Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-21 / 68. szám
:v " _________KULTURÁLIS MELLÉKLET___________ K iállítás egy ezerszer megálmodott világ dicső napjairól S zerény helyet * foglal el a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum kiállítási termében történein, ünknek az a korszaka, amelyben először vették birtokukba az országot a nép fiai. Szerény helyet, hiszen a Magyar Tanácsköztársaság mindössze 133 napig állt fenn, de Békés megyében csak alig több mint egy hónapig intézhették saját sorsukat az ország igazi gazdái. A kiállítás mégis hűen és megkapóan dokumentálja ezt a néhány hetet. Él. Képei plakátjai ma is mozgósítanak, ma is megragadják az embert, e dicső időszak felelevenítésére érkező látogatót, Ahogy belépsz a terembe, szemedbe ötlik a törté- ne! mi nevezetességű felhívás kiáltó kezdete: MINDENKIHEZ! Rajongó költők, hideg agyú filozófusok, nyomorban szenvedő milliók ezerszer megálmodott világa jött el, emberek, álljatok mellénk, segítsetek elfelejtetni mindenkivel a szolgaságot... Mindenkire szüksége van a néphatalomnak, aki segíteni tud.:. „Ha elég erősek voltatok ahhoz, hogy felszabadítsátok ezt az országot a szolállftották csatasorba akkor a Békés megyeieket is. És a forradalmi tettek, melyeket néhány hét alatt valósított meg a megyei direktórium. Miért álltak az agyonhajszolt, kifáradt emberek újból lövészárkokba, léptek a Vörös Őrségbe, a Vörös Hadseregbe, hogy vérük árán is szolgálják a proletárdiktatúrát? Miért voltak hajlandók úiból elhagyni családjukat azok a vöröskatonák, akiknek képei már, mint nagy idők történelmet alakító dokumentumai néznek ránk a falakról? Miért? A látogató nézi őket és elmereng. Hiszen tudták, hogy szorosra fogja gyűrűjét az ország körül az imperialista ellenség. Tudták, hogy azok tízszer is többen vannak, nálunk pedig még belülről is rágja a Tanácsköztársaság falait a bur- zsuj penész. Mi adott akkor erőt a tótkomlóai, szarvasi, Orosházi, gyulai, békéscsabai proletároknak a fegyverfogásihoz? Nézzétek meg majd jól Uhrin Sámuelt, Békéscsaba szülöttjét, aki kapitány volt a szegények hadseregében! Szemében izzik a meggyőződés e harc igazdekelte volna ez, ha nem tapasztalják saját életük változásán is a rendszer- változást. Ám azelőtt cselédek voltak, 1919. március 21 után pedig birtokukba vehették az uradalmat A gróf elmenekült. Ez már más világ! S a pártszervezetek, a direktóriumok ezernyi apró munkája megláttatta azt a volt nincstelenekkel, bérmunkásokkal, kisemberekkel, hogy új napra virradt Magyar- ország. A nép érdekében hozott megszámlálhatatlan intézkedés állította csatasorba az embereket. A párt akkori lapja, a Békés megyei Népszava 1919. április 1-i számának egyik tudósítása beszámol a városi direktórium üléséről. Ez is látható a kiállításon. Miről tárgyalt, miben intézkedett a proletár- diktatúra helyi államhatalmi szerve? Csak dióhéjban: ...Elrendelte a malmok köztulajdonba vételét... Határozatot hozott egy városi gőzfürdő építésére... Rendezte a villanytelepi munkások bérét... Kifizette a tanítók elmaradt háborús pótlékait j. t Elrendelte, hogy az uradalmak magtáraiból összegyűjtsék a felesleges burgonya, gabona, hús és egyéb készleteket, s azt kedvezményes áron kiosztatta a dolgozóknak... Külön gyorssegélyben részesítette