Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-14 / 88. szám

1965. április 14. 2 Szerda John Bernal nyilatkozata Johnson beszédéről ■ , - n. • London Bernal professzor, a Béke-rvilág- tanács elnöke, nyilatkozatban szö- gezte. le álláspontját Johnson el­nök bal ti more-i beszédéről. Kije­lentette. hogy ez a beszéd ködösí­tés. gs azért hangzott ed, hogy le­csendesítse az Egyesült Államok politikájának egyre nagyobb számban jelentkező bírálóit és el­leplezze a hadműveletek kiterjesz­tésiét. Az Egyesült Államoknak — hangsúlyosa.nyilatkozatában Ber­nal — haladéktalanul abba kell hagyma a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását. Ami Déi-.Vietaam jövőjét- illeti, ezt a kérdést csak a dél-vietnami népi oldhatja meg. A dél-vietnami nép igazi képviselőjének a Dél-Viet­nami Nemzeti Felszabadhasd Front tekinthető és ha ez nem vesz részt a tárgyalásokon, akikor nincs remény a rendezésre. Johnson el­nök azonban a legkisebb tanújelét sem adta annak, hogy elismeri ezt a tényt. Hogy az elnök beszéde csupán képmutatás, az megítélhe­tő abból a tényből, hogy elhang­zása után ismét légibombázást hajtattak végre a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ellen, és újabb háromezer amerikai tenge­részgyalogost irányítottak Dél-Vi- etnamba. (MTI) Hazánkba érkezett Vaclav David csehszlovák külügyminiszter Václav David, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügy­minisztere Otto Klioka küliigy- miniszlerhelyettes és több vezető munkatársa kíséretében — ked­den Péter János külügyminiszter meghívására néhány napos láto­gatásra hazánkba érkezett. A Ferihegyi repülőtéren a cseh­szlovák külügyminisztert Péter János fogadta. A fogadtatásnál je­len volt Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsága kül­ügyi osztályának helyettes vezető­je, Erdélyi Károly és Szilágyi Bé­la külügyminiszterhelyettesek, Cséby Lajos, hazánk prágai nagy­követe, továbbá a Külügyminiszté­rium más vezető munkatársai. Ott volt Framtisek Pisek budapesti csehszlovák nagyikövet és a nagy- követség munkatársai. (MTI) 1925: MSZMP Negyven éve, 1925. április 14- ón alakult meg a Magyarországi Szocialista Munkáspárt. Az el­lenforradalmi Magyarországon legális forradalmi munkáspárt­ként működött. Az MSZMP a kommunisták köré tömörítette a szociáldemokrata pártból kizárt és kivált baloldali szociáldemok­ratákat. Az új párt előkészítette és tíz nap múlva már megtartotta Budapesten, az Aréna úti (ma Dózsa György út) Grado kávéház­ban nyilvános alakuló gyűlését. A párt elnöke Vági István lett. Országszerte csakhamar megala­kultak az MSZMP csoportjai, Bu­dapesten kívül 88 vidéki szerve­zete volt. A pártot sok dolgozó tá­mogatta, különösen az ifjúmunká­sok. 1926—1927-ben az üzemi dol­gozók és a szegényparasztság je­lentős tömegei követték a párt politikáját. A Bethlen-korrrány nyílt törvénytiprással és erőszak­kal tört a párt jelöltjeire az 1926. évi országgyűlési választások ide­jén. A hatósági üldözés fokozása, a párt vezetőinek és tevékeny tagjainak sorozatos letartóztatása megbénította, majd 1928-bao tehe­tetlenné tette az MSZMP további működését. Tagjainak zöme azon­ban hű maradt a párt harcos szel­leméhez. Megkezdődtek a szovjet-mongol tárgyalások Növekszik a világ kőolajtermelése Moszkva A Kremlben kedden megkez­dődtek az SZKP és a szovjet kor­mány vezetőinek tárgyalásai a mongol párt- és kormányküldött­séggel. Szovjet részről Leonyid Brezs- nyev, Alekszej Koszigin és más szovjet vezetők vesznek részt a tárgyalásokon. A mongol párt- és kormányküldöttség vezetője: Jum- zsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a Mongol Minisztertanács elnöke. (MTI) Az ENSZ leszerelési bizottsága felújítja munkáját New York U Thant, az ENSZ főtitkára el­határozta, hogy április 21-re ösz- szehívja az ENSZ leszerelési bi­zottságát. A bizottság a Szovjet» unió javaslatára újítja fel munká­ját. (MTI) A vegyipar és közlekedés nagy üte­mű fejlődése a kőolaj jelentőségét nagymértékben megnövelte. A világ energiaszükségletének ma már több mint fele ‘'származik a kőolajból és földgázból. 