Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-14 / 88. szám
1985. április 14, 3 bcenU Interpelláció knkoricaügyben Egy évvel ezeSoJ t az. ideinél " kedvezőbb veit a itukorica- terme&zfcés pozíciója. Akikor alig volt néhány ezer ieedd az őszről tavaszra maradt szánitanivaló. Most viszont a terv szerinti 170 ezer hold vetésnek csaknem fele tavaszi szántásba ikx f rül. A kukorica vetőágyának agji harmada, helyenként egynegyedei még szántásán. Több helyen smég állnak a szárkúpők. Lassan á| »rilis közepét ' írjuk, s a 170 ezer 3a old kukorica vetését — megyei célkitűzés sze- rinit — április végéiig be kellene fejezni. A ikukoric; irigyben ezeik a tények indokolják: intefpellá- ciónikat. A szövetkezetek dühökéihez, ag- lonómusaihoe, bri^S id vezetőihez, traktorosaihoz, vetSbrigádjaihoz, gazdáihoz fordulunk fc a megye vezető szerveinek az a kérése, hogy áprilisban kerti pjön földibe a kukorica. Az előzmények ' ismeretében ” érthető e kerék A kukorica Békésben terület nagyság szerint a kenyérgabona utáni második helyen áM. A szesmes abrakot adó terület legnaigyoltfb hányadát ez a növény foglalja .el. Tavaly a kukorica boMankeiiiti hozama szemesen — tsz met gyei átlag — 10—20 mázsa között volt. Néhány évvel ezelőtt 16 mázs a szemes termést ért el a megye. Az évről évre növekvő termésé Stlag azonban még mindig kevésnek bizonyult az időközben t tiszaporodott adatállomány abral üedátásához. Bár egyes tsz-ekben •— a megye déli járásaiban. — 25— ^55 mázsa szemes kukoricát is te nmeitek. Az északi járásokban a kiakorioa termesztésére, a hozamok növelésére tett intézkedésiek .lényegében beváltották a korábbi tmegyei elgondolásokat. Főként .ennek tudható be, hogy 1964-ben t a tsz-ek Békés megyében ország-Osan is rekordtermést takarítottaifej be. • Azt valljuk, hogy az plért gazdasági eredmények vall amennyiünket a még jobb munkaira köteleznek. Hogy a tavalyi rekordtermés ebben az évben megismétlődhet — még nyitott kér dés. Sok a számtanain, az őszi és a tavaszi szántások egy része még nem látott simáiét, fogásit, vetés előtt kultivátort. Hogy az idén terem-e annyi kukorica, mint tavaly, az többek között attól is függ, hogy az őszi szántás simítózása —szak- nyelven mondva lezárása —, a tavaszi szántás elmunkáiása és maga a vetés milyen minőségben sikerül. Ezért a sikerért interpellálunk a termelés élvonalában a traktorosoknál, a szántáshoz, a magágy készítéséhez és a vetéshez beosztott dolgozóknál, hogy a következő hetekben e fontos takarmánynövény vetésére tőlük telhetőén úgy kövessenek el mindent, hogy április végéig jó minőségiben kerüljön földbe a kukorica! Wafamennyiüfc érdeke ez. A szövetkezeteknek és a háztáji gazdaságoknak, ha bőven terem a kukorica, nagyobb lehetőség kínálkozik a haszonállattai- tásban elért eredmények növelésére, mewed szinten évről évre kísérő tö’á$> ezer vagonos takarmány!»,íány csökkentésére és nem utolsósorban a vágóállat-értékesítési terv teljesítésére, túlteljesítésére, a közös gazdaság bevételeinek szilárdítására, a szövetkezeti családok elért életnívójának növelésére. Mert úgy van az az életben, ha valamiből a tez-nek több terem, akikor a gazdáknak is a több jövedelemből nagyobb ösz- szeg jut. A kukoricaitermesztésben elért eredmények megismétlésére annak ellenére, hogy az idei gazdasági helyzet a tavalyinál kedvezőtlenebb, mégis mód van. 1965-ben a tsz-ek több géppel, tapasztalattal rendelkeznek, mint korábban,. Most tehát minden attól függ, hogy a tsz-agronómusok miként tudják a szövetkezeti erőket’úgy összpontosítani, hogy egy 80—100 holdas táblát — szántástól a vetés utáni boronálásig — két-három nap alatt jó minőségben elvessenek. Amikor a munka ütemét vetjük fel és a minőségre apellálunk, elsősorban arra gondolunk, amit Varga Lajos, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának főagronómusa a megyei operatív bizottság ülésén kifejtett: tavasszal a szántás idejének nem kellő kiválasztásával a talajszerrmmkákhoz, amelyék .legalább annyira politikai feladató!a, mint amennyire