Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-27 / 98. szám

2 Kedd iWffiü. április 27. v> 5 ifjúsági nagygyűlések a Gyarmati Ifjúság Napján Gíi'omiko Párizsba Vasárnap délelőtt Gyulán ifjú­sági nagygyűlésen emlékeztek meg a,,,város fiataljai április 24- iöL a gyarmatosítás és az imperia­lizmus ellen, a békés egymás 'mel­lett élésért Irüfcdö ifjúság harci napjáról. Az Eriiéi Művelődési Otthon nagytermében rendezett zett — szombaton este Battonyán, Kunágotán és Üj kígyóson vendé­geskedett külföldi diákok, s a város ifjúsági életének vezetői. A szék­sorokat főként középiskolások, mumkáslányok és úttörők népesí­tették be. Héjas István városi KISZ-tit­Á g.Vulai ifjúsági nagygyűlésen felszólalt Nour-Eddine diák, az algériai fiatalok képviselője is. Nagy tetszéssel fogadott beszédet mondott. Fotó: Kocziszky László ünnepségen részt vett Szabó Já­nos eivtárjs, a KISZ Központi Bi- zottságánaik titkára, dr. Szabó Sándor elvtárs, a megyei pártbi­zottság titkára, Petrovszki István elvtárs. a megyei KISZ-bizottság első titkára, Jámbor István elv- társ, á városi pártbizottság titká­ra, ott voltak a megyénkbe érke­kár köszöntötte meleg szavakkal a nagygyűlés résztvevőit, majd Szabó János elvtárs mondott nagy tetszéssel fogadott beszédet. Szen­vedélyesen szólt ágról a harcról, melyet a világ ifjúsága vív a gyarmatosítás, mindenfajta elnyo­más, igazságtalan megkülönböz­tetés ellen, s arról a szoüddaritás­o(í,. Végétért a Béke-világtanács elnökségének ülése Stockholm A Béke-világtanács elnökségé­nek rendkívüli ülése vasárnap es­te két határozat elfogadásával véget ért. Az első egyhangúlag elfogadott határozatban az elnökség kifejti a -Béke-világtanács álláspontját a vietnami helyzetről és a vietnami nép elleni amerikai agresszióról. A második határozat a július­ban Helsinkiben tartandó Béke­világkongresszus előkészületeire vonatkozik. A tanács elnöksége kétnapos ta­nácskozásának lezárásakor felhí­vással fordul minden országihoz, szervezzék meg a vietnami néppel való szolidaritás hetét. (MTI) Feszült a helyzet India és Pakisztán között Üj Delhi Sasztri indiai miniszterelnök, aki vasárnap érkezett haza há­romnapos nepáli útjáról, egybe­hívta a legközelebbi munkatársa­it,- valamint a kormány tagjait, hogy megvitassa az indiai—pa­kisztáni határterületen kialakult feszült helyzetet. A Kutch-öböl térségében ápri­lis eleje óta sorozatos összetűzé­sekre került sor. Az említett tér­ség az Indiát' Ny ugat-Pakisztán tói elválasztó -határ legdélibb része. A pakisztáni kormány vasárnap jegyzéket nyújtott át India ka- racsi főmegbízottjának. A jegyzék azzal vádolja Indiát, hogy tüzér­ségi-erőket vont össze: a határ előretolt állásaiba,.és az indiai lé­gierő . gépei megsértették Pakisz­tán légiterét. A pakisztáni kor­mány a jegyzékben végiül megis­métli a haladéktalan tűzszünetre tett korábbi .javaslatát. | Csavarni indiai hadügyminiszter | hétfőn a parlamentben bejeden- I tette, hogy nagyobb arányú pa­kisztáni erők vasárnap éjszaka újabb támadást intéztek India nyugati határa ellen. Biarbet tér­ségében, és behatoltak indiai terü­letre. A miniszter a pakisztáni til­takozás ellenére fenntartotta azt az állítását, hogy Pakisztán moz­gósítást rendelt el. Csavani közölte, hogy emiatt meg kellett tenni a szükséges óv­intézkedéseket és India készült­ségbe helyezte fegyveres erőit. A katonák szabadságolását felfüg­gesztették. Az indiai kormány azt tervezi, hogy minisztereket és magasabb rangú diplomáciai személyeket küld több országba — az EAK-ba, Algériába, • Franciaországba, Tu­néziába —, hogy kifejtsék In-dia álláspontját. ról, mely a magyar- ifjúságot át­hatja a harcoló fiatalok, népek iránt. ..Azzal segíthet legjobban e nehéz küzdelemben hazánk ifjú. sága. ha jól dolgozik, tevékenyen részt vállal a szocializmus építé­séből. Jó munkával minél gazda­gabbá, erősebbé tesszük országun­kat, annál több segítséget tu­dunk nyújtani a gyarmati rabság­tól megszabadult nemzetelvnek és a még küzdőknek...” — mondotta többek között. Befejezésül az egész magyar ifjúság véleményének adott kifejezést, amikor élesen el­ítélte az amerikai imperialisták Észak-Vietnam elleni háborúját és követelte az agresszió megszün­tetését. A külföldi diákok közül Nour. Eddine algériai és Bushra Omer szudáni fiatal kért szót. Forró si­kert aratott rövid beszédjükben elmondották: hazájuk független­ségének kivíváséban felbecsülhe­tetlen szerepe volt a szocializmus hatásának, a szocialista országok segítségének, s a világ ifjúsága szolidaritásának is. A nagygyűlés ifjúsága tiltako­zó táviratot küldött a Vietnami Demokratikus Köztársaság buda­pesti nagykövetségére, követelve a világ haladó ifjúságával együtt az amerikai agresszió megszünteté­sét. * * * Az orosházi városi KlSZ-bizott- ság a határőrség és a honvédség fiataljainak részvételével április 24-én rendezett szolidaritási nagy. gyűlést a Petőfi Művelődési Ház­ban. Az ülésen Licsicsánj/i István őrnagy elvtárs emlékezett meg a gyarmati sorban élő népek füg­getlenségi harcáról és a nemrég szabaddá vált nemzetek fejlődé­séről. Az ünnepi beszéd után a gyarmati ifjúság képviselője: Dá­niel Carl Sonne szólt hazája, Ghana népéről és az ország fej­lődéséről. A szombaton és vasárnap ren­dezett ifjúsági gyűléseken csak­nem háromezer fiatal vett részt megyénkben. Megkezdte Párizs Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere vasárnap dél­után hatnapos hivatalos látogatás­ra Párizsba érkezett. Az Orly-i repülőtéren Gromiikót, feleségét és kíséretét Couve de Murville fran­cia külügyminiszter, felesége, va­lamint Zorin párizsi szovjet nagy­követ köszöntötte. Gromiko a repülőtéren kijelen­tette: Azért jöttünk ide, hogy esz­mecserét folytassunk a kölcsönös tisztelet és a gyümölcsöző együtt­működésre való törekvés szelle­mében a mindannyiunkat érdek­lő időszerű kérdésekről. A Szov­jetunió és Franciaország közötti egyetértés megerősítése a Szovjet­unió politikájának szilárd irány­vonala — hangsúlyozta Gromiko. Szovjet kollégáját üdvözölve Couve de Murville francia külügy­tárgyalásait miniszter rámutatott, hogy Gromi­ko látogatása lehetővé teszi több probléma megvitatását. Az oro­szoknak és a franciáknak érdekük, hogy e problémákat közös meg­állapodás alapján oldják meg. * Párizs Hétfőn délelőtt — magyar idő szerint — 11 órakor Gromiko szovjet külügyminiszter megkezd­te tárgyalásait a párizsi külügy­minisztériumban francia kollégá­jával, Couve de Murviiie-lel. Az eszmecsere két és egynegyed óra hosszat tartott. A szovjet külügy­miniszter a tanácskozás után ki­jelentette az újságírók előtt, hogy a tárgyaláson, amely barátságos légkörben folyt le, főleg a dél­kelet-ázsiai helyzetről és a lesze­relés kérdéséről volt szó. Gro­miko ma De Gaulle elnökkel találkozik. (MTI) A megalapozás évei A mezőgazdasági munka teljes erővel megkezdődött a ha­tárban. A tavaszi vetés javában tart, s a korai növények vetőmag­ja már talajba is került. Ezekben a napokban láttak hozzá a legfon­tosabb takarmánynövény, a kuko­rica vetéséhez, az őszi gabonafé­lékben a vegyszeres gyomirtás­hoz. A tavalyinál korábban jött a tavasz — s így a földeken előbbre tartanak az időszerű tennivalók­kal. Ennek ellenére az idei eszten­dő nehéz éve lesz mezőgazdasá­gunknak. A gépek száma — figye­lembe véve a selejtezéseket — las­sabban nő, mint eddig, a beruhá­zásokra valamivel kevesebb jut. A népgazdasági tervben előírt bruttó termelés szintjét azonban a nehézségek ellenére is teljesít­heti a mezőgazdaság. Megvan a mód arra, hogy átlagos időjárási viszonyok mellett a tavalyihoz mérten 1,5—2 százalékkal tovább növekedjék a termelés értéke. Földkerekségünkön a mezőgaz­dasági termelés a legutóbbi hu­szonöt esztendőben évente átlago­san 1,6 százalékkal növekedett, és ma 40 százalékkal haladja meg a negyedszázaddal ezelőttit. Ha­zánkban a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése óta — tehát há­rom esztendő alatt — több mint tíz százalékkal nőtt a mezőgazda­sági termelés bruttó értéke. Éven­te több mint háromszázalékos a fejlődés. S ennek eredményekép­pen tavaly a bruttó termelés ér­téke meghaladta már a hetven- milliárd forintot. A szocialista átszervezés utáni esztendők a korszerű nagyüzemi termelés megalapozásának, a ki­bontakozásnak az évei. Ilyen mó­don teljesen érthető és szükség- szerű: nagy beruházásokat kell a mezőgazdaságra fordítani. S ezek a beruházások megteremtik a ter­melés fejlesztésének lehetőségeit. Az idei esztendőt is figyelembe véve, a második ötéves tervünk­ben a mezőgazdaság mintegy 43,5 milliárd forintnyi beruházást ka­pott és kap. Ez a hatalmas ösz- szeg lehetővé teszi, hogy gepekkel váltsuk fel a fogaterő nagyobb hányadát, bár a vonóerőhiány ez alatt az idő alatt még nem szűnik meg. A felépített szarvasmarha- és sertésférőhelyek mindössze az egykori parasztistállókat pótolták eddig. A létesített nagyüzemi bor­feldolgozók, bortároló pincék, magtárak, górék egyelőre még a paraszti padlásokat, pincéket, gó- rékat sem pótolják teljes egészé­ben. Mindez elegendő bizonyíték ar­ra, hogy a mostani évek a nagy­üzemi termelés megalapozásának az évei. Ami ma létesül, az áltá­lában korszerűbb szívonalon áll a termelés szolgálatába — s eny- nyiben hozzájárul a termelés anyagi felételeinek kedvezőbb ala­kulásához, a korszerűbb agro- és zoótechnikai eljárások bevezeté­séhez. A talajjavítás, az öntözés, a szakemberek ezreinek tudása viszont már új erőként hat, s ez meg is mutatkozik a fejlődésben. A termelés fejlődése legközvet­lenebbül a felvásárlás alakulásán mérhető le. Változatlan árakon számítva, 1957-ben 17 milliárd fo­rintra rúgott a felvásárolt mező- gazdasági termények és termékek értéke. 1961-ben 20,9 milliárd fo­rintra nőtt a felvásárlás volume­ne. Tavaly — nem teljesen végleges szám alapján — 24,9 milliárd az eredmény. Ezek után érthető, hogy a háború előttihez mérten húsból kereken nyolcvan száza­lékkal — ezen belül sertéshúsból kétszer annyit — fogyaszthat az ország lakossága. Tojásból az ak­korinak kétszeresére, cukorból a háromszorosára növekedett az el­fogyasztott mennyiség. Az idei esztendő első negyedé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom