Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-04 / 80. szám
1865. április 4. 6 Vasárnap Magyar danulonrost exportra is Januárban kezdték meg a munkát a Nyergesújfalui Vtecosa Gyár jelentősen kibővített és modernizált danulonrost özemében. Korábban a gyár 1106 tonna danulonrostot gyártott, a most felszerelt új üzem évi danulonrost termelése 2300 tonnára emelkedett. Az üzem most már képes kielégíteni a hazai igényeket, sőt jelentős mennyiségben exportál is. T öbb külföldi vásárlói: Anglia, Hollandia, Nyugat-Németország és Törökország. Az új gépsorokon gyártott terméke nagyszerűen megfelel a minőségi előírásoknak. Kiválóan alkalmas gyapjú típusú termékek: szőnyegeik, gyapjúval kevert szövetek, paplanok előállítására. Képünkön: Csévékre kerül a finomításra váró nyers danuJonszál, (MTI-fotó — Bara István felvétele) Történelmet idéző kiállítás Az első negyedév utolsó téréi az orosházi üzemekben Nagy fontosságú gazdasági esztendőnk első negyedévének utolsó napján látogatást tettünk Orosháza néhány folyamatosan termelő üzemének dél- utános, illetve éjszakás műszakánál. Azt kutattuk, vajon milyen a „finis”, van-e hóvégi hajrá, és hogyan sikerül teljesíteni a tervet. SzorgalomhnJ.. lplkp<u>Hpshnl vnLt hiánti p.mjptlp/n mUTÍkahelyen sem, és ahol tudatában voltak, hogy akadt még bizony hiányosság az eltelt három hónapban, ott — nem frázisszerűen, hanem nagyon is jó értelemben — fogadkoztak, hogy a néhány óra múlva rájuk köszöntő rtyisodik negyedévben Hat brigád nyerte el a szocialista címet tek, s ezzel 41 vagon a negyedéves túlteljesítés! Végezetül — követve a liszt útját — a sütőipari vállalat l-es üzemébe látogattunk. Éjfél felé járt már az idő, s a kicsiny formázógép szaporán ontotta a nyers kiflit, hogy másnap reggel ne legyen hiánycikk az ízletes, ropogós sütemény. — Mi már a második negyedévre dolgozunk — mondja Molnár Ferenc csoportvezető. — Előző napi teljesítményünk 17 ezer 500 volt, s ezzel lezárult az első három hónap. Ma éjszaka 20 ezret sütünk, hiszen egyre nőnek az igények, és nem szeretnénk adósak maradni. Az előzetes számítások szerint a Békés megyei Tanács 4-es számú Orosházi Sütőipari Vállalata 106—107 százalékra teljesíti első negyedévi programját, s jó rajtot vettek a következő tervidőszakra ... Seleszt Ferenc tozó Fonyó Ferenc burkoló, valamint Bagita Géza festőbrigádja. A vállalat vezetősége az oklevelet az április 3-án megtartott ünnepi taggyűlésen adta át. Ez alkalommal tízen kapták meg a Kiváló Dolgozó jelvényt, tizenheten pedig az oklevelet. A KISZ-szervezet vezetősége a Szakma Ifjú Mestere jelvény aranyfokozatát két, az ezüstöt két, a bronzot pedig tizenkét fiatalnak adta át. (Tudósítónktól) Valóban egy történelmi időszak legjelentősebb mozzanatait visszaidéző, gazdag választékú kiállítás nyílt meg szombaton a Békéscsabai Kötöttárugyár kultúrtermében. Transzparensek, tablók, korabeli és legújabb írásos, fényképes, nyomtatott dokumentumok, archívanyagok, újságcikkek, illusztrációk és karikatúrák sokasága teszi változatossá, élvezetessé, és tanulságossá a kiállított anyagot. Az üzemi pártszervezet által megrendezett kiállítás egyik tablósorozata a Történelmi lecke címet kapta. Ott megtalálhatjuk eredetiben a Vörös Hadsereg 1944. december 31-1 röplapját is, amely egyben igazolványul Is szolgált a szovjet seregekhez átálló magyar katonáknak. S nem utolsósorban: az Ideiglenes Nemzetgyűlés szózata a magyar néphez, vagy a Szabad Nép 1945. április 5-i címoldala: „Egész Magyarország felszabadult.” A további tablók bemutatják a gyár által 1945 előtt gyártott, igen szerény választékú kelmeféleségeket, valamint a napjainkban a legmodernebb Textlma lánckötő, valamint Feinripp, Bentley, MC 5-ös és Mayer körkölőgépe- ken termelt kelméket. Ezek híven érzékeltetik még a hozzá nem értő számára is a gyártási technológia’ fejlődését. Fényképek sokasága mutatja be a most is továbbfejlődő gyár mai életét. Egészséges, tágas munkatermek, emberek és gépek láthatók a nagyméretű fényképeken s mellettük grafikonok adnak számot az eredményekről, többek között arról, hogy az 1949. évi 338 tonnáról a gyár termelése az idén már 1200 tonnára növekszik. A gépeket ábrázoló képek mellett ízléses montázsok mutatják be a gépeken gyártott termékeket. Külön szót érdemel az úgynevezett Sportalbum-sorozat, amely fényképekben, laptudósításokban számol be a gyár sportéletéről. Megtaláljuk itt az 1963-ban megyei bajnokságot nyert női kézi- iabda-csapatot, a következő évi NB Il-es csapatot csakúgy, mint az 1952. évi nagypályás vagy az 1963. évi szegedi kupagyőztes együttest. Moravszki Endre üzemi párt- titkár kezdeményezésén túl feltétlenül elismeréssel kell megem- lékezni a tanulságos kiállítás megrendezéséért a mintatervező Zsuffa-házaspárról, a szép dekorációkért Pozsonyi Pálról, a beszédes fényképekért Papp Józsefről és mindazokról, akik a megrendezésben közreműködtek. Kazár Mátyás A felszabadulás előtt hazánk agráripari jellegű ország volt. Az ország nemzeti jövedelmének jelentősebb hányadát a korszerűtlen nagybirtokok, a kis- és középgazdaságok termelésének értéke adta. Az ipar szerkezetében nagyon sokrétű volt, igen kevés volt azonban a korszerű nagyüzemi Ez az' állapot megyénk akkori közigazgatási területére sokkal fokozottabban volt érvényes. így például 1930- ban megyénkben az iparban és az építőiparban foglalkozást találó személyek száma 14 700 volt, azonban ebből a kisüzemi termelésben dolgozók, zömmel kisiparosok, a létszám mintegy 60 százalékát jelentették. Üzemi jellegű ipari termelés a téglaiparban, a cukoriparban, a malomiparban, a baromfiiparban volt elsősorban, azonban itt is igen alacsony műszaki színvonalon, nagyrészt a munka fizikai intenzitására alapozva. A háborús éveket megelőzően, valamint a háború során mintegy 2—3 évig még meglevő konjunktúra jelentős fellendülést nem hozott, mert mire egy pár iparágban a hadigazdálkodásra való tera ruhagyárba, vagy teljes nevén a Férfifehéme- műgyár Orosházi Gyáregységébe indultunk. Már a lépcsőházban is jól hallatszott a három varroda gépeinek monoton zakatolása. A délutános „Zöld” műszakban mintegy 200-an dolgoztak, s a munkaidő letelte előtt egy órával — a folyamatos termelés mellett — már megkezdődött a negyedévi leltár. — Előreláthatólag 2800 férfiinget számlálhatunk a műszak végére — mondja Bankó István gyártásvezető. (Nem sokat tévedett, a végleges: 2801 drb.) — Sajnos, negyedévi tervünket így sem tudjuk teljesíteni, csaknem 15 ezer darab lesz a lemaradás. _ ??? — Ennek az az oka, hogy az influenzajárvány idején volt olyan szalag, ahol a dolgozók fele hiányzott. Persze tartozunk az igazságnak azzal is, hogy néhány esetben baj volt a munkafegyelemmel, a szervezéssel. Ha minden szalag olyan jól dolgozna, mint a 155-ös Bezi Józsefné vezette, akkor nem lett volna ilyen nagy a lemaradás. Mint megtudtuk, Bezi Józsefné brigádja a szocialista címért küzd, s eddigi eredményei alapján az első helyen áM. Tíz óra elmúlt már, amikor utunk a megye második legnagyobb kapacitású őrlőüzemébe, az orosházi malomba vezetett. Lágyan, könnyedén kúszott fel velünk a lift a hatalmas épület negyedik emeletére, ahol Veres Károly üzemvezető a 23 napos karbantartás után a mosókád működését ellenőrizte. melés feltételei kialakultak volna — például a szőrmeiparban Békéscsabán már jelentős anyaghiány volt az országban. Jellemző egyébként, hogy a Horthy-korazak alatt 5 gyáripari üzem létesült mindössze megyénkben. Megyénk iparában a háborús károk éppen a felszabadítás gyors katonai akciói következtében az országos kár átlagánál jelentősen kisebbek voltak, és ebből következően a háborús károk helyreállítása, valamint az ipari termelés ütemének emelése terén, különösen az államosítások után gyors volt a fejlődés. Népgazdaságunk első ötéves terve során már az 1950-es évek első felében a meglevő üzemek gépparkjának jelentős felújítása, cseréje következett be, különösen az 1948-ban államosított 12 nagyobb ipari üzemben. Az első ötéves tervben viszonylag kevesebb számban telepítettünk új üzemet, bár a foglalkoztatottak száma ebben az időszakban is jelentősen nőtt. Annak, hogy az ipartelepítés megyénkben jelentősen az országos átlag alatt volt ebben az időszakban, az volt az oka, hogy a — Április 4-e tiszteletére vállaltuk, hogy az évenként esedékes egyhónapos felújítási időt egy nappal csökkentjük, — mondja Veres elvtárs. — Vállalásunkkal nem maradtunk szégyenben, mert csaknem három napot faragtunk le, s ez számottevő többletet eredményezett. Első negyedévi tervünk 584 vagon őrlemény volt, s a most dolgozó éjszakás műszak teljesítményétől függ, hogy túl- számyaljuk-e a 600-at. — A kilenctagú brigádnak 400 mázsát kell őrölni, de bizonyára több lesz ennél — mondja Gombár József almolnár, az éjszakások vezetője. Az óra mutatója már 360 perccel korábban új nap és egyben új negyedév kezdetét jelezte, de a harmadik műszak termelése még az előző’ három hónap eredményeit növelte. S nem is akárhogyan! Húsz mázsával többet őrölAz ÉM Békés megyei Építőipari Vállalat Békéscsabán, a Kulich Gyula Lakótelepen dolgozó brigádjai közül négy nyerte él a szocialista címet: Szász István kubikos, Reinhardt András és Vári János vegyes, valamint Winter József kőműves brigádja. Jó munkájukkal jelentősen hozzájárultak a-hihoz, hogy a vállalat teljesíteni tudta a tavalyi lakásátadási tervét. Ugyancsak elnyerte a megtisztelő címet a szakipari részleghez tarmegyénkre jellemző könnyű- és élelmiszeriparban ebben az időszakban a beruházások volumene jelentősen kisebb volt a nehézipari beruházásokénál. Ennek következtében megyénkben, különösen a második 3 éves, valamint a második ötéves terv során volt nagyobb ütemű a fejlődés. E fejlődés következtében létesültek olyan jelentős üzemek, mint a ruhagyár, a nyomdaipari vállalat, a konzervgyár, a hűtőház és más vállalatok. Tizennégy év alatt csaknem 4 milliárd forintot fordított népgazdaságunk megyénk ipari beruházásaira. Ennek következtében az ipari munkásság száma az állami iparban jelenleg megközelíti a 30 ezret, az iparban dolgozók összléts zárna 37 ezer. Természetesen a fejlődés nem csupán az állami ipar tekintetében jellemző, hanem megyénkben különösen nagy ütemű a szövetkezeti ipar fejlődése, mert megyénk a szövetkezeti termelés volumene tekintetében országosan a harmadik helyet foglalja el. A kisipari szövetkezetek 1949—52 közötti években szinte teljes egészében kézműipari jelleggel dolgoztak. Az utóbbi 10 évben fejlesztésükre csaknem 100 millió forintot fordítottak, és ma olyan jelentős szövetkezetek dolgoznak a megyében — különösen a vasiparban, bőrruházati iparban, faiparban —, amelyek termelését viszonylag magas fokú műszaki színvonal és szervezettség jellemzi. A foglalkoztatottak száma itt jelentős mértékben növekedett, megközelíti az 5 ezret. Jelentősen növekedett — különösen egyes iparágakban — megyénk részesedése az országos ipari termelésben. így például új iparágunk: a kőolajipar,, az országos termelésnek csaknem 11 százalékát adja, égetett téglából az országos termelés 10 százalékát, égetett cserépből 34 százalékát, cukorból 21 százalékát állítjuk elő megyénkben. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a megye részesedése jelentős mértékben nő az országos ipari termelésben és ezt a növekedést különösen egyes fontosabb iparágakban jellemzi a nagyobb ütem. Természetesen e cikk keretein belül nincsen lehetőség még egy sor fontos termék részarányának megemlítésére. Külön szeretnék említést tenni az elmúlt 20 év legfontosabb létesítményei közül azokról, amelyek a megye ipari fejlődésének döntő tényezőit képezik. Itt elsősorban az orosházi gáz felhasználására létesített több mint fél- milliárd forint beruházással épült Orosházi Üveggyárat említem, amely más termékek mellett az ország konzervipara üvegszükségletének 42 százalékát adja. A gyár mintegy 1200 dolgozója igen sokat jelent a foglalkoztatottság megoldása tekint* lében. Másik kiemelkedő létesítményünk a csaknem 280 millió forintos beMegyénk ipari fejlődésének két évtizede
