Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-25 / 71. szám

1965. március 35, 3 Csütörtök Gépesítés, ösztönző premizálás az újkígyós! Aranykalász Tsz kertészetében Már hagyomány az űjkígyósi Aranykalász Termelőszövetke­zetben, hogy a tsz kertészeté­ből évek óta elsőnek szállítanak primőr zöldséget a kereskede­lemnek. Hírnevet szereztek ter­mékeikkel országosan is. Jelen­tős mennyiségű zöldséget szállí­tanak külföldre, s a 65. Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállításon paprikájukkal bronzérmet nyer­tek. Jól jövedelmez a kertészet: tavaly 7 millió 500 ezer forintos bevételt hozott, s ebből 3 millió 600 ezer forint volt a tiszta jö­vedelem; Az idén még több zöldségfélét juttatnak a piacra. Tavaly 20 holdon termeltek korai káposz­tát, most negyvenen. Paradicso­mot a tavalyi 40 helyett ötven holdon. Ezenkívül az idén is lesz paprikájuk 10 holdon, zöld­babot negyvenen, uborkát har­mincon és szamócát a Békéscsa­bai Hűtőház megrendelésére 11 holdon termelnek; Kevés befektetés, nagyobb jövedelem A tsz vezetői mindig azt szá­mítják, hogyan lehetne olcsób­ban és minél korábban nagyobb mennyiségű zöldséget — primőr terméket is — termelni. Tavaly a kertészetben egy holdnyi föld­terület 11 ezer forint jövedel­met hozott. Ezt több hasznos ésszerűsítéssel, új módszerek alkalmazásával, a tsz-tagok anyagi ösztönzésével érték el. A fő cél az volt, hogy kevés befektetéssel is jó eredménye­ket, nagyobb jövedelmet bizto­síthassanak. Bozó József főagro- nómus és Fazekas János főker­tész igen olcsó, úgynevezett blokkházak építését tervezte meg. Ezek szerfás megoldással készültek, melyhéz a melegágyi ablakokat használták fel. így nem milliós, csupán néhány 100 ezer forintos beruházással 7500 négyzetméter alapterületű pa­lántanevelő telepet tudtak lét­rehozni. A költségek már az el­ső évben megtérültek. Ez év decemberéig összesen 20 ilyen blokkházuk lesz, 10 ezer 800 négyzetméteren; A gép a kertészetben is a legjobb segítőtárs A kezdet- kezdetén kapával alakították ki a táblákat, kézi erővel dolgoztak. A tsz vezetői azonban hamar felismerték a gépesítés hasznosságát, s ma már szinte nélkülözhetetlenek a gépek a föld megmunkálásán kí­vül a növényvédelemben, a pa­lántaültetésben és a termés le­szedésében is. Különösen nagy gondot fordítanak a növényvé­delemre. A kertészet részére ép­pen ezért egy Rapidtox- gépet biztosított a tsz vezetősége. A szedés is géppel történik. A tavasszal a vetést és a palánta- ültetést úgy végzik, hogy érés­kor a gépek könnyen mozoghat­nak a földeken. Tavaly csak a korai káposztát, az idén viszont már a paradicsomot és a papri­kát is gépek segítségével szedik. Anyagi ösztönző erő A helyes anyagi ösztönzés mindig kifizetődik. Bizonyítja ezt a gyakorlat. Tavaly kora ta­vasztól őszig nem egy olyan va­sárnap volt, amikor a tagok és hozzátartozóik is dolgoztak. Kü­lönösen szedéskor vettek részt sokan a munkában. A jól bevált premizálási mód­szert az idén sem hagyták el, sőt egy-két módosítással még ösztönzőbbé tették; A tagok területet vállalnak, s minden 100 forint megtermelt értékért egy munkaegységet kapnak. Ez azt jelenti, hogy aki például egy holdról 25 ezer fo­rint értékű paprikát ad át, an­nak 250 munkaegységet írnak jóvá. Természetesen ebben az ültetés, a növényápolás és a ter­més leszedése is benne van. Ezenkívül a