Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-24 / 96. szám

ims. április 24. 4 Szombat túlzások? Gazdasági alapfogalmak A vállalat jövedelmezőség'e A közelmúltban alakult meg Békéscsabán a városi KlSZ-bizott- ság és a Fegyveres Erők Klubja „Thália” Irodalmi Színpada. En­nek tagjai, a fiatal irodalomked­velők és versbarátök — köztük a Jókai Színház három művésznője, Bállá Olga, Jablonkay Mária és Lestyán Katalán — azóta készül­nek a bemutatkozó előadásra, amire április 26-án, hétfőn dél­után 5 órától kerül sor a békés­A Békési Járási Tanács V. B. Betegek Szociális Otthona pályázatot hirdet csabai Fegyveres Erők Klubja színháztermében. A Mozgó világ című műsort a magyar líra gyöngyszemeiből Má­té Lajos állította össze és rendez­te. Az irodalmi színpadi összeál­lításban 14 magyar költő alkotá­saiból hallhatnak az érdeklődők hogy ő munkál végez, hogy meg­kérdi a tröszt irányítása alá tar­tozó vállalat adminisztrátorát, vagy előadóját, hogy náluk meny­nyi időt fordítanak mondjuk kdf- lihajtogatásra. Egy megyei adat: az 1963. évi statisztikai évköny­vünkben az ipari üzemeket együt­tesen vizsgálva 1000 munkásra 246 műszaki, adminisztratív, kisegítő, nem ipari létszám jutott. Azon­ban ha ezt a számot tovább bont­juk, akkor az élelmiszeriparban ez a szám 433-ra, míg a tanácsi vállalatoknál már 555 főre emelke­dik. Lapunkban közöltük, hogy miközben Magyarországon a mun­kások száma 1958—1963 között 26 százalékkal nőtt, az adminisztra­tív létszám 34 százalékkal. El kell kezdeni Lehet, hogy Parkinson mester­nek nincs igaza, lehet... De ab­ban igaza van, hogy a gyomirtást valahol el kell kezdeni, ö a szel­lemesebb módszert választotta, szatírát írt. Mi nem vállalkozha­tunk saját megyénkén belül a bürokrácia elleni frontális táma­dásra, hisz a jelentések számát nem mi határozzuk meg. Saját erőből már történtek ugyan kez­deményezések, mert a megyei KSH az elmúlt évben például a termelőszövetkezetek jelentését lényegesen lecsökkentette, mond­ván, hogy közgazdasági számítá­sokkal egy-egy adatból jelentések nélkül is meg lehet állapítani a valóságot. A vállalatok az általuk előállí­tott termékeket értékesítik. Ha a termék további ipari felhaszná­lásra kerül (mint például az ön­tött vas, lemezek, csöveik vagy szerszámgépek), akkor a vevő egy másik termelővállalat, ha vi­szont fogyasztási cikk (mint pél­dául cukor, kenyér, készruha, háztartási gép stb.), akkor kereske­delmi vállalatok vásárolják meg. A gyártó vállalat azonban min­degyik esetben megkapja termé­keiért a központilag megállapí­tott árat. (Az állami vállalatok persze nem készpénzzel fizetnék, hanem a Nemzeti Banknál min­den vállalat számára külön veze­tett számlákon írják át a megfele­lő összegeket. (Ha összeszámoljuk egy vállalat egy év alatt megter­melt termékeiért kapott összege­ket, ez az évi árbevétel. A válla­latnak természetesen kiadásai is voltak a termelés során (nyers­anyagok, energia, bérköltségek stb.), ezeket le kell vonni a bevé­telekből. Ami marad, az a társa­dalom tiszta jövedelme — hiszen a vállalat társadalmi tulajdonban van. Az állam ennek a társadalmi t iszta jövedelemnek egy részét a vállalatnál hagyja, másik részét elvonja. Ez a rész az állami költ­ségvetés bevételeinek egyik forrá­sa. A tiszta jövedelem nagyobbik felének elvonása a gyakorlatban Rómában pénteken hajnalban csu­pán plusz 1 Celsius fokot olvashattak le a hőmérőről a munkába sietők. Még téliesebb volt az időjárás Szlové­niában, ahol csütörtökön este hóvihar kétféle módszer segítségével tör­ténik. A vállalatok mindenek­előtt kötelesek befizetni forgal­mi adót az államnak. Ami a tiszta jövedelemből ezután marad, azt nevezzük tulajdonképpen vállala­ti nyereségnek. Ha kiszámítjuk, hogy ez a nyereség hány százalé­ka a vállalat önköltségének, meg­kapjuk a nyereséghányadat, amely fontos mutatója a vállalat jövedelmezőségének, másképpen rentabilitásának. A vállalat annál jövedelmezőbb, minél kevesebb befektetéssel, rá­fordítással éri el az előírt terme­lési eredményt, ha a rendelkezés­re álló termelési eszközöket a ko­rábbinál termelékenyebben, na­gyobb eredményt produkálva használja fel. A nyereség egy részét a válla­lat köteles az államnak befizetni, de másik része fölött maga ren­delkezik. Ha a vállalat jól dolgo­zik, takarékoskodik, csökkenti az önköltséget, nagyobb lesz a nye­reség és természetesen a vállalat­nál maradó ;ész is. Mivel a nye­reségnek ebből a részéből fizetik például a nyereségrészesedést, és az anyagi ösztönzésre szolgáló más összegeket, a vállalat dolgo­zói anyagilag is érdekeltek az ön­költség csökkentésében, a takaré­kosabb gazdálkodásban, a munka termelékenységének javulásában. B Gy. dühöngött. A hegyekre 15 centiméter- nyi friss hó esett. Av éjszaka egyes helyekről nyolcfokos fagyot jelentet* tek. Ljubljana utcáin öt centiméter“*- hó feküdt. Igaztalan Az elmúlt hónapok egyik leg-ség vetési terv tárgyalásakor el- natgyobb sikere lett az 1964 végén j ső kérdésként mindjárt a plusz- megjélen-t: Parkinson törvénye ! létszám után érdeklődött. Az osz­vagy az Érvényesülés Iskolája cí- tályok létszáma fokozatosan emel- mfi könyv. Az eddig megjelent j bírálók közül többen „szellemes pamfletinak' . mások. így Szántéi Lajos egyetemi tanár is csupán szépirodalmi sikerként könyvelte el a művet. Lapunkban, az április »-4 szambán. Tábori András tol­lából: Adminisztráció és a lét­szám címmel jelent meg méltatás. Mi okozta, hogy a könyv rövid idő alatt nemcsak a szakma ér­deklődését. de éppen a róla szóló rengeteg írás és vélemény nyo­mén az újságolvasók érdeklődését »'«felkeltette Talán mégis igaza warn Parkinsonnak? Kedves vagy sok? Parkinson első bírálója, illetve első méltatója, Dr. Beér János egyetemi tanár szellemes elősza­vában megpróbálja, ahogy szok­tuk mondani, érthetővé tenni Par­kinson törvényét, vagyis: úgy be­szélni a bürokráciáról, a szaporo­dó adminisztrációról, mintha ná­lunk jelentkező túlzások nem is lennének azok, és egy-egy megál­lapítás, egy-egy „tétel” csak a hu­mor kedvéért hasonlítható a mi viszonyainkra. Így ír: „Parkinson tapasztala­tait a brit- birodalom (tehát tőkés ország) állami életéből, gyakorla­tából merítette. Jogosan mond­hatja tehát azt is, hogy szocialista országban, szocialista társadalom­ban ezek a kérdések egészen más­kép merülnek fel. Ez igaz." Per­sze Beér is felteszi a kérdést: ,,Al- líthatja-e bárki, hogy nálunk ki­irtottuk már a bürokrácia minden nyomasztó örökségét?” Az elmúlt napokiban több válla­latunk közgazdászaival beszélget­tem. Parkinson könyvének isme­rete nélkül panaszkodtak. hogy a jelentésgyártás szinte krónikus betegségévé vált a vállalati admi­nisztrációnak, a termelőszövetke­zeteknek s magának az államigaz­gatásnak is. Tudok tanácsról, ahol több osztályvezető az éves költ­kedett az évek során. Indok: több a munka, s ezzel arányosan újabb csoportok, újabb előadók kineve­zése válik szükségessé. Parkinson humorral üti ezt el: „A hivatal­nok beosztottjai és nem vetélytár- sai számát akarja növelni.” Ez tényleg vicc? Talán a fúrás ismeretlen fogalom nálunk? A kevés vagy sok vitáját nehéz lenne eldönteni és a jelentések sem önmaguktól születnek, azo­kat kérik. És ezt mindenki tudja: a vállalat fölött álló igazgatóság, az a fölött álló tröszt, majd a mi­nisztérium ugyancsak jelentést kér, amit a piramis alján álló ad­minisztrátoroknak határidőre (sok­szor túlórában) teljesíteni kell. Fordítsuk most feje tetejére a pira­mist. Vajon a bürokráciát meg le­het szüntetni alulról fölfelé? Tu­dom, hogy a választ nem lehet egy­szerűen megadni és itt igazat kell adni Parkinsonnak. aki azt mond­ja: „Nem a botanikus feladata, hogy kiirtsa a gyomot, neki az a dolga, hogy megmondja nekünk, milyen gyorsan nő a gyom.” Létszámok és a munka A kevés és a sok vitája termé­szetesen csak abban az összefüg­gésben érdekes, hogy egy-egy je­lentés elkészítése milyen mun­káról és milyen munkával szüle­tik meg. Korábban Magyarorszá­gon csak a KSH elnökének enge­délyével lehetett