Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-27 / 98. szám
IMS. április 27, 3 Kedd Kin csattan az ostor? Eluzem-jelvény került a Mezőkováesházi Gépjavító Állomás homlokzatára is Wafcaiok még megyénk gépjavító alSoKiáSai, de már eddig is alaposai! magúikra vonták az ország köBvéleffnénjyénék figyelmét a tez-ek teljes műszaki ellátásával, a noiwaálhoMaa javítási szerződéskötéssel, a több más liasznos módszerrel. Kormányzatunk nagyszerei elismerésben részesítette gépjavító áHcmásainkat eddigi ered- ményeikört. A két évvel ezelőtt javítóvá átszervezett Mezökovácsházi Gépjavító Állomás homlokzatára is felkerült ae első Élüzem cím. Az erről szóló díszoklevélét és a pénzjutalmat Csillag Nándor elvtárs, az FM Gépesítési Főigazgatóságának egyik vezetője nyújtotta át ünnepélyes keretek között vasárnap, április 25-én délután. Nagy elismeréssel szólt a gépjavító munkájáról, ahol hét brigád versenyez egymással a mind jobb eredményekért, közülük három pedig a szocialista címért. Az embereket szorgalmas munka és tanulás jellemzi. Az elmúlt két év óta három mérnök és hat technikus egészíti ki a többnyire 5—10 év óta ott dolgozó szerelőgárdát. Tizemketten most tanulnak a technikumban. A hozzáértés és a szór. gátlóm eredményeként a traktor- és motormunkatervet 130 százalékra, a műszaki tevékenységi tervet több mint 100 százalékra teljesítették, s úgy, hogy például a Ze- torokat darabonként 5000 forinttal olcsóbban javították mint korábban. A gépjavító állomás szerelőd, mérnökei, technikusai nemcsak szavakban kaptak elismerést, hanem hatan miniszteri, tízen pedig vállalaifci Kiváló Dolgozó jelvényt kaptak az élüzermavatón a szokásos pénzjutalommal együtt.. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya 1965-ben nagyszabású libanevelési akció megvalósítását irányozta elő. A keltetőállomásokon 350 ezer libatojást keltetnek. A naposjószágokat üsz-ekbe, háztáji gazdaságokba juttatják a baromfiipar és a földművesszövetke- zeti mozgalom útján. Az első na- posliba-szállítmány a községek egy részébe meg is érkezett. A há- ziaszcmyok már is átvették a na- posli'bákat, melyek közül több csak libáeskánák bizonyult. A kelésgyenge jószágokon sajnos, az sem segített, hogy egynémelyik helyen a koraszülöttnek kijáró gondosságot nyújtották. A 25—30 napos libából 5—15 is elpusztult még az átvétel napján! A libák darabjáért 31 forintot fizettek, s az átvételnél jóformán meg sem nézhették, mit kapnak, mert erre nem volt kellő idő. Az elpusztult értékek egy-egy háztartásban jelentősek, különösein, ha figyelembe vesszük, hogy ebben az évben helyenként az előlegfizetés nem megfelelően alakult. Évekkel ezelőtt azt a nézetet hangoztattuk, hogy a keltetőállo- mások a kelésgyenge naposbarcm- í iák at ne adják ki, mm ezek egykét napon belül — előbb-utöbb— elpusztulnak. A nagymérvű pusztulás pedig meghiúsíthatja az 1965. évi libanevelési akciót. De felvetődik az a gondolat is, hogy a baromfiipar a kelésgyenge egye- deket miért veszi át minőségi áruként? Miért járul hozzá, hogy a keltetőipar a termelőkön „verje el a port?” Van mód arra, hogy a termelők kötbérigényüket a kelésgyengeségben elhullott jószágokéi* benyújtsák a baromfiiparhoz. A vitatott eseteik tisztázása a helyi fmsz és a hatósági állatorvos együttes véleményétől függ még a libák szétosztása előtt. Ezzel a lehetőséggel a termelődi eddig nemigen éltek. Kérjék hát az állatorvos véleményét, hogy ne rajtuk csattanjon az ostor! (tapsi) « Negyven—ötven százalékos árengedménnyel vásárolhatók a kötöttáruk és a fehérneműk, 30—40 százalékkal olcsóbb a férfi- és a női cipő a nagy tavaszi vásáron — Vásárlók hadjárata az üzletekben — A gyulai járás legjobb tehenészete A Belkereskedelmi Minisztérium rendelkezése értelmében április 26-a és május 15-e között kiárusítás jellegű tavaszi vásárt rendeznek az állami és a szövetkezeti 'kereskedelemben. A nagy tavasai vásárt megelőzően a megyénkben is népszerűséget aratott kedvezményes ballonkabát-árusí- tás után a vásárlók valóságos serege lepte meg a különféle ruházati női és férfi divatüzleteket. A mostani tavasza kiárusítás jellegénél fogva az egész országra kiterjed. Tegnap, 26-án a kom délelőtti órákban nagy tömegben keresték fel a vásárlók elsősorban a kötöttárut és fehérneműt árusító divatüzleteket. Ezeknek a cikkeknek az árait 40—50 százalékkal szállította le a kereskedelem. A többi között a 480 forintos női Syapjukuli 288 forintért került a vevők elé; a 38 forintos nylon harisnya 22 forint 80 Miérbe kerül. Ezeket az árukat a női vásárlók olyan tömegesen vették, hogy a kiszolgálók a szó szoros értelmében nem győzték a munkát. A férfi vásári ók körében nagyon népszerűek máris azok a divatos férfi- nyakkendők, amelyek a régi 30 forintos ár helyett 15 forintért kínálják magukat. Nem csupán a műszálas divatholmik a kapósak, igen sokan válogatnak a gyapjúból. készült női garnitúrák között is; a blúz-szoknya garnitúra 520 forintos ár helyett 312 forintba kerül. A Békéscsabai Körös Állami Áruház két nappal az árleszállítás előtt nagy divatbemutatót rendezett a téglagyár kultúrotthoná- ban. Ebben az áruházban női szövetek is kaphatók árengedménynyel. A szürke tropikál métere 101 forint helyett 66 forint 60 Mlér. A népszerű, modern, zöldfehér kockás NDK-szövet 55 forint helyett 33 forintért vásárolható. Nagy volt a tolongás a tavaszi vásár első délelőttjén a békéscsabai cipőüzletek előtt is. A szellős, lyukacsos férfi félcipők olcsóbbak, mint voltak: 215 forint helyett 173 forint az áruk. A női fehér divatos, spanglis, magas sarkú félcipő 234 forint helyett 140 forint 40 fillérért kapható. A feketefehér betétes magas szárú kisgyermekcipő 63 forint 40 fillér helyett 38 forint. Az elmúlt idények árengedményeihez képest a mostani 30'—50 százalékig történő árleszállítás nagy vásárlókedvet okozott a lakosságnak. Üdén zöldéit! a sarjadó fű az udvaron. Apró kíscsübék csipegetik. A szobának is beillő, ragyogó tiszta konyhában, zöld térítőn, hófehér pólyában apró emberke tekint a számára még ismeretlen világba. Editke, a kis család új tagja még alig kéthónapos. Édesanyja féltő szeretettel hajol fölé, az édesapja, pedig kettőjüket nézi maga feled ten. Idillikus kép, s ha a boldogságot meg kellene mintázni, ők lehetnének az ihletők. Három lépcső vezet a lakásba ós ez egy kicsit jelkép is. Három ember élete egy-egy lépcső a fejlődésben, s mindez egy családban. A nagymama Még javaban dúlt a második világháború, amikor özvegyen maradt Hoffmann Mihályné. Az élet kevés boldogságot nyújtott ifjú korában. Hajnalban kelt, későn feküdt, robotolt szakadatlan. Amikor özvegyen maradt is napszámba járt a közeli kertészhez, kapált, gyomlált, hordta a piacra a zöldséggel megrakott ládákat, kosarakat. Kétszeres teher nehezedett a vállára. Egyedül küzdött két gyermeke életéért, létéért. Aztán nagyot fordult a világ. De a kis család életében eleinte még sok változást nem hozott. — Csupán az történt, hogy édesanya elhatározta, minket iskoláztat, ne kelljen úgy küszködni, mint neki, ha már lehetőség Néhány héttel ezelőtt figyelmet érdemlő számokat rakosgattak egymás mellé a Gyulai Járási Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztályán. A termelőszövetkezeti tehenészetek eredményei azt tanúsítják, hogy a Járás legjobb tehenészete címet a gyulavári Bénin Hagyatéka Tsz érdemli, ment tehenenként három év óta 3 ezer liter tejen felül fejtek. van a tanulásra — meséli Marika, a fiatalasszony. A férj pedig hozzáteszi : Nagy változás volt ez mégis, hiszen a magunkfajta azelőtt soha nem juthatott volna középiskolába. A nyári szünidőben mi is segítettünk, amikor pedig belépett a miezőberényi Aranykalász Tsz- be. oda is kijártunk — folytatja az ifjú feleség —, édesanya a fezben is sokat dolgozott, az ő brigádja mindig a legnehezebb munkákat vállalta. Az övéké lett az első szocialista brigád a szövetkezetben. Hunka, biztonság — Tanyán laktunk, onnan jártunk Békéscsabára Misi öcsémmel a közgazdasági technikumb; — meséli tovább Marika, Krasztina Sóndomé — mindig nagyon szerettem tanulni. Kitűnőre érettségiztem és részt vettem országos tanulmányi versenyen is, amelyen első díjat nyertem. Előkerül a díszes oklevél és az érettségi tabló is, bizonyítékul. Az iskola után rövidesen a mezőberé- nyi Petőfi Tsz-ben kapott munkát, ahol most is könyvelő. — A falu egyik legjobb termelőszövetkezete — mondja. — Évek óta 30 forinton felül fizet, tavaly pedig 44 forintot ért egy munkaegység. Amikor férjhez mentem, közösen kezdtük el a takarékoskodást. Nem féltünk a jövőtől. Férjem igyekvő, amellett takarékos is, havonta ezer forinA közös gazdaságokban a borjak mesterséges nevelése következtében egy esztendő alatt 8,1 százalékkal csökkent az elhullás Ebben az évben a gyulai járó. termelőszövetkezeteiben nagyobb arányú szarvasmarha-állomány cserét szerveznek. A régi, a nem megfelelő termelékenységű teheneket kiselejtezik, helyűket újakkal, saját nevelésből pótolják. tot rakott télre már tegénykcrá- ban. a fizetéséből. Együtt még könnyebb volt. Én év végén nagyobb összeget is kaptam a termelőszövetkezetből. így tudtuk ezt a házat venni, amiben most lakunk. Munka és biztonság, ez- a lényege a fiatalasszony mondanivalójának. Mindketten tudják, ha becsületesen, szorgalmasan dolgoznak, megvan az eredménye. Két évvel ezelőtt vették a házat, és a tavalyi keresetből tellett új bútorra és szőnyegre. Edit kincse A kis Editke nyugodtan alszik, míg mi beszélgetünk, mintha érezné: az ő jövője mái- biztos alapokon nyugszik. A szülők tervezgetnek. — Az idén a kerítést akarjuk rendbe hozni és még szebbé tenni otthonunkat — mondja a férj. — A televízió is szerepel a tervben — mosolyogva teszi hozzá, hogy az antennát már megvették. — Vehetnénk részletre is, de sokkal nyugodtabb az ember, ha nincs adóssága, inkább várunk néhány hónapot, hogy készpénzért meglehessük, hiszen mindketten dolgozunk és telik majd arra is hamarosan. A fiatal szülök nyugodtan tervezhetnek, Editke pedig álmodhat ... Kasnyik Judit nek felvásárlási eredményei is mutatják: mezőgazdaságunk nemcsak kap, hanem ad is. Vágósertésből az év első három hónapjában 85 ezerrel többet értékesítették mezőgazdasági üzemeink, mint tavaly. Vágóharmá- ból lényegében ugyanannyi — csupán háromezerrel több — a felvásárlás, mint egy esztendeje. Tojásból a tavalyi első negyedév 171 milliós felvásárlásával szemben 237 millió az idei felvásárlás. Baromfiból pedig 441 vagon helyett 727 vagonnyit adtak a gazdaságok a központi készletekbe. A belső ellátás mellett mind jelentősebb a mezőgazdasági eredetű termékek export ja is. Hazánk egyáltalán nem bővelkedik az ipar fejlesztéséhez szükséges nyersanyagokban. Ezért a nyersanyagok nagy részét, és a korszerű üzemek berendezéséhez a gépek jelentős mennyiségét külföldön vásároljuk. A mezőgazda- sági termelés fejlesztése is megkívánja a termeléshez nélkülözhetetlen anyagok, eszközök fokozottabb behozatalát. Ezek ellentéteként a kivitelt is növelni kell. A mezőgazdasági termékek exportja különösen jelentős a fejlett tőkés országokba. A teljes exportnak 1961-ben 19 százalékát adta a mezőgazdaság. Tavaly ez az arány elérte a 21 százalékot. A fejlett tőkés országokba irányuló kivitelünknek viszont kereken ötven százaléka mezőgazda- sági termékekből áll, amelyeknek mind jelentősebb hányada feldolgozva kerül határainkon túlra. Az idén mezőgazdaságunknak többet kell adnia a hazai piacokra és az exportra is. Ugyanakkor tovább kell javítani a mezőgazdaság export—import-egyenlegét a bevételek javára. A szocialista átszervezést követő években növekedett a behozatal, de növekedett a kivitel is. Mezőgazdaságunk tavaly, az 1961-es esztendőhöz mérten — amikor befejeztük a szövetkezetek szervezését —. kereken 32 százalékkal növelte a kivitel-behozatal aktív egyenlegét, Más szavakkal: a magyar mező- gazdaság évek óta, s tavaly is számottevő bevétel-többlettel jénait hozzá hazánk gazdaságának fej lesztéséhez. A szocialista nagyüzemekben dolgozó parasztság érzi a felelősséget, tudja, mivel segíthet az országnak. Érdekei azonosak társadalmunk, az egész nép érdekeivel. A több, gazdaságosabb termelés száméra is jobb, emberibb életet teremt s ez ugyancsak szolgálja az ország érdekeit. A felelősségtudat, az érdekek azonossága meglátszott eddig, meglátszik ma az idei termés megalapozásának napjaiban, a tavaszi munkák során is. Almási István HÁROM LÉPCSŐ
