Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-10 / 58. szám
196&. március M. 4 Szerda A nőnapi dísz ünnepség után M Az 55. Nemzetköz Nőnap alkalmából a békéscsabai Szabadság filmszínházban rendezett díszun. népségén — mint ahogy már beszámoltunk róla — üdvözölték a Nemzetközi Nőnap alkalmából ki. tüntetett asszonyokat. Képünkön három kitüntetett asszony, Borceo Gábomé, a megyei nőtanács titkára. Fodor Lászlóné a békésosa. búi Mái us 1 Tsz tagja és 'Tímár baltáimé, a megyei tanács egészségügyi osztálya szociáfl poétikai csoportjának vezetője látható a díázünnepség után Such Jánosnak. :as MSZMP városi bizottsága etem titkárának, Kendra Jánosnak,a Ha. zafias Népfront városi titkárának es Palyik Györgynek, a városi tanács vb-elnökhelyettesének tacaa- ■- ^ágában. w'*»v^öwwwwwwsa<wwwwwwwvvwmv»/iawvwwwwwvvwvkwwu cAmi ejgjjSükjqktL szólít minden n öt Milyen a nők helyzete nálunk? — Akik versengenek a munkában és akiknek semmit sem mond a születési statisztika... Mi változott húsz év alatt és mi nem? — Nyilatkozik Ortutai Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnöke Több éwtáoedes harcos múltba tekint viasza március 8-án a nem. zetküKí nőraozgaican, amelyből itthon tevékenykedve, s a nemzetközi fórumokban is felemelve szavukat jelentős részt vállaltak a magyar nők is. A magyar nőmoz- gákra eddigi eredményeiről, jelenlegi legfontosabb feladatairól, m a konkrét nehézségekről, amik a nátnoegálom munkájában, illetve « gyakorlati életben össztársadalmi. eUentmondásokként jelentkeznek a nők helyzetével kapcsosaiban a Nemzetközi Nőnap alkalmából Ortutay Zsuzsa, a Magyar Sfók Országos Tanácsának elnöke CgriJaftkneott Vapurüc száméra. —- Jelenleg 81 ország nőseerve- ssAeivel tart kapcsolatot a magyar toőittozgialom, s az országos nőta- inács tagja a 84 ország asszonyait egyesítő nemzetközi «ószövetségnek — mondotta. — Ha a nemzet- köű kapcsolatokat tekintjük, leg- drvendetesehb, hogy az utóbbi években, jelentősen megváltozott a fcűtfükl véleménye arról a helyzetről, amist nálunk a nők élveznek. Nem hallatszanak már olyan ne- gatív vélemények nöszervezete- ijnkröL, mint voltak például 1956- ot követően. A világ haladó mozgalmaival való szolidaritásunkat, ami időről időre számos tiltakozó nnegmoaduiáeibau jutott kifejezésbe az elnyomó hatalmak külpoli- ■tSkája ellen, világszerte tisztelik ée értékelik. Számunkra mindamellett mégis legfontosabb a magyar nők helyzetének mindenkori alakulása. Erről szólva nagyszerű eredményekről, változásokról, de sajnos társadalmi méretekben meglévő negatív jelenségekről is beszélni kell. Arról, hogy a nő- raoagalozn aktivistái által létrehozott sok-sok termelőszövetkezeti, községi, városi a nők kisebb-nagyobb csoportjait összefogó mőta- nécsok kimagasló eredményekről számoltak be a múlt év végén, amikor a mezőgazdaságban dolgozó nők közt meghirdetett baromfi tenyésztési versenyeredményeket értékelték. Országszerte igen. sokan vették részt ebben a versenyben. A szocialista mező- gazdaságban dolgozó nők csaknem 10 százaléka járult hozzá a baromfitenyésztés fellendítéséhez. .— Bizonyára számszerű adatok % vannak eredményeikről, Megtarthatnánk néhányat? — örömmel állapítottam meg, feofly éppen Békés megye egyike azoknak a megyéknek, ahol a legjobb eredmények születtek. Hajdú Imréné kötegyáni Isz-tag, aki első lett a helyi versenyben, többfajta baromfit tenyésztett, s (összesen 1200 tojást adott át fel- ivásárlásra. Névrokona, Hajdú Mi- |hályné Békássá msonban ugyan- psak első díjat kapott, mert 7000 tojást és mintegy 2800 kilogramm baromfit adott az államnak. Vagy megemlíthetnénk olyanok nevét kuriózumként, hogy a nők számára hirdetett versenyben a gyulai Baksa István férfi létére 30 és fél mázsa súlyú baromfit nevelt fel háztáji gazdaságában és 40 ezer tpjást adott ek Természetesen az iparvidékeken élő asszonyoknál is lehetne sok értékes eredményről beszélni. Azonban nem szeretném egyoldalúan csak a termelés területén értékelni a nők tevékenységét, illetve a nőtasnácsok szervező munkáját. A nők társadalmi helyzetét mindenkor jól szemléltették a kulturális vonatkozású statisztikák. Ilyen jellegű felméréseink arról tanúskodnak, hogy a méreteiben megnőtt mozgalmunk ösztönzően hatott a nők kulturális igényére is. A mezőgazdaságban dolgozó nők közül összesen 28 ezren, az esti és levelező oktatásban általános iskolai szinten tanulók 29 százaléka folytat iskolai tanulmányokat jelenleg is. Vagy néhány, az egész társadalomra vonatkozó adat a fejlődésről. Tavaly 45 ezer nő kapott diplomát az országban, háromszor annyi, mint 1949-ben. Hihetetlen mértékben megnőtt a középiskolákban és egyetemeken tanuló lányok, asszonyok száma. Mindez örvendetes, különösen, ha a húsz év előtti nő helyzetére gondolunk, aki inkább alárendelt, mint egyenjogú tagja volt a társadalomnak. Nem is szólva azokról a legkülönbözőbb jellegű tanfolyamokról, a nők akadémiai előadássorozatairól, amelyeket sok ezren hallgattak a múlt évben is. — Konkrét nehézségeket említett az előzőekben. Mik ezek? — Előre léptünk, de korántsem minden vonalon. Gyakori még a társadalmi szervezetek részéről, különösen vidéken, a nőmozgalmi munka mellőzése, pedig... A még ma is két „műszakot” teljesítő nők egyenjogúsága igazán csak akkor realizálódik, ha lehetőséget biztosi tünk számukra, hogy ideológiailag is fejlődve mind nagyobb arányban vegyék ki részüket a vezetésből is. — Mit tart a legfontosabb feladatnak, amit országosan meg kell valósítani és hol segíthet » nők helyzetén legtöbbet a nomozgalom és a nők a társadalomnak? — Nem jelszót akarok hangoztatni, amikor kijelentem, hogy az örvendetesen sok-sok fiatal nőt is összefogó mozgalomban elsősorban a nőknek kell segíteni a társadalomnak, hogy helyzetük, megbecsülésük változzon, illetve nőjön, Ez mindenkor célja a mozgalmunknak. Ez azt jelenti gyakorlatilag, hogy még tevékenyebb részt kell vállalniuk az olyan célok megvalósításában, mint a köznevelés színvonalának emelése, és nem utolsósorban az oly sokat emlegetett népszaporodási arányok javítása. Nem lehet senki számára sem érdektelen, hogy a napjainkban felnövő ifjúság milyen nevelést kap. Felmérések bizonyítják, hogy helytelen szemlélet következtében a fizikai munkásnak lebecsülése, helytelen erkölcsi normák kialakulása következett az ideológiailag elmaradt szülői nevelésből az ifjúság körében. Ée az is bizonyos, korunkban megalázó a nők számára, ha anyagi érdekeik miatt nem vállalják a gyermek felnevelését. Ezt megérteni és megértté tni nem könnyű mindenkor. De, ha az egész társadalom segít, s az utóbbi negatívum eltüntetést mindenből helyileg úgy is segítik, hogy ebből az elvből kiindulva intézkednek a társadalmi szervek, hogy ha több a bölcsőde, óvoda, jobbak a nők viszonyai, javult a nők helyzete, bizto6Ítot- tabb a családalapítás, akkor nem lehetnek elháríthatatlannak tűnő nehézségek. Ha a nők oktatását mindinkább olyan jellegűvé tesz- szük, hogy egyre inkább bevonjuk az iskolák nevelő munkájába a szülőket, nem születhetnek bizarr statisztikák az ifjúság morális színvonaláról sem. A hosszú utat megtett magyar nömozgalómban ilyen feladatok a legfontosabbak most. Megvalósításukért a nők tízezrei dolgoznak az országban, s amint gyarapszik számuk, úgy lesz egyre tartalmasabb és megfelelően értékelt a nők élete nálunk — mondotta befejezésül Ortutay Zsuzsa.' Wegroszta Sándor Kő;»gazdasági kérdésekről — röviden A termelékenység elemzése A termelékenységről és növelétartalmazza, hanem nagyobb időtartamra a munkaidő kihasználás sének módjáról igen sokait beszélnek mostanában. Indokolt ez, hiszen az 1965. évi népgazdasági terv is arra kötelezi a vállalatokat, hogy a termelés növelésének 70 százalékát a termelékenység emelése útján biztosítsák. A termelékenység lényegében azt fejezi ki, hogy a termelést milyen munkaráfordítással végezték, emelésének módja ezért, hogy minél kevesebb munkaráfordítás hozzon, minél nagyobb termelési értékei. A termelékenység mérésére és arra, hogy ennek segítségével a növelés megfelelő feltételeit kidolgozzák, az ipargazdaságban több módszer, több mutató ismeretes. Legközvetlenebb és viszonylag leg. lantosabb az egy órára jutó termelés értéke. Pontos cél, hogy ennek növelését segítsük. Módszerei nyíl. vánvetóek. Segíti ezt a műszaki fejlesztés, a korszerű technológia, a gondosabb munkaszervezés, az új módszerek alkalmazása, stb. Általában az előző évi adattal hason, lítják össze az egy órára jutó termeié« értéket, erre azonban, ügyelni keld. Ha ugyanis változik a tér. méfcek összetétele, a külső, vagy a belső kooperáció aránya, akkor a korábbi évhez képesít torzulás jelentkezhet Másik mutató az egy napra jutó termelési érték. Ennek az elemzése is lényeges, hiszen nemcsak a termelékenység változását fejezi ki, hwon mutatja a műszakon belüli jó vagy rossz munkaidőkihasz- náftáot is. Figyelemmel kell kísérni ezt a mutatót, mert hibás képet adhat akkor is, ha változik a mun. kaádő hossza, ha növekszik például a túlórák száma. A termelékenység mérésének harmadik mutatója az egy főre jutó termelési érték. Általában h06z- szabb időtartamra — negyedévre, egy évre — indokolt vizsgálni, hi. szén ez tulajdonképpen akkor ad értékelhető képet. A mutató nemcsak a termelékenység változását javulásának vagy romlásának hatását is. A három termelékenységi mutató egymással elválaszthatatlanul összefügg, még a különálló mérések mellett is, csak kölcsönös kapcsolataikban helyes elemezni. Több példára utalt a Központi Bizottságnak a népgazdaság fejlesztésé- ről szóló határozata, melyek közül különösen gondosabb elemzésre int, hogy növekedett ugyan az egy' napra eső termelési érték, de ennek oka a létszám túlzott emelése és a tüdőrák aránytalan felhaszmó. lása veit. Ezzel párhuzamosan csökken az egy órára és az egy dolgozóra jutó termelés értéke, lényegében tehát a termelékenység alakulása nem volt megfelelő, A termelékenységet a mutatók megfelelő elemzése után intézkedésekkel kedvezően formálhatjuk. Elsősorban az elmaradások okait kedd tisztázni. A vezetők előírásai, ban nem lehet sablont felállítani, hiszen figyelembe kell venni minden üzemben a gépesítés fokát, a munkásösszetóteat, a szervezés körülményeit, a termelés sajátosságait sib. Néhány alapvető jntézke. désre azonban minden üzemben egyformán lehetőség van. Minden, hol javítható például a munka folyamatossága, a műszaki előkészítés, a gépek kihasználása, a belső anyagmozgatás, a karbantartás, az anyag- és szerszámellátás, a rendszeresebb norma-karbantartás, a munkafegyelem, a munkás és alkalmazottá arány, a szakképzés, stb. Az üzemiek, a vállalatok találnak módot, hogy a mutatók kölcsönös összefüggéseinek vizsgálatával növeljék a termelékenységet. Ennek még egy — talán mindennél fontosabb — feltétele, hogy a dolgozók elsősorban az eleven versenymozgalom kialakításával támogassák a célkitűzéseket. Kovács András SZARVASI RUHÁZATI KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN olcsóbban ÉS KÉNYELMESEBBEN KÉSZÍTTETHETI EL RUHÁIT A LAKÁSÁN, HA IGÉNYBE VESZI A SZARVASI RUHÁZATI KTSZ házivarrónői szolgálatát Mindenféle javítási munkákat is vállalunk és a megrendelő fél kívánságára varrógépet is viszünk. VEGYE IGÉNYBE HAZIVARKÓNÖ SZOLGÁLATUNKAT!
