Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

1M5. április 4. 3 Vasárnap Martin Luther King: Országos gazdasági bojkottot hirdetünk, tüntetünk a fajüldöző Alabama elszigetelésére Montgomery Martin Luther King és munka­társai kétnapos értekezletet tar­tottak Baltimore-ban. Ennek be­fejeztével pénteken King saj tóér­tekezleten közölte, hogy elhatá­rozták: háromszakaszos, országos gazdasági bojkottot hirdetnek a fajüldöző déli állam, Alabama el­szigetelésére. Az első szakaszt azonnal életbe is léptetik. Levélben kértek fel 25 olyan nagyiparost, aki a közel­jövőben beruházásokat akar esz­közölni Alabamában, hogy füg­gessze fel tervének végrehajtását. Egyidejűleg arra kérik a washing­toni kormányt, hogy szüntesse be az Alabamának nyújtott szövetsé­gi pénzügyi segélyt a polgárjogi törvények egyik cikkelye alapján, ami erre módot ad, ha a szóban forgó állam nyílt faji megkülön­böztetést gyakorol. Kingék két hét múlva újabb konferenciát tartanak és kiérté­kelik a bojkott első szakaszának eredményeit. Ha úgy látják, hogy nem értek el sikert — az alaba- mai négerek nem jutottak na­gyobb szabadsághoz, szavazási jo­gokhoz — akkor „beindítják” a második szakaszt is. Ez alkalom­mal már oda kívánnak hatni, hogy vonják vissza Alabamából a szövetségi és magán-bankbeté­teket. A harmadik szakaszban felhív­nák az ország népét, ne vásárol­jon bizonyos, Alabamában ké­szült vagy onnan származó áru­cikkeket. Az alabamai állami törvényho­zás tagjai fennhéjázóan, de lep­lezetlen dühvei fogadták King bejelentését. (MTI) Koszorúzás Steinmetz kapitány pécsi szülőházánál A párt- és a társadalmi szervek képviselői szombaton megkoszo­rúzták a Steinmetz kapitány — a hazánk felszabadításáért elesett szovjet parlamenter — pécsi szü­lőházán elhelyezett dombormű­vel A bányászfiatalok a pécssza- bolcsi bányászmártírok emlékmű­vénél rendeztek koszorúzása ün­nepséget a szombat délutáni órákban. (MTI) ■ ■ ----------------------T L Jjahb amerikai csapaterősítéseket küldenek Dél-Vietnamba II dél-vietnami partizánok sikeres támadása Washington Az UPI és az AP amerikai hír- ügynökségek washingtoni forrás­ra hivatkozva jelentik, hogy Wil­liam Westmorelandnak, a Dél- Vietnamban állomásozó amerikai fegyveres erők főparancsnokának személyes kérésére a közeljövő­ben több ezer amerikai katonát küldenek Dél-Vietnamba, főképp hadtápszolgálatra és az amerikai katonai objektumok fokozottabb őrzésére. A dél-vietnami partizánok pén­teken este sikeres támadást haj­tottak végre a Dél-Vietnamba Emberyadászat Dél-Vietnamban Az egész világsajtót bejárják azok a képes tudósítások, ame­lyek kíméletlenül leleplezik az amerikai agresszorok és bábjaik gaztetteit. Az alábbiakban bemu­tatjuk a londoni Camera Press fo­tóügynökség három eredeti dél- vietnami felvételét. A dél-vietnami kormánycsapatok teljes fegyverzetben is félnek az elfogott partizánoktól. Aki gyanús, arra fegyvert fognak, amíg levet­kőztetik és meggyőződnek róla, hogy az Inge alatt rejteget-e fegy­vert. Ezt követően vagy besoroz­zák vagy internálják. küldött dél-koreai egységek Sai­gontól alig 19 kilométernyire fek­vő tábora ellen. A meglepetéssze­rű rajtaütés során kisebb ágyúk­kal és kézifegyverekkel