Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-14 / 62. szám
március 14, 2 Vasárnap Emlékezés március 15-re iskoláinkban A belső és külső elnyomás ellen vívott 1848—49-es szabadságharcra emlékeztek Békéscsaba általános és középiskoláiban március 13-án, a szombati tanítási napom Az 1. számú általános iskoláiban osztályonként osztályfőnöki megemlékezés volt a történelmi eseményről, majd pedig az úttörő rajok adtak szavalattal, énekkel tarkított kis műsort A 6. számú általános iskolában az úttörök teljesen, önállóan szervezték meg az ünnepséget, amit három-három osztály összevonásával tartottak meg. A kismegyeri tanyai iskolában szépen feldíszítették az osztályokat zászlókkal, cserepes virágokkal. A felső tagozatosok előtt Bobó Dezső nevelő, az alsó tagozatosok előtt pedig Zsíros Andrásáé nevelő méltatta má reins 15-e jelentőségét Hasonló megemlékezések voltak a város többi általános iskoláiban is. A középiskolákban a KISZ- ■zervezetek gondoskodtak az ünnepség megszervezéséről, a műsor összeállításáról. A közgazdasági technikumban hatodik óraként minden osztályban, külön tartottak megemlékezést, A Rózsa Ferenc Gimnáziumban hangos bemondó útján szavalatot, ének- és zeneszámokat közvetítettek az osztályokba Ezt megelőzően Leel- Ösy Bertalan mondott beszédet. A szlovák gimnázium tanulói szombaton a szlovák kollégiumban gyűltek egybe tanáraik vezetésével Az ünnepi műsor keretében az iskola énekkara is szerepelt. Az iparitanuló-iskoíLa (MTH) KISZ-szervezete az osztályfőnö*i órákra szervezett kis ünnepségeket. Az út-, híd- és vízműépítési technikumban az intézet nagy előcsarnoka volt a megemlékezés színhelye. Jelen volt a tantestüket, a KISZ iskolai bizottsága^ valamint a tanulók teljes létszámban. Március 15-e, hétfő iskolai szünnap. Ez alkalommal a békéscsabai középiskolák KlSZ-szerve- zetei és bizottságai, intézetük nevében koszorút helyeznek a Kos- suth-sajobocra, A békéscsabaihoz hasonlóan megyéink többi általános és középiskoláiban is megemlékeztek március idusáról. —hr _ A Spanyol Kommunista Párt nyilatkozata Párizs Az Humanité közi a Spanyol Kommunista Pártnak a spanyol- orsrógí helyzetet elemző és a kommunista párt programját körvonalazó nyilatkozatát. A nyilatkozat kiemeH, a Franst» diktatúraellenes mozgalom a murtkéstüntetésekkel, sztrájkokkal, újabban pedig a diákok valamennyi főiskolára kiterjedő megmozdulásaival eddig nem tapaszA Német Békeunió az ellenzéki érék összefogását követeli talt méreteket öltött. A néptömegek harca fontos részeredményeket ért el. De naivitás lenne azt hinni, hogy a Franco-rendszerrel való tárgyalás írtján érvényt lehet szerezni a különböző rétegek jogos követeléseinek. A Spanyol Kommunista Párt elveti a kompromisszumos megoldást Rámutat, hogy az adott körülmények között békés eszközökkel, a politikai harc fokozásával és általános sztrájk kirobbantásával meg lehet dönteni a Franco-rendszert. A nyilatkozat ezután hangsúlyozza: A különböző nemzeti erők között sürgősen meg kell kezdeni a tárgyalásokat (MTI) Moszkva felkészült a választásokra Jugoszláv gazdasági küldöttség érkezett Budapestre Budapestre érkezett dr. Jo- zse Brilejnek, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagjának vezetésével a jugoszláv gazdasági küldöttség. A jugoszláv delegációt Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese, dr. Lévai András, nehézipari miniszterhelyettes, valamint az Országos Tervhivatal, a Külkereskedelmi Minisztérium, a Külügyminisztérium vezető munkatársai fogadták. Jelen volt dr. Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A gazdasági tárgyalások szombaton megkezdődtek. (MTI) Ma reggel hat órakor kitárultak a választókörzetek, a Szovjetunió tíz köztársaságában. Tízmilliók járulnak az urnákhoz, hogy tanácstagokat válasszanak a kerületi, városi, területi tanácsokba. Országszerte befejeződött az egységes tanácsok helyreállítása azokon a helyeken, ahol 1963- ban külön ipari és mezőgazdasági tanácsokat szerveztek. A Szovjetunióban a lakásépítKairó Az A1 Gumhurija jelentése alapján közli a TASZSZ, hogy az EAK-ban működő nyugatnémet részvénytársaságokat és cégeket kezesre, egészségvédelemre, közoktatásra, a közszolgáltatások megjavítására kiutalt óriási ösz- szegek tekintélyes hányadával a helyi tanácsok rendelkeznek. Helyes felhasználásuk, az elvégzett munkák lelkiismeretes ellenőrzése, az új lakások gondos elosztása, a kereskedelem és közétkeztetés problémáinak megoldása sok feladatot ró az új tanácstagokra. (MTI) az egyiptomi hatóságok ellenőrzése alá helyezték, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy a hatóságok figyelemmel fogják kísérni e vállalatok tevékenységét. (MTI) í Hatósági ellenőrzés alá helyezték Egyiptomban a nyugatnémet cégeket Jenki tengerészgyalogosok ■ Tüzelő állásba vonulnak % jenki tengerészgyalogosok Dcl-Vietnamban. (Rádió-téLeíotó — MTI Külföldi Képszolgálat) Két érti&ed A szocialista iparosítás útján Duisburg A Német Békeunió valamennyi ellenzéki erő összefogásának jelszavával indul a parlamenti választási harcba A békeunió minden választókerületben állít jelöltet és listáin helyt ad az összes olyan ellenzéki csoportnak és személynek, amely, illetve, aki fordulatot akar a nyugatnémet politikában — határozta el szombaton délután a Német Békeunió Duisgurgban tartott kongresszusa. (MTI) Johnson fogadta Wallace kormányzót Washington Johnson elnök szombaton délután fogadta a szélsőséges fajvédőket képviselő George Wallace alabamai kormányzót. A kihallgatást Wallace előző nap kérte. Utazását „biztonsági okokból” a legnagyobb titokban készítették elő. Washingtonba érkezve, testőreinek kíséretében egyenesen a Fehér Háziba sietett, s a hátsó kapun ment be, hogy elkerülje a reá várakozó tüntetőket Selmában változatlanul igen feszült a helyzet. Martin Luther King egyik munkatársa kijelentette, hogy a Montgomerybe, az alabamai fővárosba tervezett szabadságmenetet adott jelre akkor is megtartják, ha a helyi hatóságok továbbra is ellene foglalnék állást. (MTI) Ipar nélkül félkarú óriás $ nemzet — mondotta Kossuth . 0 - jós. S bár e szavak eääiangzn.»a óta egy évszázad telt el, a második világháború küszöbén Magyarország még mindig elmaradott agráripari ország volt 1938- ban a nemzeti jövedelemnek csak 46 százaléka származott az iparból, s a magyar ipar termelése csak körülbelül egynegyedével volt több, mint 1913-ban. De még ez a fejlődés sem volt egyenletes, hiszen a gazdasági válság éveiben meredeken zuhant a termelés görbéje és csak a háborús készülődés ösztökélte gyorsabb ütemre a magyar kapitalizmust. S ami kevés volt, annak tekintélyes részét is tönkretette a háború. A gyáripar állóalapjainak mintegy fele megsemmisült. Különösen súlyos veszteségeket szenvedett az amúgy is viszonylag fejletlen gépgyártás, vas- és fémipar, valamint a vegyipar. Amikor 1945 májusában a Magyar Kommunista Párt konferenciája kiadta az ország újjáépítésének jelszavát, az üzemek létszáma az előző évinek egy hermádét sem érte el, s az ipari termeié® mennyisége az 1944-es szánt egyötöde kőiül mozgott. A Szovjetunió sokoldalú