Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-02 / 78. szám
Amiben dönteni kellene 3 ________________________________________________ r T izenhét nap nyereségrészesedést fizetett a Békéscsaba és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet IMS. április 3. Péntek házi munkahelyére. Héjjas Béla főagronómus a szakmai munka irányításában és szervezésében a maga erejére van hagyatva. Ebben az évben — március 31-ig — 78 aktát intézett. A rendőrség és a bíróság felszólítására tíznél is többször adott olyan szakvéleményt, amely kialakítására egy- egy nap helyszíni tanulmányt folytatott. Idetartozik, hogy a mezőgazdasági osztály, amely végeredményben 85 ezer hold szövetkezeti földön lenne hivatott a termelőmunka szervezésére, mindössze egy gépkocsival rendelkezik. (Az Orosházi Gépjavító Állomáson három személygépkocsit üzemeltetnek az igazgató, az agronómia és a műszakiak kielégítésére.) Ennek következtében a munka tárgyi feltételei az orosházi járás mezőgazdasági osztályán hiányosak. Emiatt a gyakorlati életben milliós károk keletkeznek. Ezt az állítást erősíti többek között a gerendási Petőfi Tsz esete is. A járási főagronómusnak csak két hete nyílt alkalma, hogy a tsz határát bejárja és egy olyan búzatáblát találjon, amelyen a futrinkákár megszüntetésére a vegyszeres védekezéssel már akkor is megkéstek. A Petőfi Tsz főagronómusa a szóban lévő táblára azóta már a kiszántási engedélyt is megkérte. Fokozott ellenőrzéssel ezt a gabonatáblát megmentették volna. Nyilvánvaló, hogy a járás 85 ezer holdas határában nemcsak egy olyan gabonatábla található, mint ami 1 yen a gerendási is volt. Általában a mezőgazdasági osztály a napi feladatoktól elmaradt. Az őszi gabonák fej trágyázását, a tavaszi árpa és a borsó vetését március 31-ig nem fejezték be. A járás adottságainak figyelembevételével az agrotechnikai előírásokat sem állították össze. A tanács szakemberei a 26 szövetkezetbe. még kéthetenként sem igen juthatnak ki. Az időszerű munkák előkészületeihez a rengeteg akta és a közlekedés nehézségei miatt nem tudnak kellő segítséget adni a szövetkezeteknek. Lényegében ezekből a tényekből fakad, a járás évek óta nem kellő ütemben fejleszti a mezőgazdasági termelést. rJ1öbb alkalommal bírálat érte az utóbbi időben a járási tanácsot a szerződéses növénytermesztés szervezésében elkövetett lemaradás miatt. A bírálat minden tekintetben jogos volt. A dolog hátterében azonban olyan objektív érvek sorakoznak, melvek figyelmen kívül hagyása tovább nem húzódhat. Az élet- és a munkakörülmények megfelelő összhangba hozásának halogatása itt már egyet jelent a gazdaságszervező és irányító munka lebecsülésével. Mindezt csak kiegészíti az a tény, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése az itteni mezőgazdasági osztály munkagyakorlatán nem sok változást oo- zott, sőt a járási tanács vb egyes osztályain felületesen ítélik neg a mezőgazdasági szakemberek tevékenységét. Többen olyan nézetet vallanak, hogy a mezőgazda- sági osztálynak semmivel sincs több dolga, mint például a pénz ügyi osztálynak. Sajnos, a járási tanácson beiü nem kellően jut kifejezésre a mezőgazdasági osztály speciális helyzete. A termelés irányításától távol álló osztályok egyszerűen nen; akarják elismerni, hogy a termelés szervezése és maga az árutermelő folyamat több, sokoldalúbb felkészültséget követel az előadóktól, mint amilyen a lest- vérosztályok tisztviselőinek szükséges. A járási tanács dolgozóinak érdemes lenne olykor a termelésszervező és irányító operatív osztályok munkáját erről az oldaláról is megvizsgálni. Cajnos, az Orosházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának vezetői saját erejükből nem tudják megoldani a mező gazdasági osztály gondját. A megyei tanács végrehajtó bizottságának is, mint testületnek, á>lást kellene foglalnia, hogy egyáltalán szükséges-e a főállattenyésztői és a két beosztott agronómusi állás betöltése? Az élet ennek szükségességét egyre fokozottabban Veti fel. Haladéktalanul dönten kellene ebben, mert az ésszerűtlen takarékosságot elsősorban a járás 85 ezer holdjának árutermelése, a szövetkezeti gazdaságok erősödése, végső soron magú a tásadalom sínyli meg. Dupsi Károly Mérlegzáró közgyűlést tartott a Gyulai Háziipari Termelőszövetkezet Március 26-án, pénteken, délután 3 órai kezdettel mérlegzáró közgyűlést tartott a Gyulai Háziipari Termelőszövetkezet az Erkel Ferenc Művelődési Otthon nagytermében. A napirendi javaslat elhangzása után megnyitó beszédet tartottak. Ezt követően a szövetkezet vezetősége beszámolt a tavalyi év munkájáról, a szövetkezet eredményeiről, s az eredményeket — esetenként — gátló hibákról, .banádá, áakgl.-eieks..an,-pst Az ellenőrző bizottság beszámolója után hozzászólások hangzottak el a mind a vezetőség, mind pedig az ellenőrző bizottság által elmondott fényekhez. Az ezekre történt válaszadást a tavalyi évi mérleg- és nyereségfeletti szavazás követte. Elmulasztották a mezei pocok irtásának szervezését — pénzbírságot íizetnek Az elmúlt szombaton a Csaba- szálló télikertjében tartotta meg a Békéscsaba és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet a felszabadulásunk 20. évfordulójának a megemlékezését. Perza Mihály szakszervezeti titkár megnyitója után Sándor László, az alapszervezet párttitkára ismertette az elmúlt húsz év eredményeit. Az ünnepi tájékoztató után Csicsely Pál igazgatósági elnök ismertette az elmúlt gazdasági év eredményeit, és hogy a jó munka eredménye lett, hogy 157 ezer forintot tud a földművesszövetkezet A falu szomszédságában puhára elmünkéit föld. Kertészetnek kijelölt terület ez. Egy részében már megeredt palánták díszleneik, másik részén körbe-körbe forog az önitözőfej, hogy mihamarább életre kapjon a káposzta. A kertészeti telepen asszonyok, lányok, férfiak sokasága nyüzsög. Innen nem mentek el a fiatalok, pedig az újkígyósdakra is hatással van Békéscsaba közelsége. Ök mégis az életet adó földön maradtak. Új mesterek Seress Erzsébet, Szécsényi Ilona kertészlány. Így mutatta be őket Domokos Pál, az egykori egyéni gazdából kertésszé lett szakmunkás. Az ö irányításával pétisós vízzel serkentik gyorsabb, erőteljesebb növekedésre a néhány napos, üdezöld palántákat. Domokos József építési brigádvezető az időközben építőipari szakmunkássá fejlődött emberek sorsáról beszél. Valamennyiük ke. ze közül szinte gomba módjára nőnek az aránylag olcsó és jó hajtatóházak. Sokan vannak a brigádban. Kása Mihály, súlyra talán a brigádvezetőnek még a felét sem nyomja, életkedve azonban vetekszik azévaL Neki a barkácsolás volt a mindene. Egyéni gazda korában nem akart minden aprósággal mesterhez szaladni. Maga csinálta felszereléseinek jó részét, mert így olcsóbban jött ki. A korábbi felfogásnak hasznát most a közösség látja. Fodor János kőműves volt. Most is az. Rajtuk kívül még többen vannak, akik parasztember létükre jól forgatják a kőműveskalapácsot vagy éppenséggel a szekercét. Állhatatos munkájukat dicséri az a 11 hajta. tóház, melyet két év alatt csináltak. A járás, de a megye sem igen jó szemmel nézi ezeket a gomba módjára nőtt épületeket. Ügy vékiosztani, ami 17 napi átlagkeresetnek felel meg. A nyereségrészesedés kifizetését közös vacsora követte. A vacsorán részt vett az alapító tagok egy része is. Olyanok is, akik jelenleg is tagjai a választott vezetőségnek. És még most, idős koruk ellenére is dolgoznak a szövetkezeti rendszer megerősítésén. A földművesszövetkezet jelenlegi igazgatóságának is tagja Nagy István, Novák Pál, Nánási Imre felügyelő bizottsági tagok, akik a megalakulástól kezdve, mint alapító tagok munkálkodnak a szövetkezet eredményes működéséért; Back Gyula lékednek róluk, hogy szerfás nem állja az idő vasfogát. Fazekas János főkertész viszont ezeket igen gazdaságosnak tartja. El is mondja, hogy egy-egy hajtatótér oszlopai, a melegágyak ablakait tartó szerkezettel együtt még az 5 ezer forint értéket sem haladják meg. Ha a hajtatótelep felépül, 8500 négyzetméter ablakterületük lesz, ennek az anyagköltsége — az ablakfelületet adó melegágyi keretek nélkül — még a 100 ezer forintot sem haladja meg. (A tót- komlósí Viharsarok Tsz hajtatótere 10 millió forintnál is többe van.) A dolog azonban itt még úgy áll, hogy a megyei és az országos szerveik ezeket a szerfás hajtatótelepeket látni sem akarják, nemhogy mint jól bevált és olcsó típust elismerjék. Így az újkígyósa Aranykalász Tsz kertészeinek még bizonyítaniuk kell igazukat. A főkertész nem rest. Ö már tavaly is számolt: — A kertészet bolgárrendszerű telepén, szabad termesztésben egy paprikatő 3,5—3,8 forint bruttó bevételt adott 15—20 paprikával. A hajtatótérben nevelt paprika darabját — primőrként — 2 forintjával értékesítették. A hajtatás ilyen egyszerű körülmények között is ugyanazt az eredményt hoztia, mint a tótkomlósiaknáL Ebben gyűjtsük a pénzt A főkertész ezekben a szerfás hajtatóházakban mégiscsak átmeneti fantáziát lát. Ekként summázza gondolatait: — Egy modernebb hajtatóház építéséhez ezekkel szedjük össze a forintokat, hogy annak idején ne szoruljunk hitelre, állami tamoga. tásra. Egészséges az effajta gondolkodás. Jó lenne, ha az ilyen legalább a felsőbb szervekben is a tisztelet és a megbecsülés rangjáig juthatna. Persze ma, amikor a szerfás A z Orosházi Járási Tanács V. B. ** mezőgazdasági osztálya megyénk egyik legjelentősebb árutermelő szövetkezeteit fogja össze. Azaz csak fogná, mert ebben a járásiban a konkrét gazdaságszervező és irányító munkának akadályai vannak Egyelőre két növénytermesztő agronómusi és a főállattenyésztői beosztás hónapok óta nincs betöltve. Kunos Rózsika, aki korábban a járás főállattenyésztője volt, az orosházi Dózsa Tsz-ben helyezkedett el még tavaly novemberben. Távozása után néhány nappal a takarékossági intézkedés zárolta a november 10-én be nem töltött státuszokat. A főállattenyésztői beosztás így esett a takarékoskodás szerencsétlen áldozatává. A járási tanács vb vezetői nem akarták a takarékossági intézkedést megsérteni, felvetni, hogy a zárolt státuszokra mennyire szüksége van a járásnak. Itt azonban egy olyan helyzettel állunk szemben, mint egy hajó, melynek legénysége a nyílt tengeren veszítette el kapitányát. A takarékosság merev értelmezése rendkívüli módon árt az orosházi járás mezőgazdaságának. 17 gy évtizednél is hosszabb idő óta nem oldódott meg az osztály dolgozóinak, a mérnököknek, és a technikusok jó részének a lakáshelyzete. Hogy csak egy friss példát említsünk: Török Imre állattenyésztő három éve mindennap Szegvárról — Csongrád megyéből — vonattal utazik orosleinéiuj időszak alkonyát éljük, szakszerűtlen és a felsőbb szervek előtt népszerűtlen ilyesmit szóba hozni. Bár jó les«* hogy a szer fás istállók sem mindenhol bizonyultak rossznak! Az ember azonban mégsem érti: ha Üjkígyóson a szerfás hajtatóház jól bevált, akikor a megyénél és följebb miért mondják rossznak? Nótáié lányok Az egyik hajtatóépületben. Ge. dó Etelka, Maróttyi Irén, Gedó Magdolna, Zsidiák Irén palántane- veléshez készíti a talajt. Ládákban komposztot hordanak s teregetik a felásott földre. Egy másik épületben vidáman nótázó lányok. A lánysorból búcsúztatják Bemkó Erzsébetet A melegágyak ablakainak épségén qcJ idős ember ügyed, nehogy elszökjön a meleg. Gera József 73 esztendős. Néhány éve a Román Népköztársaságból telepedett át gyermekedhez azzal a céllal, hogy tsz-be lép. Elhatározásában a tsz igazgatósága március közepéig nem támogatta, noha Józsi bácsi áttelepülése óta rendszeresen munkát vállal a szövetkezetben. Feleségével nagy meghittségben él, s amíg önmagukat bírják, nem akarnak gyermekeikre szorulni. Az egy hízó neveléséhez bizony neki is jól jönne — idézem szavait — „legalább egy fél háztáji terület”. Az újkígyósi Aranykalász Tsz kertészetében személyes gondok és örömök vegyülnek az életbe. Kinek éppen mi jut osztályrészül. Egy valami azonban ott a helyszínen kapja meg az embert: a fiatalok, a javakorabeliek és az idősebb nemzedék ebben a faluban jól egymásra talált. Két kezük munkájával, egységesen vált. ják valóra a közösség reményét. D. K. Az FM-nek a mezei pockok irtásáról kiadott rendeletét megyénk községeinek, közös gazdaságainak többségében helyesen értelmezték. E fontos és fe'elős- ségteljes munkát az orosházi járásban néhány termelőszövetkezeti szakember lebecsülte, és sem a megye, sem a járási mezőgazdasági osztály nem tartotta be. Az orosházi járási tanács mező- gazdasági osztálya több községben és termelőszövetkezetben vizsgálatot tartott. Megállapítot- j ták többek között — közölte Héj- | jas Béla járási főagronómus —, hogy a csanádapácai tsz főagronómusa, Csizmadia Ferenc és a pusztaföldvári Dózsa Tsz főagronómusa, Németh Ferenc nem készítette el a megadott határidőre a mezei pocok irtásának tervét, továbbá a csanádapácai Üj Barázda Tsz-ben az arvalin raktározásánál nem tartották be az előírást, mivel a mérget a takarmánytáp mellé tették. A járási tanács mezőgazdasági. osztálya a két szakembert 200—200 forint pénzbírsággal figyelmeztette. ^Valóra i) ált ott
