Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-02 / 78. szám

W$6. április 2. 4 Péntek A békéscsabai iparitanuló-iskola Békéscsabán a felszabadulás előtt nyolclantermes volt az iparitanuló-iskola, ma pedig már 12- ben tanulnak a fiatalok. Az új épületrész korszerű, világos, tágas, jobb körülményeket bizto­sít az oktatáshoz. Klubszoba, tornaterem és néhány iroda is helyet kapott. A kitűnő nevelők 60 szakmában 1350 tanulót képeznek szakmunkássá. Munkájukhoz minden igényt kielégítő szem­léltető eszközök és tankönyvek állnak rendelkezésre. (Fotó: Kocziszky) Vv'AAAAAÍWWWWWVVWVWVX , Megalakult a mezőgazdasági műszaki fejlesztési tanács Március 30-án Békés és Ososng- :iád megyében műszáki fejlesztési ■tanácsot hoztak létre Szegeden. Az alakuló ülést a földművelés, ügyi miniszter idevonatkozó ren­deleté alapján hívták össze. A műszaki tanács létrehozásán me­gyénkből Csatári Béla, a megyei tanács vb-ektökhelyettese, Csomós István, a megyei tanács vb mező. gazdasági osztályának vezetője és Varga Lajos, a mezőgazdasági osz­tály főagronómusa vett részit. A fejlesztési tanács élére elnöknek <ir. Förgeteg Sándor, a mezőgazda­Héjjas Béla, az Orosházi Járási Tanács V. B. mezőgazdasági osztá­lyának főagronómusa, Keszthelyi Zoltán, a battonyai Petőfi Tsz el­nöke, Lázár Lajos, a szeghalmi Petőfi Tsz elnöke, Káplár Károly, a Sarkadi Járási Tanács V. B. el­nöke, Lábos László, a dobozi Pe­tőfi Tsz főagronómusa, Deák An­tal, a törzslkönyvelésá felügyelőség vezetője, Smit János, a MEZŐ­IM AG Vállalat orosházi kirendelt­ségének vezetője. Az alakuló ülésen úgy határoz­tak, hogy a műszaki fejlesztési ta­nácsban két területi szekciót — Békés és Csongrád megye — hoz- j nak létre Elhatározták, hogy 1965- ben mindkét megyében elkészítik a gyepkatasztert, öt-hat közös gazdaságban - összeállítják a ter­melésiéi leszii ési tervet, továbbá ár. Erdei Péter kutató vezetésé­vel felülvizsgálják a lucernater­mesztés jelenlegi módszereit, ösz- szeállrtják és széles körben elter­jesztik a lucematermesztés nagy­üzemi agrotechnikáját. Gazdasági alapfogalmak A nemzeti jövedelem felhasználása Manapság szinte minden csa­lád gyűjt valamire, ki tv-t, ki mo­sógépet, ki meg családi házat szeretne venni vagy építeni. Az ilyen tervek valóra váltása persze nem megy máról holnapra. A jö­vedelem egy részét félre kell ten­ni, fel kell halmozni addig, iyiíg összegyűlik a családi beruházás­hoz szükséges összeg. Valahogyan így jár el az állam is: a nemzeti jövedelmet kétfelé osztja, fogyasz­tási alapra meg felhalmozási alap­ra. Milyen célt szolgál a felhalmo­zási alap? Hasonlót, mint a csalá­di beruházásokra gyűjtött össze­gek. Az elhasznált termelési esz­közök, gépek pótlása csak azt biz­tosítja, hogy a termelés ugyan­olyan színvonalon és ugyanolyan mértékben megismétlődhessék, mint az előző évben. De hát ma­napság nap mint nap új cikkek termelésére kerül sor, a korábban gyártott termékek közül is sokat fejlettebb módon állítanak elő, s a mezőgazdaságban is egyre több gépre, épületre, vegyipari termé­kekre stb. van szükség, mint a megelőző termelési időszakban. A termelésnek ezt a bővítését, töké­letesítését a felhalmozási alapból fedezzük. Ugyancsak ebből az összegből valósítjuk meg azokat a beruházásokat is, amelyek nincse­nek közvetlen összefüggésben a termeléssel. Ilyenek például az állami erőből épülő lakóházak, a kórházak, iskolák, kultúrházak, színházak stb. építése, fejlesztése, egyszóval a kommunális, szociális és kulturális beruházások. A fel­halmozás tehát óriási szerepet ját­szik az ország fejlődésében, nagy­sága és részletes felosztása döntő­en meghatározza, hogy a gazdasá­gi élét egyes területein hogyan, milyen ütemben, haladhatunk előre. Igen lényeges gazdasági kérdés, hogy a nemzeti jövedelem milyen arányban oszlik meg fogyasztási és felhalmozási alapra. Hazánkban 1963-ban például a nemzeti jöve­delem mintegy 28 százalékát fel­halmoztuk és 72 százaléka szol­gálta a fogyasztás céljait. Ez az arány persze nem állandó, az adott időszak gazdasági feladatai szerint változik, de nagy általá­nosságban a fenti számok körül ingadozik. A fogyasztási alap fedezi az or­szág lakosainak egyéni fogyasztá­sát, valamint az úgynevezett tár­sadalmi fogyasztást is. Ide tarto­zik például a bölcsődék, óvodák, iskolák, kórházak stb. fenntartá­sa, ösztöndíj, nyugdíj, táppénzki­fizetés, utcák, parkok gondozása, világítása stb. A fogyasztási alap két része tehát eltérő módon áll a dolgozók rendelkezésére. Az egyéni fogyasztási alapból viszont más elvek szerint részesednek a dolgozók. A szocialista társada­lomra az jellemző, hogy minden­féle jövedelem alapja a munka, munka nélkül senki nem juthat jövedelemhez, míg a kapitalizmus­ban éppen a kizsákmányolok, akik nem dolgoznak — vágják zsebre a legnagyobb jövedelmeket. (B. Gy.) John Fremlin vészkiáltása John Fremlin angol fizikus ki­számította, hogy egy ezredév múl­va Földünk „pokolian” túlnépese­dik: a földfelszín minden négy­zetméterére 120 fő jut (2000 eme­letes házakban fognak lakni.) A túlnépesedés e végső pillanatá­ban a földgolyó narancsszínű fényben fog égni, amit az emberi­ség hőkisugárzása idéz elő. Ez a hő azonban lehetetlenné teszi a további nemzedékek megszületé­sét. Maga az élet vetne gátat az emberiség szaporodásának. (MTI) Gerő János: Kicsi Bid kilátysátyO' Szatirikus kisregény sági, tudományok doktora, a Dél- Aäföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója került. A két alelnöki tiszteit a Békés és a Csongrád megyei tanács végre-1 hajtó bizottságainak mezőgazda- j i ági ügyekkel foglalkozó elnökhe­lyettesei kapták. így Csatári Béla | vb-elnökhelyettes tölti be az egyik j igen jelentős funkciót. A műszaki ■tanács titkárságát irányítja dr. Fazekas Lajos, a Dél-Alföldi Me­zőgazdasági Kutató Intézet osz­tályvezetője, A műszaki fejlesztési tanács cél­ja- a mezőgazdasági üzemek gya­korlati szaktanácsadásának szer­vezése. A munka jó ellátására me­gyénkből a következő szakembe­rek vesznek részt a munkában: Érdekes Balzac-dokumentum Nagy jelentőségű Balzac-doku- mentumot fedeztek fel 115 évvel az író halála után: „Az emberi komédia” 17 nyomtatott kötetét, a szerző sajátkezű széljegyzetei­vel. Balzac halála megakadá­lyozta, hogy a javításokkal, be­toldásokkal és jegyzetekkel ellá­tott négyezer oldal új kiadása még akkoriban megjelenhessen. A francia bibliofilek társasága most fakszimilében adja ki a köteteket; az eredeti szöveget fe­kete, Balzac kiegészítéseit szépia- barna festékkel nyomják. 14; — Parasztok döntsenek a földről, ne suszterek! — kiáltja megint Veres Jóska, a Biri utca­belije. Ez már igen tetszik az embereknek. Mer,t valóban igaza van Jósikának; parasztok dönt­senek ott, ahol földről van szó. Helyeselnék is neki mindenün­nen. Kicsi Birit pedig nagyon mell­be vágta ez a helyeslés, A íogát csikorgatja; Mit suszterezik ez? Vele akar kikezdeni? — Na megállj, még számolunk — sziszegi. De egye­lőre csak topog a színpadon, hagyja, hogy az emberek za­jon gjanak. Nézi a tömeget, többször is szól, de bizony a sa­ját hangját se igen érti. Végül is elönti a düh. Int Molnárnak, hogy teremtsenek rendet. Csak­hogy ez nem megy olyan köny- nyen. Molnár Anti sem tehet egyebet, igyekszik mindenki t túlordítani: — Csendet, emberek! Hallj tik tovább a szónokot! — Tán felajánljuk a földünket Birinek? — ordítja valaki. A többi közbiztonsági is csi- títja a hallgatóságot. Ki ezzel, ki azzal, lassan valóban kiseb­bed ik a zaj, s a figyelem a szó­nok felé fordul. • * * Akkor Kicsi Biri kihúzz^ ma­gáit, villogó szemmel néz a tö­megre. Majd megmagyarázza ő, hogy mi a lényeg. így kezdi: — Polgártársak! Az imént itt valaíki foglalkozás szerint akarta szétválasztani az embere­ket. Azt. mondta: parasztok dönt­senek a földről. Ez rendben is lenne. Csakhogy nem ez a lé­nyeg. Bár én magam már nem vagyok cipész — sókkal maga­sabbra emelt engem a közösség — mégis én doboltattam össze a polgártársakat a föld miatt. És a dologban ez a lényeges, ezt kell megvizsgálni. Mert vajon a foglalkozás számít, polgártársak? Vagy a ruha és a lábbeli? Az, hogy ki jár parasztosan, ki öltö­zik iparos módra? Nem! Bizony. Polgártársak! Hát kinek jutott eszébe a Liesthein-birtok kisajá­títása? Nekem. Ki akar a falunak jót? Én. Pedig én nem vagyok paraszt. Még csak nem is csiz­manadrágban járok, polgártár­sak, hanem pantallóban. Ezért azt mondom: rossz ez az elmé­let. Mert nem a nadrág a lényeg, hanem ami a nadrágban van! — Na, ezt nagyon komolyan, jól megmondta. — A nevetés kirobban az emberekből azon nyomban. Hiába hápog Biri a dobogón, s integet, hogy folytat­ni akarja, észre se veszik. Tele szájjal röhögnek, ismétlik a szó­nokot. Még, hogy az a lényeg. Hált hiszen az is, de most főleg a föld... Veres Jósika nem bír be­telni a hahotázással. Csapkodja két térdót és közben a szónoknak kiabál: — Ilyet mondjál még vagy kettőt, mert ez többet ér az előb­binél. Látszólag Molnár Anti is egyet­ért az emberekkel. Együtt nevet velük. Amikor Veres Jóskával találkozik a tekintetük, még job­ban elvigyorogja magát, és int a fiatal kubikosnak, hogy jöj­jön közelebb. Veres nagyon jó­kedvében van, így hát eleget tesz Molnár kívánságának, odamegy hozzá. Ott Molnár megint int a fe­jével, és hívja kifelé a terem­ből. A legény nem sejti, mit akarhat, de azért megy utána. Kint, a gazdakör udvarán ácsorog két közbiztonsági. Mol­nár magához szólítja őket, és ki­adja a parancsot: — Vigyétek a pincébe ezt az alakot! Veres úgy néz rájuk, mint a tébolyult. A minap hallotta, hogy Kicsi Biri ki akarja végez­tetni a pincébe zártakat. Ami­lyen ütődött, ki is telik tőle. S most őt is odaviszik, a kivég­zendők közé. Hát mit tett ő, hogy ezt teszik vele. Megpróbál ellenkezni, de néhányszor oldal­ba vágják a puskatussal, és ez lecsendesíti. Molnár nézi őket, amíg eltűn­nek a saroknál, aztán elégedet­ten bemegy a gazdakör újonnan megnyílt ivójába. Két féldecit gyorsan íehajt, majd visszabal­lag a terembe, ahol az elnök még mindig az emberekkel ve­sződik. A hallgatóság, meg Biri feleselnek egymásnak. — A bebörtönzöttekröl is szól­jál valamit, Biri. Igaz, hogy el akarod őket tüntetni? — Ez rágalom!... Ök megérde­melték a sorsukat, börtönben a helyük. Amíg észhez nem tér­nek, ott is maradnak. — Még te is odakerülhetsz! — ordítják hátulról. Biri meg csak nézi, kutatja, ki lehetett ez a gyalázatos alak. De már kapkod­hatja a fejét másfelé, mert újabb kiáltás hangzik: (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom