Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-21 / 68. szám
1965. március 2L 4 Vasárnap / Eredményes volt aII. Műszaki Fejlesztési Hét Csaknem kétezren vettek részt az előadásokon és egyéb rendezvényeken — Intézkedési terv készül a tapasztalatok hasznosítására — A tájékoztatás javítására műszaki és agrárnapokat szerveznek Március volt. 1952. Szarvasi villanyszerelők, épületlakatosok, bádogos és vízvezetékszerelők, géplakatosok, motartekercselok, a 20—25 évi magánkisiparosi életükben összegyűjtött gépeket, anyagot közös műhelybe vitték. Tizenheten voltak. Mindegyik jegyzett részjegyet, s így a megalakult ktsz összesen 69 ezer forint értékű ^lappal kezdett dolgozni. És ott, ahol valamikor a kakastollak cicáztak — a régi csetndőrlaktanyában. S most az elnök irodájában kis szekrényen hever a „legfiatalabb” terméke a ktsz-nek, a „merülő fűtőtest” három változata. A legnagyobbal 20—25 perc alatt 35—40 fokra melegíthető fel 80—100 liter víz. ök kísérletezték ki, hogy az emberek mindennapi igényeit ezzel is jobbam kielégítsék. Reggel a villanykonnektorba helyezed a fűtőtest gumírozott zsinór dugóját, 5 perc múlva van 5 liternyi meleg vized és mosakodhatsz, borotválkozhatsz. A szomszéd irodában a könyvelés „székel”. Ez volt a csendőrség vallató szobája. S eszembe jut 1937. Nyár volt. Tömegével citálták a laktanyába az embereket. S a mai könyvelői szobában verték a talpukat, veséjüket vagy éppen villanyáramba kapcsolt drótot húzgáltak testükön. Pedig aiz olyan emberek, mint Korbely Mihály napszámos 'nem akartak mást mint „ .;. Kicsit több bért, egy jó tál élteit Foltatlan ruhát, tisztességet...” Most pedig nem olyan régen ebben a szobában azt számolták ki, hogy az 1964-es esztendőt a ktsz 5,4 millió forint nyereséggel zárta és 1 millió forint nyereségrészesedés jut a 700 szövetkezeti tagnak. (Mert ma már ennyien vannak.) Tizenhárom év — és hol tartanak! Tavaly építették fel az autószervizt Szarvason, létesítettek javító kombinátot Kondoroson, szolgáltató házat Csabacsűdön, kályhás részleget Békéscsabán. Tizenheten kezdték 69 ezer forint értékkel, s 1964-ben összler- melési értékük 60,5 millió forint két. Évek óta elérik a havi 1700 forintos átlagkeresetet A vallatószobában régen számba vették a rendőri felügyeleteseket, akik nem hagyhatták el Szarvast, akiket eltiltottak a nyilvános helyek látogatásától, akik nem adhattak fel táviratot nem telefonozhattak, ellenőrizték postai küldeményeiket, mert valami olyasmit akartak, ami ma van a laktanya helyén. Ma pedig a könyvelésen & mindenütt azt is számiba veszik a többi dologgal együtt, hogy olyan munkásai vannak a szövetkezetnek, mint Gavula, Eckert, Temesvári, akiknek volt eszük, szívük, akaratuk, hogy a ktsz-ben megkezdjék a vasöntést, a csempe- és a tűzhely- gyártást. Vagy az olyan munkásokat, mint az elektromos üzemrész brigádjának tagjait, akik 1964- ben a KISZ megyei bizottság által hirdetett versenyben első helyezést értek él. S innen, ebből a szobából nem a szegedi királyi törvényszékre küldik az embereket, mint 1937-ben a vesén verteket, hanem külföldre, hogy világot lássanak. Jó munkájukért negyvenen voltak tavaly külföldön. Egyrészük Szovjetunióban, másik részük Berlinben, Lipcsében, ismét mások Ausztriában jártak. A tizenhárom év nem volt lakodalmas út Kezdetben mindenki saját feje után. akart menni, mindenki többet tudott a másiknál és semmi sem volt jó. Mert még csak ízlelgették a közösségi életformát, s ha valaki összeveszett a feleségével, mérgét a szövetkezeten tölthette ki legjobban vagy éppen az elnökön. Krajcso- vics András csaknem összeszidta az elnököt, mert neki lánya született. Úgyis választották meg Székely Lacit (így hívják) elnöknek, hogy ő a legfiatalabb, legyen ő; mert nekünk olyan kell, akit, ha kidobnak az ajtón, visszamegy az ablakon. Ruzicska Mihály mondta ezt, és még hozzátette: Ha nem válik be, megcseréljük. Tizenhárom év után azt is el lehet mondani már, hogy acsendőrlaktanya „elfoglalása” sem volt bevonulási ünnepség. Megkapták telephelyiek a laktanyát, de a felső épületben más intézmény volt elhelyezve. S ez korlátozta a jobb élhelyezkedést. Ezért néhány idősebb munkás csaknem napszámra verte a vasat, búgatta a motorokat, míg végül a felső épületben elhelyezkedett intézmény emberei megunták a dö- römbölést, zúgást é® elköltöztek. Ebben az időben még a könyvelő sem volt ínyükre. Amikor meglátták, hogy Gyurik János 50 kilónyi könyvet, papírt hoz a nyilvántartáshoz, megijedtek. ' — Minek ide annyi könyv, annyi irat? Be kell írni a bevételt, a kiadást. A bevételt fiókba kell tenni, levonni belőle az anyagot, a többit kétfelé dobni, fele a szövetkezeté, fele a mienk. Csaknem szemére hányták, hogy azért szervezte a szövetkezetét, hogy könyvelő lehelen. Most már csak mosolyognak az ilyen epizódokon. A korszerű központi üzemház minden műhelyében fénycsövek világítanak azóta. Van fürdőjük, orvosi rendelőjük, klubszobájuk, tv-jük. Még büféjük is. Pedig hét az első években előfordult, ha anyagot akartak vásárolni egy-két havi fizetésit hagytak bent, mert másként nem volt pénzűk. Gyurik János, az akkori főkönyvelő egyszer meg is jegyezte Székely László elnöknek; — Te Laci, úgy fogunk járni, majd meglátod, mint Urbancsok- nak a cséplőgépe. — Az, hogy1 járt? —i Kigyulladt és Urbancsok nézte, hogy lángol, s amikor a fa leégett, a felizzott vasváz össze- csuklott és csak a négy égremere- dő kerék maradt meg. •Egy jó évtizeddel ezelőtt • volt ez, amikor még tizenhét, harminc, negyven villanyszerelő, épületlakatos, bádogos, vízvezetékszerelő, géplakatos, motortekercselő gyűr- kőzött neki, hogy valami újat alkossanak a csendőrlaktanyában. Sikerült nékik. Cserei Pál A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei 'intéző Bizottsága Körösfalvi Pál intézőbizottsági titkár tájékoztatója alapján legutóbbi ülésén, amelyen részt vett Gál Ödön, a MTESZ központi titkára és bupták Ernő gépészmérnök, a GTE instruktora, értékelte a II. Békés megyei Műszaki Fejlesztési Hót tapasztalatait és eredményeit. Megállapította, hogy az idei hét programja tartalmában, színvonalában és látogatottságában jóval meghaladta a tavalyit. Tíz tudományos szervezet 32 előadástrendezett, s ezek mindegyikét élénk érdeklődéssel és kellő aktivitással fogadták megyénk műszaki és •gazdasági szakembered. Dr. Osztrovszki Györgynek, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettesének megnyitó előadását, amelyben keresztmetszetet adott a tudomány szerepéről, a kutató munka helyzetér® és a műszaki fejlesztés időszerű kérdéseiről, 240-en hallgatták meg. Az érdeklődés a továbbiakban sem csappant. Az egy-egy iparág speciális kérdéseivel foglalkozó referátumokat gyakran alkotó viták követték. A Közlekedéstudományi Egyesület szervezésében Varga Jenőnek, a KPM 1/7 szakosztályának helyettes vezetőjének a MÁV dieselesítésd programjának helyzetéről elhangzott előadásán 160-an vettek részt. Igen jól sikerült a GTE és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület közreműködésével rendezett hegesztőgép- és elektródakiállítás és bemutató. Az itteni tájékoztató előadásokon, a kiállításon és a hegesztési bemutatón mintegy 650-en jelentek meg. A részvevők hasznos tanácsokat kaptak a gyártó és forgalomba hozó vállalatok mérnökeitől, megismerkedhettek a világ- színvonalon álló hegesztőgépekkel. Még a legkisebb tudományos csoport előadását is élénk érdeklődés jellemezte. Az Országos Erdészeti Egyesület rendezésében Gyulán, az Erdőgazdaságban Kál- lay József főmérnök előadását a két pótkocsis rendszerű anyag- mozgatás eredményeiről, külön költségkihatásairól és további fejlesztési lehetőségeiről csaknem harmincán hallgatták meg. E ren-, dezvónyneik már olyan gyakorlati haszna is van éppen az előadás nyomán, mely szerint rejtett szállítási kapacitást fedeztek fel az Erdőgazdaságban. A II. Békés megyei Műszaki Fejlesztési Hét tapasztalatait összegezve megállapítható: eredményes, hasznos és rendkívül látogatott volt. Hibának talán csak az róható fel, hogy a megye távlata* kevésbé tükröződött a Műszaki Fejlesztési Hét programjában és előadásaiban. S ez tanulság a jövőre, hiszen a perspektívát jobban ismerve, eredményesebben lehetne kamatoztatni a megye műszaiki társadalmának szakmai tapasztalatát és szakértelmét az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtásában. Az ülésen elhatározták, hogy a MTESZ műszaki fejlesztési és az oktatási bizottságát megbízzák a Műszaki Fejlesztési Hét tapasztalatainak feldolgozásával. A feladatokat intézkedési tervben rögzítik, ami lehetőséget nyújt majd ahhoz, hogy a Műszaki Fejlesztési Hét tapasztalatait a hétköznapi munkában hasznosíthassák; aprópénzre válthassák. Az intéző bizottság a műszakiak tájékoztatásának javítására aafc tervezi, hogy a jövőben műszaki és agrámapokat rendez. Ezeken a megye időszerű feladatait ismertetnék a hallgatósággal, ami egyúttal a Műszaki Fejlesztési Hét folytatója is lenne. Podina Péter Tizenheten kezdték a osendőrlaktanyában őrcsizmák és taposták a lábfej üvolt. Ebből export .16,5 millió. 1965-re pedig 70 millió termelési értéket terveztek, óbból 25 millió exportot. És jut most már itt a csendőr laktanya helyén is „több bér”, ahol ennek követeléséért rúgtak hasba embereket a cáendKözponti antenna berendezések szerelését most épülő vagy lakott állami, szövetkezeti társasházakba és öröklakásokba ez évre is vállalja a GELKA Központi Antenna Üzeme, Budapest, Vili. Népszínház u. 25. Telefon. 330-784. x Gerő János: ICicsi Bid UUMtysáfya Szatirikus kisregény merre vagytok!? — köszön han't. A nyomdász ijedten nézett a haragos emberre. Ilyennek még sohasem látta. Akkor még nem lakott a faluban, amikor Mihályi a mesterét megkergette. Most azt várta, hogy Biri. helyett az ő nyakát szorongatja meg. De a kovács nem törődött vele, Birit átkozta továbbra is, kegyetlenül. Így aztán Strom, kihasználva a következő saroknál adódó alkalmat, betárolt egy másik mellékutcába és igyekezett, ahogy a lába bírta. Nem mert visszatekinteni, csak aztán, miután már jól elhaladt, magában sóhajtott egy nagyot: — Isten irgalmazzon annak, aki most a Mihályi útjába kerül. A kovács pedig bosszúsan megy tovább a hosszú utcán. Bakancsa nyomán — amit Kicsi Biri csinált meg még a tavasszal olyan jó erősre — szétfröccsen a fagyos sár és pici csapódá- sokkal hull alá a tankoktól széttaposott járdadarabokra. Biriék előtt nagyot szusszant, megállt. Mindjárt megtudja itt, mitől hibban meg Kicsi Biri egyszeriben. Félrenyomja az elzárót, és harciasán benyit a nyikorgó kiskapum » — Jó napot, komámasszony, gosan, és mivel válasz nem jön, indul befelé a házba. A szobában meg is találja a családot. Az asztal körül ülnek mindnyájan, két fiú, három lány, meg az asszony. Kivétel nélkül húst rág mindegyik, amit egy rettenetes nagy tálból szednek maguknak az asztal közepéről. A gyermekek feketék, mint az apjuk és olyan aprók is. Most, a zsírral összemaszatolt képükkel, akár az ördögök, Mihályi alig bírja a keresztlányát kiválasztani a sok zsírosképű gyermek közül. — Jó napot, komámasszony — mondja mégegyszer és csodálkozik a nagy jóléten. Mindenkinél jobban tudja, hogy ezeknek régebben még vasárnap is alig jutott egy kiló marhahúsra. Most meg egy fél disznó van feltran- csírozva az asztal közepén, félig elpusztítva. Hát ezeknek már ilyen jól megyen? — gondolja, azért nem szól egy szót sem, csak néz kérdően a komámaszszonyra, aki olyan kövér, akár egy keverített kód. Három Biri is könnyűszerrel kiszakadna belőle. Szabó Aranka, Biri Tibomé pedig egy kapcaforma ruhadarabbal törül geti az egyik széket, és hellyel kínálja a kovácsot. — Üljön le minálunk, polgártárs, ha mór erre jár — mondja az asszony, közben vigyázza a koma arcán a megszólítás hatását. Hát azon van is mit nézni. A Mihályi képe olyanná válik, mint az érett cékla. — Mit jelent ez, Aranka? Santo hörögve mondja, és úgy néz szét a szobában, mint, aki mindjárt széjjelhajigálja ezt az egész, vályogból, sárból készült alkotmányt, az egész házat. A gyermekek is abbahagyják a csámcsogást, tátott szájjal figyelik a haragos embert. Csak a kövér susztemé nyugodt, akár a halál. Méltóságteljesen válaszol: — Mától fogva megszűnt az Aranka, polgártárs! Mától kezdve az uram átvette a hatalmat. Ö parancsol mindenkinek. Mihályi elborult szemmel néz szét a szobában. Azt keresi, mivel lehetne ütni egy istentelen nagyot valahová, olyat, hogy széjjelvágja az egész megker- gült, megbolondult világot. De nem lát egyebet, csak a húsostálat a rengeteg cubákkal, meg az ablakban egy ócska bögrét, tele faszegekkel. Azt kapja fel, megforgatja a feje felett, és belevágja a milliónyi faszeget a nagy húsostól közepébe. Aztán megy kifelé... Maga után bevágja az ajtót olyanképpen, hogy recsegve, ropogva ugrik kifelé az üveg a gyenge tákolmányból és darabokra hullik a küszöbre. Azután pillanatig csend következik, majd nyomban kitör az ordítás. A gyermekek bőgnek torkuk szakadtából, a komaasszony pedig átkozódik irgalmatlanul, zeng belé az utca. III. Mialatt a látogatás lezajlott, Kicsi Biri megelégedetten nézelődött kifelé a községháza ablakából, s nem tudott betelni ezzel a dologgal sehogy sem. Csak állt, mint egy szobor, nézte a falut, és gondolkozott. (Folytatjuk)