a munkanélkülieket ... Határozatot hozott a földigénylők összeírására, úgyszintén a lakás néb küli proletárok lakáshoz juttatására.,. Fordult a világ, a bankok, üzemek élén munkás megbízottak álltak s szervezték a termelést. Szava, hatalma lett a volt Névtelen Jánosoknak, ahogyan az urak gúnyolták régen a kisemmizetteket. S ezt a hatalmat megtartani... MINDENKIHEZ! MINDENKIHEZ!... — szólt a Tanácsköztársaság új felhívása. Szavai talpra állították a proletárokat. „A forradalom veszélyben van. Élet-halál harcát vívja most a magyar proletariátus. Mindenki, aki fegyvert tud fogni, álljon a Vörös Hadseregbe!’* Vagy újra cselédek legyünk?! Nem! Hát ezért! A békésszent- andrásd felkelők, 1891. tüntetőinek utódai a szocialista és agrárszocialista mozgalmak nevelte szegényparasztok, kubikosok, ipari és kisipari munkások tízezrei álltak a Vörös Hadseregbe, a későbbi harcokban kitűnt 101-esek közé, hogy életükkel védjék az új életet... S mi, az dk utódai, büszkén emlékezünk rájuk, kezünkben azzal a zászlóval, amelyet magasra tartottak oly sok harcon át, 133 napig. Varga Dezső Késztet a kiállításról. gaságtól — írta a Békés ságoskágáról. Arcáról Önmegyei Népszava —, akkor tudat sugárzik, mint olyan elég erősek lesztek ahhoz emberéről, aki tudja miért isi, hogy megalapozzátok és kell újra fegyvert fognia, megszilárdítsátok a boldog Vagy vegyétek jól szemjövő társadalmát.” Mert, ügyre Dobos István gyulai hogy lehet ezt építeni, arra pilótát, aki a kiállításon a Nagy Októberi Forrada- fényképről látható repülő- lom a fényes példa. Az gépén (melynek eredeti orosz proletariátus mutat- légcsavarját, s a gép kis ta az utat, felszakítván a modelljét szintén kiállítot- z&iiipet a más 'országokban ták) vitte Moszkvába Sza- is terebélyesedő forradalmi mueiy Tibort. A pilóta ar- áradat előtt. A tömegek cáról hűség odaadás ol- nagy megmozdulásainak vasható le a nép egyik kiegyik hajtó erejévé ilyen emelkedő vezetője iránt, módon vált az orosz szoci- Mi tette ilyenné e hősi a lista forradalom, de belső korszak fiait? mozgató rugója az érlelő- Igaz, de nem elégséges a dő forradalmi helyzet, az felelet, hogy a rendszervál- uralkodó osztályok végte- tozás. Ez lehet csöbörből- len terrorja, s a tömegek vödörbe kerülés is. A elszántsága volt. Weinckheim-uradalom cse&yujto szavak, felhívások lédjeit vajmi kevéssé erHajdih Antal * M é fii::; 1919. március 21 Békéscsabán* „Amit hetek óta sejtettünk, vártunk, tegnap bekövetkezett. Az országot az ántánt imperializmusa oly rettenetes helyzetbe sodorta, az elkeseredés napról napra oly fokban nőtt, hogy a legszelídebb lelkű emberek is oroszlánokká váltak napok alatt, Jy proletárság két táborra oszlik, az egyik éppen az ántánt miatt a mérsékelt, lépésről lépésre, a polgársággal karöltve esz- közlendő átalakítás tábora volt, a másik nem törődött semmiféle idegen hatalom imperializmusával, hanem követelte a minden elnyomatás és kizsákmányolás azonnali beszüntetéséhez vezető út igénybevételét: a proletárdiktatúrát... Napok óta hallunk eseményekről, amelyek a magyar politikai élet bal felé tolódására mutatnak; tegnap jött a hír, hogy a kormány lemondott, hogy átadja helyét egy egységes, erős, a népből merített alapra helyezkedett igazi népkormánynak.” E nagyszerű szavakkal köszöntötte a proletárdiktatúra kikiáltását Békéscsabán a Békés megyei Népszava 1919. március 23-1 száma. amelynek fejlécén akkor még ez szerepelt: a Békés megyei szociáldemokrata párt hivatalos közlönye. A lap több ezer példányát percek alatt szétkapkodták a város utcáin. Március 21-én sokáig emlékezetes epizód játszódott le a főtéren, a városháza * Részlet a szerző „Harminchat nap történelem" című helytörténeti dolgozatából. előtt. Resetár Mátyást idézem: „Amikor ezen a napon munkába indultunk, ^hirtelen azt láttuk, hogy a városháza előtt nagy tömeg verődik össze. Andrássy Gyula, a Népszava főszerkesztője és Czibor István, a szociáldemokrata párt megyei titkára vegyültek az emberek közé és kiáltozták: Emberek, proletárdiktatúra van! Vége a kapitalista társadalomnak! Hogy akkor mit éreztünk, azt nem tudom elmondani. Ahhoz ott kellett állnunk a városháza előtt és benne élni az eseményekben. A párt Békéscsabán gyengén működött, de azért mégis tudtuk, mit kell tennünk. Most már úgy mondanám: megéreztük. Azonnal a munkástanács szervezéséhez fogtunk, szak- szervezetenként, a tagság arányában állítottuk össze a delegáltak számát. Az építőmunkások és a földmunkások szervezete volt a legerősebb, mi, építőmunkások 12 tagsági helyet kaptunk.” A Békés megyei Népszava első oldalán a nagybetűs cím elszánt bizalmat sugárzott: „Átvette az egyesült proletárság a kormányzást — Rend és nyugalom mindenfelé.” \ • A csabai pártlap március 23-1 kiadása több fontos hírt közöl, többek között részletesen tudósít a munkástanács üléséről is. „A fővárosi eseményekről szóló távirat vétele után a csabai Munkástanács azonnal ösz- szeült, hogy átvegye a város felett a tényleges hatalmat és megtegye a szükséges intézkedéseket. A fővárosi eseményeket Czibor Gondolatok megyei párttitkár elvtárs ismertette és kifejtette szokat az okokat, melyek szükségessé tették a proletárdiktatúra életbeléptetését. Utána Székely elvtárs méltatta az események jelentőségét, majd kimondotta a régi munkástanács feloszlását, megválasztottak egy tíztagú direktóriumot, mely a munkások, parasztok és katonák tanácsának megválasztását fogja előkészíteni és azideig az ügyeket intézni. A városi karhatalom felett a pa- rancsnoklást Andrássy elvtárs kezébe tették. A direktórium tagjai lettek: Pet- rovszki, Paróczay, Orvos, L<őwinger, Roeskár, Urbán, Székely, Fehér, Stefánik és Resetár elvtársak.” A tíztagú ideiglenes direktórium tagjai közül Paróczay János, a városi direktórium későbbi elnöke volt az egyik legismertebb legkövetkezetesebb, nagy látókörű kommunista vezető. Békéscsabán született 1889-ben. Iskolái elvégzése után szabóinas lett, 1906- ban szabadult és még aznap beiratkozott a szakszervezetbe. 1910-től — két hónap megszakítással — 1913. május 31-ig katona volt, 1914. július 6-án újra behívták, december végén azonban az orosz fronton hadifogságba került. Több hadifogolytáborban járt, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 1917-ben a Krim-félszigeten érte. Nem sokkal később Szaratovban vöröskatona, augusztus végén az akkor megalakuló nemzetközi ezredben az ezred politikai biztosa lett. Novemberben megválasztják a szaratovi szovjet ötödik ülésszakának tagjává. 1919-ben hatan hazaindulnak, hogy itthon segítsék a kommunisták küzdelmét a proletárhatalom
