Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-30 / 101. szám
IMS. április 30. 3 Péntek Holt szezon a füzesgyarmati tárházban Mi legyen 100 ezer hold sorsa? némi változás megyénk legelőgazA Gabonáiéi vásárló és Feldolgozó Vállalat füzesgyarmati telepén, most van az úgynevezett hoät szezon,. Azonban ez csak lét- .saólagos, mert most is dolgoznak itt az emberek. A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet 1200 mázsa kukoricát tárol, itt morzsolják és innen szállítják a A békéscsabai termelőszövetkezeteket is nagyban hátráltatja a rendkívül bő csapadékos időjárás. A Szabadság Tsz kivételével mindenütt nagy a lemaradás a tavaszi munkákban, főleg a kukorica vetésében és a növényápolásban. A termelőszövetkezetek közül egyedül a Szabadság Termelőszövetkezetiben tudtak jól előrehaladni és eddig összesen 540 holdon vetették él a kukoricát. Ehhez természetesen nagyban hozzájárult az, hogy jól szervezték meg a tennivalókat és minden percet kihasználtak, hogy időben elvetnépnek. A megrongálódott malmot javítani kellett, hogy zavartalanul üzemelhessen. Békéscsaba első igazán tömeges ünnepe a felszabadulás után az 1945-ös május elseje volt. Ezen munkásként vett részt Mitykó elvtárs. Érdekes, milyen az emlékezet. Keveset őrzött meg erről a naipról. De nem csoda. Pontosan húsz impozáns május 1 következett utána, mind nagyobb, mozgalmasabb volt, s egy kicsit elnyomta az első egyszerűségét, forróságát, emelkedettségét. — A harcira emlékszem leginkább 45-ből. Hadakoztak a kommunisták és a szociáldemokraták, hogy hogyan ünnepeljenek, együtt vonuljanak-e fel vagy külön. Végül is a kammunisita párt irányította a felkészülést, mozgósította az üzemi munkásokat, hivataliakat, kereskedelmieket. Zászlódísz. be öltöztették a várost, a legszebb ruháját vette fel mindenki, aki csak az ünnepre készült. Az erzsé- bethelyiek nagy csoportokban jöttek át a főutcára, s itt aztán áradt a tömeg a központ felé. Szólt a zene, nagy volt a lelkesedés, s ehhez a jó idő is hozzájárult. Jelszavakat kiabáltunk, énekeltünk, transzparenseket vittünk. Az utca két oldala tele volt emberrel, majd csatlakoztak a menethez. Volt valami spontaneitás az első május elsejében. Valami új történt ebben a városban, ehhez fogszövetkezetnek. Ezenkívül most tart az épület és a gépek karbantartása, melyet a vállalat brigádja végez. Képünkön Petrovszki István és Kara János a kijavított, meghegesiztefct felvonóit csavarozzák. Ezután következik a nagy meszelés, ciánozás és fertőtlenítés. B. L. (Fotó: Kovácsovk* Imre) hessenek. A cukorrépa és a borsó sarabolásában is ez a termelőszövetkezet vezet. Ezt a munkát rövidesen be is fejezik. Eddig összesen 173 hold cukorrépát és 45 hold borsót saraboltak meg. A Lenin Termelőszövetkezetben hétfőn fogtak hozzá a kukorica vetéséhez hat gépi vomtatású és nyolc lófogatos vetőgéppel. A lófogatokat terven felül állították be, hogy jobban előrehaladjanak a munkával olyan területen is, ahol géppel nem tudnak mmenni. Április 28-ig ennek ellenére is mindössze csak 170 holdon vetetható nem volt azelőtt évtizedeken keresztül. Ha jól tudom, 19-ben megszállt terület volt Békéscsaba, nem rendeztek nagy május elsejét. Ha így nézzük, tulajdonképpen ez volt az első szabad májusa ennek a városnak. Hetekig beszéltek róla — velem együtt — az emberek. Megmutatkozott az a hatalmas erő, ami ebben a városban, ebben a népben rejlik, annak ellenére, hogy még rengeteg gonddal kellett megküzdeni. Szép volt, felemelő volt, így tudok rá visszanézni, örömmel. Két évtized távolából mondva is: 1945-ben kezdődött az igazán szabad májusok sorozata Békés megyében, amikor új történelmet kezdett írni a nép. Évről évre forróbb hangulatú lett. S egyre inkább meghitt, családias, egyre jobban a munka ünnepe. A mun- I káé, amely a szocializmus képére formálta hazánkat, az alkotó, munkálkodó ember hazájává. Még friss emlék a felszabadulás 20. évfordulójának napja Jubileumát méltóan ünnepelte népünk. S méltóképpen akarja köszönteni a harmadik szabad évtized első május elsejéjét is. Űj munkasikerekkel, erős hittel, bizakodással ünnepel. Az ünneplők között ott lesz Békéscsabán Mity- kó elvtárs is, mint ahogy az elmúlt húsz évben mindig ott volt. Hűségesen, fiatalos szívvel. A május mindig fiatalítja az embert... Több éra mar. hogy tavasz- aaal újból és újból napirendre kerül 100 ezer hold legelőnek a sorsa. A művelésiben tapasztalható Árpád-kori állapotok már köz. nyelven forognak. Sokan beszélnek a tennivalókról, mert egyre jobban érzik: nincs rendjén, hogy éveken át egytizedmililió hold, a tsz-ek közös területének 12—15 százaléka 10 mázsa átlagos szénalhozam érték helyett csak 2—3 mázsájával teremjen. A tej önköltsége, a növendékimarha súlygyarapodása, a gyapjú kilója azért is kerül sokba, mert az év csaknem minden napján a saéKiskertekben és a magtárban tárolt terményekből tartják az állományt. Közben 100 ezer hold legelő művelése háttérbe szorul. Evekkel ezelőtt a legelógazdálI kodás társadalmi szervezettségét, a legeltetési bizottságokat üvegtok el a kukoricát. A borsó és cukorrépa sarabolását is megkezdték, azonban az eső miatt le kellett állni. A legnagyobb gondot az esőzés a Május 1 Termelőszövetkezetben okozza. Ugyanis a lapályo6 területeken különösen sok víz gyűlt öS6ze, de vannak olyan táblák is, ahol a korábbi években egyetlen alkalommal sem volt, most pedig ellepte a földeket. Eddig összesen 3 millió 800 ezer köbméter vizet szivattyúztak le, s jelenleg még 1500 hold áll víz alatt. Ez nagyban hátráltatja a tavaszi munkákat, s így HO hold vörösbe re vetésével elmaradtak, és kukoricát is mindössze 45 holdon tudtak elvetni. Nocsak... A figyelmes szemlélődét sok érdekes epizód szórakoztathatja a ruházati és divatüzletek tavaszi vásárában. Tanúja lehet annak, hogy esetenként hogyan cibálják a vevők egymás kezéből azt a bizonyos árucikket, mert mind a ketten pont s „Én láttam meg először, — én is fogom, te is fogod, melyikünk az erősebb ..és hasonló epizódok egész sorát lehetne emliteni, de talán a kővetkező párbeszéd is érdekes: — Na, uram, most megveheti azt a félcipőt, ami a múltkor annyira tetszett, de drágállotta. Az a drapp-szürke félcipő, ami a kirakatban van és most 130 forinttal olcsóbb lett — kínálja az árut két szusszanás között az egyik eladó. — No jó, igaz, hogy tetszett ezelőtt egy héttel, de akkor 380 forint volt ráírva. Miért szállították le az árát százharminccal?! Meg most látom, hogy nem is olyan szép, mint ezelőtt egy héttel. Kifakult a kirakatban! — Kérem, van a raktáron olyan is, ami nem fakult... A vevő azonban gúnyosan mosolyog. Csak akkor hökken meg egy kissé, amikor a cipőt egy másik fiatalember felpróbálja, sőt a lábán is hagyja, s kéri: a régit tegyék a dobozba... (férő) szüntették. Azt mondták, hogy' a termelőszövetkezetekben a technikai felszerelés, a pénz és az anyag, legyenek hát ők a legelők gazdái! Ma már látjuk, hogy az akkori átszervezés korai volt, hiszen a szövetkezeteknek az új helyzetnek megfelelően egy sor, a termeléssel kapcsolatos feladatban kellett eligazodni. Helyenként bizony sok akadályt kellett leküzdeni a növényápolás, az aratás és az őszi betakarítás szervezésében. Lényegében ezek voltak a legégetőbb feladatok, nem pedig a legelőkkel való törődés. Ennek egyenes következménye lett, hogy az addig tavasztól a nyári kánikuláig legelőn tartott háztáji állomány is a közös szántón termett csalamá- déra, lucernára fanyalodott. Ahol a közös nem bírta ezt a túlzott igénybevételt, ott a háztáji állomány is és annak termelékenysége is csökkent taíkairmány hiányában. A kellő gondozást nem kapott legelőkön annyi fű sem termett, hogy a szövetkezetek több tízezer növendékmarhájának, ju- hának tavasztól késő őszig megfelelő legelő teremjen. Az állam pedig holdanként ezer forint vissza nem térítendő támogatást adott mésztrágyázásra, műtrágyavásárlásra, területrendezésre. Az évről évre engedélyezett és felhasznált millióknak csak elvétve látni eredményét. Jogos tehát annak felvetése, hogy megyénk vezető szervei annak idején, amikor a legeltetési bizottságokat felszámolták, a legelőgazdálkodás társadalmasított jellegének megszüntetésével helyesen jártak-e el? Az átszervezésig, ha szűkösen is, de volt fűhozam. A legelőgazdálkodásra engedélyezett beruházások egyes tsz-vezetők szűldátákörűsége miatt nem a legelőkön valósultak meg, hanem a tsz közös szántóján. Az államigazgatás kevésnek bizonyult a hitelek, kedvezmények felhasználásának ellenőrzésére. A legelők ügyében mindenki akart valamit csinálni a kapott pénzből, csak éppen a több fű nem sikerült. Egykét hely azonban kivétel. Ecseg- faiván azért fejlődhetett ki intenzív legelőgazdálkodás, mert az Egyetértés Tsz vezetői felelősséggel nyúltak a témához. Ecsegfal- va azonban a maga 400 holdjával csak csepp a 100 ezerben. dálkodásában. A gyomai, a szeghalmi, a sarkadi és a szarvasi járásban a megyei tanács vb mező- gazdasági osztályának hosszú fáradozása után végre sikerült az érdeklődést annyira felfokozni, hogy némely tsz-ből szaktanácsért már megfordultak az ÖRKI-ben. Ezek a kezdeményezések azonban csak üzemiek, az egész megyét sajnos, nem fogják át. Egyelőre 30 termelőszövetkezetet 5 ezer holdon érint az 1965. évi legelőbe- ruházás, vagyis a megyében a fezeik kezelésében levő terület 5 százalékán. Ha ezen az ötezer holdon végtére megvalósulhatna az ötmillió forint gazdaságos fel- használása, a közös gazdaságok jó részében az érdeklődés tovább fokozódna. Csakhogy a legelőre tervezett műtrágya még nem érkezett meg mindenhová. Május első napjaiban, szokás szerint, legelőre kellene hajtani a jószágot s a terület egy részén még víz áll. A szántóföldön helyenként összegyűlt belvizet a legelőre nyomatták vagy nem vezették le, mondván, hogy ott nem tesz kárt! A legelőgazdálkodás jelenlegi állapota néhány eset. tői eltekintve kritikán aluli. Az élet azt tanúsítja, hogy egyes szövetkezetek a jó gazda gondosságát mellőzik, de ugyanakkor igénylik az állam támogatását a legelőgazdálkodás javítására. Az más kérdés, hogy az így kapott pénzt mire használják! Az állam az igazgatási szervek véleménye, engedélye alapján folyósítja a hol- dankénti ezer forintot, de a beruházás szakszerű megvalósítását idő és kapacitás hiányában kellően már nem tudja ellenőrizni. A tsz jelentését kritika nélkül fogadja és a kijáró összeget a tsz számlájára utalja. Ahhoz azonban, hogy a megye legelőgazdálkodásában évről évre ne kelljen visszatérni az első lépésekig, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának — esetleg egy külön munkabizottságnak — távlataiban és konkrétan is meg kellene határozni a feladatokat. Fontos lenne tehát egy több évre szóló rét- és legelőgazdái- kodási megyed program összeállítása. A rét- és a legelőgazdálkodás, az erre a célra évtizedek óta fenntartott 100 ezer hóid ilyenEbben az évben — legalábbis az fajta gondoskodást érdemelne, eddigi jeleik azt tanúsítják — lesz Dupsi Károly A HEGÉV MEZŐGAZDASÁGI GÉPALKATRÉSZ ELLÁTÓ VÁLLALAT értesíti valamennyi ügyfelét, felhasználóját és szállítóját, hogy 1965. május 1-től új központi irodájában és ŰJ KÖZPONTI TELEPHELYÉN: Budapest, XV. (Pestújhely). Cservenka Miklós út 103—105. szám alatt MŰKÖDIK TOVÁBB. Levélcím. MEG ÉV, Budapest, Rákospalota l. Postafiók: 28. Táviratcím: MEGÉV, Budapest. Telefon: 427—990. Egyszámlaszám: MNB 1. 1080 A Szabadság Tsz vezet a tavaszi munkákban — A Május 1-ben 1500 hold víz alatt — Az eső késlelteti a vetést Békéscsabán is liszt és liszt kell, kenyér kell a Paliag Róbert
