Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

1965. április L 2 Vasárnap (Folytatás az 1. oldalról) megbúvó jobboldali erők elten. 8 miután a pért megnyerte a tö­megeik döntő többségét, a demok­ratikus átalakulás fokozatosail elvezetett a proletariátus diktatú­rájához. A nép a munfeáSosétáiy hatalmának birtokában most már elindulhatott a szocialista úton, megkezdhette a szocializmus alap. jainak lerakását. Elvtársak! Az elmúlt Írét évtized hazánk felvirágzásának időszaka volt. Népünk a párt vezetésével gigá­szi tetteket és soha nem látott sikereket vitt végbe. Eredménye­ink egész társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életünk­ben egyaránt szembetűnőek, Az ipari termelés hazánkban 1949-től 1964-ig több mint négy és félsze­resére nőtt. A nemzeti jövedelem­nek több mint háromszorosát ál­lítottuk élő 1938-hoz képest. 1950- töl 1984-ig 450 milliárd forintot költöttünk beruházásokra. Rőftá- mos az ipart fejlődés rhegyéhlk- ben iá. A Horthy-korszákbah mindössze öt gyáripart üzem volt a megyében. A felszabadulás óta Felszabadulási díszünnepség Békéscsabán állami beruházásból 2*7 üzemet létesítettünk. Ezek közül is ki­emelkedik a Békéscsabai Ruha­gyár* a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár, a Békés megyei Kosáripari Vállalat, a Gyulai Bú­toripari Vállalat, a Békés megyei Knet Nyomda, s éz utóbbi évek­ben létesített Békéscsabai Kon­zervgyár és hűtőház, valamint legnagyobb és legkorszerűbb ipa­ri létesítményünk, az Orosházi Üveggyár, Az Utóbbi 14 év alatt megyénk iparának fejlesztésére közel négymilliárd forintot for­dítottunk-, a megye összes beru­házásának 35 Százalékát. A fejlő­dő ipar folytán két és félszeresére nőtt az iparban foglalkoztatottak száfna. Amíg l93Ü-bah a megye iparában 14 7Ö0 dolgozó Vőlt, ma meghaladja a 37 ezret. Megyénk­ben új iparág vak kialakulóban a pUSZtatöldvárt, battonyai gáz-, oláj mezők feltárásával. Alapvetően megváltozott megyénk mezőgazdasága A nagy forradalmi változásokon belül is legszembetűnőbb a fal­vakban végbement átalakulás. A mezőgazdaság szocialista átsaert- vezésénék történelmi jelentőségű befejezése óta, a korábbi évekhez képest s2inle rohamléptekben változik á falú, alakul át a ter­melés, változnak meg az emberek. Államunk nagy segítséget adott és ad a parasztságnak új élete meg­alkotáséhoz, amelyet az is bizo­nyít, hogy 1959 és 1961 között csaknem 19 milliárd forintot ru­háztunk be a mezőgazdaságba* 1962—1964-es időszakban pedig további 27 milliárd forintot fordí­tottunk a mezőgazdaság fejlesztő, sére. Alapvetőeu megváltozott me­gyéink mezőgazdasága. Büszkék vagyunk arra. hogy az Országban Békés megyében, Sarkadon ala­kult az első termelőtz&vettcézél. 1953 első felében a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek már a megye szántóterületének 36 szá­zalékán gazdálkodtak több Hátit 40 ezer taggal. De ez a mozga­tom két ízben is törést szenve­dett; 1953-ban, majd 1956-ban, az ellenforradalom támadása követ­keztében. Az ellenforradalom le­verése után az MSZMP agrárté­zisei alapján a szövetkezeti moz­gatom ismét kibontakozóit, s 1960—61-ben lényegében befeje­ződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, és a földterület 97,8 százaléka került a szocialista szek­torba, Államunk mindenekelőtt gépekkel sietett az új útra tort földművelők segítségére, s a me­zőgazdaság szocialista átszervezé­se utáni években fokozatosan nö­vekedtek a mezőgazdaságban a termésátlagok. A felszabadulás előtt az 1931. és IMI. évék átlaga, ban a búza kátasztrális holdan­ként! termésátlaga 8,4 mázsa, 1964- beh pedig 1Ü.2 mázsa volt. Ta- valy 100 ezer hóiddal kevesebb területen több gabonái termáitok, mint a felszabadulás előtt. 