Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-25 / 71. szám
3.965. március 25. 4 Csütörtök Munkában a. gyopárhalmi tejüzem szocialista brigádja. Mii • m-m- m mwmwmm-mm mm m w m w ••»•«»»••«•••••••••• fl IKSZ orosházi járási tiizoftséflán^ akcióprogramjából: Ezerkilencszáz fiatal vesz részt a mezőgazdasági termelési versenyekben Az idén a kiszedek háromszázezer forintot takarítanak meg a népgazdaságnak A Kommunista Ifjúsági Szövetség orosházi járási bizottsága a KISZ VI. kongresszusa és a járási küldöttértekezlet határozatainak megfelelően készítette el ez évi akcióprogramját. A járás jellegéből adódik, hogy a legfőbb feladatokat a mezőgazdaságban oldják meg a fiatalok. Vállalták, hogy kukoricából két mázsával, cukorrépából pedig 20 mázsával termesztenek többet holdanként — azonos ráfordítási költséggel —, mint termelőszövetkezetük átlagosan. Az állat- tenyésztésben dolgozók elhatározták: öt százalékkal olcsóbban állítják elő a tejet és a húst. A fiatal traktorosok csökkentik az állásidőt, a tavalyihoz viszonyítva fokozottabb mértékben takanyűjtott, illetve két műszakban üzemeltetik az erőgépeket. A fent említett feladatok minél sikeresebb megoldásáért új ifjúsági munkacsapatokat szerveznek, összesen 1900-an vesznek részt a termelési versenyekben. A tót- komlósi Alkotmányban, s a Viharsarokban, a gerendási Petőfiben és a nagyszénási Leninben hét kollektíva tűzte célul a szocialista cím elnyerését. A járás kisze- sei áprilisban és októberben négyezer katasztrális hold legelőn végzik el a mechanikai karbantartást. Az idén 500 fiatalt mozgósítanak felnőtt szakmunkásképző tanfolyamra. A KISZ-tagok termelést segítő munkájuk során a termelékenység fokozásával, a költségek csökkentésével, a munkaidő teljes kihasználásával, és az anyagtakarékossággal 300 ezer rékoskodnak az üzemanyaggal és ^forintot takarítanak meg a népgazdaságnak. Ezt segítik majd a Radar-irodák is. —ds Az 1964. évi személyforgalom és teherszállítás tapasztalatai Ülést tartott a Megyei Szállítási Bizottság Fontos téma került a Megyei Szállítási Bizottság legutóbbi ülése elé. A tanácskozáson, amelyet Csepregí Pál, a megyei tanács vb- elnökhelyettese, a bizottság elnöke nyitott meg, Szántay János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának közlekedési főelőadója ismertette a megye múlt évj személyforgalmi és áruszállítási eredményeit és tapasztalatait. Néhány kedvezőtlen jelenségtől eltekintve, tavaly tovább fejlődött a megyében a vasúti és közúti szállítás. A vasúti személyforgalom jelentősen növekedett, 1964-ben 11538 895. en utaztak vonaton, csaknem egy. millió-tízezerrel többen, mint egy esztendővel korábban. A legnagyobb személyforgalmat a békéscsabai vasútállomás bonyolította le, ugyanakkor Gyulán, Orosházán, Sarkadon és Mezőberény- ben is jelentősen növekedett. A MÁVAUT utasforgalma is fejlődött: 14 millió 865 ezren utaztak autóbusszal. Az adatokból kitűnik, hogy a személyforgalom alaposan megnő, vekédett. Milyen - tapasztalatok jellemzik a teherforgalmat? A számok itt is a fejlődésről tanúskodnak. A múlt évben a megye vasúti teherszállítása (normál nyomtávú és keskeny nyomközű vonalakon) csaknem 6 millió 100 ezer tonna volt. Négy év alatt a feladási áruforgalom 300 ezer ton. nával, a leadási áruforgalom viszont 500 ezer tonnával növekedett. Az értékelés szerint a vasút a megye szállítási igényeit nagyjából kielégítette. Ez azonban nem homályosíthatja el a kedvezőtlen tapasztalatokat sem. A vasút nem minden esetben tudta ugyanis a megrendelt kocsikat kiállítani. Ennek nagyrészt az volt az oka, hogy a kocsikat a vállalatok késedelmesen rakták ki. Ezt különben szemléltetően tükrözi a késedelmes kirakásért kifizetett kocsi, álláspénz, ami tavaly meghaladta a 6 millió forintot. Ez az összeg az 1963. évinek csaknem a kétszerese. Ez azonban a dolognak csak az egyik oldala. A késedelmes rakodás mintegy 15 ezer vasúti kocsinak egy-egy szállítási fordulóból való kiesését eredményezte, ami természetesen' kárt okozott a népgazdaságnak. Ez pedig arra figyelmeztet, hogy az idén hatékonyabb intézkedéseket szükséges foganatosítani