Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-28 / 74. szám

1965. március 28, 2 Vasárnap Egy hét a világpolitikában Tiltakozások Olaszországban a Vietnam elleni agresszió miatt Az Olasz KP nagygyűlése Rómában Jegyre tart és níind agresszí­vebbé válik az amerikaiak támadása a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság ellen. Az ame­rikai légierők legutóbb gázbom­bákat is alkalmaztak. Ez a tény az egész világon fokozta a felhá­borodást az Egyesült Államok el­len. Az amerikai haditengerészet is beavatkozott a harcba. Mindez azt mutatja, hogy az amerikaiak­nak eszük ágában sincs felhagy­ni ezzel az épp oly gyűlöletes, minit amennyire hiábavaló vállal­kozással. Az egész világon min­denki megítélheti, hogy az Egye­sült Államok a presztízséért har­col, miközben a* legdurvább be­avatkozási módszereket alkalmaz­za* Politikai körökben azért is sú­lyosnak tartják az amerikaiak vietnami agresszióját, mert arra Vail, hogy a Johnson-kormány visszatér a hidegháborúban ki­dolgozott amerikai elvekhez és módszerekhez. Emlékezetes, hogy a Dulles-féle külpolitikának egyik sarktétele volt a nemzetközi poli­tikában felmerülő legkényesebb' kérdéseket katonai kérdéseknek tekinteni és katonai eszközöket alkalmazni a „megoldásukra”. Most úgy látszik, megint előtérbe lépett az amerikai politikában ez a hadicentrikus szemlélet, amely a nemzetközi politika valamennyi kérdését katonai szempontból íté­li meg. Nemcsak az jelent komoly ve­szélyt, hogy az ilyen katonai módszerek rendszerint rosszul végződnék és könnyen általános konfliktust robbanthatnak ki, ha­nem az is, hogy sokkal kompli­káltabbá teszik a helyzetet, s ha egyszer mégis sor kerül a diplo­máciai megoldásra, a korábbinál is nagyobb nehézségekkel kell megküzdeni. Az amerikaiak agressziója kö­vetkeztében egyébként Dél-Viet­namiban is nőtt az éMenáMás és ma már megállapítható, hogy az amerikaiak az egész Vietnami tér­ségben általános nemzeti felkelés­sel állnak szemben. Phan Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke ki­jelentette: az észak-vietnami nép fokozza harci képességét, meg­hozza a legnagyobb áldozatot ha­zája megvédéséért és a dél-viet­nami felszabaditási harc támoga­tásáért. állt elő, hogy nincs tudomása a gáztámadásról, később pedig azt magyarázta, hogy tulajdonképpen „ártatlan” gázról van szó. Ez a magyarázkodás nemcsak rossz lelkiismeretre vall, de az ameri­kaiak helyzetének gyengeségére is. Figyelmet érdemel az ameri­kai magyarázkodás még egy vo­natkozása. Az amerikai külügy­minisztérium szóvivője szerint ugyanis, ezeknek az „ártatlanabb fajta gázoknak” használata nem áll ellentétben a nemzetközi jog­gal. A gázfegyverek eltiltásáról szóló 1925. genfi egyezmény ezt világosan megcáfolja. Az amerikai agresszió az egész világon olyan felháborodást kel­teik, hogy Amerika legközvetle­nebb szövetségesei is tartózkod­nak, legalábbis nyílt formában, az Egyesült Államok támogatásától. Ez nem vonatkozik az angol mun­káspárti kormányra, amely nyíl­tan az Egyesült Államok mellé állt ebben a gyűlöletes ügyben. Sőt, még a támogatás tényénél is ellenszenvesébb érvéléssel állt elő Wilson, az angol munkáspárti miniszterelnök. Ö azzal érvel, hogy Anglia kénytelen támogatni az Egyesült Államok vietnami ak­cióját, mert a malaysiai kérdés­ben Amerika is támogatja az an­gol törekvéseket. Ez a kéz kezet mos álláspont nem tartozik a leg­erkölcsösebbek közé, még azon a minimális szinten sem, ami álta­lában a nyugati hatalmak politi­káját jellemzi. Emellett az ango­lok tapasztalhatták, hogy ez a po­litika nemcsak erkölcstelen, de nem is hasznos. f“1 rarmiko londoni tárgyalásain azért nem sikerűit előbb­re jutni, mert az angol kormány álláspontja a vietnami kérdésben lehetetlenné tette a Szovjetunió és Anglia nézeteinek összehan­golását. Ezt a legtöbb angol lap megállapíthatja. Ugyanakkor nagy várakozással tekintettek Stewart angol külügyminiszter washing­toni tárgyalásai elé. A tárgyalá­sok középpontjában nem annyira politikai kérdésiek álltak, minit inkább az a kínos helyzet, ami­be az amerikai kormány a Viet­namban alkalmazott gázbombák miatt került, s amelynek igyek­szik részesévé tenni az angol kor­mányt is. kormány egyre mélyebben bonyo­lódik a vietnami szennyes háború támogatásának ingoványába, mind erősebbé válik a néptiltako­zás Angliában. Már több mint 90 munkáspárti és liberális képvise­lő követeli, - hogy az angol kor­mány erélyes formában határolja el magát az amerikai agressziótól. Ez nem lesz könnyű dolog, már- csak a fent említett körülmények miatt sem. A hét fontos eseménye volt még a francia községi vá­lasztások második fordulója, amely megerősitette a baloldalt. Az általános balratolódás mellett figyelmet érdemel a francia köz­ségi választásoknak az a jellegze­tessége, hogy De Gaulle pártja komoly vereséget szenvedett. Eb­ből egyes francia lapok már kö­vetkeztetéseket vonnak le az el­nökválasztásra. Az általános véle­mény az, hogy De Gaulle szemé­lye, ha nem is független a degaul- leista párttól, azért nem egészen azonos vele. A tábornok-elnök tekintélye változatlanul nagy és ha erősödik is az egyszemélyi ve­zetés ellenzéke a francia közvé­leményben, a francia politika is­merői valószínűnek tartják, hogy az elnökválasztáson De Gaulle megőrzi nagy pozícióját. Az ellen­tét De Gaulle tekintélye és párt­jának gyengesége között sajátos francia jelenség és jelzi egyben az ötödik köztársaság legfőbb gyengeségét Paál Ferenc Ünnepi magyar filmhét a Szovjetunióban A magyar—szovjet kulturális egyezmény alapján felszabadulá­sunk 20. évfordulója alkalmából magyar filmhetet rendeznek a Szovjetunióban. A március 31-én kezdődő ma­gyar filmhétre filmművész dele­gáció utazik, amelynek vezetője Ranódy László filmrendező, tag­jai : Nagy Anna, Szemere Vera, Pé_ esi Sándor és Szirtes Ádém szín művészek. (MTI) Miután az olasz kormányban résztvevő Szocialista Párt vezető­sége egyhangú határozatban ítélte el az Egyesült Államok vietnami agresszió® cselekményeit, 7— külö­nös tekintettel a gáz alikalmazásá. ra — nagy várakozás előzte meg az ezzel kapcsolatos parlamenti vitáit. A szenátus péntek esti ülésén Fan_ fani külügyminiszter válaszolt az interpellációkra. Elmondotta: az amerikai nagykövetnek kifejez, te aggodalmát a vietnami helyzet súlyossága miatt és hangot adott annak a megütközésnek, amelyet a gáz alkalmazása keltett az olasz közvéleményben. Az amerikai ag­resszió® cselekmények elítélésétől azonban változatlanul tartózko­dott, Athén Görög politikai körökben szom­baton bizonyos megelégedés volt tapasztalható azokkal a javasla­tokkal kapcsolatban, amelyeket Galo Plaza, az ENSZ ciprusi köz­vetítője jelentésében felsorolt. Ha­bár a jelentést még nem hoziták nyilvánosságira, az athéni sajtó több részleteit közöl róla. A kor­mányhoz közel álló Elefteria sze­rint Galo Plaza javasolta az érde­kelt felek megbeszéléseinek azon­nali megkezdését a ciprusi nép akaratának tiszteletben tartása Rabat Ali Jata, a marokkói Kommu­nista Párt főtitkára az Humanité. nak adott nyilatkozatában vissza­utasította a-marokkói kormánynak azt az állítását, amely szerint Casablancában és más városokban lezajlott tüntetéseknél „idegen ke. zek” játszottak irányító szerepet. Ali Jata hangsúlyozta: nem egy­Római baloldali körökben Fan- fani válaszainál még nagyobb elé­gedetlenséget váltott ki a Szocia­lista Párt képviselőinek és szená­torainak magatartása. A római San Giovanni téren tartott nagygyűlé­sen Luigi Longo, a Kommunista Párt főtitkára tízezrek helyeslése közepette hangsúlyozta: „Az olasz kormánynak követelnie kell az amerikai agresszió és a kegyetlen­ségek azonnali beszüntetését, hatá. rozottan kezdeményeznie kell an­nak érdekében, hogy megszűnjék a veszély, amely Vietnam felől fe­nyegeti a világ békéjét”. Szerte Olaszországban egyéb­ként a gyűlések és tüntetések szá­zain tiltakoznak az amerikaiak ag­resszióé cselekményei ellen. (MTI) alapján. Mint a lap írja, a jelentés főbb pontjai a következőkben fog­lalhatók össze: 1. folytatód kell a közvetítési erőfeszítéseket, mert a jelentés a közvetítés feladatát nem zárja le; 2. haladéktalanul tárgya­lásokat kell kezdeni; 3. a ciprusi nép akaratát tiszteletben kell tar­tani, a ciprusiak maguk döntsenek jövőjükről; 4. a tárgyalások idő­szaka a lehető legrövidebb legyen; 5. Ciprus leszerelése lehetséges és kívánatos s ugyanígy lehetséges a saget semlegesítése is. (MTI) szerű diáktüntetésről van szó, ha­nem a lakosság általános elégedet­lenségének megnyilatkozásáról. Ha nem következik be mélyre, ható változás a kormány politiká­jában — jelentette ki Ali Jata —, akkor újabb, még nagyobb méretű tüntetések várhatóik, amelyeket a legdurvább eszközökkel sem lehet majd elnyomni. (MTI) Óz ENSZ ciprusi közvetítője a tárgyalások megkezdését sürgeti Ali Jata nyilatkozata világ minden részéről özön. lenek a tiltakozó felhívások az Egyesült Államok kormányá­nak címére. Az általános felhá­borodás hatására a washingtoni kormány szükségesnek látta — legalább a gáztámadás ügyében — tisztára mosni magát. Azzal Az amerikaiak a gázfegyverek­kel kapcsolatban hivatkoztak ar­ra, hogy gyarmati rendcsinálásnál az angolok több ízben használtak könnyfakasztó gránátokat és az Észak-Vietnamban ledobott gáz­bombák egy részét Nagy-Britannia szállította. Miközben az angol Fegyveres felkelési kísérlet Brazília két déli államában Rio de Janeiro Egy negyven tagú íegyeveres egyenruhás csoport pénteken tá­madást intézett katonai őrségek el. len Rio Grande do Sul és Santa Catarina brazíliai államokban. A támadások alkalmával fegyvereket és lőszert zsákmányoltak, majd rö­vid időre hatalmukba kerítették Ties Passes helyi rádióállomását és a rádión át ellenállásra hívták fel a lakosságot. A brazíliai rádió péntek este fél. olvasta a köztársasági elnökség ka­tonai irodá járták közleményét, amely megerősítette a katonai őr­ségek ellen intézett támadások hí­rét, de hangsúlyozta, hogy a fel­kelők nem szálltak meg egy hely­séget sem és „jelenleg az uru- j guay-í határ irányába memekuL nek”. A rádió nem közölt közeleb­bi adatot a felkelők kilétéről, vagy indítóokairól, de hozzátette, hogy a 3. szövetségi hadsereg parancs­noksága szerint, amely Rio Grande do Sul államban állomásozik, a helyzet normális. A brazíliai hadügyminisztérium közlése szerint a felkelés nem je­lentős és minden intézkedést meg­tettek a fégyeveresek és vezetőjük letartóztatására. Megfigyelők szerint a felkelők Leonel Brizoilának, Goulart volt elnök sógorának, Rio Grande do Sul állam volt kormányzójának hívei. Brizolla és Goulart jelenleg emigrációban él Uruguayban. (MTI) A kor yasiogikája- Népünk internacionalista öntudata ­A szocializmus óriást nemzet- nemzeti öntudattal szembeállít. közi előretörése nyomán új lehető, sák. A kísérletezők azonban nem ségek — de új problémák és köte- mozognák a józan politikai való- lezettségek is állnak a szocialista s;íg talaján: az utóbbi évtizedek országok néped' előtt. Ha a politi­ka elvi tartalmától ezúttal el is tekintünk — egy olyan kis ország, mint Magyarország számára a külpolitika az imperializmus vilá­gában területileg is korlátozott volt. Ma nem az — a szocialista Magyarország külpolitikájától ál­lásfoglalást várnak földrajzilég tá. voleső politikai problémákkal kapcsolatban is, Kongótól Kubáig és Vietnamig! A gyors változások és a növek­vő felelősség légkörében a magyar nép politikai magatartásának az a legfőbb iránytűje, amelyet Kádár János legutóbbi országgyűlési be­szédében „a magyar nép inter­nacionalista öntudatának” neve­zett. politikai tapasztalata azt mutatja, hogy a szocialista országokban és így Magyarországon is éppen a nemzeti öntudat nő intemaciona- Hsta öntudattá! Mégpedig úgy, hogy ebben a növekedési folya­matban kialakul a nemzeti és a nemzetközi érdekek szerves egysé­ge. A magyar nép mélységesen ér­dekeit a béke fenntartásában és a társadalmi haladás szolgálatában. A Szovjetunió, a szocialista orszá­gok fölényben levő katonai ereje, a világ haladó erőinek állhatatos küzdelme gátolja az imperializ­must egy új háború kirobbantásá­ban. Ez az erő az egyetlen, amely a maga sokoldalú politikai és gaz. daségi nyomásával képes annak tikai józanságra, a tények felisme. résére, a békés egymás mellett élés elfogadására. E felismerés logikus következ­ménye: az internacionalista öntu­dat alapvető tartalma a magyar nép számára, a Szovjetunió és a szocialista országok közösségéhez való hűség — mert ez szolgálja a legalapvetőbb nemzeti célt: a bé­ke fenntartását, a társadalmi ha­ladás erőinek izmosodását. Magyarország így nemzeti érde­kei felismerésének és egyben az internacionalista öntudat követel, menyeinek tudatos szolgálatában foglal állást a Varsói Szerződés­ben és a Kölcsönös Gazdasági Se. gítség Tanácsában megnyilvánuló szocialista nemzetközi együttmű­ködés mellett — mert meggyőző­dése, hogy mindez erősíti a szoci­alista országok biztonságát, gyor­sítja gazdasági fejlődésüket és hozzájárul győzelmük megszer­vezéséhez a kapitalizmussal folyó versenyben. Egy nemzet alakuló, formálódó, a nemzeti öntudat ősi gyökereiből is táplálkozó internacionalista po­litikája magától értetődően a kül. politika részletkérdéseiben ugyan­csak érvényesül. így van ez ter­kikényszerítésére is. hogy a tőkés Sokan megpróbálták már —- és világ belsejében küzdő erők kö- e kísérletek most is mindennapo- zött hangsúlyozottabbá váljanak sak, hogy az internacionalizmust a azok, amelyek hajlamosak a poli-

Next

/
Oldalképek
Tartalom