? Az ember csak akkor tud helytállni, ha szereti népét, s a világ minden jó szándékú, haladó emberét. Aki az embert szereti, az a közügyeket is szereti. Annak örülnék, ha Békésben egyre több ilyen, közügyekért hadakozó ember dolgozna. Tisztelem a most munkálkodókat, s szeretném, ha még több felelősséggel, a nép iránti hűséggel, szenvedélyével dolgoznának. Bízom a megye gazdagabb jövőjében, s ameddig csak bírom, dolgozom is érte! HÜNYA ISTVÁN Maholnap 71 éves lesz, nyugdíjas már, de nem fogja a nyu- j galom. Mindig dolgozni valakiért — ez az élet. Idestova 21 éve j országgyűlési képviselő, s 1958 óta az Elnöki Tanács fáradhatatBattonyáról indult el. 1945 augusztusáig a helyi pártszervezet, majd ezt követően a járási pártbizottság titkára volt. Az eltelt két évtizedben vált Ismertté neve a közéletben. 1953-tól 1955 májusáig a skandináv országokban, 1955-től 1959-ig Ausztriában képviselte hazánkat mint követ, majd külügyminiszter-helyettes lett. 1963 decemberében került az MSZMP KB külügyi osztályának élére. Negyvennégy éves. — Sokszor eszembe jutnak a húsz évvel ezelőtti battonyai küzdelmek, a harcostársak, barátok. Közülük többen ma is nagyon aktívan dolgoznak a pártban, a közéletben. Azt kívánom, hogy továbbra is olyan harcosan dolgozzanak posztjukon, olyan lelkesedéssel, mint két évtizede. A megye népének újabb sikereket, örömöket kívánok a 20. évfordulón. DARVAS JÓZSEF Szén védés teli élet áll a háta mögött egészen 1932-ig, amikor a Szovjetunióba került. 1917-től a párt tagja volt. Vági, öry, Gőgös elvtársak és Hámán Kató munkatársa. A földmunkás bizottságok első szervezője hazánkban. Endrédén született 1894-ben, és egyike azoknak, akik Viharsarokká tették a Körösök vidékét. Az illegális párt falusi harcosa, földmunkás- és aratósztrájkok szervezője, üldözött vadként, de hősiesen szolgálja a kizsákmányoltak ügyét. Több mint öt évig raboskodik Horthy börtöneiben, míg a Szovjetunióba kerül, ahol a legjobb szanatóriumokban adják viasza az egészségét. A felszabadulás után újságíró, s a földmunkás szervezetek egyik vezetője. Aztán mint sok 19-est, mellőzik őt is Rákosdók. 1950- ben a FM könyvtárában dolgozik, s csak 1956 után kerül Ismét a közéletbe. A MEDOSZ országos elnöke lesz. — Azt üzenem a megyémbeli- eknek — mondja —, hogy legyen ez olyan évforduló, amikor mindegy, ki, hol dolgozik, úgy végezze a munkáját, mint a felszabadulás éveiben. Akkor nem volt még biztosított a mindennapi kenyér sem, csak az a tudat éltetett bennünket, hogy szabadok vagyunk. Ez adott erőt az embereknek. Ezzel a tudattál éljünk ma is. A rég) forradalmi hagyományok is ezt kívánják attól a néptől, amelyik ápolni és megtartani akarja a múlt emlékeit Szülővárosához, Orosházához ezernyi szál köti. „Ott vagyok otthon igazán” — vallja. A legnagyobb magyar falu, a Város az ingoványon, a Szakadék írója, a Kormos ég, a Hajnali tűz, a Részeg eső, az Orosházi változások Kossuth-dijas alkotója, megyénk országgyűlési képviselője, a Magyar Írók Országos Szövetségének elnöke. — Most is a megyéről írok tv- filmet, Békétlen Békés címmel — mondja üzenetében. — Erre a szálra fűzöm fel a múltat és jelent. Büszke vagyok szülőföldemre, a múltjára is, jelenére is, azt szeretném, ha ehhez a múlthoz méltó lenne ezután is, munkával, harccal élen járna a még jobb élet megteremtésében, békéden lenne ezután is mirden marad'- val, rosszal szemben. Bízom a harcban, az emberekben, a jövőben, a megye felemelkedésében.