a kocsik állásidejének csökkentésére, hiszen csak így segíthető elő a kocsifordulók gyorsítása. Mindez viszont a vasút és a szállíttató felek jobb együttműködésével oldható még, akkor, ha a népgazdasági érdek kerül előtérbe, mert hiszen ez a legfontosabb. Az áruszállításból jelentős részt bonyolít le az autóközlekedés, amely tavaly 1 991 600 tonna árut szállított A 8. számú AKÖV és a fuvaroztató felek kapcsolata a múlt évben tovább javult. A vállalat kiemelkedő eredményt ért el a rakodásban. Tervezett bevételét mintegy négymillió forinttal túl. teljesítette. A túlteljesítést a rakodómunkások munkájának jó szervezése és a rendelkezésre álló rakodógépek jó kihasználása eredményezte. A vállalat tavaly 2149 900 tonna árut mozgatott meg, illetve rakodott, 488 300 tonnával többet, mint egy évvel korábban. S ami szintén örvendetes: 7. Mi lett volna a leventében, is, ha mindenki azt teszi, amit akar? Fejetlenség! Ott is egy ember vezényelt, azért volt fegyelem... Behunyta szemét, megfeledkezett a világról, az erdőről, a tüzelőről. Tervezgetett, alakította magában az elkövetkezendő államot. A hideg szél bebújt az avar közé, magára húzta a leveleket, mocorgott, zörgött, aztán kisiklott, a fák törzseihez simult. Kicsi Birinek is bekúszott a kabátja alá, megcsiklandozta bőrét, játszadozott vele. De az elnök ezzel mit sem törődött. Csak akkor tért vissza álmodozásából a jelenlévő világba, amikor a szekérzörgést meghallotta. Kérész egyedül hajtotta a lovakat. A szekér gazdáját nem hozta magával. Kicsi Biri elismerőleg bólogatott. Ügyes gyerek, ez még viszi valamire. Tudja, nem kell az orrára kötni senkinek, mire kérték a fogatot. Amikor a szekérhez lépett, mégis elfcomorodott, mert a derékban egy százhatvan—száz- nyolcvan kilós hízó volt kinyújtóztatva. Tarkójából szivárgottá vér. Nyilvánvalóan Kérész szerezte, mégpedig nem szépszerűvel. Az elnök haragosan megkérdezte: — Mi ez? — Disznó. Szép, kövér disznó — hangzott a felelet. — Honnan? Kérész elmosolyodott, vígan Gerő János: líicsi Bid U Szatirikus kisregény ugrott le a szekérről, úgy mondta: — A paraszt megijedt, azt hitte örökre elviszem a lovát, meg a szekerét. Ha idáig meg tudta őrizni a jószágokat, most már nem akarja elveszíteni. Ezért inkább felajánlotta a disznót teljesen ingyen. A lovakért. Én meg elhoztam. Azt viszont megígértem, estére viszontlátja a lovát is, szekerét is. Kicsi Biri megenyhült, de azért még mindig szigorúan kérdezte: — Felajánlotta? Kérész tele szájjal nevetett: — Örömmel. Higgye el, elnök polgártárs, örömmel. Szűrös Szilágyi csak a két sárgáját akarja viszontlátni, nem törődik az á disznóval egyáltalán. Biri elfordult. Sokáig bámulta a hőiéi leges eget, mintha nagyon. töprengene valamin. Majd végre szigorú arccal visz- szafordult. — Ez máskor elő ne forduljon! — mondta fenyegetőzve és intett a két embernek, hogy rakják a fát, ne vesztegessék az időt. V. Éppen delet kongatott a torony órája, amikor Kicsi Biri két kísérője társaságában megállt egy pillanatra a Mihályiék kapuja előtt. Felpillantott a műhely feletti cégtáblára, átfutotta az ismerős szöveget. — „Mihályi Sándor gépészkavács” — olvasta fennhangon, dühösen az írást, azzal elindult kemény léptekkel befelé az udvarba. Kérész Miska, meg Molnár Anti három méterrel a nyomában, szigorú és hivatalos arcot vágott. Biri, amint haladt a ház felé, még most is reszketett a méregtől. Állandóan a Mihályi cselekedete járt az eszében. Az este, amikor lefeküdtek, akkor mondta el az asszony, hogy mit művelt a kovács, hogyan vágta a faszeges csuprot a húsostálba. Ez bizony nyílt lázadás volt, máskép nem tudta értékelni Biri. Valószínűleg nem tetszett neki, hogy az elnök családja jólétben él. Vagy talán irigyli, ő vágyik ilyen sorra? Akár így, akár úgy, mindenképpen vesznie kell. Egyikük felesleges a Köztársaságban. Még első dühében el akart rohanni, hogy megbosszulja magát, de mégis meggondolta a dolgot. Egyáltalán nem a haragja csillapodása miatt mondott le a megtorlásról. Mert a mérge nemhogy csillapodott volna, hanem óráról ólára nőtt. Más oka volt ennek; éspedig Kérészék. Miattuk tolta ki a Mihályival való leszámolás napját. Egyiket sem tudta ugyan, is előkeríteni az este, pedig elszalasztotté értük a két nagyobbik gyereket. Ügy látszik, a disznóval voltak valahol elfoglalva. Vagy talán visszafordultak még az erdőbe, hogy egy-egy fuvar fát hozzanak ők is. Mivel pedig Biri egymagában félt elindulni, mert ismerte Mihályi erejét, hát inkább megvárta a másnapot. De most már, hál istennek, nem vár. Végre itt van a kíséretével együtt, és most már nincs könyörület. Jól ismeri a járást, megy egyenesen a nagyházba. Ha a műhelyajtó be van hajtva, akkor ott kell legyenek. Valóban, az asszony látta őket az ablakon keresztül, s már nyitja is a szobaajtót a látogatók előtt. — Jónapot, komám, kerüljenek beljebb! — mondja az asszony Birinek és kedvesen mosolyog, mert egyáltalán nem is sejti, mi járatban vannak. Bár az este mondott a férje valamit Biliről, amiből annyit megértett, hogy nagyon felvitte az Isten a koma dolgát. Azt is tudta, hogy emiatt összeszólalkoztak az urával. Ügy gondolta azonban, az ilyesmit nem kell komolyan venni. Annál is inkább, mert az este nevetve mondta az ember, hogy észhez kell Birit téríteni, mivel meghibbant egy kicsit. Mitől, mitől nem, azt ő nem tudhatja, de lám, nem lehet olyan veszedelmes a dolog, mert itt a koma, már el is jött látogatóba. Mindez egy pillanat alatt villant át az agyán, közben lepakolta a vasalt ruhát a kanapéról és hellyel kínálja a vendégeket. (Folytatjuk) az egy kocsira eső álláspénz 1963- hoz képest tavaly 11 százalékkal csökkent. A Gazdasági Bizottság 1964 júniusi határozata alapján tavaly tíz vállalat szállítási tevékenységét vizsgálták meg a megyében. A vizsgálat megállapította, hogy á vasúti szállítások javításában — egy-két kivételtől eltekintve — nem sok eredményt értek el. Több vállalat, mint például a békéscsabai téglagyárnál, a gabonáiéi vásárló és feldolgozó vállalatnál, a Békés megyei Vegyesipari Vállalatnál, gyakran késedelmesen rakta ki a kocsikat. A tíz vállalat közül egyedül az állatforgalmi vállalatnál csökkent a kocsiállás-pénz. A vizsgálat azt is feltárta, hogy az Orosházi Faipari Vállalatnál vasárnap és ünnepnap is szívesen fogadták és berakták az igényéit vasúti kocsikat. A szállítási feladatok az idén meghaladják a múlt évit. A tavalyi tapasztalatok bér sok tekintetben kedvezőek, az idén nem kis erőfeszítésekéi; igényel a szállítás gazdaságosságának javítása. Ez azonban csak tervszerűbb munkával, a kocsik ki, és berakásának gyorsításával érhető él, ami végső soron a kocsifordulók meggyorsításának feltétele is. Az indokoltnál hosszabb ideig üresen vagy rakotton veszteglő vagonok az egész közlekedés vérkeringését zavarják. Ilyen fényűzés semmiképpen sem engedhető meg. A 8. számú AKÖV képviselői elmondták az ülésen, hogy a múlt évinél idei tervük mintegy 25 százalékkal nagyobb, ugyanakkor a tavalyinál kisebb a rakodómunkások létszáma, s ezenfelül a múlt évihez képest az állományon kívüliek béralapját is a felére csökkentették. Ez a csökkentés veszélyezteti a MÁV-vagonok időbeni kirakását. Márpedig nem mindegy, hogy a kocsik milyen gyorsan térnek vissza ismét a for. galomba. S ha ezt éppen az állományban levő rakodómunkáslétszám csökkentése és az állományon kívüliek bérének leszállítása okozza majd, akkor ez a takarékosság népgazdasági szinten ráfizetést eredményez. A Megyei Szállítási Bizottság éppen ezért több, szállítással kapcsolatos gondról és észrevételről előterjesztést fogadott el, amit az illetékes szervek elé terjeszt. Az ülésen végül döntést fogadtak el az áprilisra igényelt TEFU-gép- kocsik elosztásáról, majd a következő tanácskozás napirendjét ha. tározták meg. Podina Péter A gyulai vasutasok felszabadulási mun kaversenye A gyulai vasútállomáson már öt brigád nyerte el a szocialista címet, melyek a munkaverseny keretében hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére külön felajánlást tettek. Ebben szerepel többek között a baleset- mentes munka, a társadalmi tulajdon megóvása, az állomás tisztántartása, csinosítása. A brigádok mindennap tanácskozást tartanak, melyen megbeszélik a soron levő feladatokat. B. Cy.
