Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-30 / 101. szám
1965. április 30. 4 Péntek Felesleges áruk hiánycikkek bele van kalkulálva a belőtt áráGasdasági alapfogalmak A vállalati nyereség felhasználása — Kérek egy kis égőt a kerékpáromra. — Nincs kérem, vegyen tailáin helyette..: Még ma is számtalanszor elhangzik ez az udvarias, tömör pár. beszéd megyénk boltjaiban, városon és falun egyaránt. Városon és falun különféle boltokat tekintettünk meg. vizsgálva azt, mik azok az árucikkek, amelyek nem kapósak, s mák azok az árucikkek, amelyekből többet kellene gyártanunk, mert a vevők igénylük. Mi lesi a középkorú férfiakkal? — Nekünk nincs fölösleges árunk — mondja Túrák Lajos, a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 6. számú boltjának vezetője. A cipönagykereske- delmi vállalat csak azt küld. amit kérünk. A mai emberek, főleg a női vásárlók, egy idényre vesznek cipőt, s éppen a divatigényekre. Főleg női cipőikből kielégítő a választékunk. A raktár megtekintésével a szavak igazságát tapasztaltuk. Viszont komoly hiány mutatkozik a kerek orrú férfi félcipők választékában. Az úgynevezett középkorúak, a 45—50 évesek, nem igénylik a magasított sarkú, hegyes orrú, modern félcipőket. Szívesebben járnák a már megszokott, számukra kényelmes kerék orrú félcipőben. Ebből azonban igen kicsi a választék. Jó lenne, ha a nagykereskedelem és a gyártó cég gondolna ezekre a férfiakra is. Nincs szükség viszont az úgynevezett póró gumitalpú papucscipőkre, amelyők a mai embereknek már kissé otrombáik és nehezek is. Ugyanúgy felesleges áruként jelentkezik a készruha boltokban a — körülbelül ezelőtt öt évvel annyira kapós — 480—500 forintos kártolt férfiöltöny. Ez ma már senkinek sem kell, s a közvetlen eladók, a boltók nem is igénylik. Hágószövetből készült ruhák kellenének inkább, Különféle színekben. Az jpar részéről ezek előállítása nem költséges, s a vásárlók is szívesen vennék, mert bár 1300 forintba kerül egy öltöny, mind utcai viseletre, mind pedig estélyre igen alkalmasaik. Sólymos János békéscsabai boltvezető szerint népgazdasági vonatkozásban s sokkal jobb lenne, hogy ha a 24 szövetalapanyag helyett csupán tizet gyártanának. — Ezt a tízet azonban a legkülönfélébb, színárnyalatokkal — mert egyJkét sznobtól eltekintve, akik mindig a különlegeset választják, legalább tizenöt szövetmi nöség elvétve talál érdeklődőre. Itt lehetne spórolni ezzel a megoldással gyapjút s például a hiányzó ,.Hágó”-t meny- nyiségileg növelni. Igen, egyetértünk a békéscsabai készruházati bolt vezetőjének véleményével. Meó! Mcó! Jó néhány üveg-, porcélánboátot látogattunk meg. Megdöbbentett bennünket, mennyi az exportból visszamaradt, s a hazai közönségnek ajánlott üveg ivókészlet. Többségükben gyártási hibáknak JMszönhetik” azok a füles vagy • csiszolt söröspoharak. hogy nem „száműzték” őket külföldié. Így itthon szidják őket: az eladók: mert nehéz elsózni, na meg a vevők, ha sikerült rájuk sózini. Az a gondolat foglalkoztatja, az embert, vajon milyen munkát végezhetett a meó vagy a meos abban a gyárban, ahol a „hullámos”, buborékos ivóalkalmatosságókat átvették, s a nagyker is, hogy átadta a közvetlen eladónak. Az Ajkai Üveggyárnak jó híre van, de export