Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-14 / 88. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOJTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1995. Április u., szerda Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM i egyesüljetek! NÉPÚJSÁG* A norma és a minőség | Interpelláció ktlkoricaügvben | Gyáróriás Orosházán |[ A megyei I. osztály eredményei Á lakosság panaszát, ügyeit, bejelentéseit csak lelkiismeretesen szabad intézni! A megyei tanács vb-ülésén felszálait dr. Szabó Sándor, az MSZMP Bókis megyei bizottságának titkára is Kilencféle hibrid kukorica több mint kétmillió holdra A hűvösebb éghajlatú vidékek is megkapták az igényelt választékot Ülést tartott tegnap délelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Együk napirendi pontjában a Gyulád Városi Tanács hatósági, városfejlesztési és szolgáltatási tevékenységéről tárgyalt. A jelentés1, melyet dr. Fodor György elnökletével a megyei tanácstagokból választott öttagú bizottság készített, részletesen elemzi a városi tanács közigazgatási tevékenységét. — Az igazgatási tevékenység kétirányú a tanácsnál — hangsúlyozta a jelentés. — Részben a termelés igazgatása, melyben a szakigazgatási szervek zöme működik közre, részben a lakosság ügyeinek intézése, vagyis az emberek érintkezési formája a hatóságokkal. Az elmúlt évben Gyulán a szák- igazgatási szervek által intézett ügyek száma 53 ezer 962- volt. Nem számít ide az adóügy, mély meghaladta a 32 ezret. Ha figyelembe vesszük a város lakosságának számát, akkor évenként egy főre 3,1 ügy jut. A jelentés szerint az intézkedést kívánó ügyek 70 százalékában hoztak határozatot. Ezúttal részletezte a különböző panaszok, beadványok intézését, s ennek kapcsán bírálta a városi tanács építési és közlekedési, valamint igazgatási osztályának tevékenységét. — Az igazgatási osztály — szól a beszámoló — a felettes szervek vagy felettes szakigazgatási osztály utasításainak gyakran csak sürgetésre tett eleget. Indokolatlan a lakosság ügyeinek késedelmes intézése is. Ugyancsak bírálja a jelentés a lakásügyek intézését, és azit javasolja, hogy az osztály körültekintőbb elemzéssel törekedjen a lakásügyek megnyugtató elintézésére. Előfordult például, hogy négytagú családnak egyszobás, kéttagú családnak pedig kétszobás lakást adtak. A többi osztály munkáját —az említett két osztály kivételével — jónak értékelte a bizottság. A városfejlesztéssel és szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatosan azt hangsúlyozta a bizottság, bán, a szakszervezet székházában megyénk felnőttoktatásának helyzetéről tárgyaltak az általános és középfokú iskolák igazgatói, tagozatvezetői. A délelőtt 9 órakor kezdődő gyűlést Mizó Mihály, a Pedagógus Szakszervezet megyei elnöke nyitotta meg. Utána Kovács Géza, a budapesti gyakorló- iskola igazgatója Tapasztalatok a felnőttoktatásról címmel gyakorhogy a tanács vezetői távlatokban i is nézik a városfejlesztés lehetőségeit. Mint ez egyébként is közismert, Gyulát e tekintetben a kezdeményező készség jellemzi. A terveket megtárgyalják a választópolgárokkal kül'önböző beszámolókon, rendezvényeken, üzemi és gazdasági értekezleteken, szövetkezeti közgyűléseken. A lakosság ennek megfelelően vesz részt városának fejlesztésében, amit bizonyít az is, hogy a társadalmi munka értéke az elmúlt évben egy főre 37,61 forintot jelentett. A város vízellátásával is sokat törődnek a tanács vezetői. Ennék megoldásához azonban mind a megyei, mind az országos szervek segítségére szükség van. A vita során dr. Kertész Márton, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese azt hangsúlyozta, hogy az embereket nagyon is érdekű, hogy milyen formában intézik dolgaikat a tanácsok. Majd beszélt a szolgáltatásokról, a kereskedelemről és az egészségügyről. Dr. Oláh László, a megyei főügyészség vezetője arra intette a városi tanács apparátusát, hogy a különböző igazság- szolgáltató szervek döntéseit, ítéleteit nagyobb lelkiismeretességgel vegyék figyelembe. Példával bizonyította, hogy néhány esetben csorbát szenved az ilyen célt szolgáló kapcsolat... Csepregi Pál, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnök- helyettese többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanácsi dolgozóknak, köztük a műszakiaknak is, sokkal jobban ismerni kell a jogszabályokat. Majd a közművesítés szakaszos végrehajtásáról és a szolgáltatásokról beszélt. Felszólalt a vitában dr. Szabó Sándor, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára is: — A város vezetői — mondotta — szorgalommal és hozzáértéssel j foglalkoznak Gyula fejlesztésével és ellátásával. Ez természetesen városszeretetükre vall. Helyes lenne azonban, ha ezt a városszelati példákkal illusztrált előadást tartott. Felhívta a jelenlévő igazgatók és tagozatvezetők figyelmét az esti iskolák színvonalának emelésére, s arra, hogy az oktató-nevelő munkát tegyék jobbá, a követelményeket pedig fokozzák a tanulók iránt. Az értekezleten az igazgatók és a tagozatvezetők hozzászólásaikban ismertették az iskolájukban folyó felnőttoktatás helyzetét. retetet átültetnék más tanácsi dolgozókba is. Gondolok itt az igazgatási szervekre... Ezután arra figyelmeztetett, hogy néhányan egyre többször feledkeznek meg az emberek ügyeinek lelkiismeretes és becsületes intézéséről. Elmondott egy példát: — Egyik városunkban panasszal fordultak a pártszervhez lakásügy miatt. Jogos volt a panasz, hiszen tíztagú a család és lényegében nincs lakásuk. A pártszervezet kérte a megyei tanács igazgatási osztályát, hogy intézkedjen. A megyei tanács szólt a városi tanácsnak, mégsem lett semmi a panasz elintézésében. Újra a pártszervhez fordultak, újra végigment a kérés, s újra nem történt semmi! — Sokan elfelejtik, elvtársak — hangsúlyozta ennek kapcsán Szabó elvtárs —, hogy azért kapják a fizetést, hogy az emberek jogos panaszát becsületesen intézzék. Nem nehéz tisztázni, hogy ki miért és kiért van. Nern a szakigazgatási szervért van a nép, hanem fordítva. Végül hangsúlyozta, hogy ez nagyon fontos politikai kérdés, hiszen befolyásolja a Párt tömeg- kapcsolatát. Ezután felszólalt Csatári Béla, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, majd a gyulai városi tanács vezetőinek válasza után Papp István, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke lezárta a napirendi pontot. A tegnapi ülésen tárgyalta még a végrehajtó bizottság a lakosság vásárlóerejének alakulását, a szakmunkásképzést és a tűzrendészet! helyzetet. Mire elérkezett a kukoricavetés kezdete, az egész országban ott a vetőmag a felhasználó gazdaságok raktárában. Az állami gazdasági hibridüzemek az utóbbi hetekben 2300 vagon hibrid kukoricavetőmagot szállítottak ki a termelőszövetkezetekbe, további 400 vagonnal az állami gazdaságokba, 1500 vagonnyi vetőmagot pedig exportra adtak. A szállítások csaknem mindenütt befejeződtek, csupán néhány kisebb tételt indítanak még a napokban azokba a termelőüzemekbe, ahonnan pótrendelés érkezett. Az Állami Gazdaságok Főigazgatóságán adott tájékoztatás szerint a megtermelt hibrid vetőmag gyakorlatilag már az ország 2 300 000 holdas teljes kukoricavetés területére elegendő. Az üzemi területeket mindenütt a legjobban bevált hibridekkel vetik be, a háztáji gazdaságokban és a szórványos egyéni parcellákon azonban itt-ott ragaszkodnak még a hagyományos fajtákhoz. Ezek közül főleg az arany özön, a szegedi sárga és néhány rövid tenyészidejű tájfajta „tartja magát”. A hazai felhasználásra kiadott 2700 vagon hibrid kukorica-vetőAz elmúlt évek során a vállalatoknál, ktsz-eknél jelentős meny- nyiségű elfekvő készlet halmozódott fel, aminek az értéke Békés megyében csak az önálló elszámolási termelőegységeknél több millió forintot tesz ki. Ennek oka a mindenáron való termelés szemlélete, ami miatt biztonságra törekedtek, túlméretezték a beszerzést anélkül, hogy a kellő mag zöme — 45 százalék — a hosszú tenyészidejű, de kiváló termésképességű Mv—1-esből kerül ki, a közepes érésű Mv—48-as körülbelül 20 százalékot, a közép korai Mv—5-ös és a korai érésű Mv—40-es pedig együttesen 25 százalékot képvisel. A maradék 10 százalék néhány rövid tenyészidejű vagy most bemutatásra kerülő új hibrid között oszlik meg. Az utóbbiak közül különösen a közép korai érésű Mv—59-es érdemel figyelmet szilárd szára, jó termőképessége, s főleg a rostos üszöggel szembeni ellenállása miatt. A hűvösebb éghajlatú nyugati és északi peremvidékek, illetve a magasabban fekvő tájak különleges igényeit is teljes egészében ki tudták elégíteni az idén: minden gazdaság az igénylésben megjelölt hibridválasztékot kapta. A hibridüzemek elegendő meny- nyiségű vetőmagot tartalékoltak másodvetésre, illetve az esetleg elemi kárt szenvedő gazdaságok igényeinek kielégítésére. Főleg a korai érésű Mv—40-esböl és a közép korai, üszögrezistens Mv—59-esből kaphatnak még pótlólag a rászoruló termelőüzemek. (MTI) műszaki megalapozottság meglett volna, ugyanakkor máshonnan elvonták az anyagot, s ezzel akadályozták a termelést. Az eddigi készletfeltárások nem jártak kellő eredménnyel. A 114/1965. (Pk. 8) PM—OT számú együttes utasítás azonban módot ad arra, hogy az 1964. december 31-én raktárakban tárolt, de az 1965. évi termelésben felhasználásra nem kerülő, elfekvő készleteket a vállalatok, ktsz-ek szabadon és beszerzési áron alul is, megegyezés alapján, értékesítsék; Az ebből eredő veszteséget az állam — a Magyar Nemzeti Bank útján — megtéríti. A Gépipari Tudományos Egyesület Békés megyei szervezetének üzemgazdasági szakosztálya az akció lebonyolításának elősegítésére április 13-án Békéscsabán, a Technika Házában Elfekvő anyagkészletek kölcsönös értékesítése címen ankétot rendezett, amelyen több mint ötven vállalat, ktsz képviseltette magát. Rövid idő alatt már itt mintegy negyed- millió forint értékű elfekvő áru talált gazdára. A továbbiakban az egyesület minden csütörtökön délután fél öttől este 6-ig tart szaktanácsadást, az elfekvő anyagokról készült listákat pedig I ugyancsak minden csütörtökön I reggel 9-től este 6-ig tekinthetik | meg az érdeklődők. V. T. Épül az út Békéscsabán, a Kulich Gyula Lakótelepen. (Fotó: Demény) A felnőttoktatás mai helyzetéről tárgyaltak megyénk igazgatói és tagozatvezetői Tegnap, április 13-án BékéscsaAnkét az elfekvő anyagkészletek kölcsönös értékesítéséről Békéscsabán