segítségével, népünk áldozatos munkájával új élet fakadt a romokon. Megindult a hősi újjáépítés, majd a hatalmi harcok éldőltével, az ország szocialista iparosítása. Az újjáépítés befejezése óta 1949—64 között a szocialista iparosítás politikája eredményeként a magyar ipar több mint négy és félszeresére növelte termelését, 1938-hoz képest pedig termelése csaknem a hatszorosára növekedett. Annyi ez, mintha az 1938-as ipar mellett még öt ugyanakkora ipar látná el az azóta mindössze 10 százalékkal növekedett lakosságú országot. Ipari országgá vált hazánk. Küzdelmes, nehéz évek munkájával jutottunk el idáig. A felszabadulás utáni első években iparunk fejlesztésében élért jelentős eredményeket az ötvenes évek első felében az egész gazdasági életre kiterjedő torzulás, majd a fejlődés megtorpanása követte. Az akkori gazdaságpolitika nem vette kellően figyelembe szocialista építőmunkánk körülményeit, a szocialista országok együttműködéséből adódó lehetőségeket. Előbb a fejlődés ütemének megalapozatlan hajszolása, a túlzott méretű beruházások, majd a jobboldali revizionista nézetek érvényesülése akadályozta a népgazdaság s ezen belül az ipar arányos, a belső és a szocialista világrendszerből adódó külső feltételeket egyaránt figyelembe vevő fejlesztését. Nem a szocialista iparosítás politikájában volt akkor sem a hiba. Országunk gyors ütemű iparosítása előrehaladásunk elengedhetetlen feltétele volt. Olyan, viszonylag sűrűn lakott ország, mint Magyarország, csak fejlett iparral képes lakosságának magasabb életszínvonalat biztosítani. A hiba a fejlesztés erőszakolt ütemében és belső arányaiban volt. E hibák azonban nem homályosíthatják el azt az óriási alkotó munkát, áldozatkészséget, amit ezekben az években is dolgozó népünk a szocialista ipar megteremtésében elvégzett és tanúsított. Az ellenforradalom után az MSZMP, felszámolva a korábbi időszak hibáit, olyan gazdaságpolitikát dolgozott ki s valósított meg, amely helyesen vette számba hazai adottságainkat és a nemzetközi munkamegosztás követelményeit. Iparunk fejlesztésében figyelembe vesszük, hogy a szocialista iparosítás parancsolóan megköveteli a nehézipar elsődleges fejlesztését, de a szocialista országok közösségének léte nem teszi szükségessé, hogy minden szocialista ország a nehézipar minden ágát megteremtse. Ugyanakkor valamennyi ország feladata, hogy maximálisan törekedjék a hazai adottságok adta lehetőségek kihasználására, a gazdaságosság fokozására, a munka termelékenységének a lehető legnagyobb mérvű növelésére. Mindezt figyelembe véve, célul tűztük iparunk belső szerkezetének további javítását. Elsősorban olyan iparágak fejlesztését szorgalmazzuk, amelyek a mi viszonyaink között a leggazdaságosabbak, amelyek viszonylag kevés anyagot használnak fel, s ugyanakkor kvalifikált munkát igényelnek, termékeik korszerűek és keresettek. A szocialista iparosítás politikája eredményeként két évtized alatt jelentősen megváltozott országunk gazdasági térképe. Űj ipari települések jöttek létre, új ipari üzemek százait rajzolta fel az alkotó munka e térképre. A felszabadulás előtt a magyar ipar egészségtelenül, a fővárosra koncentrálódott. Néhány kisebb ipari centrumon kívül az ország többi részén, és különösen az Alföldön alig volt ipar. Jellemző, hogy 1936-ban Szabolcs és Szatmár megyében mindössze 1180, Hajdú és Bihar megyében (Debrecen nélkül) összesen csak 1071 munkás dolgozott a gyáriparban. A vidék iparosítása eredményeként új iparvidékek keletkeztek az ország különböző tájain, ipar hono«