1964- ben az eddig ismert legmagasabb szintet érte el a kukoricatermés átlaga, Ab összes gazdaságukban átlagosan betakarított 19,9 má­zsa holdanként! kukorica 6,3 má­zsával volt több aé 1960. évinél-. A felszabadulás előtt á kukorica holdanként! termésátlaga orszá­gosan mindössze 10,8 mázsa volt, Megyénkben a kukoriéatermeYés hektárra vetített öttagú f.?4 má­zsa májusi morzsolt) meghaladja az Amerikai Egyesült Államok, és a nyugat-európai országok hektá­ronkénti termésátlagát. A növénytermesztéssel együtt fejlődött az állattenyéBZtes is. Megyénk mezőgazdaságának két évtized alatt végbement gyors fej­lődését bizonyítja az its, hogy a legfontosabb éldmiszereiliátásban, az ipar mezőgazdasági nyers, anyagokkal való biztosításában és a mezőgazdasági termékek éxpor. tatásában megnövekedett me­gyénk helye a népgazdaságban. A mezőgazdasági termelés fel­lendülése mindennél jobban tük- föüődiks a termelőszövetkezetek megerősödésében, vagyonúk növe­kedésében. Megyénk termelőszö­vetkezeteinek közös vagyona 1903- ban 27 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben, és összVa- gVőhuk több milliárd forintot tesz 'ki. A gazdaságilag megalapo­zott szövetkezeteikben évről évre növekedik a tsz-tagok jövedelme. A hajdani szolgaságban meggör­nyedt derekak kiegyenesedtek, és szorgos munkával jólétet teremte­nek. Ennek bizonyítéka, hogy a megyében az egy dolgozó tsz-tag­ra jutó jövedelem a közösből az Utóbbi két évben több mint 3000 forinttal nőit, és ma meghaladja a 14 000 forintot. A háztáji gazda­ságokból származó jövedelemmé! eléri a 18—19 e2er forintot, A tanulás a szó igazi értelmében népmozgalonimá vált A társadalmi, gazdasági átalá- ulással egvidőben forradalmi vál. ozás következett be népünk mű- elődésében is. A felszabadulás lőtt a tanulás, a magasabb isko- ák elvégzése a gazdagok kivált­sága volt. A felszabadulás után az itkos örökség megszüntetésére hagy erőfeszítéseket tettünk. A fejlődés különösen szembeötlő az utóbbi években. Megyénkben a hat éven felüli lakosság 34,2 szá­zaléka tanul. A tanulás a szó iga­zi értelmében népmozgalommá vált. A tömegessé váló tanulást az is bizonyítja, hogy megyénkben az elmúlt 5 évben tízszeresére növe­kedett az általános és középisko­lát végző felnőttek száma. A múlt át*heti megyénkben csaknem tíz­ezren végeztek a középiskolák végzettek több ínint ogyharrnadá főiskolákon és egyetemeken ta­tül tovább. A felszabadulás óta eltelt idő­szakban, de különösen az utóbbi években államunk fokozott gondot fordít a lakosság kulturális igé­nyelnek kielégítésére. A megye könyvtáraiban 110 százalékká! több könyv áll az olvasók rendelkezé­sére, mint 1958-ban. és évente csaknem 2 millió forintot fordíta­nak könyvvásárlásra. Kiterjedt a hiozihálózat és rohamosan növek­szik a rádió- és televízióelőfizetők Száma. Kedves Elvtársak! A politikai, társadalmi és gazda, sági életben végbement gyökeres Változások, a termelés állandó nö­vekedése megteremtette az alap­ját anbak, hogy állandóan emel­kedik népünk életszínv<#!ala. Kü­lönösen az utóbbi nyolc évben, pártunk következetes és helyes politikája eredményeként gyorsult meg a lakosság életkörülményei­nek javulása. A munkások, termelőszövetke­zeti tagok, értelmiségiek, alkalma­zottak jövedelmének növekedéséi az is biáöhVítja. hogy égVre többét vásárainak. 1983-bäh a megye la­kossága 19 százalékkal többet köl­tött, mint i93ivbáh. Hetvmháfrm százalékkal több vegyesipurvikket vásárolt, mint öt évvel korábban. Emellett évről évre növekszik a lakosság pénzmegtakarítása. Me­gyénkben a lakosság taSaiékbé- tét-állómanyá äz 1958. évi él mil­lió forintról 1963 végére 400 mil­lió forintra növekedett, Népünk jólétének fokozódását mutatja az is. hogy javul a lakás- j helyzet. A felszabadulás óta a me, ! gyében — de különösen a közsé­gekben — olya-n nagyarányú la- j kásépítkezés Indult meg, amilyen- j re a felszabadulás előli nem volt j példa. Az elmúlt 15 év alatt több ’ mint 20 ezer lakást építettek a megyében. Államunk jelentős összegeket biztosított a falu villamosítására is. A felszabadulás előtt 24 köz­séget villamosítottak, az Összes községek 34 százalékát. 1043-től 1961-ig valamennyi községben be­fejeződött a falvak villamosítása. Eredményeink alapja a/. hogy meg4 aló,stílt a proletárdiktatúra tömörülésnek, a szocialista orszá­gok testvéri segítésének volt kö­szönhető, hogy 1Ö50 végén, pár­tunk VII. kongresszusán kitűzhet, tűk azt a feladatot, hogy gyorsít­suk meg a szocializmus építését és a legközelebbi években fejez­zük be hazáinkban a szocializmus alapjainak lerakását. Népünk ma. gáévá tette azt a fő célkitűzést, amelynek legfontosabb eredmé. nye a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének befejezése tett. En­nek nyomán népgazdaságunk va­lamennyi ágában osztatlanul ural­kodóvá váltak a szocialista ter­melési Viszonyok és lehetővé vált a termelőerők további nagyafá­nini és gyors fejlesztése a mező­gazdáságban, E hatalmas társadalmi, politi­kai. gazdasági és kulturális fejlő­dést jelentősen elősegítették az állami, tömegmozgalmi szervek. A an-ácsok, á szakszervezeti bizott­ságok, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront, a nőtanáes, s minden tömegszerve­zet és mozgalmi szervezet tevé­kenyen kiveszi részét a szocializ­mus alapjainak lerakásából. 1'a- náCsöihk biztosítják a2 alkotmá­nyunk biztosította jogok és köte­lességek érvényesülését, állandó­an fejlesztik és tökéletesítik a szo­cialista demokráciát a maguk te­rületén. Eredményesen segítik megyénk ipart és mezőgazdasági termelését, részesei azoknak a nagyszerű eredményeknek, ame­lyekét most a 20. évforduló al­kalmából összegezünk. Teremtsünk szilárd alapot a következő ötéves tervttek Elvtársak! Természeteséit Vannak gondja­ink, nehézségeink és megoldatlan feladataink is. Éppen ezért, ma arra kell összpontosítani erőnkét, hogy teljesítőik az 1965-őe évi népgazdasági tervet, eZZel teremt­sünk szilárd alapot ä kOVfetkéző ötéves tervnek. Pártunk 1964. de­cember 10-1 határozata részletesén megjelöli azokat a tennivalókat, amelyek teljesítése ma legtöbb feladatunk A 20. évforduló ün­nepi légköre, a megtett Üt, az el­ért eredmények felett érzett jo­gos büszkeség tegyen ä cselekvés, sabbra emeljük népgazdaságunk színvonalát. Ez pedig azt követeli tőlünk, hogy minden szinten ja­vítsuk á gazdasági vezetést és a termelés gazdaságosságát. A gon­dosabb, figyelmesebb munka, a termékek minőségének javítása, a messzemenő ésszerű takarékos­ság. a jobb munkafegyelem és murtkaerkölCs olyan Célkitűzések, amelyeket népünk többsége csak helyeséi és hajlandó 18 harcba in­dulni értük. Mezőgazdaságunkban most a soron levő munkák terv­szerű, s tervezett, időbeni vég tv­a tettek kiindulópontja, melyék; hajtásával alapozzuk meg az | során megszüntetjük a további I haladásunkat nehezítő hibáikat, káros jelenségeket és még maga­1965, étű termelésünk további nö­velését a növénytermelés és ál­lattenyésztés területén egyaránt a Népünk hálásan adózik felszabadító szovjet népnek Elvtársak! Húsz év éz emberiség éné* lében nem nagy idő. De a mi ha­zánk fejlődésében évszázadok mu. lasztását pótolta ez a két éVtited. Amiért a felszabadulás előtt a munkások és más dolgozók leg­jobbjai küzdöttek és véreztek, az ma történelmi valóság. Az út ne­héz és küzdelmes volt, de nem volt hiábavaló. S az új rend­hez Vezető utat a Szovjetunió sú szagok támogatásával, pártunk vezetésévél, a dolgozó tömegek alkotó munkájával hazánkban is győzelemre viaszuk a szocializmus ügyét. Népünk továbbra is küzd pártunk helyes politikájának íhegvalósítósáért, és harcában tá­maszkodik a szocialista Világkö- Zőaség. s a SzoV.ietunió segítségé­re. A Szovjetunióban hűséges ba- rátra, segítőtársra, támaszra ta­lált népünk, nemesük a napsfíté­lyos véráldotetok árán nyitotta ses időben, hanem a nehéz és krí- meg előttünk. Éppen ezért ma tifctis időszakokban is. Népünk, különösen hálatelt szívval gondo- í legnagyobb nemzett ünnepén há­önkénteienül felmerül a kőid és: vajon minők és kinek köszönhetők ezek a hagy történelmi jelentősé­gű sikerek? Eredményeink forrása a Magyar lünk a hőt szovjet népre, a hódságunkért hősi halált halt szovjet és román katonákra, édes­anyjukra, feleségeikre, testvéreik­re, szeretteikre. Hazánk és a Szovjetunió kö­zött, s a szocialista tábor minden országával kialakultak és meg- I szilárdultak internacionalista kap. tza-: lávái adózik a felszabadító szov­SZocialista Munkáspárt helyes I csőlátóink. E legyőzhetetlen nagy politikája, a néptömegek aktív M áldozatkész munkája. Pártunk vezetésével a magyar munkás­osztály, szövetségben a paraszt­sággal és a társadalom más hala­dó erőivel, politikai harcban le­győzte a burzsoáziát, felszámolta a feudális maradványokat, kisajá, tította a nagybirtokot és köztulaj­donba vette a nagyipart, a közle­kedést és nagykereskedelmet. Eredményeink alapja az, hogy megvalósult a munkásosztály po­litikai hatalma, a proletárdiktatú­ra. Előrehaladásunk azonban nem volt zökkenőmentes, nem! simán ment végbe. Az évek so- j rán az ellenséges előle mellett 1 a Vietnami Demokratikus Koalán, még a magunk hibái, a legkü-j ‘««'ág 3°®°® öhvédelmi harcát az családot összefűzi a marxizmus—- loninizmus eszméje, az érdekek azonossága, a saocializmusért, a den vök ráciáért; Vívott harc. A sao. cíalista országok következetesen eíkraszállnak külpolitikájuk alap- elveinek érvényesítéséért, a bé­kés egymás mellett élés politiká­jának megvalósításáért az egész Vilógoh. A szocialista országok, minde­nei rolót, t a Szovjetunió, théLy in­ternacionalizmusról tesznek ta­núbizonyságot akkor, amikor nemcsak kijelentik, hanem tevé­kenyen és hatékonyan támogatják lönfélébb tévedések is fékezték a fejlődést. De semmiféle nehéz­ség nem tudta megtörni népünk hitét, lelkesedését. Pártunk helyes politikájának, a vperialistókkal szemben, Kedves Elvtársak! Büszkén tekintünk vissza két évtized eredményeire, hősi har­caira és bizalommal tekintünk a iáét és nép összsforrottságának, j jővőbe, mert meg vagyunk győ. nappali tagozatán. A középiskolát [ a munkásosztály vezette nemzeti | ződve arról, hogy a szocialista or­I jet népnek, s meg van győződve i arról, hogy a két nép barátsága. | testvéri összefogása tovább erő­södik a szocializmus, a béke ja­vára. Éljen április 4, hazánk felsza- txiduiásánalc 20. évfordulója! * A nagy tapssal fogadott ünnepi számvetés után A. Sz. Koroljov ez­redes etvtárs emelkedett szólásra. Beszédében méltatta azt a hatal­ma« fejlődést, melyei népünk az elmúlt két évtizedben a Szovjet­unió és a többi szocialista ország segítségével elért. A szocializmus teljes felépítéséhez további jó munkát, élőt, egészséget kívánt. Köszöntőjét az MSZMP és a kor­mány, a magyar nép, a magyart— szovjet barátság, a szocialista or­szágok közötti szoros barátság él­tetésével fejezte be. Vasúé Daju elvtárs, a romár nép és közvetlenül a bánáti tarto­mány dolgozóinak üdvözletét és jó kívánságait tolmácsolta, majd további sikereket kívánt a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásá­hoz. Beszédét a román és magyar nép barátságának éltetésével zár­ta be. Papp Irtván elvtárs zárszava án az íntemacionálé hangjaival ért véget az ünnepi ülés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom