Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-24 / 96. szám
11165. április 24. 5 Szombat m m Üzemi pártmunkások tanfolyama Hetven üzemi, vállalati, kis-; megismerkednek a Központi Bi„Én” helyett ipáin szövetkezeti párttitkár, vezetőségi tag vesz részt ezekben a napokban az MSZMP megyei bizottsága békéscsabai pártiskolá- jának tanfolyamán. A háromhetes továbbképzés 12-én kezdődött el és április 30-ig tart. A hallgatók Békés és Csongrád megyei üzemekből, vállalatoktól jöttek össze, főként szegediek és békéscsabaiak, de többen érkeztek Szentesről, Makóról, Orosházáról és Gyuláról is. A tanfolyamon részleteiben Az elmúlt évek során Batto- nya környékén tudományos ásatások folytak s a régészek országos érdeklődést keltő, gazdag bronzkori leletekre bukkantak. Az eredményről tudományos és irodalmi értékű cikkek jelentek meg legutóbb a Tisszatáj című folyóiratban. A Tudományos Ismeretterjesztő Tarsirtat Békés megyei szervezete Az országos tanten- és utasítás jegyében a végzős általános iskolás tanulókat termelőszövetkezetek és ipari üzemek látogatásaira viszik a pedagógusok. Tegnap reggel békéscsabai nyolcadikosok indultak egész napos kirándulásra Orosházára és Hódmezővásárhelyre. A tanulók a békéscsabai 7. számú általános iskola VIII/a és b osztályos tanulói voltak. A 80 zottság decemberi határozatának iparral kapcsolatos kérdései, vei, foglalkoznak az ideológiai irányelvekkel, időszerű gazdasági kérdésekkel és meghallgatnak néhány aktuális, pártépítéssel kapcsolatos előadást is. Május 10-én ismét üzemi pártmunkások tanfolyama kezdődik háromhetes időtartamra. Június elején a kereskedelemben munkálkodó pártmuníkások továbbképzése kezdődik, s tart két hétig. vezésében április 28-án szerdár 19 órakor Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában dr. Gazdapusztai Gyula kandidátus, a bat- tonyai ásatások vezetője a hónapokig tartó tudományos kutatásról és eredmiényeirőil részletes beszámolót tart. A klub előcsarnokában a látogatókat rögtönzött kiállítás fogadja. Az előadó ezúton mutatja be a közönségnek a gazdag bronzkori leletek egy részét. fős kiránd'ulócsoportot három nevelő kísérte el. Kirándulásuk során — a tanmenetben szereplő terv szerint — a kémia tantárgyához kapcsolódó gyakorlati üzem- látogatásnak tettek eleget. Meglátogatták az Orosházi Üveggyárat, a Hódmezővásárhelyi Majoli- kagyárat. így találkozott a kémiaórákon megismert elméleti anyag a gyakorlati valósággal. A szocialista brigádvezetők ** márciusban megtartott országos értekezletén az egyik bri- gádvezetö igen hasznos javaslattal állt elő: éljenek, dolgozzanak és gondolkozzanak a vezetők is szocialista módon. Aki a rádiót hallgatta, tudja, hogy a felszólalást nagy taps követte, kifejezve a jelenlévők helyeslését. Valóban, ha a vezetők nem akarnak elszakadni az élettől, meg kell fogadniuk a jó tanácsot. A téma nem egészen új. Vannak már vezető munkakörben dolgozó műszakiak, akiket az irányításuk alatt álló valamelyik brigád — kérésükre — tagjául választott. Ez esetben nemcsak annyi történik, hogy a nevük belekerül a brigádnaplóba, hanem a kis kollektíva aktív segítőivé, támogatóivá is válnak, aminek a viszonzása sem marad el. Tavaly a Székesiehérvári Könnyűfémműben egy fiatal üzemmérnökkel beszélgettem, akit az egyik többszörös szocialista brigád tagjául fogadott. Elmondta, hogy nagy megtiszteltetésnek tartja ezt a gesztust, és rövid idő alatt is sók olyan benyomásra, tapasztalatra tett szert, ami nélkül csak fél ember lenne a gyárban. Ha kell, megbírálják őt is, amiből azonban mindig a jóakarat, segítő szándék csendül ki. Becsülettel helytállnak a munkában, fegyelmezettek, a legnehezebb feladatokat Is példamutatóan oldják meg, lehet rájuk alapozni. A bizalom természetesen kölcsönös. ÍV! unkakörüknél fogva a müiTi szakiak általában szorosabb kapcsolatban állnak a munkásokkal, de a gyárakban, üzemekben más vezetők is vannak, akiknek a tevékenysége, magatartása ugyanúgy kihat a termelési eredményre. Ha közülük bárki hanyagul dolgozik, vét a munkafegyelem szabályai ellen, nem képezi tovább magát, legfőképpen pedig, ha nem tartja be r> szocialista erkölcs írott és íratlan szabályait, sokszor olyan kárt .okozhat, amit a munkások csak nagy erőfeszítéssel vagy egyáltalán nem • tudnak helyrehozni. Még akkor is áll ez, ha a veszteség nem mutatható ki annyira kézzelfoghatóan, mint valamilyen selejt munkadarab. Persze a tévedés és a tudatosan elkövetett hiba közé nem tehetünk egyenlőségjelet. M iből erednek a hibák? Talán legtöbbször abból, hogy az egyéni érdekek megvalósítására való törekvés közben háttérbe szorulnak a közösség, a gyár, az üzem érdekei. A vezető „szövetségeseket” keres és rendszerint talál is magának, akiknek aztán a lekötelezettjévé válik. Persze különböző előnyöket kénytelen biztosítani részükre, s rendszerint a vak is látja, hogy mi a kiindulópont. Lassan kialakul egy belső és egy külső kör, s ez az állapot igen sók súrlódást okoz. Az elkerülhetetlenül szükségessé váló „diplomáciai sakkhúzások'’ igen nagy energiát kötnek le, állandósul a belső feszültség, a gyűlölködés, az intrika. Ilyen viszonyok között a vezető természetesen elszigetelődik. Csak a talpnyalók hangja jut el hozzá és tévedhetetlennek, csalhatatlannak kezdi hinni magát. A bírálatot saját személyé elleni támadásnak tekinti és arra is képessé válik, hogy megtorlásul a törvényeink és határozataink alapján tiltott és társadalmunk erkölcse által elítélt aljas módszerekhez, a bosz- szúhoz, a retorzióhoz nyúljon. Az ilyen vezetők azonban elöbb- utóbb elérik a jól megérdemelt sorsukat. Genki sem juthat ilyen hely^ zetbe, aki a közösség szemüvegén keresztül nézi a világot, képes megérteni, hogy az egyéni sorsa ezzel elválaszthatatlanul összefügg. Nem hiába mondjuk, hogy a vezetőnek állandó kapcsolatot kell tartania a dolgozókkal, meg kell hallgatnia véleményüket. javaslatukat. Olyan légkör kialakítása szükséges, amelyben • „ „mi nem érvényesülhet a hízelgés, a kétszínűség, hanem kizárólag a munka és a magatartás határozza meg az emberek értékét. Minden vezetőnek el kell tűrnie a kritikát, s minél magasabb beosztásban van valaki, annál inkább. Ma rr. r nincs egyetlen olyan fontos kérdés sem, amelyben valaki egyedül dönthetne. Szüksége van beosztottjainak tapasztalataira, véleményére. Igaz, a döntés, a felelősség végül is egyszemélyi. A felelősséget azonban csók akkor vállalhatja nyugodt lelkiismereti©], ha ebben tanácsaikkal, elgondolásaikkal mások is segítenek. A vezetőnek magas erkölcsi fokon kell állnia, hogy mentesíteni tudja magát azoktól a nézetektől, szokásoktól, módszerektől, melyeket gyomként a kapitalizmus hagyott örökségül a tudatunkban. Legfőképpen azt kell megértenie, hogy az „én"-t, az egyes szám első személyt felváltotta a többes szám első személy, vagyis a „mi”. Többször előfordul, hogy amikor egy vállalat, üzem vezetőjénél érdeklődöm, ilyen vagy hasonló választ kapok: „Igen jól sikerült a negyedév, de én nem szeretek dicsekedni.” A tévedést mindig igyekszem kijavítani. A közösség jó eredményével igenis mindenki büszkélkedhet, ami egyáltalán nem szerénytelenség, de annál inkább az, ha valaki az „én”-t ösz- szetéveszti a „mi”-vel. A szocialista brigádmozgalom alapvető vonása, hogy bizonyos célokat jelöl meg, amit ösz- szefogva, együttes erővel törekednek elérni. A célkitűzés pedig olyan jellegű, ami az egész társadalom javét, fejlődését szolgálja. Ehhez járulnak tehát hozzá a brigád tagjai, aminek végül egyénileg is hasznát látják. A vezetők sem tehetnek mást, a példájukat kell követniük, mégpedig komoly felelősséggel. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ezt ma már az élet parancsolóan írja elő. Pásztor Béla Szakkörökben országos érdeklődést keltettek a battonyai bronzkori leletek es a megyei múzeum közös szer Nyidcvan nyolcadikos üzemi látogatása Kiváló kereskedők Kassai Béla. a vállalat igazgatója a múlt év munkáját értékeli az ünnepségen. A Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat negyedszer nyerte el a Kiváló Vállalat címet és a múlt évi munkájáért is hozzákerült a ..Belkereskedelmi Miniszter és a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének Vándorzászlaja.” A bensőséges ünnepélyen dr. Gyürky Rudolf, a Belkereskedelmi Minisztérium Igazgatási Főosztályának vezetője adta át a kitüntetést. Elmondotta ünnepi beszédében, hogy a minisztérium kollégiumának és a szakszervezet elnökségének együttes ülése a vállalat gazdálkodását, áruforgalmát, tervteljesítését, valamint a lakosság ellátásáért végzett munkáját értékelte igen jónak, s ezért ítélte oda a Kiváló Vállalat címet, valamint a vándorzászlót. Jó érzéssel hallgatták az iparcikk kiskereskedelmi vállalat dolgozói a minisztérium képviselőjének szavaiból, hogy: „A gazdasági, pórt- és szakszervezeti vezetők szoros összefogásban, jó szervező munkával elérték, hogy 1964-ben a vállalat valamennyi boltegysége, a boltok dolgozói kivétel nélkül csatlakoztak a Tegyük szebbé boltjainkat mozgalomhoz. Az iparcikk kiskereskedelmi vállalat húsz brigádja nyerte el a Szocialista brigád címet, tizenkilenc bolt a Kiváló Bolt címet, húsz bolt szerzett elsőséget a Dr. Gyürky Rudolf, a Belkereskedelmi Minisztérium Igazgatási Föoszályának vezetője átadja a Kiváló Dolgozó oklevelet Kondacs László főkönyvelőnek. Szunyoglii János, a 78 éves népszerű kereskedelmi dolgozo, aki megkapta a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója oklevelet, üzletvezetőjével, Adamik Györggyel beszélget. különböző egyedi versenyekben, ötvennégyen kapták meg a Kiváló Dolgozó címet és oklevelet, és a legnagyobb: hárman a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója címet. Az ünnepségen az erkölcsi elismerés mellett anyagiakban is dotálták a kereskedelem dolgozóit: összesen 125 ezer forint jutalmat kaptak! Köszöntjük most mi is az iparcikk kiskereskedelmi vállalat valamennyi dolgozóját és csatlakozva a minisztérium képviselőjéhez, azt várjuk, hogy még tovább fejlesztik a megye lakosságának iparcikkellátását, még kulturáltabbá, és színvonalasabbá teszik a kereskedelmet.
