Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-24 / 96. szám
ims. április 24. 4 Szombat túlzások? Gazdasági alapfogalmak A vállalat jövedelmezőség'e A közelmúltban alakult meg Békéscsabán a városi KlSZ-bizott- ság és a Fegyveres Erők Klubja „Thália” Irodalmi Színpada. Ennek tagjai, a fiatal irodalomkedvelők és versbarátök — köztük a Jókai Színház három művésznője, Bállá Olga, Jablonkay Mária és Lestyán Katalán — azóta készülnek a bemutatkozó előadásra, amire április 26-án, hétfőn délután 5 órától kerül sor a békésA Békési Járási Tanács V. B. Betegek Szociális Otthona pályázatot hirdet csabai Fegyveres Erők Klubja színháztermében. A Mozgó világ című műsort a magyar líra gyöngyszemeiből Máté Lajos állította össze és rendezte. Az irodalmi színpadi összeállításban 14 magyar költő alkotásaiból hallhatnak az érdeklődők hogy ő munkál végez, hogy megkérdi a tröszt irányítása alá tartozó vállalat adminisztrátorát, vagy előadóját, hogy náluk menynyi időt fordítanak mondjuk kdf- lihajtogatásra. Egy megyei adat: az 1963. évi statisztikai évkönyvünkben az ipari üzemeket együttesen vizsgálva 1000 munkásra 246 műszaki, adminisztratív, kisegítő, nem ipari létszám jutott. Azonban ha ezt a számot tovább bontjuk, akkor az élelmiszeriparban ez a szám 433-ra, míg a tanácsi vállalatoknál már 555 főre emelkedik. Lapunkban közöltük, hogy miközben Magyarországon a munkások száma 1958—1963 között 26 százalékkal nőtt, az adminisztratív létszám 34 százalékkal. El kell kezdeni Lehet, hogy Parkinson mesternek nincs igaza, lehet... De abban igaza van, hogy a gyomirtást valahol el kell kezdeni, ö a szellemesebb módszert választotta, szatírát írt. Mi nem vállalkozhatunk saját megyénkén belül a bürokrácia elleni frontális támadásra, hisz a jelentések számát nem mi határozzuk meg. Saját erőből már történtek ugyan kezdeményezések, mert a megyei KSH az elmúlt évben például a termelőszövetkezetek jelentését lényegesen lecsökkentette, mondván, hogy közgazdasági számításokkal egy-egy adatból jelentések nélkül is meg lehet állapítani a valóságot. A vállalatok az általuk előállított termékeket értékesítik. Ha a termék további ipari felhasználásra kerül (mint például az öntött vas, lemezek, csöveik vagy szerszámgépek), akkor a vevő egy másik termelővállalat, ha viszont fogyasztási cikk (mint például cukor, kenyér, készruha, háztartási gép stb.), akkor kereskedelmi vállalatok vásárolják meg. A gyártó vállalat azonban mindegyik esetben megkapja termékeiért a központilag megállapított árat. (Az állami vállalatok persze nem készpénzzel fizetnék, hanem a Nemzeti Banknál minden vállalat számára külön vezetett számlákon írják át a megfelelő összegeket. (Ha összeszámoljuk egy vállalat egy év alatt megtermelt termékeiért kapott összegeket, ez az évi árbevétel. A vállalatnak természetesen kiadásai is voltak a termelés során (nyersanyagok, energia, bérköltségek stb.), ezeket le kell vonni a bevételekből. Ami marad, az a társadalom tiszta jövedelme — hiszen a vállalat társadalmi tulajdonban van. Az állam ennek a társadalmi t iszta jövedelemnek egy részét a vállalatnál hagyja, másik részét elvonja. Ez a rész az állami költségvetés bevételeinek egyik forrása. A tiszta jövedelem nagyobbik felének elvonása a gyakorlatban Rómában pénteken hajnalban csupán plusz 1 Celsius fokot olvashattak le a hőmérőről a munkába sietők. Még téliesebb volt az időjárás Szlovéniában, ahol csütörtökön este hóvihar kétféle módszer segítségével történik. A vállalatok mindenekelőtt kötelesek befizetni forgalmi adót az államnak. Ami a tiszta jövedelemből ezután marad, azt nevezzük tulajdonképpen vállalati nyereségnek. Ha kiszámítjuk, hogy ez a nyereség hány százaléka a vállalat önköltségének, megkapjuk a nyereséghányadat, amely fontos mutatója a vállalat jövedelmezőségének, másképpen rentabilitásának. A vállalat annál jövedelmezőbb, minél kevesebb befektetéssel, ráfordítással éri el az előírt termelési eredményt, ha a rendelkezésre álló termelési eszközöket a korábbinál termelékenyebben, nagyobb eredményt produkálva használja fel. A nyereség egy részét a vállalat köteles az államnak befizetni, de másik része fölött maga rendelkezik. Ha a vállalat jól dolgozik, takarékoskodik, csökkenti az önköltséget, nagyobb lesz a nyereség és természetesen a vállalatnál maradó ;ész is. Mivel a nyereségnek ebből a részéből fizetik például a nyereségrészesedést, és az anyagi ösztönzésre szolgáló más összegeket, a vállalat dolgozói anyagilag is érdekeltek az önköltség csökkentésében, a takarékosabb gazdálkodásban, a munka termelékenységének javulásában. B Gy. dühöngött. A hegyekre 15 centiméter- nyi friss hó esett. Av éjszaka egyes helyekről nyolcfokos fagyot jelentet* tek. Ljubljana utcáin öt centiméter“*- hó feküdt. Igaztalan Az elmúlt hónapok egyik leg-ség vetési terv tárgyalásakor el- natgyobb sikere lett az 1964 végén j ső kérdésként mindjárt a plusz- megjélen-t: Parkinson törvénye ! létszám után érdeklődött. Az oszvagy az Érvényesülés Iskolája cí- tályok létszáma fokozatosan emel- mfi könyv. Az eddig megjelent j bírálók közül többen „szellemes pamfletinak' . mások. így Szántéi Lajos egyetemi tanár is csupán szépirodalmi sikerként könyvelte el a művet. Lapunkban, az április »-4 szambán. Tábori András tollából: Adminisztráció és a létszám címmel jelent meg méltatás. Mi okozta, hogy a könyv rövid idő alatt nemcsak a szakma érdeklődését. de éppen a róla szóló rengeteg írás és vélemény nyomén az újságolvasók érdeklődését »'«felkeltette Talán mégis igaza warn Parkinsonnak? Kedves vagy sok? Parkinson első bírálója, illetve első méltatója, Dr. Beér János egyetemi tanár szellemes előszavában megpróbálja, ahogy szoktuk mondani, érthetővé tenni Parkinson törvényét, vagyis: úgy beszélni a bürokráciáról, a szaporodó adminisztrációról, mintha nálunk jelentkező túlzások nem is lennének azok, és egy-egy megállapítás, egy-egy „tétel” csak a humor kedvéért hasonlítható a mi viszonyainkra. Így ír: „Parkinson tapasztalatait a brit- birodalom (tehát tőkés ország) állami életéből, gyakorlatából merítette. Jogosan mondhatja tehát azt is, hogy szocialista országban, szocialista társadalomban ezek a kérdések egészen máskép merülnek fel. Ez igaz." Persze Beér is felteszi a kérdést: ,,Al- líthatja-e bárki, hogy nálunk kiirtottuk már a bürokrácia minden nyomasztó örökségét?” Az elmúlt napokiban több vállalatunk közgazdászaival beszélgettem. Parkinson könyvének ismerete nélkül panaszkodtak. hogy a jelentésgyártás szinte krónikus betegségévé vált a vállalati adminisztrációnak, a termelőszövetkezeteknek s magának az államigazgatásnak is. Tudok tanácsról, ahol több osztályvezető az éves költkedett az évek során. Indok: több a munka, s ezzel arányosan újabb csoportok, újabb előadók kinevezése válik szükségessé. Parkinson humorral üti ezt el: „A hivatalnok beosztottjai és nem vetélytár- sai számát akarja növelni.” Ez tényleg vicc? Talán a fúrás ismeretlen fogalom nálunk? A kevés vagy sok vitáját nehéz lenne eldönteni és a jelentések sem önmaguktól születnek, azokat kérik. És ezt mindenki tudja: a vállalat fölött álló igazgatóság, az a fölött álló tröszt, majd a minisztérium ugyancsak jelentést kér, amit a piramis alján álló adminisztrátoroknak határidőre (sokszor túlórában) teljesíteni kell. Fordítsuk most feje tetejére a piramist. Vajon a bürokráciát meg lehet szüntetni alulról fölfelé? Tudom, hogy a választ nem lehet egyszerűen megadni és itt igazat kell adni Parkinsonnak. aki azt mondja: „Nem a botanikus feladata, hogy kiirtsa a gyomot, neki az a dolga, hogy megmondja nekünk, milyen gyorsan nő a gyom.” Létszámok és a munka A kevés és a sok vitája természetesen csak abban az összefüggésben érdekes, hogy egy-egy jelentés elkészítése milyen munkáról és milyen munkával születik meg. Korábban Magyarországon csak a KSH elnökének engedélyével lehetett adatszolgáltató jelentéseket kérni. Négy év óta a KSH elnöke ezt a jogot a minisztériumokra is átruházta, A megyei statisztikai hivatal vezetőjének véleménye szerint most több százra tehető azoknak a jelentéseknek a száma, amely nemhogy a KSH elnökének engedélyét, de még az illetékes miniszter engedélyét sem tartalmazza. És ez is természetes. Mert a tröszt irodájában ülő adminisztrátor, legyen az főelőadó, vagy bárki, azzal bizonyíthatja. Bemutatkozó előadást tart a békéscsabai „Thália“ Irodalmi Színpad Ügy érezzük, Parkinson törvényének vitája erjedést indíthat meg. Talán elérjük, hogy egy-egy vállalatunknál, egy-egy tanácsnál rájönnek a jelentésgyártók vagy kérők munkájuk feleslegességére. Mert ismét Parkinsonra kell hivatkozni, hogy: „Az elfoglaltság hiányát leplezi le feltétlenül a szembetűnő semmittevés.” Dóczi Imre A baffooyai kiszesek az idén 950 ezer forintot takarítanak meg a népgazdaságnak Battonyán a KlSZ-alapszerve- zeteknek 860 tagja van. A szervezeti életen túl aktívan kiveszik A KIOSZ választmányi ülése A kisiparosokat érintő rendelkezések végrehajtásának tapasztalatait vitatja meg kétnapos ülésén a KIOSZ választmánya. A pénteken megkezdődött tanácskozáson részt vett dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter, Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese és dr. Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Dr. Gervai Béla, a KIOSZ elnöke beszámolt a kisiparosság munkájáról. Elmondotta, hogy a lakosság számára szükséges szolA M E G E V MEZŐGAZDASÁGI GÉPALKATRÉSZ ELLÁTÓ VÁLLALAT értesíti valamennyi ügyfelét, felhasználóját és szállító jót, hogy 1965. május 1-től új központi irodájában és ÜJ KÖZPONTI TELEPHELYÉN: Budapest, XV. (Pestújhely), Cserventka Miklós út 103—105. szám alatt MŰKÖDIK TO V A B B . Levélcím: MEG ÉV, Budapest, Rákospalota 1. Postafiák: 28. Táviratcím: MEGEV, Budapest. Telefon: r»2 427—990. _ Egyszámlaszám: MNB 1 1080 gáltató-javító tevékenység ellátását nagymértékben elősegítette az ipartörvény módosítása. A több mint fél évvel ezelőtt megjelent rendelet életbe lépése óta a falvak kisipari ellátottsága javult, növekedett az iparosok száma, hat hónap alatt 3861 új iparengedélyt adtak ki, de a tanácsok felmérései szerint ennek ellenére Győr- Sopron megyében még 140, Vas megyében 70, Szabolcs-Szatmár megyében 250 és Csongrád megyében 200 iparosmesterre volna szükség. A magánkisdparosok a helyi iparpolitikai szerveknek megfelelően tavaly több mint két és fél milliárd forint értékű javító-szolgáltató munkát végeztek, s az 1965-ös tervük is hasonló nagyságú. A kisiparosok készítményei közül egyre több kerül exportra. Tavaly például 84,1 millió forint értékű, az előző évinél 16 százalékkal több terméket adtak át a KET1 útján a külkereskedelemnek. (MTI) részüket a mozgalmi munkából. A Vörös Október kiszesei a szövetkezet faültetési akciójában jeleskednek: eddig 380 csemetét ültettek el. A Május 1 Tsz fiataljai 100 méter hosszú bekötő utat létesítettek. A gimnázium politechnikai műhelyében most készítik a gyermekjátszótér felszereléseit. Ugyancsak a gimnazisták a Dózsa Tsz-nek javítanak ekét, és fűkaszát — több ezer forint értékben. Jelentős vállalásokat is tettek a battohyai ifjúkommunisták. A Petőfi és a Május 1 Tsz-ben a traktorosok takarékoskodnak az üzemanyaggal és a munkaidőt teljes egészében kihasználják. A növénytermesztő munkacsapatok a tervezettnél két mázsával több kukoricát és 25 mázsával több cukorrépát akarnak betakarítani. A téglagyári ifik fél százalékkal csökkentik a selejtet, s a nyerstégla-gyártásnál segítenek a kazalozásban. Az ifjúsági bolt dolgozói elhatározták: takarékoskodnak a csomagolópapírral, a villanyt nem égetik feleslegesen. Ha a felajánlásaiknak eleget tesznek a határmenti község fiataljai, akkor összesen 950 ezer forintot takarítanak meg ez évben a népgazdaságnak. Pénteken éjjel 8 fokos fagy volt Szlovéniában