szakmaiak, a gazdasági, a szakmai vezetőnőit nincs köze? Ellenkezőleg! A különbség a munka módszeredbe» van. A szakmai vezetés megteremti a tervek* teljesítésének gazdasági feltételeit. Ez. azonban nem jelenti azt, hogy a munkája ezzel véget is ért Min t ahogyan a pártszervezeteknek sem pusztán az a feladatuk, hogy a politikai munka eszközeivel a végrehajtásra ösztönözzék ai dolgozókat. A pártszervezeteknek már a feladatok megállapításánál, a tervek kidolgozásánál' számításba kell venniük, mit tudnak hozzáadni a szakmailag megállapított követelményekhez i a dolgozók öntudatukból, ielltese- désükből. Mindezt természetesen jó politika, munkával lehet erősíteni, illetve felszí tani. A politikai munkával tehát a gazdasági vezetésnek számolnia kell. Sőt: maguknak a gazdasági vezetői tnek .is segíteniük keß abban, ihogy ez a politikai erő minél faliban gyümölcsözzék. A szakmai vezetés és párt; Kér - veziet együttműködése sem korlátozódhat a feladatok együttes kidolgozására és a végrehajtás értékelésére. A kettő között van ugyanis a végrehajtás. S ha valahol, itt a legfontosabb az együttműködés. Persze nem szabad ösz- szekeverni a feladatköröket. A pártszervezetnek azonban éppúgy kötelessége figyelmeztetni és intézkedést sürgetni, ha hiányoznak a zavartalan munkafeltételek, mint ahogyan a gazdasági vezetésnek is kötelessége a párt- szervezet segítségét kérnie például a fegyelmezetlen dolgozók nevelésében. Egyszóval: a párt- szervezeteknek és a gazdasági ve- j zetésnek a napi munka minden [ mozzanatában együtt kell működnie. Nem helyes a problémák „gyűjtögetése” egy-egy értekezletre. Operatív, a problémákat azonnal feltáró, és gyorsan megoldó i együttműködésre van szükség. Hatásköri viták, presztízsérde- j kék csak árthatnak a közös ügy- j nek, a közös célnak: a termelési > tervek hiánytalan teljesítésének, j A gazdasági vezetés és a párt- I szervezetek összhangja kisugárzik az egész üzemre, egyetértést, összhangot teremt a gyár minden munkásköllektívájában. Ott, ahol egységben dolgoznak, rendszerint szervezetten biztosítják a jó munka feltételeit, és a munkafegyelmet is. Ilyen összhangot kell teremtenünk minden üzemben. S ezzel már jórészt megteremthetjük a Központi Bizottság múlt év decemberi határozata teljesítésének feltételeit is. Faragó Jenő kezet egész évre tönkretehető. Csak ott és aikkor szántsanak 20— 25 centi mélységben, ahol omlik a föld. A talajt szántás után íoga- solják, hogy az áprilisi szelek minél kevesebb nedvességet vihessenek el. Inkább két nappal később, de jó minőségben, a szántást is és a vetést is, mint ugyanennyivel korábban gondatlanul! Az interpelláció kényes ügy- ” ben hangzik. Sok a feladat s a megyei szervek elsősorban minőségi munkát kérnek. Mert bőven van szántani való, simító- zás, fogasolás, kultivátorozás, s a szövetkezeti gazdák felelőssége is nagy. E felelősség tudatában, viszont csak felelősséget vállalóan dolgozhat a becsületes ember, rnégpedig oly módon, hogy a munkára alkalmas idő minden percét a közös feladatira, egyéni és szövetkezeti ügyük szolgálatára használják. Ha valaha szükség volt a mezőgazdaságban átgondolt munkaszervezésre és a teendők ellátásában a jó gazda gondosságára, akkor ebben az évben ez — mindenekelőtt a következő két-három héten — fokozottan vetődik fel. Elsősorban a kukoricaterméstől függ, hogy lehetőségeinkhez mérten lesz-e elegendő zsír, tej, hús, tojás 1966-ban. Szövetkezetenként ezek várható volumene rajzolódik ki ezekben a napokban . Í gy hát senkinek sem lehet mindegy, hogy az említett cikkekből holnap mennyi jut asztalainkba. Ezért interpellálunk. Dupsi Károly Nívótartásos önitató, fejőkombájn és egyéb újdonság a Vizesfási Állami Gazdaság tehenészetében A Vizesfási Állami Gazdaságban — ahol az állattenyésztésben és növénytermesztésben egyaránt bátran alkalmazzák az új módszereket — a tehenészetben több érdekes újdonságot láthatunk. Többek között ötletes takarmá- nyos kocsit szerkesztettek, melynek segítségével az egyedi takarmányozás elve pontosan érvényesül. Korábban előfordult, hogy nem a tejtermelés arányában kaptak abrakot a tehenek. Most a motorizált takarmányos kocsin ül a tehenész. Minden tehén előtt önműködően megáll a kocsi, s a tehenész, mintha csak telefonálna, feltárcsázza azt a számot, ahány liter tejet ad naponta a tehén. A gép pedig automatikusan elébe dobja azt az abrakmennyiséget, ami éppen neki jár a tejhozam után. Másik újdonság a fejőkombájn: tejszállító tankból alakították át, s egyszerre négy tehenet fejhetnek vele. Újdonság ebben, hogy önműködően kikapcsol, amikor a tehén leadta a tejet, így nem rángatja feleslegesen a tőgyet. Kiválónak ígérkezik a nívótartásos önitató is. A már ismert önitatáknál gyakran az a baj, hogy elromlik a szelep, ilyenkor vagy egyáltalán nem kap vizet a jószág, vagy állandóan csurog a víz s nedves lesz alatta az alom. A vizesfásiak új eljárást dolgoztak ki. A közlekedőedény elve alapján az egész vízhálózatban állandóan egyszintűn lesz a víz. Ahogy a jószág fogyasztja a vizet, önműködően utánatölt s a vízszint nem csökken.. Gondoltak azonban arra is, hogy különösen a nagy nyári melegben gyorsan melegszik, pos- had a' víz s az nem tesz jót az állatnak, ezért úgy szerkesztették meg a nívótartásos önitatót, hogy óránként cserélődik a víz. Így mindig frisset ihatnak a tehenek, ami a tejtermelésben igen fontos. —Ary— A RAPIDTOX-hoz is hiányzik alkatrész A fertőző állatbetegségek elleni védekezésben teljes kapacitással használták a Rapidtox permetezőgépeket. A folyamatos igénybevétel és az alkatrészhiány kizárta a téli javítást. MegyénkTojásgyár Körösiadányban A körösladányi Üj Barázda Termelőszövetkezet 10 ezer tojótyúkot tart a nemrég felépített új tojóházban. Valóságos tojásgyár ez — bár még sok nehézséggel küzdenek az itt dolgozók, mert a korszerű követelményeknek nem mindig felel meg a berendezés—, ugyanis jelenleg naponta 5 ezernél több tojást szednek össze a tyúkok után. A termelőszövetkezet az 1965. évi terve alapján 1 millió 200 ezer tojást akar átadni a kereskedelemnek, illetve a feldolgozó üzemeknek. Képek a tojóházból. (Fotó: Jermenúh) bein 50-re becsülik a javításra váró szántóföldi permetezőberendezéseket. Eaek karbantartása azonban alkatrészhiány miatt aen> lehetséges. Köztudott, hogy Békés megye az ország kenyérgabona ellátáséban jelentős helye» áll. A tavalyi 11,7 mázsa tsz-á tlagtermésben a vegyszeres gyomirtásnak is igen nagy jelentősége volt. Az idei tavaszra a tsz-ekben 130 ezer hold kenyérgabona vegyszeres gyomirtását tervezték. A vegyszert az ipar leszállította, csak éppen az a hiba, hogy nem tudják időben kiszórni, mert nincs elegendő üzemképes Rapidtox-gép. A gépállomások megyei igazgatósága alkatrészhiány miatt, sajnos, nem vállalja a gépek felújítását. Ezek a gépek hazai gyártmányúak. Ha a magyar ipar produkálja ezeket, akkor a folyamatos üzemeltetéshez is illő lenne pótalkatrészt gyártania. Ellenkező esetben a korábbi beruházás értékét veszti, s a szövetkezetek nem érnek célba elgondolásaik valóra váltásában. Ahhoz azonban. hogy az 50 Rapidtox-géphez legyen pótalkatrész, a mezőgazdasági gépipart irányítóknak és az FM-nek kellene közös nevezőre jutniuk, még annak árán is, hogy a tervezettnél esetleg kevesebb Rapidtoxot ad- ! nak a mezőgazdaságnak, ugyanak- | kor a meglévő gépek folyamatos j pótalkatrész ellátásáról gondos- I kodnak! D. K. Közületek munkaerőigénye A* IvíW 44. sz. építőipari Vállal*' • azonnal lelvesz — budapesti munkahelyekre — ács szakmunkásokat, vas betonszerelőket, férfi segédmunkásokat és kubikosokat. Munkásszállást éo napi kétszeri étkezést biztosítunk Tanácsigazolás és munkarnba szükséges. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth rajos tér 13—13. földszint. 2475 A biharugrai Felszabadult Föld Mg. | “Tsz 30 db erőgépéhez főgépészt keres. Egyetemi végzettség esetén 5 év, technikumi végzettség esetén 10 év gyakorlati Idő szükséges. Tsz-gyakorlattal I rendelkező előnyben. Fizetés megegye- í zés szerint. Jelentkezés írásban vagy I személyesen a tsz elnökénél. US