1964-ben a kőolaj világ­termelés (a cseppfolyósított földgáz­zal együtt.) elérte az 1954. évi meny- ny iségnek kétszeresét —> az 1,450 mil­lió 4őnnát, amely 1963-lioz viszonyítva 7,5 százalék emelkedést jelent. A szocialista országok részesedése 246 610 000 tonna — azaz az összmeny nyiség több mint cgyhatoda volt. 1964- ben‘ a Szovjetunió á23 millió tonna olajat hozott a felszínre. A Szovjet­unió — az elmúlt évekhez hasonlóan, továbbra is — a világ második leg­nagyobb kőolajtermelő országa. A világtermelésben 425,1 millió ton­nával az Amerikai Egyesült Államok foglalja el az első helyet. A kibányá­szott • köolajmcnnyiséget 1963-hoz vi­szonyítva, az elmúlt évben mintegy 15 pUllió tonnával emelték. Az Arab (Perzsa)-öböl államai (Irak, Irán, Kuwait, Szaúd-Arábia, Qatar, Abu Dhabi) 1964-ben összesen 384 millió tonnát termeltek, amely az előáő évihez viszonyítva 11,5 százalék emelkedést jelentett. E térségben — az Egyesült Államokhoz és a Szovjet­unióhoz hasonlóan — a kőolajmezők egy része inár a tengerre települt. Az Abu Dhabi sejkséghez tartozó, újon­nan feltárt, partmenti kőolajtelepeken a felszínre hozott kőolaj mennyisége 1963- hoz viszonyítva 300 százalékkal emelkedett. Latin-Amcrika évi teljesítménye 231,3 millió tonna volt. E mennyiség három­negyed részét Venezuela szolgáltatta. Ez az ország 171,2 millió tonnával a világranglista harmadik helyezettje. Afrika (elsősorban Észak-Afrika) 71 millió tonnával járult a világ olaj­készletéhez. Ezen a földrészen a vezető j helyet rohamosan növekvő olajmeny- nyiséggel (1963-ban 22,1 millió tonna, 1964- ben 38 millió tonna) Líbia foglal­ja el. A második helyen Algéria áll. Távol-Kelet egyetlen jelentős kiter­melő országa 23,7 millió tonnával In­donézia. Nyugat-Európában a kereslet állandó emelkedése ellenére számottevő kő­olajtermelésről nem beszélhetünk. Egyedül a Német Szövetségi Köztár­saság köolajhozama említésre méltó (1964-ben 8,2 millió tonna), azonban ez a mennyiség közelről sem fedezi az NSZK kőolajszükségletét. Az erősen iparosodott államok főleg közel-keleti, észak-afrikai és venezue­lai importból fedezik a hiányzó kon­tingenst. Ez az oka annak, hogy min­den politikai és gazdasági jellegű vál­tozásra oly érzékenyen reagálnak a világ kőolajmonopóliumai. Diplomáciai kapcsolat létesül Izrael és a Német Szövetségi Köztársaság között Tel-Aviv Izraeli sajtó jelentések szerint jövő hónapban nagykövetségi szinten diplomáciai kapcsolatra lép Izrael Nyugat-Németország- gal. Az erről szóló megállapodás Kurt Birrenbachnak. Erhard kancellár különmegbízottjanak legutóbbi izraeli látogatása idején jött létre. A hivatalos személyiségek nem voltak hajlandók kommentálni ezt a közleményt, mondván, nogy a két fél tárgyalásai még nem értek véget. A Jediot Aharonot című lap szerint a tárgyalásokról szóló izraeli—nyugatnémet közös közleményt csak a mostani vallási ünnepek után hozzák nyilvános­ságra. (MTI) Skorzeny üzleti úton Ottó Skorzeny tíz spanyol rész­vénytársaság ‘ képviselőjeként, ezékbén a napokban á johannes­burgi tavaszi vásáron tartózkodik — jelenti az AP hírügynökség. A spanyol pavilonban számos „né­met bevándorló'’ felismerte jel­legzetes, sebhelyes arcát. Az egykori SS-ezredes — Hitler testőrségének volt vezetője, Mus­solini „megmentője”, akinek bu­dapesti tevékenysége is történel- 2«i rómregény, — egy - újságíró­nak kijelentette: „kizárólag üz­leti úton jár, nincs kedve a há­borúról beszélni”. Skorzeny különben Spanyolor­szágban él háborítatlanul, bár számos olyan ország, ahol hábo­rús bűncselekményeket követeti el, kiadatását kéri. Otto Skorzeny jelenleg egy neofasiszta szervezet élén áll, s közismert, hogy „üzleti ügyek” ürügyén egy nemzetközi fasiszta hálózat újjáélesztésén fá­radozik. (MTI) A gazdasági vezetés és a pártszervezetek Az eredményes gazdasági mun­kához, a termelési tervek pontos teljesítéséhez nélkülözhetetlen a politikai és szakmai vezetés össz­hangja. a gazdasági vezetők és a partszervezet mindennapos, szoros együttműködése. Kialakultak az ennek megfelelő formák, módsze­rek is. A vállalati intézkedési terv kidolgozását, végrehajtását pél­dául a pártszervezetek a maguk feladatának is tekintik. A gazda­sági vezetők többsége viszont nemcsak elismeri a politikai ve­zetők, a pártszervezetek jogát a termelést irányító és ellenőrző munkában, hanem igényli is a pártszervezetektől a termelést se­gítő politikai munkát. Találkozunk azonban helytelen nézettel a tekintetben: hogyan függ össze a gazdasági és politikai munka a gazdasági vezetők tevé­kenységében. Hangot kap és he­lyenként a gyakorlatban is érvé­nyesül az a felfogás, amely sze­rint a politikai és gazdasági mun­ka és vezetés két különböző do­log. — A pártszervezet feladata a politikai munka, a gazdasági ve­zetésé a szakmai, végezze mind­egyik a maga dolgát — véleked­nek egyes szakemberek. Ami a pártszervezeteket illeti: az üzemekben nemcsak joguknak, hanem kötelességüknek is tartják, hogy rendszeres' segítséget nyújt­sanak a termelés eredményes megszervezéséhez, általában a gazdasági munkához. A gazdasági vezetők között viszont akadnak olyanok, akik úgy dolgoznak, mintha politikailag „légüres” tér­ben végeznék szakmai feladatai­kat. Találkoztunk már gazdasági vezetővel, aki így vélekedett: — Miért végezzek politikai munkát, amikor ott van a pártszervezet? Megvan annak arra a maga ap­parátusa. — S mit mondanak ugyanebben az üzemben a párt­munkások, sőt, a politikailag éret­tebb pártonkívüliek is? — „Elvár­juk, hogy a gazdasági vezető a rá­bízott területnek bizonyos fokig politikai vezetője is legyen." Egyet kell értenünk ezzel a kö­vetelménnyel, hiszen ez a min­dennapi munka létfontosságú igé­nyein alapszik. Nincsen ugyanis mindentől elvonatkoztatott, ön­magáért való szakmai munka. Egy-egy üzem termelési terve mint a fogaskerék illeszkedik be az ország termelési tervébe, s ve­zetőnek és beosztottnak egyaránt ismernie kell annak összefüggé­seit az ország tervével. Amint az egész ország, úgy egyetlen üzem terve ugyancsak a szocialista gaz­daságot szolgálja, s ezért ismer­tetésében és végrehajtásában is nélkülözhetetlen a politikai mun­ka. Napjainkban — amint ízt az MSZMP Központi Bizottsága múlt év decemberi határozatában hang­súlyozta — különösen fon'os a tervek minőségi mutatóinak Telje­sítése, a termelés olcsóbbá tétele, a fegyelem javítása. A gazdasági vezetés munkájának ma ez a fő tartalma. S a gazdasági vezető, mihelyt a tervek konkrét megva­lósításán dolgozik, emberekkel ke­rül kapcsolatba. Aligha boldo­gulhat pusztán utasításokkal. Meg kell magyaráznia a feladatoknak nemcsak szakmai, hanem politi­kai tartalmát is, a részfeladat ösz- szefüggését az egésszel. Csak így serkentheti eredményesebb mun­kára a dolgozókat. A munka fe­gyelem megjavítása sem alapul­hat pusztán utasításon, felelősség­re vonáson; az emberekkel történő foglalkozásnak, a meggyőzésnek komoly szerep jut ebben a tekin­tetben is. Vajon mindezekhez a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom