Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-19 / 66. szám
! ÄPS5. március 19. 4 Péntek Rajzos kommentár Tanácskoznak á szocialista brigádok. (Mészáros András rajza) /SAAA^WVWWW\Crt/VVVVyVWVVy^VVWWWVVV\WVVWVVWWVWWWWVW\A^VV Mit tapasztaltak Lipcsében a kisiparos delegáció tagjai? A jubileumi Lipcséd Vásár alkalmával a Kari Marx-Stadt-i iparkamara háromtagú kisiparos delegációt hívott meg, amelynek dt. Gervai Béla, a KIOSZ országos elnöke, Papp Lajos budapesti műszerész mellett vidékről Baki Imre gyulai autójavító kisiparos voft a tagja. Baki Imre kilencnapoe ketet-né. .netországi tartózkodás utón most érkezett haza. Tapasz találtairól a közeljövőben élmén ybeszámolót tant a békéscsabai és a gyulai kispadosok részéire. Az ismert gyulai autójavító ezúttal harmadszor járt Lipcséiben, egy alkalommal a Gépipari Tudományos Egyesület csoportjával. — Igen sok élményt adott ez az üt is — mondotta tapasztalatairól. A vásár óriásdit fejlődött, nemcsak sokat is. Lipcsében az ottani iparkamara vendégei voltunk. Természetesen igen érdekelt az ottani kisiparos szövetkezetek és a magánkisipárosok helyzete. Jó részük az 1928-ban alakult Beszerző és Értékesítő Szövetkezetbe tömörült, ide dolgoznak be a tagok, de rendelésre is készítenek különbö- ző dolgokat. Központi raktáruk van, az anyagot onnét árengedménnyel kapják a kisiparosok, de vásároühatnak közvetlenül a gyártól is, ami jelentős többlethasznot eredményez. A magánkisi párosok is nagyszámú géppel dolgoznak, a gépek száma nincs kötve, egy-egy dolgozóra két-három gép is jut. Érdekes az adóztatás. Három alkalmazottig minimális, azon felül progresszív, de ha valaki nem fizeti pontosan, az összeg ötvenszeresére is megbírságolják. | 3 ártom autójavító szolgáltató szövetkezetnél is. Részmunkákat végeznek, a tennivalókat egységekre bontva végeztetik, a szövetkezet tulajdonképpen csak szét- és összeszerel. Nagy raktárkészlet, tel rendelkeznek, láttam milliós értékű szövetkezeti raktárit. Minden üzemben tökéletes a szociális ellátottság, három-négy dolgozó esetén is szinte nagyüzemi. Befejezésül még annyit mondott, hogy tapasztalata szerint az állami tervekbe bevonják a szövetkezeti és magánkisi párosokat, az egyéni kezdeményezésnek nagy a szerepe a termelés érdekében. Vendéglátóit legközelebbi magyarországi útjuk során meghívta Gyulára, amit nagy ötömmel fogadtak él a Kari Marx- Staditiak. A leckéből tanulhatnak Senki sem mondhatja, hogy a Békés megyei Vegyesipari Vállalat előző szakszervezeti vezetősége az elmúlt két év alatt semmit sem tett. Aki ilyet állát, nincs tisztában a szak- szervezet munkájával, nem tudja, hogy a balesetelhárítás, a munkaversenyek, a továbbképzések, a TIT-előadások, az üdültetés és sok más, a dolgozók érdekeit szolgáló feladat, menynyi gonddal jár. Az igaz, hogy a szakszervezet titkára a veze- tőség-újjáválasztó taggyűlésen a beszámolójában erre nem tért ki. Még arról sem tett említésit, bogy a vállalat az idén kifizetőhelyet kapott, de a hibáikról, mulasztásokról sem beszélt. A dolgozók azonban eat nem hagyták annyiban. Ha a titkár elhallgatja, akkor dlmondják ők. A hozzászólásokból aztán a kívülállók is mégállapíthaitták, hogy mik azok a sérelmek, amelyek miatt az egész vezetőséget, de főként a titkárt elmarasztalják. A legsúlyosabb mulasztások közé tartozik, hogy sorozatosain elhanyagolták a szakszervezeti taggyűlések megtartását. Vida Szűcs Sándor, a vállalat egyik dolgozója így fogalmazta meg a véleményét: „Hol tegyük szóvá, ami ránk nézve sérelmes? Sok hasznos, a termelést elősegítő javaslatunk lett volna, de a termelési tanácskozásokat sem tartották meg.” Többen kifogásol- táttc, hogy nem kapnak védőruháit, pedig egészségre ártalmas munkát végeznek. Helytelenítették az olyan norimakarbanitar- tást, amelynek nincs kellő műszaki megalapozottsága. így olyan derék szakmunkások életét keserítik meg, akik hosszú évek óta a vállalatnál dolgoznak és talán, sohasem gondoltak arra, hogy máshová menjenek. Azt is elmondták, hogy egyes üzemrészekben igen rosz- szak a munkaviszonyok és elavultak a szociális létesítmények. Több más panasz is elhangzott, amelyeknek az orvoslását már várják a dolgozók, de hiába. Marik András, a vállalat nemrég megválasztott párttitkára is kifogásolta a szakszervezet vezetőségének tevékenységét: „Nem kórt, de nem is fogadott el segítséget a pár talapszervezettől” — mondotta többek között Gondolták, hogy a vállalat gazdasági vezetője legalább néhány kérdésire választ ad, de ez is elmaradt. Igen hasznos lett volna egy kis eszmecsere a nagy plénum előtt, már csak azért is, mert az „elfelejtett” termelési tanácskozásokért nem utolsó- sorbán ő a felelős. A szakszervezeti taggyűlésen a munkások őszintén elmondták azt, amit akartak. Talán nem olyan élesen, mint ahogy erre felkészültek, de ez azzal magyarázható, hogy az új vezetőség jelöltjei nem a régiekből kerültek fei, azokból, akik immár elvesztették a választóik bizalmát. A leckéből azonban tanulhatnak ők is és az új vezetőség tagjai is. Tudniuk kell, hogy a szakszervezet csak akkor töltheti be hivatását, ha munkája során meghallgatja a dolgozok véleményét, panaszát és kiáll jogos érdekeikért. Legfőképpen pedig el kell fogadniuk a párt- szervezet segítségét, irányítását, mert enélkül — mint ahogy a példa is mutatja — zsákutcába jutnak. Nem kis feladat vár a szak- szervezet most megválasztott vezetőségére, de ha okul a hibákból és helyesen vonja le a következtetéseket, bizonyára megkapja azt á segítséget a dolgozóktól, amire elengedhetetlenül szüksége van. És ez az egyik feltétele annak is, hogy a követ, kezőkben eredményesebbé, kiegyensúlyozottabbá váljék a Békés megyei Vegyesipari Vállalat munkája, belső élete. Pásztor Béla Gerő János: Kicsi Bid kicáttysátya Szatirikus kisregény aila pterületében, hanem a kiáEí- lott tárgyúk műszaki fejlődésében is sokat változott. Meghívóink igen szívélyesen fogadtak bennünket, a Hotel Moskauban szállásoltak el a lengyel delegációival együtt. Másodmaponkónt jártunk Lipcsébe, sajnos, a hótorlaszok Okozta közlekedési nehézségek miatt sok értékes idő elveszett, de így is sok mindent megnézhettünk. | Szakmám szerint engem elsősorban a gépek érdekeltek. Megnéztem a nehéz, a könnyű, az általános gépipar termékeit, időztem a modem nyomdagépeknél és megnéztem a lakásbútor-kiálüáitáA zene hatása az emberi szervezetre Egy román fiziológus csoport sorozatos kutatásokkal megállapította, hogy a megfigyelés alatt álló páciensek többségének állapota, főleg a vérkeringésük javul, ha nekik tetsző zenét hallanak. Megállapították azt is, hogy zene hatására a betegek könnyebben viselik el a foghúzást, vagy más fogászati beavatkozást. A zene pozitív hatását az árából: már századok óta ismerik: zenészeket hozatnak a betegek mellé, hogy minél gyorsabban felgyógyuljanak. 2. De Mihályi, mintha akkor örökre kidühöngite volna magát, azóta ®e igen látta haragosnak senki. Verte az üllőt szorgalmasan az alsó soron, éldegélt csendesen,. Most, a front után hogyan lett belőle első ember, azt se igen tudná megmondani senki. ö is csak arra emlékszik, hogy pár héttel ezelőtt, a Nemzeti Bizottság alakulásakor, elordította magát valaki, „éljen Mihályi”, s erre megválasztották a Nemzeti Bizottság elnökének. És meg kell hagyni, a gyűlés után majd mindenki úgy gondolta: jól választottak! Mihályi csendes, józan ember, jobb kezekbe nem is lehetne letenni a falu sorsát Ilyenformán lett belőle első ember.. — Te, Mihályi! — szólt oda egyik ember, amikor a kovács elment mellette. — Ki hívta ösz- sze ezt a gyűlést? — Én nem tudom. A Nemzeti Bizottság semmiről se tud —felelte Mihályi, és hátra se nézett, ment arra, ahonnan a hívó szó érkezett A többiek is nyomultak utána, s találgatták, mi lehet az oka ennek az újabb gyűlésnek. Mert gyűlésből volt már részük éppen elegendő. Nemrégiben alakultak meg a pártok és a Nemzeti Bizottság, mind megannyi gyűlés keretében. Az emberek nagy részének szinte már gyűlésundora volt. Már akinek, persze. Mert akadt olyan ember is, mint Kun Feri, aki azt csinálta, mint a kerge birka. Egyik gyűlésről fordult ki, ment a másikba. Itt is tátotta a száját' egy félórát, ott is, néha elordí totta magát, aztán ment tovább. Most is biztosan itt lenne, de most kizárólag csak a kovácsokat, lakatosokat meg a nyomda vezetőjét hívatták. Amikor végre betérültek a szobába, és leültek a lócákra, székekre, két felfegyverzett, marcona alak «Ult az ajtó mellé. A múlt világháborúból való pisztoly volt a derekukra csatolva, a karjukon pedig fehér szalagon ez a felírás volt látható: Nyomozó. Ehhez illően titokzatos képet is vágtak. Majd, amikor az emberek elcihelődtek a székeken, egyikük intett Kicsi Birinek, hogy kezdheti. — Polgártársak! — ágaskodott Biri az asztalon túl, miközben kozáksapkáját óvatosan lehelyezte maga elé az asztalra. Magukra nagy feladat vár. Ma, február tizediké reggelén kikiáltottuk a Biharberettyói Köztársaságot! Eszerint elszaladtunk az anyaországtól és falunk területét önálló állammá alakítjuk át. Igaz, hogy a köztársaság kikiáltásán rajta kívül csak két ajtónálló nyomozója vett részt, ez azonban Kicsi Birit cseppet sem zavarta. Ügy beszélt, mintha a világ legtermészetesebb dolgát közeimé az egybegyűltekkel. — A tisztelt lakatos és kovács polgártársakat, valamint nyomdánk vezetőjét azért hívattam ide én — itt a mellére mutatott hüvelykujjával — mint a Köztársaság örökös elnöke, hogy megparancsoljam: a pénzünket verjék ki rézből még e héten —, és a nyomda nyomja ki bankóinkat nyolcezer honfitársunk örömére. Így, ezzel indítjuk el a vérkeringést újra, a fasisztáktól sokat sanyargatott országunkban. Biri egy szuszra kivágta ezt a beszédet, aztán eltaposta a még füstölgő cigarettáját, és a Kozáksapkáját áttéve az asztal másik oldalára, nekifohászkodott, hogy tovább folytassa történelmi jelentőségű beszédét. Akkor azonban Mihályi Sándor gépészkovács, a Nemzeti Bizottság elnöke felemelkedett székéről, és odaszólt az asztal felé. — A Nemzeti Bizottság nevében tiltakozom! Én ilyesmiben nem veszek részt. Ez marhaság, Biri! E kijelentéssel a többiek is egyetértettek nagyjából, mert nevetni kezdtek. Egyik bátrabban, teleszájjal, a másik csak magában, rázkódva a visszafojtott indulattól, lefelé nézve a padló hasadékaira. Még hogy Biharberettyó önálló köztársaság! Hát ezen valóban csak mulatni lehet. Mihályi azonban nem nevetett, hanem komoly képpel indult kifelé a szobából. Igen ám, de a két, mindenre elszánt vad tekintetű strázsa ott állt az ajtónál az irgalmatlan nagy forgópisztollyal. A fejükkel intettek: vissza! Egyébként nem szóltak semmit. Mihályi nem akart; verekedést. Inkább megadta magát az erőszaknak. A többiek is mind az ajtónállókat nézték és hamarosan rájöttek, Mihályi miből hátrált meg. Most már bezzeg nem nevettek. Kicsi Biri pedig erélyesen a kovácsra szólt: — Egy köztársasági elnökkel még a legdemokratikusabb köztársaságban sem lehet így beszólni. Ezért, polgártársam, megfenyítelek. Majd, ha végrehajtottad a parancsomat, és a rád kiszabott ezer pénzt kiverted, egyheti elzárásban részesülsz. — Az ángyod térde! Ezt megint Mihályi mondta, és intett is a kezével, hogy nem érdekli a fenyegetőzés, meg az egész gyűlés. (Folytatjuk)