terven felüli papri­ka, káposzta és egyéb termék értékének az 50 százalékát pré­mium címén kapják meg. A paradicsomnál a tagok kü­lön érdekeltek a jó minőségű termés átadására. Szedésig — tehát a növényápolási munká­ért — holdanként 55 munkaegy­ség jár. Az érés idején elősze- déskor 100 forint értékű termés átadása után 25 forint a tsz- tagé. Szezon időben az első osz­tályú és másod osztályú para­dicsomot külön-külön premizál­ják. Az ilyen módszerek alkalma­zása természetesen arra ösztön­zi a tagokat, hogy a vállalt te­rületen a lehető legtöbb és a legjobb minőségű termést taka­rítsák be. Nem csoda tehát, hogy ha tavasztól őszig rendsze­resen dolgoznak családtagjaik­kal együtt. A kertészet vezetői pedig sohasem küzdenek mun­kaerő gondokkal. Szívesen és szorgalmasan munkálkodnak itt az emberek, s a közös és egyéni jövedelem évről évre gyarapo­dik. Kasnyik Judit. sősorban nehéz, amikor úgy érez­ték, hogy szavaik nem lehetnek elég meggyőzőek, mert: bizonyos tények ellentmondanak. Bízni akartak & akarták, hogy mások is bízzanak. Ez azonban mind nehe­zebb volt — és elsősorban nekik . volt nehéz. Nem hitték és nem is hihették, hogy hibák lehetnek, még kevésbé, hogy bűnök is elő­fordulhatnak. A sok százezer egy­szerű párttagnak nem voilJt köny- nyű eligazodni ezekben az évek­ben. & még nehezebb, százszo­rosam nehezebb volt a meghurcolt, bebörtönzött kommunistáiknak, akik a börtönben is kommunisták maradtak. A kommunistáik azon­ban tudták: ha egyes vezetők hi­báztak is, az eszme igazságán ez nem változtat. Érhet egyeseket személyes sérelem, tragédia, de az emberiség történelmi útja nem változik meg. Tudták ezt akkor is, amikor az ellenforradalmi dema­gógia oly sokaik hitét ingatta meg. A kommunisták százezredre nem tapad mocsok. Ha hibáztak, ha té­vedtek is, tisztábbak ők, tetteik maradandóbbak, mint azoké, akik mindig csak fintorogná, fanyalog­ná, kétkedni, kezet mosni és vállat vonni tudtak, amikor a kommunisták a nép millióival együtt dolgoztak, építettek és vá­rosokat, gyárakat, iskolákat, kór­házakat, lakóházakat teremtettek a semmiből. Mert ennek a nép­nek az elpusztított, kifosztott or­szágon, saját erején és szocialista testvérei támogatásán kívül sem­mije sem volt. A fanyalgók is azokban a há­zaikban laknak, amelyeket a nép épített, annak a villamosáramnak fényénél vetik papírra pesszimiz­musukat, és kétkedésüket, ame_ lyet a nép fejleszt nekik, abban az irodalmi kávóházban és abban az alkotóházban elmélkednek, vitatkoznak és babusgatják rossz közérzetüket, amelyet ez a nép, ez a társadalmi rendszer épített és tart fenn számukra. A kommunisták optimizmusát azonban semmiféle fanyalgás, semmilyen kétkedés nem töri meg. Nem törte meg akkor sem, ami­kor sokkal nehezebb volt és csak nagyon-nagyon messziről pislá­kolt a jövő reménysugara. Miért ne lennének optimisták most, •húsz év eredményei láttán. A kommunisták optimizmusa nem egyszerűen oktalan lelkesedésből, hanem materialista, tudományos meggyőződésükből és az azt iga­zoló tényekből táplálkozik. Ab­ból a meggyőződésükből fakad, hogy az emberek minden társa­dalmi eredetű baja megoldható. Abból, hogy az emberi alkotó erő kimeríthetetlen és legyőzhetetlen. Hány népet féltő költő, író, szociológus, tudós foglalkozott va­laha a magyarság sorskórdéseivél! Hányán ostorozták a nagybirtokot, a kiváltságokat, a tőkét, mennyit írtak és küzdöttek a társadalmi bajok, a reakció, az elmaradott­ság, a sötétség ellen. Közülük azok, akik valóban a népet akar­ták szolgálni, a kommunisták mellé álltak, mert felismerték a marxizmus, a párt, a kommunis­ták igazát. Tudják, belátták: a kommunisták pártja magyar és nemzeti párt, ment a magyar nép nemzeti és társadalmi problémái­ra adott a marxizmus—leninizmus segítségével megoldást. Ma a ma­gyar nép szabadon él független hazájában és a haladás, a béke, a nemzeti függetlenség nemzetközi erőire támaszkodik. Húsz esztendő van mögöttünk. Bár voltak nehéz évek, e két év­tized esztendőinek többsége a néphatatamért vívott eredményes harc és a sikerekben gazdag ópí- tőimunka éve volt. Az elmúlt nyolc és fél esztendőben kikovácsolódott az a politika, amelyet minden kommunista tiszta szívvel képvi­selhet és képvisel is abban a tu­datban, hogy megfelel a nép érde­keinek és találkozik a nép egyet­értésével. Minden kommunista ér­zi ma a szavak és a tettek zavar­talan összhangját. Végül is, minálurík a kommu­nisták, a párt történelmi érdeme? Hogy meglátták, megtalálták az egyedül járható történelmi utat és rávezették arra a magyar dol­gozó népet. Hogy a párt kimondta Debreceniben 1944 végén, amikor az ideiglenes nemzetgyűlés meg­alakult: lesz magyar újjászüle­tés; és úgy lett. Magyarország, a magyar nép újjászületett. Amit a kommunisták tettek, kötelességük volt, de annak érdemét, hogy ők voltak, akik az utat megtalálták és ők vezették rá a népet, nem vitathatja el tőlük, a párttól sen­ki. És a kommunistáknak, főleg azoknak, akik már az illegalitás időszakában harcoltak a fasizmus ellen, ez a legfőbb történelmi elégtétel. Tavaszi munka rep ü tógépekkel Szemcsés szuperfoszfáttal tankolják a gépet. Mezőhegyesen 12 évvel ezelőtt szállt fel először műtrágyaszóró repülőgép. Azóta minden évben több is megjelenik és szórja a műtrágyát vagy a vegyszeres gyomirtót a gabonára és a kulko- ricára. Az idén ismét megérkez­tek a gépek Mezőhegyesre, hogy segítsék a tavaszi munkát, fej­trágyázzák a gabonatáblákat. Az eltelt 12 év alatt több mint 360 ezer holdon végezték el a növények védelmét és a műtrágya szórását. A két gépnek a pilótákon és a szerelőn kívül hattagú töitő- (brigád és négytagú jelzőbrigád se­gít. Cifra Sándor idióta és a szerelő. A pilóta felszállás előtt jegy­zőkönyvileg veszi át a gépet. (Fotó: Csapó László) Befejezték az árpa és a borsé vetését — Szemenként vetik a cukorrépát —­Néhány nappal ezelőtt még csaknem 400 hold belvíz leveze­tésén fáradoztak a békéscsabai Lenin Tsz gazdái. A mélyebb fek­vésű határrészekről ideiglenesen nyitott csatornákon és az öntöző- berendezések üzemeltetésével el­vezették a vizet. A naptári tavasz első napjai jól felszikkasztották a földet. A kötött, magasabb fekvé­sű táblákon, lófogatokkal 100 hol­don elvetették a tavaszi árpát és .ugyancsak 100 holdon a borsót — tájékoztatta szerkesztőségünket Bordás Mihály főagronómus. Március 23-án a napraforgós ta­karmánykeverékből 50 holdat szintén elvetettek. A talaj felszikkadása már a na­gyobb gépek foglalkoztatására is lehetőséget adott. A 300 hold cu­korrépa vetőágyát traktorokkal készítik elő. A cukorrépát sze­menként! vetőgépekkel vetik. Március 23-ig 60 holdba juttattak .cukorrépa vetőmagot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom