Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-05 / 54. szám

*»65. március 5. 4 Péntcfc Közgazdasági kérdésekről — röviden Kapacitás és termelőképesség Termelési kapacitás, gépeik ka­Rendkívül gazdagnak ígérkezik a Műszaki Fejlesztési Hét programja Tíz tudományos szervezet rendez szakmai előadásokat — Hegesztési bemutató nyílik meg Békéscsabán — Szarvason megalakítják a GTE helyi szakosztályát Március 8-a és 13-a között ren­pacitása. Ez a kifejezés szánté minden üzemi vitában, értekezle­ten elhangzik, sajnos, sokan anél­kül beszélnek róla, hogy pontosan tudnák, mi rejlik a fogalom mö­gött. Nemrégen egyik gépállomás termelési tanácskozásán hallot­tam azt a „célkitűzést ’: „Ügy kell megszervezni munkánkat, hogy gépeink kapacitását százszázalé­kosan kihasználjuk.” Idézőjelbe tettem a célkitűzést, hiszen a tel­jes kapacitáskihasználás nemcsak a mezőgazdasági, hanem a leg­korszerűbb ipari üzemekben is ir­reális követelmény. Hozzávetőle­ges közgazdasági számítások sze­rint iparvállalatainkban 25—30 százalékos a kapacitás kihaszhá- lása, a mezőgazdaságban ennél is jóval kevesebb. Nem árt tisztáz­ni a kapacitás fogalmát, mert ka kihasználtságát részleteiben ele­mezzük, kereshetjük a módját, hogyan dolgozhatunk termeléke­nyebben. Mi a kapacitás? Egyszerűsítve: az a legnagyobb termékmennyi­ség, amit az összes gép és beren­dezés, valamint a termelőterület legjobb kihasználása mellett a munkában élenjáró dolgozók ered­ményei alapján a haladó normák alkalmazásával elő lehet állítani. A gépállomás termelési kapacitá­sának számításakor tehát az ösz- szes gép legmagasabb teljesítmé­Eilenőrzések során megállapí­tották, hogy a kisiparosok nem minden esetben a rendeletekben meghatározott árak alapján szá­molják el a munkát. A KIOSZ békéscsabai járási csoportjának vezetősége ezért március 25-én értekezletet tart, melyen a város kisiparosain kívOl részt vesz a NEB-nek, a Békés megyei Kiske­reskedelmi Felügyelőségnek, va­lamint a városi tanács ipari osz­tályának a képviselője. Az értekezleten először Fábián Ádám, a KIOSZ Békés megyei adóközösségének a vezetője is­merteti a kormány által kiadott ar rendeletiket, tájékoztatást ad a szakmánként, meghatározott re­Szívem Ez a szó áll a hétfőn megnyi­tott új tanuló váróterem egyik asztalába vésve. S talán, aki be­levéste. nem tudja, hogy az új tizenhat asztal darabonként 700 forintba került. S a bevésett lánynevek, a nyíllal átlőtt szívek egyáltalán nem példázzák, hogy a diákok a magukénak érzik ezt a várótermet. Kár lenne most erkölcsi prédikációt tartani, hi­szen azok, akik ott ülnek a vá­róteremben és tanulnak, azok közül látja valaki, hogy a má­sik vési az asztalt, ő szóljon rá. Az ő érdeke és azé is. aki ép­pen bicskájával fúr és farag. Az övé és minden diáké a váróte­rem, érdemes lenne rá vigyázni még a békéscsabai pályaudva- mm is. (d. i.) nyét kell alapul venni. De az még nem elég. A kapacitásmérés- ki­induló pontja a lehetséges maxi­mális üzemi idő, az egy évben el­méletileg teljesíthető üzemórák száma, vagyis 365 nap x 3 műszak x 8 óra = 8760 óra. Nem, nem hinném, hogy bármelyik üzem célul tűzhetné, hogy összes gépé­vel, a haladó normákkal számít­va, évenként ennyit dolgozzon. A logikus célkitűzés nem a' száz- százalékos kapacitáskihasználás, hanem az adott termelőképesség reális növelése. A kettő között ugyanis lényeges különbség van. Mit jelent a termelőképesség? Röviden: a kapacitás Hhasználá- sának elérhető színvonalát. Szá­mításkor már nem az összes ter­melőberendezést, gépet vesszük alapul, hanem amennyi évenként átlagosan működik, a teljesít­ményt nem a legjobb dolgozó vagy a haladó norma, hanem az átlagmunkások teljesítménye és a haladó átlagnorma alapján szá­moljuk és az időalapot sem az évi összes órával, hanem a mun­karend szerinti óramennyiséggel mérjük. A termelőképességben különösen nagy az eltérés az egy, két vagy három műszakos üze­meltetés esetén. Ezért hasznosabb és eredményesebb, ha a teimelési tervben kitűzött célt a termelő­képesség számításával határoz­zuk meg. zsi-kulcsokról, a helyszíni és a vidéki munkák elszámolásának módjáról, valamint az illeték-kö­telezettségről. Szó lesz az ellen­őrzés tapasztalatairól, észrevéte­leiről is. 35. Peter, be keli váltanod, hogy el­hitted, bűnömet, hogy a hit le­győzte az észt, hogy rettenetesen visszaéltek a hitetekkel, hogy egyesek jogtalan balsorsával, ha csak egy emberről ie van szó, nem lehet megváltani a többiek boldogságát. Én beismerem, val­lottam, mert hittem, hogy így se. gítete az ügynek. Javorefk meg­mondja, hogy nem vallott, mert tuchta, a hamis vallomások az ügynek nem segítenek. Ha mind­nyájan ezt mondjuk, az embereik csóválják a fejüket és azt mond­jak: a puszta hit miatt pusztítot­ták el egymást. De megint bízni fognak bennünk, mint akikor, makor a felkelés kezdetén ezrek jöttek ide, az öreg tölgyhötz, és hallgattok Repta parancsaira. Hosszan és becsületesen kell el­beszélgetnünk erről, hogy kide­rül jön* ki tévedett, mert hitt; ki szolgálta tudatosan a rosszat, még azután is, amikor mindenki felismerte, erről hosszan és be- csiüietesen beszélünk majd. Csak az, aki ki alkarja húzni magát vagy fedni akarja lelkének al­jasságát, csak az veti el ezt a be­szélgetést. De kivel beszélgessek, kivel, mikor a magány jégtáb­lái fekszenek közöttünk? Haza kellene menni, lehet, hogy a postás hozott levelet. Mindezt A kapacitás és a termelőképes­ség egyszerűsített megfogalmazá­sából kitűnik, hogy igen szoros köztük az összefüggés. Pontosab­ban számolhatunk a minden üzembén bőven adódó tartalék­kal, ha ismerjük, hogy milyen arányú az eltérés és biztosabban kereshetjük a módszereket, a je­lenlegi és az elérhető különbsé­gének csökkentésére. Ezért jelen­tős feladat a termelőképesség ter­vezésekor, hogy ne csupán kimu­tassuk a veszteségeket, hanem ar­ra is keressünk intézkedéseket, hogy a felesleges veszteségidők mindjobban eltűnjenek. Ezernyi módja van a termelő- képesség növelésének. Ipari és mezőgazdasági üzemeinkben igen elmaradott például a gépek kihasználásának foka. Enyhíthet­jük ezt az elmaradást a többi közt tervszerűbb, céltudatosabb és gon­dosabban végzett karbantartással, hiszen a jóminőségű javítás után kevesebb lesz az állásidő. Az időveszteség csökkentésének másik módszere a célszerű és gazdaságos műszakszám szerve­zése. A gépállomásokon például nemcsak azért törekszünk a ket­tős műszakra, mert a mezőgazda­sági munka ezt szükségessé teszi, hanem azért is, mert a célszerű­sége mellett gazdaságosabb: Ja­víthatjuk a termelőképességet újítások alkalmazásával, gondo­sabb munkaszervezéssel, jobb anyag, és alkatrészellátással, fe­gyelmezett munkával és sok-sok más módszerrel. Gyakran elfeled­kezünk egyik igen fontos mód­szerről, a tapasztalatcserékről. Tudom, eléggé általánosított és ismert tételek, amiket fel­soroltam. Ezekkel csupán példáz­ni akartam az összefüggéseket, a kapacitás és a termelőképesség között, s bizonyítani, hogy bőven találunk módot, lehetőséget a ma még igen nagyarányú eltérések, azután tesszük meg, amikor a postás elhozza a levelet. De el­hozza-e a postás a levelet? Mi­ért nem hozta eddig? A mi or­szágunk kicsi, a legtávolabbi saifkaiiit két nap alatt összeköti a posta. És én már két éve vá­rok. Ismét felemelkedett a hideg hullámok áradata. Mit csinál a sötét szemű férfi? Gondolikodik-e vajon erről, gyötrődik-e, miért hallgat? Miért veti el a beszélge­tést? dezik a megyében a Műszaki Fej­lesztési Hetet, amelynek prog­ramjában figyelemre méltó elő­adások szerepelnek. Az ünnepé­lyes megnyitóra március 8-án, hétfőn délelőtt fél tíz órai kez­dettel kerül sor Békéscsabán a városi tanács dísztermében. Ek­kor dr. Osztrovszki György, a Ma­gyar Tudományos Akadémia le­velező tagja, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnök- helyettese A műszaki fejlesztés néhány időszerű kérdése címmel tart előadást. Ezt követően a megye tíz tudo­mányos szervezete rendez szak­mai előadásokat Békéscsabán és vidéken. A Szilikátipari Tudomá­nyos Egyesület megyei szerveze­tének programjában előadásokat hallhatnak a szakemberek az épí­tőanyagipar műszaki fejlesztési tervéről, az üveggyártás fejlődé­séről, a korszerű automatagépek­ről. Az üvegipar távlati fejlesz­tési tervéről és annak jelenlegi helyzetéről Vigh Jenő gépészmér­nök, az Országos Üvegipari Válla­lat termelési osztályának vezető­je, a téglaipar munkahelyi belső anyagmozgatásának komp­lex gépesítéséről Göblyös Mihály gépészmérnök tart előadást. A Magyar Élelmiszeripari Tudomá­nyos Egyesület az élelmiszeripar tárgyköréből rendez előadásokat. Gyönös Károly, a Konzervipari Tröszt igazgató főmérnöke A konzervipar gépesítésének távlati lehetőségei és azok várható kiha­tásai a termelékenységre címmel mond előadást. A Gyulai Húsipari Vállalat kultúrtermében március 12-én, délután 3 órai kezdettel előadást hallhatnak az érdeklő­dők az anyagmozgatás időszerű kérdéseiről. A Gépipari Tudomá­nyos Egyesület megyei szervezete a szakmai előadásokon kívül a Magyar Elektrotechnikai Egyesü­let békéscsabai csoportjával együtt március 9—11-ig hegesz­tési bemutatót rendez Békéscsa­Mit csináljon? Merre induljon el e kínzó válaszúiról? Esik! Haza kellene menni. Ez nem hideg eső, nem, a víz nem hideg. Csak az volit hideg, amely­ről Bohus énekelt. Maga bandi­ta, féQ a hideg víztől! Nem, nem félek. Nem az ütésektől zúg a fülem, csak az erdő suttog, lég­vonat a fák csúcsain. Csak Bo­hus játszik a gitáron, a hideg vízről és a hideg szívről. A ha­rang szíve, ércszív, hívja az élő­ket, siratja a holtakat, figyel­mezteti ä tanúkat, a vizek felett az emberi ércszív hangja erősö­bán, a MEDOSZ-székházban. A Szarvasi Vas- és Fémipari Klsz- ben március 11-én délután tart­ják meg a szarvasi szakosztály alakuló ülését. A Magyar Elektro­technikai Egyesület a mezőgazda­ság villamosgépellátásáról, a vil­lamos háztartási gépek fejlesztési irányairól tart előadásokat. A Textilipari Műszaki és Tudomá­nyos Egyesület megyei szerveze­tének rendezésében az automati­zálás helye és lehetőségei a tex­tiliparban, a textilgépek rezgés­csillapításának lehetőségei, vala­mint a korszerű üzemvezetés és üzemszervezés problémái előadá­sokra kerül sor. Az Építőipari Tudományos Egyesület szervezé­sében az ipari építkezések tipi­zálási kérdéseiről, a lakásépítés kivitelezésének helyzetéről és fej­lesztéséről hallhatnak előadást az érdeklődők. Érdekesnek ígérkezik a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesü­let megyei szervezetének prog­ramja is. Ennek keretében elő­adás hangzik el a csomagolás- technika mai állásáról, valamint a könyv tipografizálásáról. Ezt az utóbbi előadást Gyomán tartják. A Közlekedéstudományi Egyesü­let megyei szervezetének rende­zésében március 9-én. délután 2 órai kezdettel, Békéscsabán a MÁV Művelődési Otthonban a dieselesítési programról tart elő­adást Varga Jenő, a KPM szak­osztályvezető helyettese. Az Or­szágos Erdészeti Egyesület me­gyei csoportjának szervezésében március 12-én délután Gyulán, az erdőgazdaságban Kállay József főmérnök A két pótkocsis rend­szerű anyagmozgatás eredményei, külön költségkihatásai és további fejlesztési lehetőségei címmel mond előadást. A Magyar Hydro- lógiai Társaság március 9-én, dél­után Békéscsabán, a Technika Házában a burkolt csatornák ka­pilláris vízveszteségéről és a szennyvíz öntözésről rendez szak­mai előadást. dák. Átúszom, ne féljetek! Az ember csak meghatározatlan dolgoktól fél. Átúszom, ha hol­tan is. Semmiség! Semmi­ség! Ha holtan is, de át­úszom. Becsületesebb az igaz­ság oldalán, ha holtan is. Ez az egyetlen igazság, amit mond­tatok, Varhola. Ez az igazság, ha a postás sohasem hozza el a levelet. Ki kell csiszolni a kris­tály oldalát, hogy ne látszok a karcolás, a repedés. Híz a mi Fánk, a kezdet és a vég válasz- útja. Hadd essen, hadd ömöljék, mint akkor, amikor rengett a föld, és elhagytuk városaink csendes helyét, fővárosunkat, szívünkben fájdalommal és a lelkek harangjainak visszhang­jával. A hullámok tódulhatnak, mint a megvadult lovak, hiába támadnak a viharok idején a gátra, hiába őrlik. Csak a hul­lámok taraja repül át. Csak a haib. Ide nem jöhettek, Varhola, ide nem jutsz el! Ez az a világ, amelyet nem becsülhet le, nem piszkolhat be. Itt minden tiszta volt. Az ég, a fehér fel­hők, mint a juhok fürdő után, mint Valéria fogai. És a bará­taink. Nem volt előttem titkuk és nekem sem előttük. Ismerték lélegzetemet, kipárolgásomat. (Folytatjuk) Ismerjék meg jobban az árrendeleteket Értekezletet tartanak a békéscsabai kisiparosok különbségek csökkentesére. Kovács András Juroj Spitzel I HOZZÁTOK TARTOZOM Fordította: Krupa András

Next

/
Oldalképek
Tartalom