maradékáruinak, amik Békés megyében is megtalálhatók, kevésbé. A gyúródott, deformálódott készletek darabjai érthetően nem tetszenek a külföldieknek. De nekünk sem! Ennek ellenére — mint ahogy az egyik boltvezető mondta — fájó, hogy a herendi étkező-, teás-, mokkáskészletek, szólótányérak, csészék, amelyek hagyományos ajándéktárgyak is, közel egy éve szinte abszolút nem kaphatók. Pedig szívesebben vásárolnák a vevők ezt a portékát, mintsem a deformálódott, visszamaradt exportcikkeket. Hiánycikk az üveg-, parcelánboltókban a viharlámpa is, pedig számtalan közúti baleset okozója az éjszakában ballagó kivüágítatlan szekér. Ha már ennél tartunk, meg kell említenünk azt, amit a Dé- vaványai Körzeti Földszöv áruházának vasműszakiosztályán tapasztaltunk. Hadd idézzük a boltvezető szavalt: Kis égők és társaik — A KRESZ, nagyon helyesen, előírja a kerékpárok első és hátsó megvilágítását. Szinte már szégyellem naponta számtalanszor mondani a kedves vevőnek, hogy: „Sajnos, kis égöt se kerékpárra, se motorkerékpárra nem tudunk adni”. De hiánycikk a két főzőlapos rezso, a villanykapcsoló, a konnektor, a foglalat. Ez is elgondolkoztató. A logika az: ha egy cég valamit elkezd gyártani, ezt a2ért teszi, mert igényli a lakosság. Az előbb említett hiánycikkek széliában gyárthatók Mined, több készül belőlük, annál inkább csökken a gyártási önköltség. Miért kell akkor mégis éjszakába nyúló. késő esténként kivi 1 ági tatlam kerékpárral vagy egy kivilágított kerékpár „árnyékában” meghúzódva öt-hat kerékpárosnak ha- zakarikázni a munkából? ,, Fogyasszunk konzervet.. BolÜatolatásaink során élelmiszer. és csemegeboltökba is betekintettünk. Általános a kép, hogy a falusi fmsz csemegeboltokban hiánycikk az ezelőtt egy-két évvel még reklámozott gulyás-, zöldséges húsleves-konzerv. A körösla- dányi önkiszolgáló csemegebolt üzletvezetője elmondotta, hogy ennek ellenére náluk bőviben lehet kapni bolgár szőlőbefőttet, ami egyelőre nelkülözmj kénytelen a népszerűséget, mert émelygősen édes. Sokkal kapósabb a szintén bolgár körtebefőtt. Persze „szépséghiba” ezeknél az áruknál, hogy a fizetés pillanatában közlik a vevővel: az üveget nem váltjuk vissza. Az a magyarázkodás, hogy ez tulajdonképpen nem baj, mert ba — eléggé ködös indoklás. Sbeinkhol Imre. a csemegebolt vezetője elmondotta, hogy a munkába igyekvő dolgozó szirtesen veszi, illetőleg venné a máj- és a vagdalthús konzerveket, mert azzal nincsenek csomagolási gondok. Mégis szinte állandóan hiánycikk. Az embernek ismét a plakátok jutnak eszébe, amik azt hirdetik, hogy „Fogyasszunk konzervet, mert tápláló, vitamindús”. Kereskedelmi nyelven szólva, a „terítés” jobb megszervezésével, a konzerv-igényesebb falvakba elegendő ilyen áru jutna, s nem kellene más faluból a már lejárt határidejű konzervekkel bedugni a réseket. — A boltvezetőnek ezzel a megállapításával teljesen egyetértünk, s az illetékesek figyelmébe ajánljuk. „ Rocky Cellar ” és „ Porter” Az élvezett cikkek! Meg kell említem, hogy a büfékben, falatozókban- műszakváltáskor a felszolgálóknak újra meg újra át kell számolniuk a Totó, a Mezőgazdasági vásár cigarettákat, mert a kutya sem veszi. Lassan rájuk pe. nészeditk, megavasodik. Mennyi energia vész el ezzel! Talán annyi, mint a „Rocky Cellar”, a „Porter” és az egyéb népszerűtlen és drága söröspalackok nap mint nap történő letörölgetésével, asztalra rakásával: — Hátha valamelyik, vendég belebotlik vagy Isten bocsa’ leveri a könyökével és akkor ki kell fizetnie, tehát — ismét elkelt egy üveggel. Különféle boltokiban jártunk, ahol használati cikkeket, ajándék- tárgyakat, élelmiszert, élvezett cikkeket leltet vásárolni. Megállapításunk az. hogy a gyártó vállalatok, a nagykereskedelmi szervek és a közvetlen eladók szorosabb kapcsolatot tartsanak egymással, mert a vásárlók igénye napról napra növekszik, s a dolgozó, aki kemény munkájáért kapja a fizetését, a pénzéért jogosan válogat, jogosan igényel mindig jobbat, mindig többet. Nem tudok mást mondani, ez a tény. Az esethez és a meggyőződésem szerint jogos bírálathoz csupán annyit kell tudni, hogy a napokban — ha jól emlékszem, hétfőn — vásároltam a békéscsabai íe- hémeműboltban egy 111 forintos, világosbarna puplininget. Az ing színe, a nyak formája gyorsan megnyerte tetszésemet, nem is válogattam sokáig, döntöttem, blokkot kértem, fizettem, és távoztam. Később velem is azt történt, ami mindenki mással, ha inget vásárol; fel akartam venni, az ember ugye, szereti az új dolgokat. A bosszankodás itt kezdődött. Az inget kiemeltem a celofán- tasakból és kerestem a megszokott gombostűket, melyek összetartják, hogy szépen, mutatósán A vállalatok a forgalmi adón és a nyereségbefizetésen keresztül adják át az államnak a tiszta jövedelemnek azt a részét, amit az állaim az egész társadalom érdekében használ fel. A fennmaradó résszel viszont már maga a vállalat rendelkezik. Az a cél, hogy azok részesedjenek a nyereségből, akik részt vettek a megtermelésében, s egyszersmind az egész közösség érdekében a felosztás is ösztönözzön a nyereség további növelésére. Az anyagi ösztönzés alapvető formája természetesen a bérezés, ez teszi egyénileg érdekeltté a dolgozókat a vállalat eredményes gazdálkodásában. A kollektív anyagi ösztönzés különböző formái, amelyek a vállalati nyereség felhasználásán alapulnak, azt az egységet hangsúlyozzák, amely a vállalati kollektíva és az egész népgazdaság érdeked között fennáll. Ez a gyakorlatban abban fejeződik ki, hogy azoknál a vállalatoknál vagy állami, mezőgazda- sági üzemeknél, amelyek a saját jó munkájuk révén, a kötelezően előírtnál több nyereséget érnek el, a többlet egy részét közvetlenül kifizetik a dolgozóknak. A nyereség kötelezően előírt színvonala általában megegyezik az előző évben ténylegesen elért nyereség színvonalával, s ez arra ösztönzi a termelő kollektívákat, hogy évről évre javítsák a vállalat, az üzem gazdálkodását. Az egyes dolgozóknak fizetendő nyereségrészesedés kiszámításakor mindenekelőtt az évi átlagkeresetet és a vállalatnál eltöltött időt veszik alapul, hiszen leginkább e két tényező mutatja, hogy ki-ki mennyi és milyen A békéscsabai MÁV-állo- másfőnökség szállítmányozási szolgálata az idén 120 ezer mázsa árut szállított. Az első negyedéves tervet 103 százalékra teljesítették. Ilyen eredményeken dolgozik Hídvégi György vezetésével a Dózsa György brigád, amely május 1-é'n kapsimuljon az átlátszó csomagolásban. Sajnos, egyetlen gombostűt sem találtam, ezzel szemben hét helyen másfél centi széles és három-négy centi hosszú fehér szalagragasztó éktelenkedett, olyan makacsul, hogy bicskával sem lehetett levakarni az anyagról. A dolog vége: az új inget, úgy, ahogy van, mosásba adtam, és majd felveszem azután; feltéve, ha nem marad foltos a bőven beenyvezett hátú ragasztószalag helye, melynek bekövetkezésétől erősen tartok... Különben az ing címkéje elárulja, hogy a Szarvasi Ruházati Kisipari Termelőszövetkezetben készült, cikkszáma: 662—11, szakmai száma: 0193/A/l/l, a címke szerint osztályon felüli kivitel, csomagolása, forgalomba hozása viszont osztályon aluli. Kár...-sermunkával vett részt a többletnyereség létrehozásában. A többletnyereség egy másik — ugyancsak jelentős — részéből igazgatói alapot képeznek. Ez az összeg is a vállalat dolgozóit illeti, de ehhez leginkább közvetett módon jutnak hozzá. Ebből fedezik az üzemi szociális létesítmények — pl. bölcsődék stb. — felállítását, fejlesztését, ez szolgálja a vállalat kulturális és sportlehetőségeinek fejlesztését, jutalmazások, segélyek stb. kifizetését. A vállalat minden dolgozójának érdeke tehát, hogy a nyereség növekedésével nőjön az igazgatói alap is, amelynek felhasználásáról együttesen dönt az igazgató és az üzemi tanács. A vállalatiéi lesztési alap a vállalat termelő tevékenységének javítását, eredményesebbé tételét szolgálja, mégpedig nem központi állami eszközökből, hanem a terven felüli nyereség bizonyos százalékából. Ez az alap közvetve. a vállalati nyereség növelésének eszközeként áll az anyagi érdekeltség szolgálatában. Az itt felhasznált összegek az állami erőből történő beruházásokhoz, felújításokhoz képest nem nagyok, de gyorsan mozgási thatóak és befek- tethetőek, s így jelentősen hozzájárulhatnak a következő évek nyereségének gyarapításához. Azokat a feltételeket, amelyektől a kollektív anyagi ösztönzés különböző formáinak kifizetése függ, nem lehet egyszer s mindenkorra megszabni. Ezek változnak, hogy mindig a legfontosabb feladatok megoldását segítsék és így előrevigyék a fejlődést. (B. Gy.) ja meg a szocialista címet. Az első negyedévben a darabárufuvarozásnak zökkenő nélkül eleget tettek. Balesetmentesen dolgoztak, s az idén még nem fordult elő árukár. A szállítmányozási szolgálat dolgozói május 1-re vállalást tettek és az állomás raktári brigádjaival együttműködve elhatározták, hogy márciushoz képest a rakodólapos árukezelés kiszélesítésével 10 százalékkal növelik a teljesítményt. Igen eredményesen dolgozik Vasas Mihály, aki fogatos járművével 116,9 százalékot, Lehoczki Mihály, aki gépjárművel 117 százalékot ért el. A szállítmányozási szolgálat dolgozói segitik egymást, s a munkafegyelem igen példás. Igyekeznek a szállíttató felek megelégedésére ellátni munkájukat. Boldizsár Gyula Ház épül füstből A lengyel tudósok azon a véleményen vannak, hogy füstből építőanyagot lehet előállítani. Szűrő segítségével felfogják a füst szilárd részecskéit, ezt a port őrölt alumíniummal, kvarckővel keverik és kitűnő anyagot kapnak bizonyosfajta téglák előállításához. Első ízben szereltek fel effajta szűrőt egy nitrogéngyár kéményére. Temyák Ferenc Osztályon felüli kivitel, osztályon aluli csomagolás Május 1 tiszteletére 10 százalékkal növelik teljesítményüket
