Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-19 / 66. szám
IMS. március 19. 3 Péntek Érdemes a tudományos fokozatra A felszabadulás ifjúkori nemzedékéből, a mai 35—49 évesek közül bizonyára még keveseknek jutott osztályrészül a Magyar Tudományos Akadémián, a doktori disszertáció beterjesztése és megvédése. Dr. Kovács Gábor kandidátus, a Szarvasi öntözési és Rizs- termesztési Kutató Intézet igazgatója minden bizonnyal e kevesek köziül való. ö 1965. március 16-án népes tudós sereg és nagy számú érdeklődő előtt tett tanúbizonyságot: érdemes a mezőgazda- sági tudományok doktora címre. E tudományos fokozat megszerzése nem egyszerű. A jelöltnek valami olyan újat kell produkálnia, melyet a mezőgazdaság a társadalmi célkitűzések előbbrevite- lére hasznosíthat, ami törvény- szerű nemcsak nálunk, hanem a világ mezőgazdaságában is. Dr. Kovács Gábor kandidátus a kötött és a szikes talajok mélyművelésének fontosságáról, módszeréről, az említett talajtípusokon az öntözéses gazdálkodás szervezéséről és eredményességéről, a talaj szervesanyag-ellátásárói és vízgazdálkodásáról, a termőképesség növeléséről készített disszertációjában tudományosan támasztotta alá állításait. Lehetséges, hogy a disszertáció egyes tételeinek rövid megfogalmazása helyenként nem ad teljes képet a beterjesztett anyagról. A kedves olvasó megértését kérem a tömörítésért, ugyanis Kovács Gábor disszertációja 407 gépelt oldalból áll. Ide kell számolnunk még azt is, hogy értekezésében 334 forrásmunkára utal, ugyanakkor a tudományos anyagot 87 táblázat, 63 grafikon és 9 fénykép egészíti ki, mely bizonyság arra., hogy a dolgok kellő megfontolásában nem volt hiányt A disszertáció beterjesztésére dr. Somos András akadémikus március 16-án délelőtt 10 árakor adott engedélyt. Az elnökségben ott volt dr. Cselőtei László egyetemi tanár, dr. Szabolcs István, az Agrokémiai Intézet igazgatója, dr. Varga János, a mosonmagyaróvári, Bélák Sándor a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia rektora, dr. Kolbai Károly, dr. Tamás István egyetemi tanár, dr. Kurnik Ernő, az Iregszemcsei Mezőgazda- sági Kutató Intézet igazgatója, dr. Láng Géza, a ' Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, dr. Kemenesi Ernő és dr. Di Gléri János professzor, ök valameny- nyíen hazánk mezőgazdasági tudományának külföldön is legismertebb kutatói. A doktori disz- szertációt tehát a tudományos élet legjobbjai vizsgálták felül, fogadták eL Dr. KoVáis Gábor a tulajdonképpeni munkásságát, melyet a disszertációban is feltárt, 1957-ben kezdte él. Lényegében hét esztendő állt rendelkezésére, hogy a gyakorlatban jónak mutatkozó mélyművelés előnyét tudományos eszközökkel ízeire szedje és a kutató ember precizitásával a többi között azt is meghatározza, hogy az így kezelt talajokon milyen volt a hozam, a baktériumélet, a széndioxidtermelés. A koratavaszi fagyok időszakában a mélyműve- lós milyen előnyökkel járt és így tovább. A tudományos munka legmegkapóbb részlete a mélyművelés és a belvíz kapcsolata. Azt állítja, hogy a tiszántúli talajok a kötöttség miatt hagyományos műveléssel nem megfelelő vízgazdál- kodásúak. Mélyműveléssel viszont a talaj mélyebb rétegeinek víz- gazdálkodását is igen előnyösen szabályozhatják az üzemek. A tételt felállítja: a mély művelés fokozatosabb elterjedésével, a belvizek kártétele jelentősen csökkenthető. Példákkal bizonyít, illusztrál az ÖRKI gazdaságaira, a me- zőhéki és a Töviskesi Állami Gazdaságra hivatkozik, ahol nagy táblákon is eredményesen próbálták ki a kis parcellás kísérleteket. A Töviskesi Állami Gazdaságban holdanként 45 mázsánál is több kukoricát takarítottak be a mélyen művelt táblákról, míg a kont- rollparceHán alig termett 12 mázsa. A méJyművelés termésfokozó hatását ma már kevesen vitatják. A mélyen fellazított talajban kedvezőbben fejlődnek a gyökerek, mint a sekély vagy éppen a középmóly szántásban. A betakarítás után a korábbinál több szerves anyag marad vissza az ilyen talajban. A mélyművelésnek — különféle adagú műtrágyákkal — ezért is igen jelentős a termésfokozó 'hatása. Jó példát szolgáltat erre már évek óta megyénk mezőgazdasága is. Az egyre növekvS termésátlagok a leghűbb kifejezői annak, hogy a mélyműveléssel a talajt fokozott vízgazdálkodásra lehet késztetni. A belvízveszély elhárítását ugyanakkor, mint ahogyan Láng Géza is említette, csak ezzel a módszerrel nem lehet leküzdeni. Dr. Kemenesi Ernő és dr. Di Gléri János annak adott kifejezést, hogy dr. Kovács Gábor kandidátus a luoernatermeeztés helyzetét az öntözéses gazdálkodásban előbbre vitte. Tulajdonképpen ez a fundamentuma tudományos értekezésének, melyet a bemutatott vizsgálati eredmények alapján az elnökség egyhangúan elfogadott. Dr. Kovács Gábor doktori disszertációját az elnökség a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Tanácsa elé terjeszti. Az újságíróban azonban e tudományos munka gyakorlati haszna matat. E nagyszerű tudományos mű hallatán mégis hogyan lehetséges, hogy az ÖRKI 22 ezer holdas gazdasága, ahol a terület nagyobb hányadát öntözik, csaknem 10 millió forint bevételi hiánnyal zárta az 1964-es esztendőt? Nem is beszélve a 15 Békés—Csongrád megyei állami gazdaságról, melyek közül tavaly mindössze 4 volt eredményesen gazdálkodó. Nyilvánvaló, hogy e több millió forintos bevételi kiesésnek számtalan összetevője van. Közöttük talán a legfontosabb: 1964-ben a talaj tápanyagellátására és feltárására a termelés gazdaságosságának határán túl költötték ezek az üzemek. A gazdaságos arányok kialakítása, jóllehet újabb disszertációra készteti majd az ÖRKI egy másik kutatóját, mert ma már nemcsak a termelés színvonalának növelése érdekli az embereket, hanem a gazdaságossága is. Dr. Kovács Gábor doktori disz- szertáoiója — mint ahogyan dr. Kemenesi Ernő professzor is említette, fontos dokumentuma mező- gazdaságunknak, hasznos tanácsadója valamennyi kötött és szikes talajon dolgozó gyakorlati és sir' életi szakembernek; Dupsi Károly A békési Október 6 Tsz libatarmján Lászlónénak is három lánya van. azonban olyan helyen laknak, ahol nem lehet libát nevelni, tartaná. Azért nem marad üres a dunyhájuk, párnájuk, mert a nagymama szorgalmasan gyűjti a tollat. Korcsok Júlia, akit a tojások összeszedése közben találtuk, harmadéves szakmunkás-tanuló a tsz-ben. Azt mondja, hogy a 809 tojó libától naponta 410—470 tojást szednek össze csaknem karácsony óta. A szomorúságuk csupán az, hogy a tojást nehezen tudják rendeltetése szerint, vagyis keltetésre értékesíteni. A keltetők nehézkesen veszik át, azért, mert kevés szövetkezetben tartják érdemesnek a ldbaneveléssel, tépéssel és hizlalással való foglalkozást. Libák sokasága gágog, totyog a tavaszias napsütésben a Békéscsaba és Békés közötti műút mentén. — Ez csak a fele az Október 6 Tsz törzslibaállományának, a másik fele egy másik farmon van — magyarázza Szász Lászióné. Mikor arra terelődik a beszélgetés, hogy mióta foglalkozik libával, azt válaszolja, hogy szinte születése óta. Szülei minden évben neveltek 35—40 libát. Kellett a toll a három leánynak, de minden ősszel kellett a pénz is, amit a hízott liSzáz holdon vetettek hagymamagot Tótkomlóson Tótkomlós mindhárom termelőszövetkezetében már évek óta bakért kaptak. Ö is, két nővére is Pedig a tolira és a pénzre most is 6—6 párnával, kót-két dunyhával épp úgy szükség van, mint abban és két-két derékaljjal ment férj- az időben, amikor Szász Lászióné hez. A véletlen folytán Szász leány volt. foglalkoznak étkezési és du gha gy. ma termesztéssel. A hagymamag vetését összesen 100 holdon befejezték. Csütörtökön megkezdték az árpa vetését is s a három termelőszövetkezetben össze. Ma kezdődik a verseny Heves és Békés megye szakácsai, valamint cukrászai között sen 265 holdon lesz tavaszi árpa. A fej trágyázások még tartanak. Eddig 2050 hold gabonát fejtrágyáztak. A község termelőszövetkezetei lemaradtak a szántási munkákkal, különösen az Alkotmány TSz. A három szövetkezetben összesen mintegy 1000 holdnyi a szán- ) lattan terület. A hibákat látva, a községi tanács március 16-án végrehajtóbizottsági ülésen tárgyalta a tavaszi felkészülést, és határozatot hozott a lemaradások behozásával kapcsolatos tennivalókra. Múlt év áprilisában kezdődött a cerseny Heves és Békés megye között, melynek szereplői szakácsok és cukrászok. Az első forduló után most, március 19-én és 20-án Gyöngyösön rendezik meg a második fordulót. Megyénket a vendéglátóipari vállalattól hat, a földművesszövetkezetéktől hét szakács képviseli az elsőséget eldöntő „összecsapáson”^ Az állami és szövetkezeti cukrászok együttesen tizenkét fővel kép":'°i telik magukat, és elküldi cukrászát, -a. lamint szakácsát az Alföldi Üzemi Vendéglátó Vállalat is. • A megyei tanács kereskedelmi osztálya a versenyt összéfiiancsclja tapasztalatcserével, így é*eT~sgé- si és vendéglátói tanfolyam hallgatói, valamint szakvezetők, üzletvezetők is meB+“VimMk a versenyt. A tapasztalatcsere résztvevői ez»WKv2L +®nnim ányú' an vesznek részt és ftszak- * * - zva nor. szág, valamint Hajdú nwrp nevezetesebb ver.emr-Xa-eJt tekintik meg. Mint megtudtuk, néniteken Gyöngyösön „Békés megyei narot” tartanak. ami_azt je- rnti, hogy mesénk vend.' látói szakem1 ■~reinek készít”" *"1 it találják fel a verseny színhelyén.