adatszolgáltató jelentéseket kérni. Négy év óta a KSH elnöke ezt a jogot a minisz­tériumokra is átruházta, A megyei statisztikai hivatal vezetőjének véleménye szerint most több száz­ra tehető azoknak a jelentéseknek a száma, amely nemhogy a KSH elnökének engedélyét, de még az illetékes miniszter engedélyét sem tartalmazza. És ez is természetes. Mert a tröszt irodájában ülő ad­minisztrátor, legyen az főelőadó, vagy bárki, azzal bizonyíthatja. Bemutatkozó előadást tart a békéscsabai „Thália“ Irodalmi Színpad Ügy érezzük, Parkinson törvé­nyének vitája erjedést indíthat meg. Talán elérjük, hogy egy-egy vállalatunknál, egy-egy tanácsnál rájönnek a jelentésgyártók vagy kérők munkájuk feleslegességére. Mert ismét Parkinsonra kell hi­vatkozni, hogy: „Az elfoglaltság hiányát leplezi le feltétlenül a szembetűnő semmittevés.” Dóczi Imre A baffooyai kiszesek az idén 950 ezer forintot takarítanak meg a népgazdaságnak Battonyán a KlSZ-alapszerve- zeteknek 860 tagja van. A szerve­zeti életen túl aktívan kiveszik A KIOSZ választmányi ülése A kisiparosokat érintő rendel­kezések végrehajtásának tapasz­talatait vitatja meg kétnapos ülé­sén a KIOSZ választmánya. A pénteken megkezdődött tanácsko­záson részt vett dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter, Földi László, a könnyűipari miniszter első he­lyettese és dr. Szatmári Nagy Im­re, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Dr. Gervai Béla, a KIOSZ el­nöke beszámolt a kisiparosság munkájáról. Elmondotta, hogy a lakosság számára szükséges szol­A M E G E V MEZŐGAZDASÁGI GÉPALKATRÉSZ ELLÁTÓ VÁLLALAT értesíti valamennyi ügyfelét, felhasználóját és szállí­tó jót, hogy 1965. május 1-től új központi irodájában és ÜJ KÖZPONTI TELEPHELYÉN: Budapest, XV. (Pestújhely), Cserventka Miklós út 103—105. szám alatt MŰKÖDIK TO V A B B . Levélcím: MEG ÉV, Budapest, Rákospalota 1. Postafiák: 28. Táviratcím: MEGEV, Budapest. Telefon: r»2 427—990. _ Egyszámlaszám: MNB 1 1080 gáltató-javító tevékenység ellátá­sát nagymértékben elősegítette az ipartörvény módosítása. A több mint fél évvel ezelőtt megjelent rendelet életbe lépése óta a fal­vak kisipari ellátottsága javult, növekedett az iparosok száma, hat hónap alatt 3861 új iparengedélyt adtak ki, de a tanácsok felméré­sei szerint ennek ellenére Győr- Sopron megyében még 140, Vas megyében 70, Szabolcs-Szatmár megyében 250 és Csongrád me­gyében 200 iparosmesterre volna szükség. A magánkisdparosok a helyi iparpolitikai szerveknek megfelelően tavaly több mint két és fél milliárd forint értékű ja­vító-szolgáltató munkát végeztek, s az 1965-ös tervük is hasonló nagyságú. A kisiparosok készít­ményei közül egyre több kerül exportra. Tavaly például 84,1 mil­lió forint értékű, az előző évinél 16 százalékkal több terméket ad­tak át a KET1 útján a külkeres­kedelemnek. (MTI) részüket a mozgalmi munkából. A Vörös Október kiszesei a szö­vetkezet faültetési akciójában je­leskednek: eddig 380 csemetét ül­tettek el. A Május 1 Tsz fiataljai 100 méter hosszú bekötő utat lé­tesítettek. A gimnázium politech­nikai műhelyében most készítik a gyermekjátszótér felszereléseit. Ugyancsak a gimnazisták a Dó­zsa Tsz-nek javítanak ekét, és fű­kaszát — több ezer forint érték­ben. Jelentős vállalásokat is tettek a battohyai ifjúkommunisták. A Petőfi és a Május 1 Tsz-ben a traktorosok takarékoskodnak az üzemanyaggal és a munkaidőt tel­jes egészében kihasználják. A növénytermesztő munkacsapatok a tervezettnél két mázsával több kukoricát és 25 mázsával több cukorrépát akarnak betakarítani. A téglagyári ifik fél százalékkal csökkentik a selejtet, s a nyers­tégla-gyártásnál segítenek a kaza­lozásban. Az ifjúsági bolt dolgo­zói elhatározták: takarékoskodnak a csomagolópapírral, a villanyt nem égetik feleslegesen. Ha a felajánlásaiknak eleget tesznek a határmenti község fia­taljai, akkor összesen 950 ezer forintot takarítanak meg ez év­ben a népgazdaságnak. Pénteken éjjel 8 fokos fagy volt Szlovéniában

Next

/
Oldalképek
Tartalom