Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-24 / 70. szám
1*6S. március 24. 4 Szerda Villamosítás 20 év alatt Nagy Kis feszültség feszültség Év km-ben km-ben 1944-ben 200 500 1950-ben 356 735 1964-ben 1748 1789 Mindez az államnak (csak a DÁV működési területére vonatkozóan) több mint félmilliárd forintjába került. A fejlesztés most már gyormennyiségröl pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de becslés szerint nem lehetett több 7—8 millió kilowattóránál. Ennek kétharmad részét használták ipari célokra, a többi közvilágításra és a főutca gazdagabb lakóinak házába jutott. Ki más tudta volna megfizetni? Az államosítás megteremtette a fejlesztés feltételeit. 1949-ben megkezdődött a faluvillamosítás. A lakosságnak az állam hosszú lejáratú hitelt biztosított. Az emberek mégis azt mondták: „Jó volt a petróleumlámpa az apámnak, jó lesz nekem is.” De a valóságban ki ne akarta volna, hogy bevezessék a lakásába a villanyt? Csakhogy féltek az adósságtól. A felszabadulás előtti idők emlékei még nem mentek feledésbe. 1950-ben 11 millió 850 ezer kilowattóra áramot termeltek a régi, de felújított erőművek. 1953- ban, amikor a megyét bekapcsolták az országos hálózatba, a kis telepek megszűntek és a békéscsabai, valamint az orosházi erőmű fejlesztése is abbamaradt. Ettől kezdve újabb és újabb községekben gyulladt lei a fény, egyúttal a tsz-központokba is eljutott a villamosenergia, amely nagymértékben mentesíti az embert a nehéz fizikai munkától. Megszűnt az idegenkedés a villanyáramtól, amit egyre több lakásba vezettek be. 1956-tól a békéscsabai és orosházi erőmű már csak tartalékjelházból és a Kossuth Tsz irodájából áll. Ettől nem messze van az iskola, ahová szintén bevezették a villanyt. A lakosság nagy része a községhez tartozó 270 elszórt tanyán él, ahol még a lámpa a világítóeszköz. De a központba települők mór élvezhetik a kultúra sok-sok áldását. Tóth Károly 56 éves tsz-tag családjával évek óta a községben lakik. Két és fél évvel ezelőtt még lámpát használtak. A nagy változásra így emlékszik vissza: — ősz volt. Kint a földön a fiammal vágtuk a szárat szürkületig. Hazafelé tartva messziről láttuk, hogy égnek a villanyok. Jó érzés volt a világos utcán végigmenni. Aztán észrevettük az ablakunkon kiáradó fényt... Nem is lehet elmondani, hogy milyen nagy volt az öröm. Tóth Károlyéknak azóta már van rádiójuk, mosógépük, villanyvasalójuk és nemsokára televíziójuk is lesz. A fejlődésnek sokan voltunk szemtanúi. Számokban erre a két grafikon és az alábbi kis táblázat ad tájékoztatást: A hálózat hossza a megyében Még messze vagyunk attól, hogy azt mondhassuk: nálunk már minden rendben van az etektrifikáiá« terén. Ez a munka nem éveket, hanem évtizedeket kíván. Ráadásul annyira a mélypontról indultunk el, hogy a mai szint eléréséhez is óriási erőfeszítésre, anyagi áldozatokra volt ' szükség. És nem túlzás talán, ha agg mondjuk, hogy a felszabadulás utáni 20 év alatt legalább fél évszázaddal jutottunk előbbre. Békés megye, a mi szűkebb hazánk valamikor az ország legelmaradottabb, iparral alig rendelkező, mezőgazdasági jellegű területeihez tartozott. Itt az első egyenáramfejlesztő villamosmű- vet 1899-ben Gyulán hozták létre, MtUiŰ SfW§ s 1902 decemberében fejezték be az utcai hálózat építését, amelyre 400 (egyenként 16 gyertyafényű) közvilágítási izzólámpát kapcsollak, ugyanakkor pedig több belvárosi magánlakásba is bevezették a villanyt. Békéscsaba villamosítása néhány évvel Később kezdődött. Az első napról egy korabeli szemtanú így ír: „1904. évi december 1-én a sötétség beálltával pontosan a szerződésnek meg- ielelőleg megkezdettük az áramszolgáltatást. A közvilágítási lángok kigyulladására a nép kifutott az utcára, s meglepetésének nagy örömmel adott kifejezést. Az eddigi száz darab közvilágítási petróleumlámpához képest fényárban úszott a község." A „fényár” négyszáz közvilágítási égőből eredt. Több lakásban ugyancsak kigyulladt a villany. A felszabadulás idején (tehát éppen 40 év múlva) két nagyobb és tizenegy kisebb erőmű termelt áramot a megyében. Az orosházi és békéscsabai más községeket Is ellátott, így 24 községben volt már villany. A termelt áramlegű, a megye teljes áramszükségletét az országos hálózatból kapja. 1962-ben fejeződött be a faluvillamosítás. Utoljára a 870 lakosú Nagykopáncson gyulladt ki a fény, amelynek a központja mindössze 12 lakóházból, valamint a tanácsházából, a kultúr* sabb ütemű. A létesülő üzemek, a tsz-központok, az új lakótelepek, a korszerűsödő közvilágítás... mind-mind megkövetelik ezt. Meddig tart? A kommunizmusig. És azután is. Pásztor Béla (A rajzokat készítette: Molnár Zoltán.) A kibernetika és a közgazdaságtudomány Ismeretterjesztő előadás a TIT-ben (Tudósítónktól) Rendkívül érdekes élményben volt részük azoknak a közgazdászoknak, akik részt vettek a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Magyar Közgazdasági Társaság legutóbbi közös rendezvényén Békéscsabán. Kiss Imre, a Magyar Tudományos Akadémia Számítás, technikai Központjának munkatársa tartott előadást A kibernetika és a közgazdaságtudomány címmel. A köznapi ember, amikor kibernetikáról hall, feltétlenül vala. milyen elektronikus számítógépre gondol, s a fogalmat azzal azonosítja. Pedig tudni kell, hogy (kiálló tudományról van szó, amely- nék alkalmazási koncepcióját bár. mely önszervező és önvezérlő egység — például egy termelő gyár vagy akár maga a népgazdaság is — kimeríti. A legmodernebb elektronikus számítóberendezés is csupán eszköze a tudománynak. Hazánkban a kibernetikai számítások művelése mindössze 5—6 évre tekinthet vissza, színvonala és alkalmazási köre ma még csak igen szerénynek mondható. Műve. lését azelőtt azzal a hamis szemlélettel vetették el, hogy nem más, mint imperialista áltudomány. Szovjet tudósok az elmúlt években azonban a gyakorlati példák sokaságával bizonyították hasznos voltát, alkalmazási körének beláthatatlan perspektíváit. A gazdasági kibernetika, mint több dimenziós tudomány, abból az alaphelyzetből építi fel logikus következtetéseit, hogy egy adott önvezérlő egységben három — technikai, ellenőrző és vezérlő — főfunkciót különböztet meg, s figyelembe veszi a tervezett és nem tervezhető környezeti ráhatásokat és ellenhatásokat. Alapvető eleme az úgynevezett visszacsatolás, amely a főfunkciós egységek egymásrahatásának eredménye, ként jelentkezik, akkor, ha ez a ráhatás eléri az ingerküszöböt. Korábban jószerivel csak a negatív visszacsatolással foglalkozott a tudományág, napjainkban mindinkább előtérbe kerül a pozitív visszacsatolás. Előbbi a vezérlő, funkciónak a technikai egységre gyakorolt ráhatását, utóbbi pedig ennek a fordítottját fejezi ki. A termeléssel összefüggő kibernetikai számításoknál a dimenziók sokaságát kell figyelembe venni (önköltség, gazdaságosság, termelékenység, építés és gépi rekonstrukciók stb.). Éppen e dimenziók kölcsönhatásainak sokrétű megfigyelése, regisztrálása adja meg az alapot a sokat emlegetett optimális lehetőségek kiszámítására. A kibernetikai számításoknál gyakorta még a dimenziók közötti Óvodaépítés Szeghalmon Az idén Szeghalomban községfejlesztési alapból 220 ezer forintot fordítanak a villanyhálózat korszerűsítésére. Három utcában szerelnek fel higanygőzlámpákat. Újtelepen — ugyancsak KOFA. ból — 700 ezer forint értékben egy 50 férőhelyes óvodát építenek. Az anyagot már beszerezték, a munkát a helyi tanács brigádja végzi. A tervek szerint az új létesítményt az év végéig átadják rendeltetésének. A gimnázium fiúkollégiumában felújítják a konyhát: új modern berendezéseket állítanak üzembe. A köz«“'* vezető csatornát készítenek társa. ’almi mimHHun — amelynek ér. téke 140 ezer forint. ellentmondásokat is figyelembe kell venni (például, ha az állóeszközök kihasználásának maximalizálására irányuló törekvést egyidejűleg a forgóeszközök minimalizálása kíséri). A már említett alapelemen, a visszacsatoláson túl, a modem kibernetikában egyre in. kább teret nyer az információelmélet és az absztrakt au tematikák elve. A tudomány gyakorlati művelése persze igen komoly ráfordításokkal jár (egyetlen nagy kapacitású elektronikus számítóberendezés alapgépe 30—40 millió forintos beruházással jár), de a célirányos alkalmazás ezt sokszorosan visszatérítheti. Erre csupán egyetlen példa: a Csepeli Papírgyárban fél éves előkészítő és kutatómunka 12 perces gépi kibernetikai számítással párosulva 15 millió forintos megtakarítást eredménye, zett. Hazánkban e tudományággal szemben korábban tanúsított pasz. szivitás, mondhatni ellenséges érzület, azzal is járt, hogy e területen a szakemberképzésről még ma is alig beszélhetünk. Pedig a jövő közgazdászai volnának arra hivatva gazdasági stratégiát és taktikát adni a vezetés kezébe. S e helyzetből szinte önként fakad a másik fő probléma: a gazdasági összefüggések tisztázatlansága. Mindenesetre, feltétlenül a fejlő, dés útját mutatja az a jelzés, amely szerint 1970-ig a meglévőkön kívül további tíz nagy kapacitású elektronikus számítóberendezést importálunk. Kazár Mátyás Szóvá tesszük Veszélyes — tehát nem játék Azok a minden reggel munkába. induló gyulai dolgozók, akik a reggeli fél hetes vonattal utaznak Békéscsabára, szeretnének leülni is. A Sarkad felöl érkező szerelvény azonban mind. össze három kocsiból áll, s a sok diák meg a dolgozó örül, hogyha egyáltalán felfér. Külön gondot okoz az, hogy ez a vonat a Csaba felöl előbb Gyulám érkező szerelvény mellett áll meg legtöbbször. A leszállók és a felszállók valóságos kézitusája alakul ki reggelenként s ilyenkor nem hiányzik a durvaság sem. Újabban, ha nincs ügyeletes rendőr a sínek között, ahhoz folyamodtak a felszállók, hogy a berobogó sarkadi vonat előtt átugrálnak a síneken és a szabálytalan oldalon, a még mozgásban levő szerelvényre ugrálnak fel, Mindliét cselekedet veszélyes: a síneket átugró ember elbotolhat, s a kerekek alá eshet, a felugró lezuhanhat. Mi lehet itt a megoldás? — Elsősorban az, hogy a MÁV megfelelő számú szerelvényt bocsásson az utasok rendelkezésére, hiszen mindegyik dolgozó „ülőhelyet váltott". A másik pedig: néhanapján meg tudja tenni a sarkadi szerelvény masinisztája, hogy nem szorosan a bent. álló csabai szerelvény mellé simul vonatával. Miért ne tehetné meg azt minden reggel?! Veszélyes az, ahogyan átfut. kosnak s felugrálnak a becsületes gyulai dolgozók a vonatra, viszont egyikük sem akar lemaradni napi munkája végzéséről. Jó lenne, ha mielőbb felszámolnák az okot a. MÁV illetékesei.
