Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-02 / 78. szám
W$6. április 2. 4 Péntek A békéscsabai iparitanuló-iskola Békéscsabán a felszabadulás előtt nyolclantermes volt az iparitanuló-iskola, ma pedig már 12- ben tanulnak a fiatalok. Az új épületrész korszerű, világos, tágas, jobb körülményeket biztosít az oktatáshoz. Klubszoba, tornaterem és néhány iroda is helyet kapott. A kitűnő nevelők 60 szakmában 1350 tanulót képeznek szakmunkássá. Munkájukhoz minden igényt kielégítő szemléltető eszközök és tankönyvek állnak rendelkezésre. (Fotó: Kocziszky) Vv'AAAAAÍWWWWWVVWVWVX , Megalakult a mezőgazdasági műszaki fejlesztési tanács Március 30-án Békés és Ososng- :iád megyében műszáki fejlesztési ■tanácsot hoztak létre Szegeden. Az alakuló ülést a földművelés, ügyi miniszter idevonatkozó rendeleté alapján hívták össze. A műszaki tanács létrehozásán megyénkből Csatári Béla, a megyei tanács vb-ektökhelyettese, Csomós István, a megyei tanács vb mező. gazdasági osztályának vezetője és Varga Lajos, a mezőgazdasági osztály főagronómusa vett részit. A fejlesztési tanács élére elnöknek <ir. Förgeteg Sándor, a mezőgazdaHéjjas Béla, az Orosházi Járási Tanács V. B. mezőgazdasági osztályának főagronómusa, Keszthelyi Zoltán, a battonyai Petőfi Tsz elnöke, Lázár Lajos, a szeghalmi Petőfi Tsz elnöke, Káplár Károly, a Sarkadi Járási Tanács V. B. elnöke, Lábos László, a dobozi Petőfi Tsz főagronómusa, Deák Antal, a törzslkönyvelésá felügyelőség vezetője, Smit János, a MEZŐIM AG Vállalat orosházi kirendeltségének vezetője. Az alakuló ülésen úgy határoztak, hogy a műszaki fejlesztési tanácsban két területi szekciót — Békés és Csongrád megye — hoz- j nak létre Elhatározták, hogy 1965- ben mindkét megyében elkészítik a gyepkatasztert, öt-hat közös gazdaságban - összeállítják a termelésiéi leszii ési tervet, továbbá ár. Erdei Péter kutató vezetésével felülvizsgálják a lucernatermesztés jelenlegi módszereit, ösz- szeállrtják és széles körben elterjesztik a lucematermesztés nagyüzemi agrotechnikáját. Gazdasági alapfogalmak A nemzeti jövedelem felhasználása Manapság szinte minden család gyűjt valamire, ki tv-t, ki mosógépet, ki meg családi házat szeretne venni vagy építeni. Az ilyen tervek valóra váltása persze nem megy máról holnapra. A jövedelem egy részét félre kell tenni, fel kell halmozni addig, iyiíg összegyűlik a családi beruházáshoz szükséges összeg. Valahogyan így jár el az állam is: a nemzeti jövedelmet kétfelé osztja, fogyasztási alapra meg felhalmozási alapra. Milyen célt szolgál a felhalmozási alap? Hasonlót, mint a családi beruházásokra gyűjtött összegek. Az elhasznált termelési eszközök, gépek pótlása csak azt biztosítja, hogy a termelés ugyanolyan színvonalon és ugyanolyan mértékben megismétlődhessék, mint az előző évben. De hát manapság nap mint nap új cikkek termelésére kerül sor, a korábban gyártott termékek közül is sokat fejlettebb módon állítanak elő, s a mezőgazdaságban is egyre több gépre, épületre, vegyipari termékekre stb. van szükség, mint a megelőző termelési időszakban. A termelésnek ezt a bővítését, tökéletesítését a felhalmozási alapból fedezzük. Ugyancsak ebből az összegből valósítjuk meg azokat a beruházásokat is, amelyek nincsenek közvetlen összefüggésben a termeléssel. Ilyenek például az állami erőből épülő lakóházak, a kórházak, iskolák, kultúrházak, színházak stb. építése, fejlesztése, egyszóval a kommunális, szociális és kulturális beruházások. A felhalmozás tehát óriási szerepet játszik az ország fejlődésében, nagysága és részletes felosztása döntően meghatározza, hogy a gazdasági élét egyes területein hogyan, milyen ütemben, haladhatunk előre. Igen lényeges gazdasági kérdés, hogy a nemzeti jövedelem milyen arányban oszlik meg fogyasztási és felhalmozási alapra. Hazánkban 1963-ban például a nemzeti jövedelem mintegy 28 százalékát felhalmoztuk és 72 százaléka szolgálta a fogyasztás céljait. Ez az arány persze nem állandó, az adott időszak gazdasági feladatai szerint változik, de nagy általánosságban a fenti számok körül ingadozik. A fogyasztási alap fedezi az ország lakosainak egyéni fogyasztását, valamint az úgynevezett társadalmi fogyasztást is. Ide tartozik például a bölcsődék, óvodák, iskolák, kórházak stb. fenntartása, ösztöndíj, nyugdíj, táppénzkifizetés, utcák, parkok gondozása, világítása stb. A fogyasztási alap két része tehát eltérő módon áll a dolgozók rendelkezésére. Az egyéni fogyasztási alapból viszont más elvek szerint részesednek a dolgozók. A szocialista társadalomra az jellemző, hogy mindenféle jövedelem alapja a munka, munka nélkül senki nem juthat jövedelemhez, míg a kapitalizmusban éppen a kizsákmányolok, akik nem dolgoznak — vágják zsebre a legnagyobb jövedelmeket. (B. Gy.) John Fremlin vészkiáltása John Fremlin angol fizikus kiszámította, hogy egy ezredév múlva Földünk „pokolian” túlnépesedik: a földfelszín minden négyzetméterére 120 fő jut (2000 emeletes házakban fognak lakni.) A túlnépesedés e végső pillanatában a földgolyó narancsszínű fényben fog égni, amit az emberiség hőkisugárzása idéz elő. Ez a hő azonban lehetetlenné teszi a további nemzedékek megszületését. Maga az élet vetne gátat az emberiség szaporodásának. (MTI) Gerő János: Kicsi Bid kilátysátyO' Szatirikus kisregény sági, tudományok doktora, a Dél- Aäföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója került. A két alelnöki tiszteit a Békés és a Csongrád megyei tanács végre-1 hajtó bizottságainak mezőgazda- j i ági ügyekkel foglalkozó elnökhelyettesei kapták. így Csatári Béla | vb-elnökhelyettes tölti be az egyik j igen jelentős funkciót. A műszaki ■tanács titkárságát irányítja dr. Fazekas Lajos, a Dél-Alföldi Mezőgazdasági Kutató Intézet osztályvezetője, A műszaki fejlesztési tanács célja- a mezőgazdasági üzemek gyakorlati szaktanácsadásának szervezése. A munka jó ellátására megyénkből a következő szakemberek vesznek részt a munkában: Érdekes Balzac-dokumentum Nagy jelentőségű Balzac-doku- mentumot fedeztek fel 115 évvel az író halála után: „Az emberi komédia” 17 nyomtatott kötetét, a szerző sajátkezű széljegyzeteivel. Balzac halála megakadályozta, hogy a javításokkal, betoldásokkal és jegyzetekkel ellátott négyezer oldal új kiadása még akkoriban megjelenhessen. A francia bibliofilek társasága most fakszimilében adja ki a köteteket; az eredeti szöveget fekete, Balzac kiegészítéseit szépia- barna festékkel nyomják. 14; — Parasztok döntsenek a földről, ne suszterek! — kiáltja megint Veres Jóska, a Biri utcabelije. Ez már igen tetszik az embereknek. Mer,t valóban igaza van Jósikának; parasztok döntsenek ott, ahol földről van szó. Helyeselnék is neki mindenünnen. Kicsi Birit pedig nagyon mellbe vágta ez a helyeslés, A íogát csikorgatja; Mit suszterezik ez? Vele akar kikezdeni? — Na megállj, még számolunk — sziszegi. De egyelőre csak topog a színpadon, hagyja, hogy az emberek zajon gjanak. Nézi a tömeget, többször is szól, de bizony a saját hangját se igen érti. Végül is elönti a düh. Int Molnárnak, hogy teremtsenek rendet. Csakhogy ez nem megy olyan köny- nyen. Molnár Anti sem tehet egyebet, igyekszik mindenki t túlordítani: — Csendet, emberek! Hallj tik tovább a szónokot! — Tán felajánljuk a földünket Birinek? — ordítja valaki. A többi közbiztonsági is csi- títja a hallgatóságot. Ki ezzel, ki azzal, lassan valóban kisebbed ik a zaj, s a figyelem a szónok felé fordul. • * * Akkor Kicsi Biri kihúzz^ magáit, villogó szemmel néz a tömegre. Majd megmagyarázza ő, hogy mi a lényeg. így kezdi: — Polgártársak! Az imént itt valaíki foglalkozás szerint akarta szétválasztani az embereket. Azt. mondta: parasztok döntsenek a földről. Ez rendben is lenne. Csakhogy nem ez a lényeg. Bár én magam már nem vagyok cipész — sókkal magasabbra emelt engem a közösség — mégis én doboltattam össze a polgártársakat a föld miatt. És a dologban ez a lényeges, ezt kell megvizsgálni. Mert vajon a foglalkozás számít, polgártársak? Vagy a ruha és a lábbeli? Az, hogy ki jár parasztosan, ki öltözik iparos módra? Nem! Bizony. Polgártársak! Hát kinek jutott eszébe a Liesthein-birtok kisajátítása? Nekem. Ki akar a falunak jót? Én. Pedig én nem vagyok paraszt. Még csak nem is csizmanadrágban járok, polgártársak, hanem pantallóban. Ezért azt mondom: rossz ez az elmélet. Mert nem a nadrág a lényeg, hanem ami a nadrágban van! — Na, ezt nagyon komolyan, jól megmondta. — A nevetés kirobban az emberekből azon nyomban. Hiába hápog Biri a dobogón, s integet, hogy folytatni akarja, észre se veszik. Tele szájjal röhögnek, ismétlik a szónokot. Még, hogy az a lényeg. Hált hiszen az is, de most főleg a föld... Veres Jósika nem bír betelni a hahotázással. Csapkodja két térdót és közben a szónoknak kiabál: — Ilyet mondjál még vagy kettőt, mert ez többet ér az előbbinél. Látszólag Molnár Anti is egyetért az emberekkel. Együtt nevet velük. Amikor Veres Jóskával találkozik a tekintetük, még jobban elvigyorogja magát, és int a fiatal kubikosnak, hogy jöjjön közelebb. Veres nagyon jókedvében van, így hát eleget tesz Molnár kívánságának, odamegy hozzá. Ott Molnár megint int a fejével, és hívja kifelé a teremből. A legény nem sejti, mit akarhat, de azért megy utána. Kint, a gazdakör udvarán ácsorog két közbiztonsági. Molnár magához szólítja őket, és kiadja a parancsot: — Vigyétek a pincébe ezt az alakot! Veres úgy néz rájuk, mint a tébolyult. A minap hallotta, hogy Kicsi Biri ki akarja végeztetni a pincébe zártakat. Amilyen ütődött, ki is telik tőle. S most őt is odaviszik, a kivégzendők közé. Hát mit tett ő, hogy ezt teszik vele. Megpróbál ellenkezni, de néhányszor oldalba vágják a puskatussal, és ez lecsendesíti. Molnár nézi őket, amíg eltűnnek a saroknál, aztán elégedetten bemegy a gazdakör újonnan megnyílt ivójába. Két féldecit gyorsan íehajt, majd visszaballag a terembe, ahol az elnök még mindig az emberekkel vesződik. A hallgatóság, meg Biri feleselnek egymásnak. — A bebörtönzöttekröl is szóljál valamit, Biri. Igaz, hogy el akarod őket tüntetni? — Ez rágalom!... Ök megérdemelték a sorsukat, börtönben a helyük. Amíg észhez nem térnek, ott is maradnak. — Még te is odakerülhetsz! — ordítják hátulról. Biri meg csak nézi, kutatja, ki lehetett ez a gyalázatos alak. De már kapkodhatja a fejét másfelé, mert újabb kiáltás hangzik: (Folytatjuk)