Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-05 / 54. szám
1*65. március 5. 5 Péntek _ Ml LESZEK, HA NAQY LESZEK! Nyolcadik osztály, ahol mindenkinek célja van már Az osztályok közötti tisztasági verseny eredményét hirdetik ki éppen a gyulai román általános iskolában, amikor jól kiszámította,n éppen az egyik szünetre érkezünk, hogy interjút készítsünk két kislánnyal és két fiatalemberrel, akik elmondanák: mi a tervük a nyolcadik után? Szántó Katalin, az iskola igazgatója, szívesen beszél diákjairól, szívesen a nyolcadikról, és öröme nem is indokolatlan, amikor azt mondja, hogy a 16 végzősből nyolc itt marad, és a román gimnáziumban folytatja tanulmányait. „Az osztály fele újra a miénk lesz”, — mutatja a kis statisztikát, és ha nem is a fél osztály, nem sokkal kevesebb. „Különben egy sincs, aki egyszerűen otthon marad; célja, terve mind a 18 gyereknek meghatározott. Tanulás, szakma-szerzés, munka.” A cél és elgondolás nélkül kiválasztott négy kisdiák öt perc múlva izgatott-kényelmetlenül fe. szeng az igazgatói iroda kárpitozott székein; kíváncsian hallgatják az újságírót, aki róluk szeretne írni, és nem kisebb pironkodással nézik a fotóriportert, aki nyilván azért készíti masináját, mert itt még fényképezni is akar,,, MISKUCZA LÍVIA ■. első. Együk pillanatban halál o- tr> komoly, a másikban már szé- s mosolyra húzódik a szája, nyálban üde piros az úttörőnyak- sndö. ..Nos, Lívia, hogyan tovább, * »végié lesz az évnek?” —-A gimrubá umba jelentkeztem. «gyom szeretem a roman nyelvet, Henne még .jobban megtanulni, ítidővel tanítónő vagy tanárnő nmi, — mondja egyetlen lélegzet-• »elre, majd sóhajt egy nagyot, és vábib. í s — Édesapáinak Farkash almon tanaik, ott van az Aranykalász, >u ott tag. Én a Gyulán lalkó igymaináíól járok be az iskolá- L Később még egyszer hangsúlyoz- v hogy tanárnő akar lenni, lobit között román nyelvszakos, és a cél számára nagyon gyönyö- !, majd közli még, hogy négyes nvűó, és a Vénusz-őre tagja. jtpMj BOGYÓ ÉVA második, méhkeréki kislány, ír eldöntötte, hogy a szegedi me- gazdasági szakiskolába megy, ümöks termesztő lenne legszíve- öbesn. öt óve jár a gyulai román »alános iskolába, azelőtt a méh- rékibe járt. Ö már arra is gon- I, hogy mielőbb pénzt keressen, art családi körülményei nem a »jobbak. — Sajnos, nem vágyók valami tanuló — vallja be őszinte nyílt- - a számtan, az a legne(Nos, nyomda-igazgató bácsik, ilyen hivatástudat, ilyen akarat ritkaság. Legyen nyomdász Avra- mucz Pistából!) hezebb. A hármasnál azonban magasabb átlagot szeretnék a nyolcadik végére, azt hiszem, sikerül. Még egy apróság: legjobb barátnője Pojendán Mari, aki méhkeréki kislány, akárcsak Éva. AVRAMUCZ ISTVÁN határozott egyéniség, határozott céllal, melyet határozottan indokol. — Nyomdász tanulónak jelentkeztem, itt a gyulai nyomdában. Egyelőre azt mondták, hogy nincs felvétel, de menjek vissza néhány nap múlva. Ha itt nem sikerül, még esetleg Csabára is szívesen átjárnék. Ha ott sem lehet, a ha- risnyagyárha megyek, ha ott sem vesznek fel, akkor a gimnáziumba jelentkezem, és egy év múlva újra megpróbálom a nyomdát. — Hogyan támadt benned ilyen AVRAMUCZ GYÖRGY azzal kezdi, hogy jó barátok Pistával, de csak névrokonok, Ö is méhkeréki születésű, mint Bogyó Éva, de ő már nyolc éve a kollégium lakója, és alsós korában a szépírással volt sok baja. A felsőben aztgn azt is legyőzte, és azóta — jó tanuló. (Az igazgatónő szérint: nagyon jó.) Kedvenc tan tárgya a történelem, a matematika és a fizika, de a gépeket mindennél jobban szereti és éppen ezért a szolnoki „Szamuelly Tibor” általános gépipari technikumba jelentkezett. — Ha nem lesz nehéz a technikum, akkor a műegyetemet is megpróbálom. A bátyám repülő- határozott vágy a nyomdászsag tiszt lesz; szüleim Méhkeréken után? ' laknak, édesanyám a tsz tagja, — Üzemlátogatáson voltunk a apukám MÁV pályamunkás nyomdában. Azelőtt is gondolkoz- Gyuri lelkes úttörő: most a he- tam már, hogy szép szakma ez, és tedik osztályban őrsvezető. Nem tekintélye is van, de hogy nyom- volt olyan nyári tábor, amin részt dász legyek, áriról még nem volt ne vett volna. Eleven, gyorsmoz- szó. A látogatás utón aztán min- gású, csupa ideg fiú. den megváltozott. Mindenáron Nagyon jó volt itt nyolc évig, nyomdász szeretnék lenni! A ta- mondja, egy kicsit sajnálom is, nulmányi átlagom? Négyes, év vé- hogy elkerülök Gyuláról, ebből az gére 4,5 is meglesz, remélem! iskolából... A négyes interjú után a fotóriporteré a sző, az újságírónak pedig annyi marad, hogy szerencsét és sikert kívánjon négy, újdonsült pajtása nagy terveihez. Sass Ervin Emelkedik az olvasók száma a füzesgyarmati könyvtárban A füzesgyarmati közkönyvtárban kapott tájékoztatás szerint az olvasók száma a múlt év hasonló időszakához mérten emelkedett, ami a forgalom növekedésében is megmutatkozik: naponta nem kevesebb, mint 120—150 könyvet kölcsönöznek ki az olvasók naponta. Az egyre növekvő eredményeknél nem kis mértékben játszik közre az is, hogy a József Attila olvasómozgalom Füzesgyarmaton mind népszerűbbé válik. Jelenleg félszáznál is többen vesznek benne részt, akik közül aktivitásával különösen Gyaraki Erzsébet, Tasnádi Irén, Tasnádi István, Papp Ferenc és Vári Vince tűnik ki. ök és rajtuk kívül még sok más fiatal rendszeresen szerepel a községben évenként megrendezésre kerülő József Attila olvasómozgalmi vetélkedőn, melyről eddig még mindig került a szeghalmi járási könyvtár által rendezett magasabb szintű vetélkedőre is füzesgyarmati fiatal. B. L. Egy hős orvos emléke Dr. Jahn Ferenc halála 20. évfordulójára Morvaországból származott, szegénysora« nagyszülei tizenhárom gyerekkel küszködtek, korán özvegyen maradt édesanyja öt gyermeket nevelt, akik közül a legtehetségesebből tanárai mérnököt akartak faragni. Jól fogott a feje, gondolták, hadd legyen a fiúból gyárosok megbecsült embere, gépek szakértője. De csakhamar kiderült, ő az embereket szerette mindenekfölött, rajtuk akart segíteni, enyhíteni akarta fájdalmukat, elűzni nyomorúságukat. Gimnazista korában még hívő kongre- gációnövendék volt, Shvoy Lajosnak, a későbbi püspöknek tanítványa. 1928-ban orvos lett, szociológus, szocialista várospolitikus szocialista listavezető, s a küzdelem, amely közte és a reakciós pártok jelöltjei között lezajlott, hűen tükrözte a fasiszta Magyar- ország megyei jogú városaiban uralkodó akkori közállapotokat. Jahnt röplapok tízezrei gyalázták és rágalmazták, mint kommunistát a rendőrség figyelmébe ajánlották, de annak ellenére, hogy a város 65 ezer lakosából alig valamivel több, mint tízezret engedtek az urnákhoz — a munkások túlnyomó többségét nem hagyták szavazni — a kisemberek ragaszkodása és elismerése a szocialista listát segítette győzelemhez. A fiatal orvos a kisváros képviselőtestületében a nép lelkiismeKispesten, az illegális KMP tagja, rétének, kívánságainak, követelé- Nagyszerű tulajdonságaiért a fáradhatatlan gyógyítót, az együttérző szívű embert, betegei a városszéli proletártelepülések lakói rajongásig szerették. Annál jobban gyűlölték a Horthy-rendszer jobboldali, soviniszta, fasiszta helyi hatalmasságai, akiknek megvetően hátat fordított. Lehetett volna tisztiorvos, s több is talán, ha kegyeiket keresi. De nem kapott állást az OTl-nál sem, mert tudták, a szegények mellett áll, s ha velük való kapseinek megszólal tató ja lett. 1937- ben a városházán olyan kiállítást rendezett, amelynek az egész országban hire lett: feltérképezte a a helység egészségügyi, munkaügyi, szociális és kulturális viszonyait oly módom, hogy a tények vádoltak, megrázták a lelkiismeretes embereket. Nem csoda, hogy a csendőmyomozók bizalmas jelentésben hívták fel rá a belügyminiszter figyelmét, aki a kiállítást betiltotta. Jahn Ferenc ezután sem adta csőlátót intézményesen is elősegí- fél a küzdelmet: harcolt legálisan, tik, agitációs, felvilágosító mun- élőszóval, és cikkeivel, tanulmá- kájónak adnak fórumot. Ezt nem nyaival. Küzdött, az orvos tudásá- akarták. így hát gyalogosan da- val és eszközeivel, s nem kevesebb gasztotta a sarat, a város legel- szívóssággal, céltudatossággal vet- esettebb lakóit támogatta, — gyó- te ki részét az illegális pártmungyitotta gyerekeik tbc-vel megtámadott tüdejét, rosszultápláltság okozta vérszegénységét. Elnöke lett a szociáldemokraták körzeti pártszervezetének, szoros kapcsolatban állt azzal a szocialista orvoscsoporttal, amely Weil Emil, Schönstem Sándor és mások irányításával maga körül tömörítette a forradalmi szellemű orvosokat. Bálint Györggyel, Darvas Józseffel és Forgács Antallal karöltve a falukutatókkal egyidejűleg „városkutatásba” kezdett, hogy ke- resztül-kasul megismerjék egy Visegrád utcai bérház proletárlakójának sorsát, helyzetét. Írásukat a Gondolat adta közzé. 17—18 pengő volt e házban a jólkeresők heti jövedelme, s ebből nemritkán népes csalódnák kellett megélnie. Az emberek ágyneműden ágyakban aludtak a zsúfolt helyiségekben, szűkében voltak a kenyérnek, vitaminról, elegendő kalóriáról pedig szó sem lehetett. Jahn Ferenc nem érte be e tények egyszerű megállapításával. Életcéljának tekintette. hogy küzdjön a nép életének jobbrafor- dítósáért. Az 1936-os kispesti képviselőtestületi választáson ő volt a kából. 1940 tavaszán letartóztatták s a Dunakeszi-alagi csendőrlakta- nyóban napokig kínozták. Nem tudták vallomásra bírni, elbocsátották, de ettől kezdve egy pillanatra sem vették le róla a szemüket. Közben kitört a háború, s 1942 nyarán Jahn Ferencet több száz más elvtárssal együtt újra letartóztatták. Ezúttal kilenc hónapra ítélték. A börtönben is tanult, dolgozott. Amikor kiszabadult, ellenségei, a helyi kiskirályok vad gyűlölettel törtek rá, elérkezettnek látták az időt, hogy megfosszák minden életlehetőségétől. Kizóratták az Orvosi Kamarából, a rendeléstől is eltiltották. Az egyik könyvkiadóhoz ment lektornak, s a fokozódó nehézségek ellenére folytatta pártmunkáját. Az ország náci megszállása után az egyik fasiszta orvos felszólítására a Gestapo magyar pribékjei elhurcolták: előbb a Margit körúti börtönbe, aztán a komáromi Csillagerdőbe, s végül a dachaui koncentrációs táborba vitték. Ott oltották ki hősi életét húsz évvel ezelőtt. — Z. Cs. — A VILLÉRT, a VBKM 2. sz. Anód Aramirányí tógyára, a Csepel Fémmű Elektródagyára, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Gépipari Tudományos Egyesület Békéscsabai Csoportjának közreműködésével hegesztőgép és elektróda bemutatót rendez Békéscsabán, a II. megyei műszaki fejlesztési hét keretében 1965. március 9—11-ig a MEDOSZ székhazában (Luther u. 6. sz.) Bemutatásra kerülnek a germáiliumdió- dás és a legújabb szilíciumdiódás ívhegesztőgépek, védőgázas hegesztőberendezések, valamint hegesztőelektródák. A gépek üzem közben megtekinthetők és azokról ismertető előadásokat tartunk mindennap 11 és 15 árakor. A BEMUTATÓ 9 ÓRÁTÓL 17 ÓRÁIG TART NYITVA. 46