lőtték a koreai egységek szálláshelyeit. A Reuter jelentése szerint 11 koreai katona megsebesült, két teher­autó pedig harcképtelenné vált. Ismeretes, hogy eddig mintegy kétezer koreai katona érkezett Vietnamba, a hivatalos verzió szerint „segédszolgálatra”. . Az AP tájékoztatása szerint Adlai Stevenson, az Egyesült Ál­lamok ENSZ-fődelegátusa a Biz­tonsági Tanácshoz eljuttatott le­velében tagadja, hogy az Egyesült Államok mérgesgázokat vetett be Dél-Vietnamban. A levél volta­képpen válasz a Szovjetunió már­cius 26-i jegyzékére, amely elítél­te az Egyesült Államokat, amiért mérgesgázokat használ a dél-viet­nami nép ellen. (MTI) El Cobre tömegsír marad Santiago El Cobre bányavároskában a chilei hatóságok pénteken be­szüntették a munkálatokat. A Santiagótól 128 kilométernyire északra fekvő települést a múlt vasárnapi földrengés nyomár víz és iszap árasztotta el, azóta körülbelül kétszáz holttestet hoz­tak felszínre. Minthogy mentésről szó sem lehet, a holttestek kiásá­sának költségei roppant maga­sak, ezenkívül járványveszély fe­nyeget, a kormány úgy döntött, hogy El Cobre tömegsír marad, s a föld mélyén rejlő körülbelül 120 holttestet már -nem hozzák felszínre. A gátszakadás áldozatai fölött a helyszínen emelnek em­lékművet. „Mindenki gyanús, aki él — és nem tagja a kormány csapatoknak!” Ez­zel a Jelszóval fogják le a dél-vietnami férfiakat és amerikai helikopter­rel szállítják őket '„kihal: gatásra”. Ott azonban az elfogottaknak olyan bánásmódban van részük, amelyet a legtöbbjük nem él túl vagy örökre nyomorék marad. Ez a sors vár a hátrakötözött kezű, elszállításra váró új foglyokra is. (CP—MTI Külföldi Képszolgálat) Ily módon a tömegszerencséílen- ség halottainak pontos száma még mindig nem ismeretes. Az ország többi részein huszonötén haltak meg a földrengés követ­keztében. (MTI) Üdvözlet Toskentből Elvtársak! Kedves Barátaim! Szívből köszöntöm önöket ezen a gyönyörű tavaszi ünne­pen, Magyarország felszabadu­lásának 20. évfordulóján. Üdvözlöm az egész magyar né­pet és különösen Békés megye, Magyarország forradalmi sarká­nak, a Viharsarok dolgozóinak, Békéscsaba, Orosháza, Gyula, Gyoma, Békés, Szarvas, Szeg­halom, Tótkomlós lakóinak, a termelőszövetkezetek fáradha­tatlan dolgozóinak jó kívánsá­gaimat és meleg üdvözletem küldöm. Április 4-én gondolatban Önökhöz szállók és amikor a nap felkel a szabad magyar föld fölött, együtt vagyok azok­kal, akik ünnepük a felszaba­dulás napját, a piros és nemze­ti zászlókkal feldíszített utcá­kon, minit ahogy ezt örömmel tettem azokban az években, amikor Magyarországon vol­tam. Ezen a napon visszagondolok számos magyar barátomra. megölelem őket és kommunis: üdvözletem küldöm nekik. Ügyszintén visszagondolok a magyar internacionalisták szá­zaira, akik harcoltak Oroszor­szágban, Ukrajnában, Szibé­riában és Közép-Ázsiában a szovjet hatalom megvalósulá­sáért és megerősödéséért. Kö­zöttük van László Aladár, Staub József. Szili István, Gerő Sán­dor, Bécsi János, Fekete Imre. G rézül Sándor, Laczkó Lajos. Kendeházi Lajos, Molnár Pál. Németi Lajos, Rejtő József. Paiuanszki Lajos, Szalai Sán­dor, Tárcsái Mihály, KarocZkai András, akik elvégezték a tas- kenti katonai iskolát és fegy­vert fogtak a szovjet hatalo­mért Buharában és Közép- Ázsia más városaiban. Bocz Káról}' Üzbegisztánban harcolt a szovjet hatalomért, jelenleg Taskentben lakik a Frunze ut­ca 7. szám alékt. Béres János bátor lovaskatona. Kirgíziábarr részt vett a baszmacseszki ban­dák elleni harcokban. Most Os városban él a Lenin út 390. sz házban (Kirgiz Köztársaság). Emlékszem azokra a magyai társakra, hazafiakra, akik váll­vetve harcoltak a szovjet csa­patokkal az 1941—45-ös évek­ben. Szeretettel gondolok Ma­gyarország rettenthetetlen fiai­ra, akik hősiesen küzdöttek né­pük boldogságáért és a Gestapí karmai között pusztultak e: Ságvári Endrére, s a Viharsarok szülöttjére, Kulich Gyulára. Eszembe jutnak azok a szov jet katonák, akik a Nagy Hon védő Háború frontjain harcol­tak népeink szabadságáért é- boldogságáért. Közülük sokai Magyarország területén haltak meg és hamvaik baráti orszá­gokban nyugszanak Tudom, Önök ezen a napoi meglátogatják szovjet testvére­im sírját. Arra kérem Önökéi nevemben is helyezzenek sírjuk, ra virágot. Kedves Barátaim! Engedjék meg, hogy még egyszer üdvözletem küldjem felsza­badulásuk 20. évfordulója alkalmából. Örökké nyíljanak a nemzetköziség vörös rózsái. Kommunista üdvözlettel és őszinte tisztelettel: Taskent, 1965. március hó. Vaszilij LAmarjev őrnagy a szovjet hadsereg tisztje (Fordította: Sípos Béla) A kommendáns Arad irányából el­sők között lépett ha­zánk, megyénk terü­letére, s a felsőbb had. vezetés parancsára Békésmegye első kom- mendása lett. Ak­kor 38 esztendős volt, életerős, mint ma. Az idő, a munka, a szov­jetország egy részé­nek gondja azonban haját annyira őszbe csavarta, hogy a fe­hér fürtök között bar­na még véletlenül sem maradt. Szem­üveget visel. Régi is­merőseinek bizony kutatniuk kell emléke­zetükben, hogy 20 év távlatából ilyen vál­tozások után felis­merjék a felszabadu­lás ünnepségeire me­gyénkbe érkezett szovjet vendéget, a mi drága barátunkat, Zsazsa Iván Mihajlo- vicsot. Az akkori életkö­rülményeinkre Zsazsa Iván Mihajlovics még jól emlékszik, hiszen őt 1944 őszén népes küldöttség kérésié fel Gyulaváriból. A jus­sért mentek ehhez az orosz emberhez. A gyulaváriakkal jóval a földosztás előtt a nagybirtok kisajátítá­sa mellett döntöttek. Az elhatározás orszá­gos mozgalommá vált, majd törvényerőre emelkedett. Ebben igen nagy szerepe volt Békés megye első kommendásának, sze. mély szerint Zsazsa Iván Mihajlovicsnak. Az akkori pártmun­kás katona ma a szov­jet gazdasági élet je lentős ütőerén tartja a kezét. A Szovjet­unió Népgazdasági Tanácsának osztály- vezetője. Hatáskört az élelmezési ipar. Érdeklődése tehál nem véletlen gazda­sági eredményeink iránt. A Sarkadi Cu­korgyárban a terme­lés gazdaságossága ér­dekelte. Azután az üzem szakember­mérnök-, technikus- ellátottsága foglal­koztatta. A 350 körüli szakmunkás, a tizen­egy mérnök és a hu­szonöt technikus hal­latán olyan nézet ala­kult ki benne, hogy a Sarkadi Cukorgyár termelési eredménye az ország 11 gyára kö­zül 1964-ben nem vé­letlenül minősült a legjobbnak. A mag tehát, melyet annak idején Zsazsa Iván Mihajlovics is vetett, jó talajba hul­lott. Dupsi Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom