Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-28 / 74. szám

Cél: 3 tartalékok feltárása | Munkában az ifjúsági Radar~szolgálat | Család—Otthon | Elnézést kérek... | Sport ..... ' IIWI "ll" ' "" " ■■■■■!■■.....■■ ' 1 .................................... ■■■ .......... ■ ■ T öbb helyi kezdeményezést Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusa 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1963. április 3-án, szombaton délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) A 20. évforduló tiszteletére Az első negyedév végéhez kö­zeledünk, s a termelés alakulását, ha nem is pontosan, de leglénye­gesebb mutatóiban, már körvona­lazni lehet. Megyénk állami, taná­csi és szövetkezeti iparában nagy­jából megfelelően alakult a ter­melési terv mennyiségi teljesítése az első két hónap adatai alapján. A fontos rendelőitek, mint a lét­számgazdálkodása egyensúly hely­reállítása, a íkiisebb-nagyobb mun- kaenőátcsoportosítások megvaló­sítása, vagy a normakarbantartä- sok végrehajtása erre az időszak­ja esik, de a termelés mennyiségi mutatóinak helyzetét ezek az in­tézkedések lényegesen nem befo­lyásolták. Nagyjából valamennyi tizemre áll a Gyulai Harisnyagyár termelési mérlege, ahol január, s február hónapokban hétezer fo­rinttal teljesítették túl az érték­tervet. Tehát látszólag minden a leg­nagyobb rendben van.. Ez azon­ban korán fcsdnes így. A terv meny- nyíségi teljesítése ugyanis a dolog­nak csupán az egyik oldala. A gazdaságosság más, nagyon fontos mutatóinak alakulása legalább olyan fontos része a tervteljesítés, nek, mint a mennyiségi mutatók megvalósítása. Az első két hónap adatai alap­ján megállapítható, hogy országos viszonylatban sem fejlődött úgy a helyzet, ahogyan az kívánatos iett volna a termelékenység-növeke­dés, s önköltségcsökkentés vonat­kozásában. Igaz, a jelentős év eleji intézkedések még nem érlelhették meg gyümölcsüket, de a jelek ar­ra mutatnák, hogy a fenti intéz­kedéseken kívül kevés helyi kez­deményezés történt a gazdaságos termelés előmozdítására. Ebből következik, hogy a párt­szervezetekre igen fontos feladat­ként hárul a jövőből a termelés alakulásának elemzése, azoknak az okoknak a felkutatása, amelyek, miatt nem növekszik a termelé­kenység, nem csökken az önkölt­ség a kívánatos módon, A megyei pártbizottság nemré­gen határozatot hozott, hogy a mezőgazda Ságban meg kell szün­tetni azokat árkülönbségeket, ame­lyek egyes hasonló adottságú ter­melőszövetkezetek között fennáll­nak a terméshozamok mennyisé­gében. Semmiféle objektív körül­mény nem indokolja ugyanis, hogy amíg az egyik tsz-ben 15 mázsa kukoricát, vagy 14 mázsa búzát termelnek holdanként, ad­dig a másik, ugyanolyan talaj­adottságú, éghajlatú, gépesítésű termelőszövetkezetben ennek a félét is alig érik él. Reális ez a -határozat és végrehajtása me­gyénkben a pillanatnyilag legdön­tőbb láncszem megragadását je­leníti a mezőgazdasági termelés fellendítésére. De ugyanez a fel­adat vonatkozik a hasonló profi­lú ipari tevékenységet folytató kollektívák termelési szintkülönb­ségeinek megszüntetésében is. Semmi nem indokol ja azt sem, hogy például a vésztői kisipari szövetkezetbe • tömörült kőmű­vesek csak alig több mint a felét produkálják aranák a termelésá ér­teiknek, mint amennyit az Oros­házi Építő Ktsz kollektívája ál­lít elő egy évben. Mindkét szövetkezet tagjai egy kategóriájú bérezésben részesül­nek, aiz orosháziak azonban jóval termelékenyebben dolgoznak, mint a vésztőiek. Miért? Nos, a termelés pártettenőrzése sokat segíthet e különbségek okai­nak feltárásában és kiküszöbölé­sében. Különválaszthatja az ob­jektív okokat (a gépesítés elma­radása, stb.) a szubjektív okoktól (a munkaszervezés hiányosságai, az indokolatlan állásidők stb.), s hathatós intézkedéseket javasol­hat a gazdasági vezetésnek a meg­lévő problémák megszüntetésére. Nyilvánvaló, hogy e problémák megoldása nemcsak adminisztra­tív tetteket követel, hanem poli­tikai munkát is. Ám, ha a párt- szervezet, mint a KB határozat végrehajtásának helyi ellenőrzője és segítője elemzi a tennivalókat és azokat megtárgyalják taggyű­lésen is, valamennyi kommunista előtt kézenfekvővé válik, hogy a hibák feltárásán és a jé javaslat- tételeken túl, hogyan és miben kell politikai munkával is segíte­ni a gazdaságos termelést. A helyi kezdeményezések tulaj­donképpen nem is jelenítenek mást, mint a helyi lehetőségek és tartalékok feltárását, valamint be­vetését a termelésbe. De ezt olyan módon, hogy ebben a feltárásban szerepeljenek a dolgozók észre­vételei és javaslatai is. Egyedül a központi intézkedé­sek végrehajtásával képtelenség megvalósítani az idei tervfelada­tokat. Éppen ezért, amellett, hogy a pártszervezeteknek kötelességük segíteni a központi döntések vég­rehajtását, másfelől viszont ösz­tönözniük is szükséges a dolgozó­kat, gazdaságvezetőket a központi határozatok szellemében történő helyi kezdeményezésekre, a ren­delkezésre álló belső tartalékok feltárására és hasznosítására. Ebben a bonyolult, de mégis határozott célú feladat vógrehajtá sában nélkülözhetetlen a tömeg- szervezetek és mozgalmak aktivis­táinak segítsége. Ezért kívánatos, hogy a pártszervezetek mindenütt támaszkodjanak ezekre az elvtár­sakra, mert csakis így érhető el, hogy a meggyőző szó, a konkrét tennivaló a maga világosságában mindenkihez eljusson és alkotó tettekre serkentsen. Varga Dezső Budapestre érkeztek a vidéki alakulatok díszegységei is Megérkeztek Budapestre a vi­déki alakulatok díszegységei is és a fővárosban folytatják felkészü­lésüket a fegyveres erők április 4-i díszszemléjére. Mint ismeretes, a főpróbát áp­rilis 2-án, reggel 6 órakor tartják, a díszszemle pedig 4-én délelőtt 10 órakor kezdődik. Fegyveres erőink díszegységeinek április 4-i felvonulását a párt és a kormány vezetőm kívül megtekintik a test­véri szocialista és más országok­ból érkező külföldi vendégek is. Ott lesízmek a lelátókon a budapes­ti és vidéki üzemek, gyáraik, válla­latok, intézmények, a mezőgazda­ság dolgozói, továbbá az iskoláik és egyetemek tanulóifjúságának kül­döttei is. (MTI) A MÉK békéscsabai kirendelt­ségéhez tartoznak Békéscsaba vá­ros, a szeghalmi, a szarvasi, bé­kési és gyomai járás termelőszö­vetkezetei, valamint Szabadkí­gyós, Újkígyós és Telekgerendás. Ezekből a tsz-ekből vásárolják fel évről évre a káposztát, zöldséget, paradicsomot, paprikát és egyéb termékeket a MÉK dolgozói. Nagy a körzet, összesen 34 szö­vetkezettel állnak szerződéses vi­szonyban. Ez különösen szezon idején igen sok munkát ad a fel­vásárlóknak. A legtöbb-gondot a szállítás okozza, s a MÉK kiren­deltsége az idén ebben, a jobb munkaszervezéssel, a beütemezés gondosabb összeállításával akar változást elérni. Az elmúlt évi értékesítési tervet a békéscsabai kirendeltség 110 százalékra tel­jesítette. összesen 1407 vagon árut szállított a kereskedelemnek s ebből Békéscsaba 1037 vagon­nal kapott a lakosság ellátására. Exportra főleg vöröshagymát küldtek a békéscsabai körzetből, összesen 135 vagonnal szállítot­tak exportra vöröshagymát. A felvásárlási terv teljesítésével már korántsem dicsekedhet ez a kirendeltség. Csupán 71 százalék­ra sikerült teljesíteni, s ennek jó­részt az volt az oka, hogy burgo­nyából és vöröshagymából nagy volt a kiesés, a tsz-ek nem tud­ták teljesíteni szerződésbeni kö­telezettségüket. Egyes termelőszövetkezetekkel különösen jó a kapcsolat. Ezek közül is az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet szállít a leg- Dontosabban, a beütemezés sze­rint a minőségi követelmények­nek megfelelően. Tavaly egész évben összesen 400 holdról adott át termést a felvásárlóknak. Ha­sonlóan jó a kapcsolat a tüzes­Békéscsabán a négy ifjúsági Az ünnepi évforduló tiszteletére a Békéscsabai Konzervgyár fiatal­jai felajánlották, hogy a sűrítőben állandóan figyelemmel kísérik a paradicsom átüagre frakciójának (szárazanyag-tartalom) alakulását, s a gépi berendezéseket maximáli­san kihasználják. Rövidesen meg­alakul négy ifjúsági brigád és a Fiatal Műszakiak Tanácsa. Szoci­alista szerződést kötnek az építő­ipari vállalat kiszeseivel: az át­adásra kerülő létesítményeket a gyarmati Vörös Csillag Termelő- szövetkezettel, amely az idén ösz- szesen 250 hold vöröshagyma és 50 hold burgonya termését adja át. Sajnos, nem minden termelő­szövetkezet vezetői értik meg a szerződéskötések fontosságát és azt, hogy mindkét félnek — a MÉK-nek és a tsz-nek is — egy a célja: a lakosság minél jobb el­látása. Különösen a békéscsabai termelőszövetkezeteknél akadozik a szerződések megkötése. A terv szerint összesen 550 hold termé­sének átadására kellene megálla­podást kötni a békéscsabai tsz­konzervgy árban brigád alakult sági őrjáratot, a hulladékgyűjtési hónap keretében a gyár területén található felesleges vasat és pa­pírt átadják a MÉH-nek. Ezen túl 400 órát dolgoznak társadalmi munkában. A hűtőgyár kiszesei az exportra kerülő uborkasalátából a terve­zettnél öt vagonnal többet készí­tenek. A fajlagos munkaidöszük- sógietet öt százalékkal, a göngyö­leg-költségeket pedig 10 százalék­kal csökkentik, és védnökséget vállalnak a gyorsfagyasztott áruk minőségéért * eknek, ezzel szemben mindössze 209 holdra szerződtek. Főleg a vöröshagyma és a burgonya ter­mesztésétől vonakodnak, holott Békéscsaba lakosságának ellátása szempontjából különösen fontos lenne, hogy a környező tsz-ekben termeljék meg a szükséges meny- nyiséget. Helyes lenne, ha — a korábbi rossz tapasztalatokat mel­lőzve — a közös cél fűtené eze­ket a tsz-eket, s a kölcsönös meg­értés alapján segítenék a szerző­déskötések menetének meggyorsí­tását,' a lakosság ez évi jobb áru­ellátását is! K. J. mtmmi!i!HiiiiHmiiim!iwiini!Hii!iMiimimmiiMi>ifiiitmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiim!iuiiiiniiMiniiiiiiiitiinimimiiiiiMiii«t!iuiii Munkában a trafószerelők Szarvason. (Fotó: Malmos) konzervgyáriak tisztítják és hoz­zák rendbe. Megszervezik a tiszta­Újkígyóson jól, Békéscsabán vontatottan halad a termelési szerződések kötése /

Next

/
Oldalképek
Tartalom